Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-11 / 81. szám

A könny és mosoly hangos filmje az Apolloban J^VÍRYIDÉK . Ai Jolson: Sírni és dalolni Egy fegyenc és gyermekének megható története, hangos filmen. 19391. április 11. CsUtörtöktöl vasárnapig az Apolloban A megszüntetett kulturális határzár Végre egy csehországi hir, amely •örömmel tölthet el minket, magya­rokat. Arról értesülünk, hogy a csehszlovák belügyminiszter a kor­mány nevében a húsvéti ünnepek alkalmával nyilatkozatot tett közzé, amely szerint rövidesen megszűnik a kulturzárlat Csehszlovákia és Magyarország között s ezentúl min­den magyar lap és könyv akadály­talanul bejuthat Csehszlovákia •egész területére. Kétségtelenül ör­vendetes elhatározás. Bár mi kese­rűen kérdezhetnők, hogy miért csak most határozta el magát a cseh belügyminiszter a magyar saj­tótermékek akadálytalan bebocsáj­tására és mi késztette eddig a cseh hatóságokat arra. hogy politikai szempontból a legártatlanabb ma­gyar szépirodalmi munka elé is át­hághatat an kulturális sorompókat emeltek. Hiszen a magyar klasz­szikusok vagy akár a külföld klasz­szikusai magyar fordításban éppen ugy ki voltak tiltva Csehszlovákia területérői, mint példáut a magyar tankönyvek, technikai munkák és — horribile dictu — a szakács­könyvek is. De ne rekrimináijunk. Vegyük tudomásul megelégedéssel, hogy végre véget ért a kíméletlen irtóhadjárat az írott magyar szó ellen, és adjunk kifejezést annak a reményünknek, hogy a cseh bel­ügyminiszter kijelentéséből csak­ugyan valóság 1: sz rövidesen. Mert mi türés-tagadás, ha örülünk is a hirnek ,mégis bizonyos óvatosság­gal és fenntartással fogadjuk. Mert, ha nem is ilyen pozitív formában, de hasonló hirrel már nem egyszer találkoztunk az utóbbi évek folya­mán a cseh lapokban. A hirt azon­ban sohse követte tett. Vagyis egé­szen más tettek követték. mint ahogy azt várni lehetett volna. A határzár megszüntetése helyett ujabb elkobzások és könyvrazziák, .a kulturbéke helyett még dühösebb kulturháboru. Hiszen a probléma, a magyar könyv sérelme, nem uj­keletü. Nem egyszer megjárta már a genfi Népszövetséget és a külön­böző nemzetközi kongresszusokat is, minthogy mi magyarok, hiva­talos kiküldöttek, irók és művészek •egyaránt minden alkalmat megra­gadtunk, hogy a világ elé tárjuk azt a példátlan sérelmet, amely a csehek részéről a magyar kulturát és a magyar irodalmat napról­napra élte. — És ebben a kérdésben a világ közvéleménye szinte egyöntetűen mellénk állt, mert nem volt, nem lehetett senki, aki át ne érezte volna, milyen arc­pirítóan szégyenletes az egyetemes emberi művelődés eszméjét vallók szemében az a zsarnoki önkény, az a vandalizmus, amellyel a csehek a gondolat szabadságát korlátozzák. Nevetséges volt Csehország az ed­digi szerepében. Mig egyfelől azt igyekszik bizonyítani, hogy országa a demokrácia földje, másfelől el­járja a határt a magyar újságok és könyvek elől. Az a nemzet, amely erkölcsi alapon áll, nem fél egy másik nemzet szellemi megnyilat­kozásától. De a csehek félnsíc at­tól, ami magyar, mert mindez igaz­ság az ő hamisságukkal és csalá­sukkal szemben. Sokáig azonban így sem sikerült a kinai fallal való körülkerítés, mert Európa közvéle­ménye előtt nem lehetett továbbra ravaszkodnia a cseheknek sem­Örvendünk, hogy a magyar irás, | a magyar gondolat immár átszár­•alhat az északi triánoni és örvendünk annak, hogy a • vSSl SS^SfüfflS Si™ TriXnnn 1 * i . / • . ma- korlátokat ledöntötte. Le fogja dön- | is! Szabolcsvármegyében a mezőgazdasági munkások legnagyobb része elhelyezkedett a gazdaságokban A közigazgatási bizottság ülése Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága csütörtök délelőtt a vár­megyeháza kis tanácstermében tar­totta ülését, Mikecz István alispán elnökletével. Az élénk érdeklődéssel* kisért ülést Mikecz alispán nyitotta meg s meghatott szavakkai'idézte fel a nemrég efhunyt Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, a vármegyei gazdasági egyesület el­nökének emlékét, aki évtizedes fel­kes munkásságával maradandó ér­demeket szerzett a vármegye éle­tében. Javasolta, hogy az elhuny & neve jegyzőkönyvben örökittessék meg. A javaslat egyhangú elfogadá­sa után Virányi Sándor vm. fő­jegyző az alispán jelentését ismer­tette, amefy a közigazgatás már­cius havi eseményeiről, intézkedé­seiről a következőkben számol be: QA m. kir. földmivelésügyi minisz­ter ur 8900c—1930. sz. a. kiadott rendeletben intézkedett a mező­gazdasági, elsősorban aratási £s csépfési munkálatok akadálytalan menetének s a mezőgazdasági munkásság el­helyezkedésének biztosítása tárgyában. A miniszter ur rendeletét várme­gyénk területén a legszélesebb kör­ben közhirré tétettem s az aláren­delt hatóságok figyeímét nyomaté­kosan felhívtam arra, hogy mező­gazdasági munkásságunk elhelyez­kedése szabályszerű munkaszerző­dések kötésével lehetőleg bizto­sit tassék. A munkaszerződések megkötése tekintetében Polgár községben merültek fel nehézségeit, ahoi a munkásság az egri székes főkáptalan birtokain felajánlott munkaszerződések aláírásától vo­nakodott. Miután a felajánlott szer ződési feltételek a vállalkozó mun­kások érdekei szempontjából ki­fogás alá nem eshetnek, a járási főszolgabíró véleménye szerint a munkálok vonakodása a szociáldemokrata pártból ki­indult agitációra vezethető vissza. A főszolgabíró, a polgári szolgabí­rói kirendeltség vezetője s a m. kir földmivelésügyi miniszter ur által kirendelt gazdasági felügyelő minden lehetőt megtesznek az ér­dekelt munkásság felvilágosítása iránt s ugy látszik eredménnyel, amennyiben a főkáptalan egyes gaz daságaiban a munkások a nyári munkaszerződéseket már aláírták s remélhető, hogy a még le nem szerződött munkások is jobb be­látásra jutnak és a szerződéseket aláírják. A járási főszolgabírót utasítot­tam, hogy a helyzetet állandóan éber figyelemmel kisérje s a ta­pasztaltakról tegyen hozzám je­lentést. Vármegyénk területén általában a mezőgazdasági' munkások el­helyezkeoése biztosítottnak tekinthető s Nyírszőlős, Kótaj, Oros, En­csencs és főleg Ujfehértó község­ben van még nagyobb számú mun­kás szerződés nélkül, de remélhető, hogy az utóbbiak a község határá­ban levő nagyobb gazdaságokban elhelyezkedést találnak. Az előbb említett négy község­ben összesen 103 férfi s nő munkás ma­radt ezidőszerint munkaalka­lom nélkül s jelentkezett más vidékekre ei­szerződésre?? A földffíívelésügyi miniszter úr­hoz mindenről "kimerítő jelentést tettem. A m. kir. honvédelmi miniszter ur hozzám intézett rendelete sze­rint a f t év április, esetleg má­jus 1 -tői "kezdődőleg a tiszai já­rás területén állami térképészeti munkálatok kezdődvén a minisz­ter ur rendeletének megfelelően intézkedtem a kiküldött személy­zet legmesszebbmenő támogatása, megfelelő elszállásolása s ellátása iránt. A m. kir. belügyminiszter ur március hó 11-ér. kiadott rendele­tében a kiskorúaknak az Észa -ameri­kai Egyesült Államok és Ca­nada területére kivándorlása valamint a tengerentúli államokba (Kanada és az Északamerikai Egyesűit Államok kivételével) ki­vándorlók hajójegyei ügyében, már cius hó 18-án kiadott rendeletében pedig a m. kir. honvédség, csend­őrség, vámőrség és folyamőrség kötelékébe tartozó egyének útle­vél kérelmeinek elintézése és ki­vándorlásának engedélyezése ügyé­ben adott ki az eljárást részletesen szabályozó rendelkezéseket. A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter ur törvényhatósági közúti alapunk 1931. évi költségvetését a törvényhatósági bizottság eredeti megállapításai szerint jóváhagyta. A kereskedelemügyi miniszter ur rendelete az útadót 1931. évre is 18 Százalékban, a közmunkaváltság árát az 1930. évre engedélyezett összeggel azonos összegben kézi napszám után 1 P 50 fillérben, igásnapszám után igavonó állaton­ként 7 P-ben állapítja meg azzal az eltéréssel, hogy igavonó állaton­ként két napszámot kell teljesítem. A közmunka 90 százaléka a törvényhatósági utalapot il­leti meg. A miniszter ur leirata szerint az úgynevezett bekötő utak kiépítése folytatólagosan, ha az útalap helyzete javulni fog, 1932. évben lesz megindítható. A m. kir. belügyminiszter ur f. évi március 24-én kelt 88816— 1931. V. sz. feiratában a demecsen körállatorvosi állás szervezéséhez hozzájárulván, a járási főszolgabí­róhoz kiadott rendeletemben in­tézkedtem az állás szervezésével járó költségeknek az állatorvosi körbe tartozó községek közös költségvetésében biztosítása s a körállatorvos jogviszonyainak meg­felelő szabályozása iránt. Vármegyénk közbiztonsági vi­szonyai március hó folyamán kielé­gítők voltak. 1 A közigazgatási bizottság az alispáni jelentést egyhangúlag tu­domásul vette ,majű a havi jelen­tések ismertetésére került a so r. Benkő András kir. tanfelügyelő többek között jelentette a közigaz­gatási bizottságnak, hogy a közte és Gégény község között felmerült ellentétek telje? megoldásra jutot­tak, mert a belterületi községi ta­initónő javadalma a község óhajtá­sa szerint rendeztetett. Az a körülmény — mondotta a tanfelügyelő — hogy egy közsé­get kulturérzék hiányával vádolnak meg és ezt a község nemhogy nem vállalja, de a vád ellen élénken tiltakozik, igen jó jelnek, igen méltány­landó körülménynek kérem el­ismerni mint ezt a magam részérői is méltányolom. A tanfelügyelő jélentésévelkap­csolatban kijelentette, hogy félre­értésből származott az a kritika, amellyel 'Benkő kir. tanfelügyelő Gégény község elöljáróságának működését illette, de az ügy tel­jesen tisztázva fett. Ezután Tóth Bálint pénzügy­igazgató emelkedett szólásra és általános figyelem közben kifejtet­te, hogy a legújabb törvénytervezet szerint a kormány az egyházaknak iskolafenn­tartás céljaira 10 százalék­nál több segélyt nem ad, vi­szont a korlátlan iskolaadó ki­vetését nem engedélyezi. — Ha ez a tervtezet törvény­erőre emelkedne — úgymond — az egyházak képtelenek fennének az iskolákat fenntartani. Javasolja, hogy a közigazgatási bizottság feliratban forduljon a kultuszminiszterhez, hogy a köz­adó kezelésérői'szöló törvényterve­zet 45 szakasza töröltessék. Énekes János pápai prelátus há­lás köszönettel adózott Tóth Bá­lint pénzügyigazgatónak a felszó­lalásáért, amelynek intencióját he­lyesli, annál is inkább ,mert az is­kolafentartás költségeit ha nem az egyház, akkor az állam kénytelen magára vál­lalni. Hja a jogsegélyt nem kapják meg az egyházak — úgymond — ak­kor a tanítás teljesen csődbe kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents