Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-07 / 54. szám

'•ffKiHIMfl JNíVíryidík. áz eladósodott gazdák megmentése Wekerle pénzügyminiszter ha­marosan beváltotta igéretét és a képviselőház hétfői ülésén már be is terjesztette azt a törvényjavas­latot, amelynek célja az adősság­teherrel sújtott gazdák megmen­tése. A törvényjavaslat azokat a jogi rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szükségesek a kormány hatalmas földtehermentesitési ak­ciójának a keresztülviteléhez. — Egészbenvéve az alapelve ennek a föidteherrendezésnek, hogy a gazdahitei két veszedelmét kikü­szöbölje és pedig, hogy először a jelenlegi roppant drága kamatot enyhitse és másodszor, hogy a sok terhes rövidlejáratú tartozást hosz­szulejáratu töxlesztéses hitellé aia­kitsa át. Sok ezerre rug azoknak a gazdáknak a száma, akik az első, vagy második helyen betáblázott barik- és takarékpénztári kész' pénzkölcsönön felüi egyéb adós­ságokat voltak kénytelenek csinál­ni, még a leggondosabb és leg­megfontoltabb gazdálkodás mel­lett is. A gazdák nagy részét áru­tai tozások is terhelik, mert hiszen a gazdálkodáshoz szükséges anya­gokat, eszközöket és ipari cikke­ket túlnyomórészt hitelben völtak kénytelenek vásárolni. A bankok készpénzhitele eredetileg is a leg­több esetben törlesztéses hitet, me lyet kamat és tőketörlesztésként kis részletekben keli fizetni a gaz­dának. De a többi tartozás között már nagyon sok olyan van, amely egészen rövidlejáratú, ugy hogy ha a gazda p®ntosan nem fizet az esedékesség napján, jön a perlés, a végrehajtás és az árverés. Igy § következett be az a sajnálatos át- w lapot, hogy több ezer gazda föld­jére ki van irva a birói árverés. Ez pedig nemcsak magára az el­adósodott gazdára nézve jelentené a teljes tönkremenést, hanem az árveréseken elérhető alacsony árak miatt a földérték általános lerom­lásával fenyegetne. A kormány te­hát szükségesnek látta, hogy az el­adósodott gazdák megmentése vé­gett komoly és hathatós mentő­munkát tegyen folyamatba. Ez az akció pedig abbói áll, hogy az Országos Bizottság, a­melv a mezőgazdaság legkiválóbb szakembereibői áll, s amelynek tagjai önzetlenül, minden dijazás nélkül végzik országmentő munká­jokat, az érdekelt gazdák jelentke­zése alapján meg fogja itélm ízt, hogy melyek azok a földbirtokok, amelyeknek szanálását, vagyis te­herrendezését a sikerre való kilá­tással me£ lehet inditani. Az Or­szágos Bizottság valamelyik alt­ruista szövetkezetet, vagy az OKH vidéki fiókjait, esetleg valamely vi­déki pénzintézetet fog megbízni a teherrendezési tárgyalások lefoly­tatásával. Mihelyt az ilyen tárgya­lás az érdekelt gazdával megindul, ezt a körülményt a telekkönyvben feljegyzik és ennek az lesz a hatá­lya, hogy a feljegyzéstői számított három hónap atatt az illető gazda eüen árverést megtartani nem fe­het, még akkor sem, "ha ez az árve­rés már ki volna tűzve. Ezzel tehát elhárul a közeli ár­verés legnagyobb veszedelme. Wekerle pénzügyminiszter a tör­vényjavaslat indokolásában a kor­mánynak azt a szándékát jelenti be, hogy a rendezéssel elsősorban a kisbirtokos osztály terheinek könnyítését célozza. Nem fogja ugyan figyelmen kivüi hagyni a közép- és nagybirtokosok érdekeit sem, de elsősorban mégis a kis­birtokosok megsegítésére gondol, még pedig azért, mert a segítség és közbelépés épen náluk a leg­égetőbb és mert a kisbirtokos osz­tály megsegítése, nyomasztó adós­ságaitói váló megszabadítása és a föld iránt táplált bizalmának s ra­gaszkodásának megszilárdítása a föld áresését meg fogja állítani, sőt az áremelkedést remélhetőleg rövid időn belül ínég fogja indí­tani. ítélje meg minden józan, politikai elfogultságtól ei nem vakult magyar ember, hogy a'kor­mánynak ez az országmentő akció­ja valóban hasznos-e a mező­gazdaságra? Mert legyünk azzal tisztában, hogy a mezőgazdasági válság egyik legfőbb tényezője a gazdahitei 'krízise, amelyen ha gyorsan és gyökeresen segítünk, ezzet a nagy válság leküzdésére megtettük az első nagy lépést. Wekerle nagyszerű eigondo'ára ha­marosan valóra fog válni, mert a kormány a mentőmunka gyors, minden huzavona nélküli végrehaj­tását a legnagyobb eréllyel fogja keresztülvinni. á népművészet legszebb kincseit láthatjuk a nyíregyházi kerámiai kiállításon A városháza dísztermében kiállí­tót; hódmezővásárhelyi népművé­szeti remekeket nem elég egyszer megnézni. Minden alkalommal uj és ui szépségeket fedezünk fel ben­nök. Ho! a sötét, hol a világos tó­•nusu tárgyak nyerik meg tetszé­sünket és csodálatos szinpompájuk napfénynél és villanyvilágításnál is egyaránt lenyűgöző hatást gyako­rol. Nem lehet eldönteni, hogy mi szebb, az aprólékos gonddal ki­dolgozott virágváza, az üvegfinom­ságu apró vitrin disz, a színpompás festményként ható faütálak és tá­nyérok, az elmés fe'.iratu kancsó és butélla, a diófából faragott szobor vagy pedig a groteszkségéban is művészi szépséget sugárzó torzfi­gura. Példátlan az érdeklődés, ami a kiállítás iránt megnyilvánul. A hód mezővásárhe'yi népművészeti kiállí­tás vasárnap este zárul. Hűnek Emil vegyészmérnök tanár tart előadást a tanítóképző holnapi kulturdéíutánján Megírta a Nyirvidék .hogy az ál- j lami tanítóképző intézet Bessenyi j önképzőköre vasárnap ,március hó j 8-án kulturdélutánt rendez, amely- ' re ezúton hivja meg a tanítóképzés 8 iránt minden időben mély szimpá­tiává! érdeklődő közönséget. A kulturdélután az intézet nagytermé­ben lesz és fél négy órakor kezdő­dik, tehát félórával előbb, mint eddig szokásos volt. A müsormeg­váltásért a rendezőség 30 fillért fog számítani ,hogy a rendezés ki­adásait fedezhesse. A vasárnapi kulturdélután előadói száma meg­változott, miután Ferenczi Istvánnak aki az eszperantóról tartott volna előadást. Miskolcra kell utaznia igen fontos hivatalos ügyben. He­lyette a következő kulturdélután előadója, Hűnek Emil vegyészmér­nök, tanár, a tanítóképző intézet­ben a természetrajzi tárgyak elő­adója tart érdekes természettudo­mányos aktualitásról előadást. A kulturdélután műsora egyébként a következő lesz : 1. Schubert: Katona-induló. Játssza az ifj. szalonzenekar. 2. Petőfi: Egy telem Debrecen­ben. Szavalja: Tóth Lajos III. é. 3. Magyar dalokat énekel: Tóth János IV. é„ zongorán kiséri: Berg Imre IV. é. 4. Hűnek Emil előadása. 5. a) Dienzl: Liliomszál; b) Kácsoh : Késő ősz van; c) Sztoja­novits: Pásztordal. Előadja, az int. énekkar. Vezényel: Arató Béla V. é. 6. A finn—magyar ősmenzet. Balogh Ferenc IV. előadása. 7. Schubert : Német táncok. Zon­gorán játssza: Szűrös Lajos V. é. 8. Mécs László : Vadócba rózsát oltok. Előadja: Lengyel Sándor V. é. 9. Dancla: Air Varié. Hegedűn játsza: Gaai Balázs V. é. Zongo­rán kiséri: Szűrös Lajos V. é. Tenyészáiiatvásárt rendez Nyíregyházán a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesölet Szombaton, március 14-én a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egyesü- 1 let és a •Szabolcsvármegyei m. kir. j Gazdasági Felügyelőség tenyészapa > állatvásárt rendez, amelyen közte- { nyésztésre alkalmas pirosiarka te- I nyészbikák és törzskönyvezetett ma­gyar fajta tenyészbikák, valamint kanok kerülnek eladásra. A vásár a Debreceni uton fekvő városi mintakertben és a vele szemben fekvő Guttmann "fate'epen j&pouio aozsó Legénykérés a Városi Szinhizban Péatiktöl hétfőig, hétköznap 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Ai idei évfd nagy eseménye ! Az éneklő, besiélő, zenélő lilmek királya 1 MÓTI EÁHOL>¥ neves ir.'nk világsikert aratott hangos filmje NYITOTT ABLAK énekes, láncos vig k-lonai bohózat 10 felvonásban. Rendezte : Dr. Székely és Kari Boese, Zenéjét sz rezti: Stolz Károly. Sz mélyek : A polgármester Msx Adalbert, A leánya Grall Theimer, Az ő n gf Paul O ti, A hidnagy Frsd Döderlein, A1 ezredaríos L?o P ukert, E^y ba^a Fritz Schul', Novotni, s iaién baka Fclix B es<art, A stakácsné Luci^ En>lisch Ftj >z jtek : A kis girnizon. — Az nzredgyerek — A miródi vi it — 3 napi kaszárny*á'islooi — A Novotoi. — Híjnall rap­port. — Nyitott abliit, rac?os «bbk — 3 apa m»g egy fél. — Éj'éli gyakorlat. — SiLtéa apa? — Hu«áivágas! Uft ki=érő műsor. Rtndes helyérak. 1931. március 7. lesz. A felhajtandó tenyészállatok bejelentési határideje március 10. Későbbj bejelentéseket csak hely esetén vesznek figyelembe. A fel­hajtás ideje március 13 (péntek) a vásár szombaton reggel 9 órától délután 3 óráig tart. Az állatok megvétele azonnal bejelentendő, hogy a szállításról a rendezőség gondoskodhassék, a szállítási iga­zolványt a helyszínen kiállítják. A (vásár a legjobb alkalom arra, hogy községek, közbirtokosságok, legel­tetési társulatok jutányosán, kitűnő tenyész állatokat szerezhessenek be. kiküldötteknek aján'atos a megbí­zó testület pecsétjét magukkal hoz­miok. Mindennemű felvilágosítást kész­séggel ad a gazdasági egyesület titkári hivata'a (Nyiregyháza, vár­megyeháza) . A Ref. Nőegylet Leanycsoportja vasárnap délután vallásos estélyt tart A »Nyiregyházi Református Nő­egylet« Leánycsoportja 1931 már­cius hó 8-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel a református elemi iskola dísztermében vallásos es­télyt tart. A vallásos estély műsora a követkeső : Gyülekezeti ének: 101 dics. 1. vers. Bib'iát olvas, imádkozik: Ko­vács István ref. hit. lelkész. Farkas Sándor: »Mester a bősz vihar dü­höng*. Énekli Sis'.er Sárika, - har­móniámon kisér: Tóth Jenő ta­nító. Beszédet mond: Orosz Tamás vencsellői ref. lelkész. Rachmani­tioff: »Cis moll, prelude«, zongorán előadja Zsadon Antal nyirbogátt ref. org. kántortanító. László Ödön besenyődi ref. lelkész költe­ményeiből ad elő. N. E. »Egy dél­után«, vallásos jelenet, élőadják : Éles Teréz, Hegyessy Rózsi, Paksy Vilma, Petnfeházy Margit. Gyüle­kezeti ének : 245 dics. 10 vers. Jótékonycélu persely adományo­kat hálás köszönettel fogad az el­nökség. Meghívó. A Nagykállói Takarékpénztár Wészvénvtársaság 1931. évi március 22-én, délelőtt fél 12 órakor, az intézet helyiségében tartandó VIil. évi rendes közgyűlésére a tisztelt részvényeseket tiszte­lettel meghívjuk. Nagykálló, 1931. február hó 26. Az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Közgyűlés jegyzőkönyvé­nek hitelesítésére két részvényes tag választása. 2. Az igazgatóság és felűgye­lőbizottság jelentésével, az 1930. évi zárszámadás beterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyere­ség felosztása. 3. Az igazgatóság és felügye­lőbizottság részére a felment­vény megadása. 4. Alapszabályszerint kilépő négy igazgatósági tag helyének betöltése. 5. Egy felügyelő bizottsági tag választása. 6. Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdijának megállapítása. 7. Az alapszabály 4., 6., 9., 16., 19., 21., 31., 34,37., 48., 50., 74., 75 §-ainak módosítása. 1459

Next

/
Thumbnails
Contents