Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-01 / 49. szám

Nyiregyháza 1931 március 1. * Vasárnap Jkwn 16 fillér. fj.II évfolyam. 49. sz. JxYIKxIDEK. POLITIKAI NAPILAP ESéfUetési Arak helyben és vidékeit : Mra 2 P 50 I. 7 P 50 {. j í$£wtósstvioelőlui»k és tanítóknak 20°/» engedmény «SRr*s saánri Am: héik&znap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÖBA ELEK Felelős sserkesstő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheqne 295)8 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. IBRANY Irta: VERTSE K. ANDOR. A Kisvasutak sárospataki gyorsmotorja kilenc óra tájban áll meg a paszabi állomáson, ahol már kocsik várják a vendégeket. Az ibrányi vonathoz nagyon korán kellett volna felkelni, ezért választottuk ezt a kis kerülőt. Hideg, napfényes idő, elég kellemes, csak akkor kezdjük érezni a kemény északi szelet, amikor kiérünk az országútra. A vastag télikabáton és ruhán ugy keresztülfuj, mint a szitán. Bezzeg nem érzi a hideget a vármegyei gazdasági főfelügyelő, aki hatalmas szánbundát hozott magával a prémes kabáton kívül', s ráadásul a fedeles kocsiba ült a miniszteri kiküldöttel, mig magunk az előzékeny Groák Lajos földbirtokossal az ő könnyű homokfutó kocsijára kapaszkodtunk, amelyen bizony elég dolgunk akadt. Egyik kezünkkel a kalapot fogtuk, a másikkal pedig a télikabát gallérját igyekeztünk a szél ellen tartani. A két tüzes csikó versenyt futott a széllel, a kocsisnak elég dolga akadt, hogy visszavissza tartsa őket a nekirugaszkodástól, de az a jó negyedóra is próbára tette a hideg széllel való ellentálló képességünket. Hát bizony elég széles játszótere van itt a szélnek. Mint az orosz szteppéken, alig akad a szemhatáron egy-egy magános fa. A szél akadálytalanul rohan végig ezen a tikságon, s gyakran megesik, hogy az újonnan megépített massziv dohánypajtákat felborítja, leszedi tetejüket, vagy derékban roppantja ketté azokat. A szél ellen külön védekezni kell. Pedig érdemes voln'a ezt a kövér földet itt-ott, országút mentén, dülőutaknál, mesgyéken megkötni fával. A magyar faiszonyatot ugy látszik még most sem sikerült leküzdeni ezen a vidéken . i Nagy, régi, sárga épületekkel kezdődik a község. Az osztrák idők kincstári épületeire emlékeztetnek. Azután vége-hosszanélkülkiili utcákon robog végig a két kocsi. Sehol egy teremtett lélek. Az udvarok is néptelenek. A hideg szél elől mindenki behúzódik a házakb(a. Pedig a természet már kezd ébredni átéli álomból. A föld buja páraillatot erjeszt, a pázsit már halványan zöldül, s az acélszürke harizonton már ott dereng a tavasz minden reménysége. Megérkezünk az újonnan épült iskolába. Már. javában folyik a háromhónapos téli tanfolyam záróvizsgálata, amelyről részletesen lapunk más helyén számolok be. Az iskolai padokat helyettesítő lócákon jobbára meglett paraszti emberek ülnek, bár van közöttük surb^nkó íiu is. Azután van egy jovális kinézésű, pocakot eresztett, kopaszfejü, aki meglett korára beült a tanulnivágyók közé. Folyik a feleltetés az egészségtanból. Csak hallgatom. Beszélnek az oxigénről, nitrogénről, lakáshigiéniáról, egészséges, praktikus építkezésről, milyen legyen az udvar beosztása, hogy ne legyen káros az egészségre, hogyan védekezzünk a legyek ellen. Száz és száz kérdés zudul egymásután a gazdaemberek felé, akik minden kérdésre nagyszerűen megfelelnek. Derekasan állják a kérdések pergőtüzet. Egy-egy hallgató 4—5 kérdést kap, azután mást szólít fel az elnöklő Halász Sándor debreceni gazdasági akadémiai tanár. Azután jönnek a közigazgatási ismeretek. Jogi alapvizsgákon nem hallani ilyen szabatos feleleteket a közigazgatási és pénzügyi jog keretéből. A számtanból és mértanbót megfepő készültséget árulnak el. Nehéz, komplikált müveleteket visznek végbe, praktikus feladatokat oldanak meg. Szinte bámul az ember, nem hisz a szemének és fülének, hogy egy egyegyszerü parasztember nekiáll a táblának és krétával a kezében. Ludolf-féle számmal kikalkulálja egy kúpnak a köbtartalmát, vagy kiszámítja, memnyi vizet tartalmaz a kútja .De akkor sem esik kétségbe, ha a búzáját kell eladnia és annak minősége eltér a szokványminőségtől. Pontosan kiszámítja, hogy a százalékos csökkenés mit jelent árdifferenciában. Mialatt az egyik hallgató krétával kezében számol a táblánál, azalatt a másik a buza fajsulyát méri le egy komplikált gépezet segélyével, utána egy máfcik a rozsét, a harmadik az árpáét, s külön táblázatból olvassák le tizedes pontossággal a megfellebbezhetetlen fajsulymegállapitást. Azután jön a gazdaságtan. A talajmüvelés elmélete, a műtrágyák kémiai meghatározásai és jelentősége, hol és milyen műtrágyát kell alkalmazni, majd a modern állattenyésztés minden aprólékos részlete, általában az összes gazdasági ismeretek. Az idomár előrehaladott. Jön a céltudatos és higiénikus baromfitenyésztés, kertészet. méhtenyésztés, háziipar. A jelöltek mindegyikben bámulatos otthonosságot áruinak el. A veszszőfonásban tett előrehaladásukról egy vagonra kom ányra való különböző fonottáru tanúskodik. Tanítójuk azt mondotta, hogy este 6 óráig tartott a kosárfonó tanfolyam, de az emberek nem akartak hazamenni. Kilenc-tíz óráig is ott maradtak, annyira megkedvelték ezt a munkát. A tanfolyam vezetője Máthé László járási gazdasági felügyelő cs az előadók, akiket a beszámolómban részletesen felsorolok, heroikus munkát végeztek, annak dacára, hogy a hallgatók nagy kedvvel és szorgalom mai tanultak. Három hónap alatt ilyen eredményt produkálni szinte a lehetetlenséggel határos. Csak az tud erről magának fogalmat alkotni, aki jelen volt ezen a vizsgálaton és hallhatta ezeknek az egyszerű embereknek a szabatos, értelmes feleletét. Most látszik csak meg, hogy mit vétkeztek azok, akik elhanyagolták a falu kulturáját, a magyar paraszt müvelését. Hot volnánk ma, ha ezelőtt ötven, vagy csak husz esztendővei elkezdtük volna ezt a munkát. Most csak 27 ibrányi földműves esett át ezen a vizsgán, de a következő téli tanfolyamra ötszörannyi fog jelentkezni, de ha nem is jelentkezik enynyi, ez a 27 földműves huszonhét tanítóvá válik, aki hirdeti, terjeszti "az igét, a tudás, a haladás szent malasztját. Valóságos hólabdaszerűen viszik szét ezek a tudományt, a modem gazdálkodás felvilágosult eszmeit s egyben a műveltséget. « A vizsgálatra eljöttek a vármev gye urai is; a főispán, az alispán, a gazdasági főfelügyelő, a járási főszolgabíró, a község, a környék földbirtokosai, egész intelligenciája. Nagy jelentősége van ennek. Az egyszerű ember látja, hogy törődnek vele. Hogy nem hagyják elveszni a tudatlanság mocsarában. A müveit paraszton nem fog a demagógia. A müveit paraszt az úrhoz huz és nem fogadja gyanakodva a feléje nyújtott baráti jobbot, hanem megszorítja azt és őszintén szemébe néz annak, aki kezet nyújtott. Miért kellett ennek a derék, jóravaló emberfajtának az elhanyagoltság, a megértetlenség rideg elhagyatottságában élnie? Ezen a kövér földön, ahoi — mint a főispán mondotta — minden megterem, mint Kánaánban, csak dolgozni kell. Leányaik, asszonyaik szépek, sudárak, pirospozsgásak, maja kicsattannak az egészségtői, legényeik, férfiaik szikárak, csontosak, kidolgozott izmuak. — Fényesszőrü paripáik párját meszsze földön hiába keresed, szarvasmarhájának anyagát elsőrendűre javította a szisztematikus tenyésztés. Terménye acélos és két-három kilóval jobb a szokványos minőségnél. A tizenkettedik órában indult meg Ibrányban, Szabolcsban és Magyarországon az uj honfoglalás, az uj hittérítés. Mert amit a tanfolyam pedagógusai véghez vittek. azzal egy követ hengerítettek és állítottak az uj Magyarország alapjához és huszonhét lelket hódítottak meg ennek az eszmének. Ibrány az útjelző a jövendő Nagymagyarország felél! Bencs Kálmán polgármester: A legnagyobb takarékosságot óhajtom keresztül vinni a város gazdálkodásában Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor tartotta e havi rendes közgyűlését, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester a Hiszekegy imájával nyitott meg. A közgyűlés legfontosabb tárgya, a polgármesternek a mult évről szóló jelentése volt,, amelyet Szohor Pál főjegyző ismertetett. A jelentés a többek között a következőket mondotta: Szervezeti szabályrendeletünk kötelességemmé teszi, hogy évi első közgyűlésünkön beszámoljak az elmúlt esztendő közigazgatási eseményeiről. Az i93o

rik esztendőt annak az uj közigazgatási törvénynek szellemében kezdtük meg, melyet törvényhozásunk a közigazgatás egyszerűsítéséről hozott 1929. évi XXX. törvénycikkben fektetett le. A képviselőtestület és a városi tisztikar újjáalakítása 1929. év utolsó napjaiban történt meg s igy az újonnan alkotott autonom testület és tisztviselői kar működését tulajdonképppen 1930. év elején kezdte meg. A január hó 31-én tartott közgyűlésünkön igyekeztem kifejteni a képviselőtestület előtt azokat a törekvéseket, melyek engem a tíz évre terjedő cyklusban vezetni fognak. Működésem legfőbb irányelve aa elmúlt esztendőben és a jövőben is az lesz, hogy egyelőre kizárólag a város anyagi helyzetének megjavítására törekedjék. A legnagyobb takarékosságot óhajtom keresztülvinni a város gazdálkodásában, apasztani az összes kiadásokat é% mindent elkövetni a bevételék fokozására. Ezt az elvet valósítottuk meg 1931. évre elkészített házipénztári költségvetésünkben is,(mely ja legnai gyobb körültekintéssel az elmull