Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-24 / 44. szám

2 •immMtsammmimmmaemmmm Végül is Ernyey dr. olykor a jegyzeteibe pillantva, a követke­zőkben mondotta e'i igen érdekes, sok tekintetben újszerű és a vád­lott ködös Jelkének mélyére látó véleményét: A közepesen fejlett, jól táplált, izmos vádlottnál fizikai vizsgálatra sémmi eltérést, avagy kóros elválto­zást nem észleltem. Kérdéseimre, melyek a psyche kivizsgálására irá­nyultak, . a következőket adja elő: Ktein Sándor elvesztette emlékezőtehetségét Gyermekkorára, a 7—9 éves kor­ig nem emlékszik, amikor is — a mint ő mondja — 6—8 hétig sú­lyos fejtifusszal élet-halár között le­begett, 3 orvos állandó kezelése alatt állott, s amikor felépült, az elmúlt időkre, elemi iskolai tanul­mányaira annyira nem emlékezett, hogy a falusi tanítóval kellett ma­gánúton az elfelejtetteket pótolni, hogy további tanulmányait folytat­hassa. Azóta is a tanulásban gyen­ge, nehéz felfogású, lassú természe­tű. Betegsége óta fejében sokszor ér­zett tompa nyomást, szédülést, az­óta ingerlékeny, lobb(anékony, zár­kózott természetű. Kicsapongó életet élt 13 éves kora őt* 13 éves kora óta rendszeresen, sőt szertelenül adta át magát szexuá lis élet kicsapongásainak ugy falu­si otthonában, mint városi iskoláz­tatása idejében, ahol csak hozzájut­hatott. Minden, nő érdekelte, de első sorban a corpulemsebb alkatúak. Törökországi bolyongása alatt még szabadabban áldozhatott e ki­csapongó hajlamú szenvedélyének s onnan hazatérve (anyját szerette volna látni) előbb az Erdődi, majd az Ehrenfeíd cégnél való alkalmaz­tatásánál sem szűnt meg e szenve­dély, sőt utóbbi helyen a fokozott alkalom. A beteges kóborlást vágy Alkoholt, dohányt s más izgató­szereket (feketekávét stb.) csak mér tékletesen élvezett, mert mindig érezte még e mértékletes élvezet mellett is, hogy azok kellemetlen hatást váltanak ki nála, mégpedig szédülést, remegést,, izgatottságot, fejnyomást, mellében és szive táján A férfiaktól ösztönszerűleg félt. Már maga a kézfogás, vagy ha va­laki a kezét vállára tette, idegessé­get és nyugtalanságot váltott ki belőle. Törökországból hazatérve, Finn­országba akart menni, társakat is toborzott, mindent előre megszer­vezett, de amire az indulás ideje eljött volna, nem ment, mert már ott volt az Ehrenfeíd fatelepen s ott volt az uj tárgy, amely lekö­tötte. Nagyapja és nagyanyja apai rész­ről -*- öngyilkosok lettek, anyai részről nagyszülei alkoholisták, egyik testvére két ízben kísérelt meg öngyilkosságot. Anyját nagyon szerette s rop­pant sajnálta, hogy annyira ki van használva, mindennap pirkadástól késő estig dolgozott. A meghazudtolás, az erélyes fel­lépés mindig idegesítette, eme ide­gessége a hazulról való szükéssel, csavargással szűnt csak meg. Ha­ragját, indulatosságát később min­dig megbánta s az esetleg megsér­tettet mindig hajlandó volt békes­ségesen megkérni. Haragnál, in-, dulatnál mellében forróságot érez, mely felszalad a fejébe, kezeivel nem tud mit tenni, szinte siketsé­get énoz a fülében, majd utána nagy fáradtság lepi meg. JSÍYÍRYIDÉK. 1931. lebruár 4. Borzalmas álmok, amelyek mindig visszatérnek Legtöbbször azt álmodta, hogy az I apját megölték, aztán fejnélküli I meztelen nőről álmodott. A nap- I pal hallott meséket, különösen a I kalandosakat éjjel újra álmodta. | Éjjel mindig félt, felriadt. Hozzátar tozóitót hallotta, hogy még fel­nőtt korában is fogait csikorgatta, avagy monotonul a »c« betűt ismé­telte, mint ő mondja, cacogott. A tett elkövetése után a dívá­nyon ülve, majd feküdve annyira iz­zadt, hogy teljesen le kellett vet­keznie, gerincén végig, nagy forró­ságot érzett, nagyon szédült, úgy­annyira, hogy amikor egy izben megpróbált felállni, visszazuhant, a feje zúgott és önkéntelen dönnyö­gessel, amit más felindulásnál je­lentkező zúgást is sikeresen el tu­dott nyomni, lassan megszüntette. Álmában gyakran megjelent azóta Stark alakja, lehajtott fejjel, arcát nem látva, fejc hátsó részén véres mély üregek kel, gallérján is csurogva vé­gig a vér. 1 Sokáig nem tudta elhitetni magá. val, hogy meghalt s mindig várta, hogy csak egyszer blép élve az iro­dába. Kiéin kóros lelki alkatú és terhelt • | . , ; r-i'f " ; .55EJ • ~.j A kikérdezés, psychés vizsgálat, valamint a tárgyaláson kihallgatott tanúvallomások alapján megállapít­hatom nála a terheltséget ugy apai, mint anyai ágtól s a veleszületett rendellenes kóros lelki alkatot. A terheltséget nem a degenera­tiós stigmák jelölik meg s teszik ér­zékelhetővé, mert eme jelek sok­szor degeneratio következtében fel­lépő elmebetegeknél sincsenek meg, valamint számos esetben normális egyéneknél is tapasztalható kóros lelki alkat nélkül. A kóros lelki alkatot, terheltsé­get az anamnaezis előélet ugy a vád lott, szülei és annak nagyszüleinél észlelt lelki abnormitásoktól való eltérések, valamint a vádlott élet­körülményeinél fontos szerepet ját­szó tényezők derítették fel és te­szik érthetővé. Itt pedig kétség­telen ennek a fennállása. Kóros lel­ki állapot mellett, elmebetegség je­lenléte nélkül az öntudat zavara s az akarat szabad elhatározási ké­pességének hiánya igenis fennállhat s jelen esetben fenn is áll. Az ér­zelmi hangsúly hiányos, sőt kóro­san elfajult morális etikai érzés nem kifogásolható értelem mellett, te­hát elmebetegnél is felfüggesztheti az akarat szabad elhatározási ké­pességet. A psychopata néha cse­kélynek látszó affektus hatására né ha fékezhetetlenné válik s e fel­függesztett hatás nála a szabad el­határozási képesség hiánya. Ha egy bizonyos érzelem tartós és egy ideig az egész egyéniséget annak összes élményeivel uralja, lét Irejön a hangulat álíapot. Eme han­gulat állapotban az affektus cselek­vésre hajló tendenciája, ereje mind­inkább fokozódik, mig végre kóro­san fokozódva, kirobbanásszerüen áttör minden akadályt, kiküszöböl­ve az öntudatból a megfontolást, a fékezési tényezőket és az érzelmi hangsúlyt s igy állott elő a kó­ros affektus feszültségi, oldódási, reagálódási folyamata. A vádlott már meglévő kóros lel­ki állapotát jelen esetben fokozta a bánat, a szerelme tárgyának más­sal való eljegyzés hire, a kétség, bizonytalanság jövőjét illetőleg, a hiányos táplálkozás, az elégtelen pi­henés, a fokozott nemi élet követ­keztében előállott kimerülés. A vádlott egész életében az érzelmek rabja volt Vádlott egész életében az érzel­mek, szorosabb értelemben véve az érzelmektől fűtött szenvedélyek em­bere volt, akinél a legkisebb,, általa túlértékelt bántalom az akarat fé­kező erejét teljesen lefojtva, ex­plosioszerü kirobbanásokban jutott kifejezésre, mely kirobbanások alatt pillanatokig tartó teljes öntudat za­var majd ködös állapot állott fenn, mely ködös állapot annak fokozatos elmúlásával az elkövetett cseleke­detet lassan visszahozták tudatába. Kóros lelki alkatának alátá­masztását szolgálják az ellenáUha­tatlansági csavargási kényszer, zse­niális tehetség feltételezése (perpe­tuum mobile), társadalmi állásit fe­lülhaladó szerelmi viszony, annak antimorális eldicsekedése, a kóros kicsinységi érzés, mellyel'ösztönsze­rűleg keresi a nála alacsonyabb tár­sadalmi rétegből barátait, hol már ő is számit, hol nagyobb tisztelet­ben, becsülésbein lehet része, e ki­csinységi érzés magyarázata szerel­me tárgyának respektive, a leány kezének nyilt, őszinte megkérésének elkerülése, annak másra,, a leányra való bizása, továbbá a szerinte tom­bolásig fokozódó nemi élete, hoi önmagát tudja mindig a hatalma­sabb félnek. A kóros lelki állapot szerfeletc hajlamos — mint jelen esetben is a kóros ingér (impulsiv) cseleke­detekre, mely cselekedetek az egyén érzelem és értelem világával tel­jesen ellentétesek és sem küíső megérthető motívumok, sem tév­eszmék, avagy érzéki káprázatok be hatása alatt hajtatnak végre, ha­nem csupán kóros inger. Ezek nem képeznek külön kórformát, csupán tünetei a kóros lelki alkatnak. Ezen inger cselekedetek az akarat szabad elhatározásának teljes felfüggesz. tésével hajtatnak végre. Vádlott betegsége csak ideg gyógyászati kezelés mel­lett gyógyítható Vádlott egyénisége, ki tisztessé­ges, becsületes, hűséges, megbíz­ható egyénnek van feltüntetve, csaknem az össz tanúvallomások ban az áldozat iránt érzett ellen­szenve közel sem volt olyan nagy, hogy az indokolttá tenné annaj­meggyilkolását. A tettes szinte nem is tudta okát tettének, csupán a sértés provokatív hatásával magya­rázza. Lélektani magyarázata a do­lognak, hogy a tett elkövetésével oly változást idéz elő helyzetében, s a lelki depresszió alól felszabadul, nem törődve azzal, annak mérlege­lési képessége nélkül, hogy tettével sokkal súlyosabb helyzetbe kerül­het. | | Az impulzus hirtelen lepte meg a vádlottat. Minden más kisebb és jelenleg terhelt cselekménye ide­jén sem azonnal cselekvésbe megy át, elmeállapotát előzetes erős le­hangoltság, szorongás, ingerlékeny­ség, szédülés előzte meg. Eme szin­te rövidzárlati cselekedeténél tud­ta, mit cselekszik, de az impulsiv inger felléptére ködössé vált öntu­data, a fékező erők megbénulása folytán szabad akaratával nem ren­delkezett, de tettére tisztán em­lékszik, mint már említettem • fokozatosan feltisztuló emlékekkel. E fejtegetésem és bizonyításom végeredményeként levont vélemé­nyem a következő: Vádlott egy terheltségi, mint ve­leszületett s élete folyamán káros életkörülményei hatására fokozódó kóros lelki alkatú psychopatiás egyén, ki a tett elkövetésekor ön­Hét őkeddDIADAL F 2fí Két sláger egyszerre Glória Swanson parádéi fi!mja ESŐ Dolores del Rio legbájosabb spanyul tSrgyu müve RAMÓNA Olcsó helyárak ! tudatlan állapotban volt, szabad el­határozási képességgel nem birt. Eme betegsége ideggyógyászati s ' megfelelő orvosanalitikai szakkeze­lés mellett gyógyítható. Ernyei János dr. véleményének ismertetése után a tanács elnöke a tárgyalást beszüntette és folytatá­sát délután 5 órára tűzte ki. Délután a még hátralévő tanu­kat hallgatták ki. Czene József és Sommer József jelentéktelen valló, mása után, majd Klein Sándornak a börtönből írott néhány levelét olvasták fel. Az első levél október 7-én kelt és Klein Sándor többek között ezeket irjaa benne: Mit írt Elein Sándor a fogházból? Igyekszem, de még mindig nem tudom megérteni ezeket az előz­ményeket. Nem tudom, hogy ju­tottam eddig, aki becsületesen dol­goztain azért, hogy testvéreimet támogasasm. Juüusban kimentem a telepre. Magda 15 perccel előbb ment oda. Felhevülten találtam. Mikor kérdeztem, panaszkodott, hogy Stark megcsókolta, leteperte­a hencserre. Ez okozta a harago­mat. Ezután jött dr. Goldmann József ügyvéd és figyelmeztette Starkot, hogy járjon be pontosai^, ne vegye fei. a fizetését előre. A biciklit is miért vette a cég költségére. El akartam venni Magdát, mikor megtudtam, hogy nem adják hozzám, öngyilkosság­ra gondoltam. Ekkor kértem a re­volvert. Magdát i-én elküldték Szatmárra, hogy ne tegyen velem. Két hétig leveleztünk, az tirta, 20-án jön. 13-ln sürgöny jött. Eh­renfeldné megjiedt, hogy Magdával baj van. Én megnyugtattam, hogy nincs, mert nekem levelet irt. A nagymama felbontotta és abból megtudta, hogy többek vagyunk, mint házastársak. Beszéltem erről Icával is. Ehrenfeldné elutazott és nem kaptam több levelet. Két­szer írtam, de nem jött válasz. — Mindennap kérdeztem Vancsisin­nétói, mikor az ebédet hozta, nem jött-e levél? — Anyám azt mondta, ad­dig él, mig én. Mondtam Ehrenfeldnének, hogy adja ide a fizetésemet, megyek kül_ földre, de lebeszélt. Hol kedves volt, hol rideg. El voltam gyö­törve, íéthargiába estem. Mondot­ták, hogy Magda férjhez megy, a napokban lesz az eljegyzése. — Nem ettem, nem aludtam. Azt mondtam, hogy öngyilkos leszek. Anyám azt mondotta, hogy csak. addig él, mig én. Ezután arra tért ki a levél, hogy Ehrenfeldné elégedetlen volt Starkkai, ei akarta küldeni. A levél így folytatódik: Stark ebédelni ment, majd visszajött. Fél 6-kor jött BIeich. Keveset be', széltünk. Én izgatott voltam. — Bieich mondta, hogy Magda meny­asszony. Kimentem, járkálni kezd-. tem ,mikor bementem, hallottam, hogy Stark mondja: » Férjhez adjuk a főnöknő lányát« és gu-

Next

/
Thumbnails
Contents