Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-25 / 69. szám

2 JWlrfmriöiiL 1931. március 25. Papp László „Hattyú" gőzmosó vállalata, Nyiregyháza, Yay Ádám-u. 63. Ruhafestő, vegytisztító, plissérozó és gouvlirozó üzem. Főüzlet: Széchenyi-út 2. (Telefon : 5-09.) Fióküzletek: Kiss-tér 2. és Véső-utca 3. Kerítések Irta: Pisszer János. Ugy a kir. járásbíróságoknak,' mint a különböző kommunitásók­nak is, sok gondot okoz a kerí­tésekkel kapcsolatos jogvitáknak elintézése. Nyiregyháza város régi építési szabályrendelete és az annak életbenléte alkalmával kifejlődött gyakorlat szerint, a telkek bal és jobb oldalain készített kerítésekre nézve ugy intézkedett, hogy min­den telektulajdonos, a »kémény ol­dalon« tartozott telkének bekerí­téséről gondoskodni, a saját költ­ségén. A tefek hátsó kerítését, a hátsó szomszéddal közösen kellett elkészíteni. A »kémény oldal« meghatározás azonban sok vitát Szült. A kelet­nyugati irányban haladó utcákon ugyanis, ahol az északi oldai nem befolyásolta a házépítést és igy a ház benyúló szárnya vagy a tefék bal-, vagy annak jobboldalára épüit, a »kémény oidal« is, külön­böző volt. Két egymás felé fordult udvaru háznál ugyanis, ahol az udvarok egymásnak néztek, a két udvarfcté. eső kerítés elkészítésé­nél egyik szomszéd sem mutatott hajlandóságot az elkészítésre. — Mindegyik a másiktól várta, hogy majd az kerit. Közben természe­tesen, a nyitott udvarok meglehe­tősen bő alkalmat nyújtottak, hol­mi kis nézeteltérés tisztázására, a­mikor átment egyikből "a másikba, vagy viszont a sertés-, a csirke, a kutya, miegymás, barátságot erő­síteni 'hivatott állat, egy-egy kis látogatásra. Ezt az állapotot fenntartani nem lehetett, igy az uj szabályzat in­tézkedett a telekkeritéseknek me­lyik szomszéd részéről történő el­készítése tekintetében. Az uj szabályzat egységesen ki­mondja, hogy a telektulajdonos tartozik az utcáról a telekre nézve jobboldalt fevő mesgyén ke­rítést létesíteni, mig a szemben íevő hátsót, a hátsó szomszéddal közösen, amint az már kifejlődött régi meghatározás volt. Ez uj megállapítás, természete" sen az átmeneti időben, nehézsé­geket okozott. Vannak telkek, amelyeket ez uj rendelkezés sze­rint kerítettek be a múltban is, a régi szabályok érvényben léte ide­jén. De viszont vannak, talán ugyanolyan, ha nem nagyobb számban telkek, amelyek viszont, a tulajdonos által, a baloldalon kerittettek el. 'Igy a telektulaj­donosok azt mondták, hogy a ke­rítésoszlopok az ő telkük felől lé­vén, a kerítés az övék, ha ez a bai oldalon is van. Tehát ők ezt a baloldali kerítést tartják fenn és építik újra, ha ennek szüksége mutatkozik. A jogviták száma az uj rendel­kezés szerint csökkent ugyan, de meg nem szűnt. Hozzávetőleges számítás szeriánt, ameíy igazán csak nagyoltan Számított, az or­szág területén évente, körülbelül 5000-re tehető azoknak a jogvi­táknak száma, amely a mesgye­kerités vitákból Származik. Ezen az állapoton változtatni keli és végre egyességet kellene ebben a tekintetben létrehozni. Ez pedig másként nem lehet, mint ha itt Nyíregyházát szemügyre véve, az uj építési Szabályrendelet intéz­kedését tartjuk Szigorúan be. Amint ezt az álláspontot el­foglaljuk, a viták méregfoga ki van húzva. Ugyanis, a szabály­zat betartásával, megszűnik min­den telektulajdonosnak a baloldali kerítéshez fűzött eddigi joga és kötelessége. A baloldali kerítés a szomszédé. A jobboldali a telek­tulajdonosé. Ha ezen az alapon állunk, akkor minden telektulajdo­nos, a jobboldali kerítést köteles fenntartani, ha elavult kijavítani, vagy megújítani. Az utcai keríté­sek, természetesen, a telektulajdo­nos építő- és fenntartó kötele­zettségében voltak és maradtak, ugy sarok, mint közbülső telkek­nél is. A hátsó kerítések a szom­széddal közösen építendők és tar­tandók fenn. A telkek balolda­lain meglévő régi kerítések, a szom széd áltai javítandók, vagy épí­tendők, ha megújítást igényelnek. Ugyanígy van újonnan 'felparcel­lázott telkeknél is. Megtörtént, hogy már teljesen bekerített teleknek, a régi rend szerint fennállott kerítését a szom­széd azon a címen, hogy az "általa régebben készített kerítés, most a bal oldaton van és q a jobb olda­lon köteles "keríteni, lebontotta az általa régebben készített baloldali kerítést és áttétette a telke jobb­oldalára. Természetesen ez csak ugy történhetett meg, hogy az épí­tő szabályrendelet megsértésével, a kerítés lebontására engedélyt nem kérve hajtotta végre az áthe­lyezést. Mert, ha szabályszerűen kérelmezi a kerítés elbontást és áthelyezést, akkor erre épitő enge­délyt a magánépítő bizosttág nem javasol adni és ez esetben a jog­vita elmarad. De, mert kihágást követett el a 'kerítést lebontó és azt újraépítő telektulajdonos, élet­re kelt a jogvita és talán a birói eljárás is. Itt, a régi kerítés visz­szaállittatása jogosult, mert hiszen annak elbontására és átépítésére hatósági engedélyt a telektulajdo­nos nem nyert, de nem is nyerhe­tett volna, a fennálló szabályok megkerülése nélkül és azoknak res­pektálása meilett. A teiekkeritések megépítése épí­tési engedélyhez kötött munkálat, éppen ugy, mint azoknak elbon­tása is. Ilyen engedély kikérése nélkül végrehajtott munka végzése kihágás, amely büntetést von maga után, amellett, hogy a ható­ság jogosult a régi állapot vissza­állítását is elrendelni. Erre éppen ugy jogosult, mint az építési en­gedélyhez tartozó tervektőt való eltérés esetén, az építmény lebon­tására is. Nem is képzelhető ez másként. Ha tehát sehol kivételes elbírá­lás, és sehoi a szabályoktól eltérés nem engedélyeztetik, ugy a viták is kisebb számuakká Tesznek és mindenki tájékozott fesz a teíek" bekerités és karbantartás kötele­zettségét illetőleg. Ha viszont a teletulakjdonosok is, nem igyeksze­nek megtakarítani azt a fáradsá­got. hogy ezirányban a városi mű­szaki hivatalban felvilágosítást kér­jenek, ugy sok kellemetlenségtől kímélik meg önmagukat, szomszé" daikat és nem kevésbbé az eljár­ni "hivatott hatóságokat is, sokszor oknélküH panaszaikkai és tényke­déseikkel. A lakosságnak felvilágosítása e tekintetben, megokolt fenne. Vallott a kótaji-uícai gyilkos merénylő Tévedesből gyanúsítottak egy kerékpárost a véres támadással Nyíregyháza ismét az érdeklő­dés középpontjában átl. Szombaton este olyan véres esemény játszó­dott le a nyílt utcán, ami ritkítja párját az utóbbi évek bűnügyi krónikájában. Egy tizennyolc esz­tendős gazdaleányt, aki a szomszé­dos Nyírszőlős községnek leggaz­dagabb családjából való és aki a falu legszebb leánya, élesrefent asztali késsel szúrta le udvarlója, egy nyirsző'ősi szegény napszámos legény. Ma már teljesen tisztázva van a véres esemény egész lefotvása és a gyilkos merénylő már a börtönben ül. Részletes kihallgatása alkalmá­val elmondotta, hogy szerelmes volt Henzsei Ilonába, akt azonban nem viszonozta Szerelmét és az utóbbi időben igyekezett vele meg­szakítani minden összeköttetést. A merénylő: Soltész Mihály hu­szonegy éves legény, szombaton délután Nyíregyházán tartózkodott. Este felé 'kissé italos állapotban baktatott hazafelé, amikor a Kó­táji-uton. Nyírszőlős irányában, a várostól mintegy három kilomé­ternyire találkozott a leánnyal, aki a nyiregyházi Bethánia Egylet tag­ja és a szokásos szombatesti is­tentiszteletre jött be a városba. Kölcsönös üdvözlés után meg­álltak beszélgetni. Hogy mi tör­tént ,mt nem, az egyelőre még nincs tisztázva, a feány azonban azt vlljaa, hogy Soltész káromkodni kezdett, mire a vallásos leány megbotránkozva haragosan fakép­nél hagyta durva udvarlóját. Az elutasított Soltész nyomon követte a tovasiető leányt, aki ap­jának Dohány-utca 14. számú há zába menekült és ott várta meg azt az időt, amikor azt hitte nyu­godtan mehet az istentiszteletre. A legény azonban a szomszédház kapujába húzódva várta, hogy mi­kor jön ki szerelmese. fó félóra telt el, amikor a leány elköszönt apjától és kilépett a kapun. Nem sejtette, hojgy a legény leselkedik reá és deüriumos harag­jában életére tör. A feány a Kó­taji-utcán keresztül igyekezett a Bethánia Egylet imaházába, mig a szereimében csalódott Soltész rö­vid kerülővet a leány elé toppant. Henzsei Hona lába a földbe gyö­keredzett, amikor megpillantotta a hirte'en elébe toppanó, feldúlt ar­cú legényt Már nem volt ideje el­menekülni, Soltész kezében meg­villant a hegyesre köszörült asz­tali kés, amelyet a leány Szivének irányítva, belevágott. Vérfagyasztó sikoltás verte fev az utca csendjét. A szerencsétlen leány halálfélelmében reszkető lá­bakkal futott át a vérszomjas le­gény elől az utca másik oldalára, ahol a kut mellett eszméletlenül rogyott össze. Soltész pedig, még mielőtt valaki feltartóztatta volna, elsietett. Mindez olvan észrevétlenül tör­tént, hogy a járókelők eleinte egy kerékpáros embert gyanúsítottak a merénylet elkövetésévet amíg vég­re ki nem derült az igazság. A sikoltásra nagy tömeg verő­dött össze, maja a jelenlévők kö­zül a legközelebbi rendőrőrszemet is előhívták, aki mentőkért tele­fonált. A mentőautó azonban vi­déken volt, mire bérkocsit hoztak s a súlyosan sebesült feányt, aki ek­korra már elvesztette eszméletét, beszállították az Erzsébet közkór­házba ,ahoi nyomban megoperál­ták. A szúrás közvetlenül'a sziv alatt érte a szerencsétlen leányt, akinek állapota azóta javult, sbár az orvosok eleinte menthetetlen­nek tartották, most már remélik, hogy megmenthetik az életnek. A merénylőt másnap reggel' egy nyírszőlőst korcsmában fogták el a csendőrök, őrizetbe vették és be­kisérték a nyiregyházi rendőrségre, ahonnan részfetes kihallgatása után átkísérték a kir. ügyészség fog­házába. Vasárnap délelőtt 11 órakor less az elszakított Felvidékről szóló propagandaelőadás a városháza nagytermében Megírta a Nyirvidék, hogy az elszakított Felvidékről vasárnap propagandaelőadás fesz Nyíregyhá­zán a városháza nagytermében. Az előadás, amely az irredenta esz­mék terjesztését szolgálja, dél­előtt ii órakor kezdődik. A beve­zető beszédet dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester mondja. A Felvidék politikai és kulturális helyzetét Pilászy György ! a Fetvidékt 'Egyetemi és Főiskolai I Hallgatók Egyesülete külügyi s aj- | tóosztályának vezetője ismerteti. Ezután Kavics Andornak, az egye­sület ügyvezető elnökének élőadása következik »Elvesztett kincseinka cimen. Simsay Margit szavad Gu­lácsy László a »Felvidék« felelős szerkesztője, országos einök, a Fel­vidék gazdasági helyzetét ismer­teti. Punek Miklós csellószólója és az efnök záróbeszéde fejezi be a propaganda előadást, amelyen ott lesz az elszakított minden igaz visszayárója. országrészek

Next

/
Thumbnails
Contents