Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-05 / 77. szám

mmi-oék. 1931. április 5. rnmmum m KOZGAZDASAG 'Hiiiiiiiiifiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiH Óvakodjunk a túlzott takarékosságtól, s a túlzott racionalizálástól Irta: dr Dencz Ákos országgyűlési képviselő. A gazdasági zavarok, a konjunkturális kilengések, a bizonytalan, kapkodó termelési tervek legjobb ellenszere magának a fogyasztópiacnak megszervezése, vagyis a ter melésnek a fogyasztással való összhangba hozatala. A verseny folytán beálló árhullámzásnak lecsendesitője, a fogyasztók lecsökkent vásárlóképességének gyógyitószere, a termelési költségeknek csökkentése, vagyis a józan és észszerű racionalizálás. A racionalizálás alapelvé, a termelés állandósitása, ennek eszközei a gyártás terén a standardi#álás, a munka lehető legcélszerűbb felosztása, a mechanizálás, a gépek bevezetése, kereskedelmi téren pedig az eladás szabályozása, a piac felkeresésének elosztása, az adminisztráció terén viszont minél nagyobb méretű egyszerűsítés. a racionalizálást a manapság gyakran túlságos buzgalommal és nem mindig megokoltan alkalmazzák. ' I • j | • ! 1 !"'! Amennyire helyes és célszerű a különböző hivatalokban, ipari, gyári vállalatokban, üzemekben a sok felesleges kézi munkaerő és munkateher megszüntetése, a gépek, műszerek, úgynevezett modern tech tnikai vívmányok alkalmazása, méggis annyira óvatosaknak kell lennünk, főleg az utóbbiak alkalmazásában, hogy ne lőjünk tul a célon és egyik túlzásból ne essünk a másikba. Drága, rendszerint külföldről beszerzett gépek alkalmazásával, kétségtelenül, lényeges megtakarításokat érhetünk el a kézi munkaerők foglalkoztatása terén. Kérdés azonban, hogy a gépekbe fektetett anyagi tőke arányban áU-e mindig a megtakarítás folytán feleslegessé vált kézi munkaerők eltartásának anyagi és munkateljesítményüknek erkölcsi és gyakorlati ellenértékével? Épen ezért tehát azt is meg kell fontolnunk, vájjon a gépek vételárának kamata nem haladja-e tul igen sokszor az elbocsájtott, vagy amint mondani szokták, leépített munkaerők megtakarított illetményét. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a külföldi gépekért legtöbbször külföldi valutát keli vásárolni és kifizetni, s igy a racionalizálás valutáris szempontból és a külkereskedelmi mérleg szempontjából is igen sokszor megfontolandó volna, nem is említve azt, hogy a gépek felállításával legértékesebb kincsünket, a jó emberanyagot teszszük legtöbbször nélkülözhetővé és munkanélkülivé. A raciona

1izálás eredeti célja magának a takarékosságnak minél nagyobb mértékben való érvényre jut tatása. Ugy látszik azonban ,néha már ezen a téren is kezdünk túlzásba menni. Közismert a takarékosság szép erénye és gazdasági jelentősége, magam is ennek a szép eszmének szolgálatában állok, régóta jelentékeny propagandát fejtek ki a takarékosság érdekében, s a takarékossági napoknak mégis volt az az eredménye, hogy jelentékeny tőkét juttattak a köz céljára. A termelésnek minél több tőkére van szüksége ,hogy boldogulhasson és mivel a külföldi hitel is csak oiy mértékben állhat rendelkezésünkre, amilyen mértékben a belső tőke erőssége bizalmat nyújthat, minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy a belföldi tőkét ís gyarapitsuk. Takarékosság az államháztartásban, takarékosság a magángazdaságban, nagyon jól hangzik, de ne legyen a takarékosság jelszava ürügy ahhoz, .''Ogy a takarékosság érdekében ne termeljünk, a "fogyasztást megoko lattanul csökkentsük és az egész I vonalon, dologiakban ép ugy, mmt személyetekben, folyton csak leépítsünk. Ez az úgynevezett túlzott takarékosság is előbb-utóbb megbosszulhatja magát, főleg abban a vonatkozásban, hogy a túlméretezett racionalizáláshoz hasonlóan, ismét csak az értékes emberanyag vallhatja majd annak kárát, szaporítván a munkanélkülieknek amúgy is nagy számát. Hogy ez azuián mit jelenthet majd társadalmi, politikai szempontból, azzal, azt hiszem, mindannyian tisztában vagyunk. Tizezer pengőn alnli közszállitásoknál szükségtelen a bánatpénz Scitovszky Béta belügyminiszter leiratban értesítette Nyíregyháza város polgármesterét, hogy a kereskedelemügyi miniszterrel egyetemben az ügymenet egyszerűsítése érdekében uj rendeletet hozott a köz szállítások bánatpénze ügyében. Eszerint a tizezer pengő ér'téket meg nem haladó közszállitásoknát, közmunkáknál, ha csak különös körülmények a bánatpénz, illetve a biztosíték letételét szükségessé nem teszik, ettől a közhatóság eltekinthet, és ilyen esetben már a versenytárgyalási hirdetményben fel kell tüntetni a bánatpénz letételének szükségtelenségét. Építkezéseknél ez a kedvezmény nem adható meg. Kisiparosok sem kötelesek a jövőben bánatpénzt letétbe helyezed, ha a kikötött bánatpénz vagy biztosíték összege a 300 pengőt nem haladná meg. Közös bel- és külföldi textilkartel akarja diktálni az árakat Megakadályozhatják-e a ruhaneműk olcsóbbodását? A most tárgyalás alatt lévő magyar—osztrák árucsere-egyezménynek lényege az, hogy a kft állam átvesz egymástói bizonyos mennyisfgü és értékű mezőgazdasági terményt, illetve iparcikket. Magyarországból túlnyomóan mezőgazdasági termékek jutnának ei Ausztriába igy, mig onnan csaknem kizárólag ipari gyártmányok jutnának el hozzánk. Ezek a kedvezményes vámtétel alapján hozzánk kerülő osztrák iparcikkek jóvai alacsonyabb beszerzési árak mellett igyekeznének elhelyezést találni a magyar piacon. A belföldi textilgyárak körében erős nyugtalansággal fek intenek ez telé s Értesítés! máris folynak oly irányú tárgyalások, hogy a kedvezményes vámtétel mellett hozzánk textitnemüek árának olcsóbbodását. s egyben a hazai textilgyárak eddigi árpolitikája a magyar piacon továbbra is fenntartható legyen. A tárevalások során azt a gondolatot vetették fel, hogy maga a belföldi tevtilioar vegye át közvetlenül az idetóduló osztrák árut, és pedig azzal a céllal, hogy ezt ő hozza forgalomba oly árak mellett> melyek a jelenlegi belföldi textilipari áraknak versenyt nem támasz tanak. Kétségtelen, hogy a hazai textilgyáraknak e tervezete — ameny2006.3 A sertéspestis és duplaszérum árát f. évi március hó 1-től lényegesen Egyben tisztelettel értesítjük a m. t. gazdaközönséget, hogy intézetünkben termelt sertéspestis, duplapestis (sertéspestis és sertésorbánc ellen egyaránt hat ) Sertésorbánc, Lépfene, Septikaemia, Baromfikolera, Mirigykór és egyéb nagyértékü szérumok! Állatorvosi rendelésre állandóán beszerezhetők: Nyíregyháza : Dr. Szopkó Dezső úr „Aranysas" gyógyszertárában. Polgár : Dr. Fazekas Gyuláné úrnő gyógyszertárában. Tiszalök : Rab József úr „Szarvas'

1 gyógyszertárában Ujfehértó : Molnár Gyula úr „Kigyó gyógyszertárában. „ Grosz Dezső úr „Magyar Korona" gyógyszertárában. Tokaj: Rotfuchs F. János örökösök „Megváltó" gyógyszertára. Hungária SzérummUvek r. t. Budapest, VI., Szondy-utca 76. sz. nyiben valósággá válik, — nagyon kedvezőtlen hatással 'lehet a "népruházati cikkek piaci viszonyaira s elsősorban a magyar mezőgazdasági lakosság amúgy is szomorú felvevőképességének alakulására, miután jó idere tehetetlenné tenné a kerülő Gsztrák árucikkeknek a beözönlísét megakadályozzák Ugy értesülünk, hogy a kormány semlegessége mellett kartei-tárgyalások indultak meg a bei- és külföldi textilgyárak között bizonyos árucikkek áraira nézve. Szinte elképzelhetetlen, hogy a magyar kormány röviddel a karteftörvény megalkotása után segédkezet nyújtson ahhoz, hogy — az amúgy is agyonsanyargatott belföldi fogyasztás most már nemcsak a hazai, de a nemzetközi textilkartelefc árdikta túrájának is ki legyen téve. Közgazdasági hirek — A nemzetközi cukoregyezmény értelmében Magyarország cukorgyá-ai évenként 7500 ' -\agci*. finomított cukrot exportálhatnak. — Budapesten és Bécsben szervezet alakult az osztrák és magyar áruforgaioan lebonyolítására. A szervezet célja az, hogy az egymásközti áruforgalmat különleges kedvezményekkei 'segítsék elő. — A kereskedelemügyi minisztérium államosítani akarja a keserűvízforrásokat. A nagy keserüvizvállalatok meg akarják szerezni több kisebb vállalat forrását és bérletét. — Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusitó Üzeme I930ban fogyasztási adó cimen 368.078, forgalmi adó címen 408.034, társulati adó cimen 30.434, autók közúti adója cimen pedig 4314 pengőt fizetett ki. Az üzem munkásainak betegsegély ző és balesetbiztosítási járuléka 62.551 pengőt tett ki. A munkások bere 847.632 pengő, az elárusító személyzeté pedig 350.827 pengő volt. Az üzem a létesítendő nyugdíjalapra 300.000 pengőt fordított, épületekbe fektetett tőkéje pedig meghaladja a félmillió pengőt. — Az Elektromosmüvek uj palotája a Lipótváros szivében épül. Az épület bérjövedelme a nyugdijalap jövedelmét szaporítja, — ezenkívül a palotában nyer elhelyezést a világítástechnikai állomás i

s. ! i — A Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat az elmúlt évben megszerezte a Csurgói Villamossági R. T.-t. kiépítette a Hatvan—gyöngyősi, a Szolnok—mezőtúr—turkevei vonalat, Tura környékét, a balassagyarmati vonalat. A MAK-kal együtt megalapította az Eger— Gyöngyös vidéki Villamossági RT-t, amely Hevesvármegye villamosítását tűzte ki céljául. — Hatvan város bérbe akarja adni villanytelepet a Salgónak 20 —30 évi időre. A szerződés garanciát nyújtana arra, hogy nem emelik fei áz áramszolgáltatás diját. — Oroszország mintegy 6 millió yen értékű búzát adott ei Japánnak s ennek az összegnek több mint a feléért kémiai cikkeket szál-+ lit Japán Oroszországnak. ,