Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-24 / 44. szám

1931. február 24. JSFVFRYIDÉK. 3 kulccsai. is a vádlott Stark Andor fejét, azonban azt ismételten is állítja, hogy a halálos sérülések nem attól eredtek. Az ügyész kérdésére kijelenti, hogy akkor, amikor áldozatát a sirgödörbe húzta Klein Sándor, Stark Andor már nem élt, mert a kötelek nyoma ugyan meglátszott a testen, de véraláfutás már nem volt. Arra a kérdésre, vájjon nem eredhettek-e ezek a halálos ütések egy Steyer pisztoly agyától, nem tud feleletet adni, mert a pisztoly agyának méreteit nem tudja pontosan. Sokkai valószínűbbé teszi a seb alakja azt, hogy a halálos ütések a bűnjelek között levő, — vagy aboz hasonló balta fokától származtak. Rácz István dr. biró kérdésére elmondja, hogy nem valószinüaz, mintha a csavarkulccsal ugyanarra a helyre mért többszöri ütéssel okozta volna vádlott a halálos sérüléseket, mert akkor az előző ütéseknek a helyét meg lehetne találni a fejbőrön és a csonton. Ilyen nyomokat azonban a legszigorúbb vizsgálat melíett sem találtak. Hogy az ütések sufyos tárgy tói és nagy erővel történtek, azt az is igazolja, hogy a nyil és labda varratok egymástói teljesen széjjel váltak, ami csak a legritkább esetben szokott előfordulni. A védő kérdéseire ad ezután az orvosszakértő választ s cáfolja a védelem álláspontját, majd Klem Sándort hívja fel "az einök arra, hogy tegye meg megjegyzéseit az orvosszakértői véleményre. Klein Sándor az orvosszakértő véleményének egy részére sem válaszol * érdemileg s csupán annyit jelent í ki, hogy vallomását egész terje| delmében fenntartja. Elein Sándor egészséges testben is és lélekben is - állapítja meg az orvosi szakvélemény Konthy Gyufa dr. ezután nagy figyelemmel fogadott érdekes előadásában beszámof Klein Sándor megfigyelésének: eredményéről. A mióta Klein Sándor a fogház lakója, állandóan megfigyelte lelki életét is. Megállapította, hogy Klein sem testi, sem pedig lelki élet tekintetében nem mutat degeneráltságra, és tettének elkövetésekor, akaratának, szabad elhatározási képességének teljesen birtokában volt. Gyermekkora sem bizonyít semmit amellett, mintha terhelt lett volna. Azt mondják, hogy fejtifuszban szenvedett és ennek a betegségnek nyomai maradtak meg. Elsősorban is ilyen betegség nincs. Lehet, hogy valamelyes, lázzal járó más betegségben szenvedett, de ennek maradványát, következményét nem fedezte feí semmiben sem. Azt hangoztatták, hogy Kiéin Sándor szülei, a nagyapától és nagyanyától szárma, zó lelki rendellenességben szenvednének. Ebből 'egy szó sem igaz. Megfigyelte a szülőket, beszélt atyjával, édesanyjával is, nem tapasztalt nálok semmiféle idegrendbeh elváltozást. Azt látta, hogy Klein anyja korához, képest elöregedett, törődött, ami annak a jele, hogy sokat dolgozott. Nyugodtan, szépen, logikusan beszéltek az öiegek, magatartásuk szelid és Szerény, ta_ Ián jobban is az, mint amilyen lehetne munkás életök után. Klem szülei semmiben sem mutatnak abnormitást. Éppen igy nem maga a vádlott sem". Hogy egyszer pofon verte azt, aki őt telefonon súlyosan megsértette, az annyira ért. hető, hogy szinte az volna természetellenes Viselkedés, ha a súlyos sértés után nem vett volna megfe- I lelő elégtételt magának. Hogy sírt, I összeesett édesanyja, abban sem találhat mást, mint természetes reakciót arra a rettenetes csapás, ra, hogy akit fáradsággal felnevelt és szeretett, ilyen végre jutott és a jó szülők öregségükre ide kel.'ett, hogy jussanak. ; Megemlítik azt is, hogy Klein már 12 éves korában indulatos és verekedő volt. Hát melyik gyermek nem ilyen? Ismer ofyan urat, aki a nyíregyházi gimnáziumban megkéselte egyik társát, amikor kisfiú volt és ma derék ember és vezető állásban van. Azt látta Klein viselkedéséből, hogy a halálbüntetéstői való félelem tartja fogva. Attól *fé'i, hogy felakasztják. Amikor megvigasztalták, hogy ettől nem keli tartania, lelke feloldódott a nagy feszültségtől és visszatért nyugalma. Hizni kezdett a fogházban. Mindig tisztességesen viselkedett s az ő műveltségi fokához mérten választékos olyan mértékben, amelyet nem is várhatnánk tőle. A vádbeli cselekményt ő irta, illetve diktálta íe. írása logikus, minden mozzanat jelentőségével azonnai tisztában volt és megtette ellenészrevételeit. Azt vallja, hogy a gyilkosság elkö\etése után egy ideig magán kivül feküdt. Hát gondoljuk csak meg, miket vitt ő véghez. A gyilkosság után kétméteres gödröt ásott, ami nehéz munka anrak, aki nem szokta meg. Aztán rríazsa sufyu -holttestet cipelt, végül felmosta a szobát és leveleket irt. Kevés embernek volna mindehhez ereje egy estén. Konthy Gyula dr. végül az elnök kérdésére elmondja, hogy a holttesten talált hátsérülés attól származott, hogy a hullát a földön húzta és közben odasurolta az asztalhoz. Elein Sándor a fogházban eleinte őrültséget szimulált — A fogházban nem tetette az •rünséget? — kérdezte az elnök. — Talán a harmadik napon kezdett szimulálni, azonban mondtam neki, hogy ez nem használ, mire abbahagyta. Rácz István dr. előadó bíró aziránt érdeklődött, hogy az íntenziv szerelmi viszony nem befolyásolta a vádlott akaratát? — Ez ha hatott is idegrendszerére, akaratát nem befolyásolhatta — válaszolt Konthy dr. — Kétségtelen, hogy nem a leggondosabb nevelésben részesült. Fiatalon, perverz, öregedő nők karmaiba kerülhetett, de emiatt elmebeli képessége nem változhatott, legJeljebb idegrendszerére hathatott ártalmasán. Most a védő ad feí kérdéseket az orvosszakértőnek: — Figyelembe méltóztatott venni, hogy vádlott nagyszülei öngyilkosok lettek s az egyik nővére szerelme bánatában kétszer kísérelt meg öngyilkosságot? — Az nincs megindokolva, hogy a nagyszüléi miért fettek öngyilkosok. Megtörténhetett, hogy tisztán anyagi okok miatt végeztek életükkel. A nővére esete pedig mindennapi történet. Ez az ember semmiféle szellemi, vagy fizikai defektusban nem szenved. — Tanúvallomás hangzott ei arról — folytatta a védő —-, hogy a vádlott 12 éves korában egy 14 éves lány után járt. Ebből az orvosszakértő ur nem következtet abnormitásra ? — Ez nem jelent még semmit. A nagyszülők terheltsége sem jelent konkrét adatot a vádlott elmebeu állapotának abnormitása melíett. Előfordul az is, hogy egy epileptikus család 16-ik generációjában tör ki az epilepszia. Derültséget kelt a védő egy megjegyzése — Hátha ez a -vádlott pont a 16-ik? — felei rá a védő oly nagy derültség közben, hogy az elnök kénytelen erélyesen csendre inteni a közönséget. — Nem méltóztatott megállapítani, hogy a vádlott kóros kóborlási vágyban szenved és hajlamos az öngyilkosságra? — firtatja tovább a védő. — Nem vettem észre semmi jelét ezeknek. — Előfordulhat-e az, hogy valaki halálfélelmében valótlan dolgokat mond önmagát terhelve, — mert abban a hiszemben van, hogy ezzei segit helyzetén? — Igen, ez előfordulhat. Konthy Gyula dr. törvényszéki orvosszakertő kihallgatása ezzel véget ért. A tanács elnöke még megkérdezi vádlottól, hogy fennj tartja-e vallomását, hogy kulccsai j ütötte áldozatát. Nem volt-e vaj lami más szerszám, balta vagy egyéb tompa tárgy ottan? Klein azonban megmarad vallomása mellett. Demjén József dr: Nem a esavarknlccsal ölték meg Startot Ezután dr. Demjén József törvényszéki orvosszakértő kihallgatására került a sor. Demjén József dr. minc boncoló orvos a következőkben mondja ei véleményét: — Stark Andor halálának oka agyroncsolásból eredő agyhüdéfe volt. Ezt az a három nagy sérülés okozta, amely a fejtetőnek a baloldalán volt és ahol a koponyán tojásaiaku horpadások voltak és a szilánkokra tört csontok az agyba nyomódtak. A fejbőrön megállapított sérülések közül a negyediknél csontsérülés nem volt. A nagyfokú zuzódásbói árra lehet következtetni, hogy az áldozatot valamilyen tompa, nehéz tárggyal nagy erővel háromszor ütötték fejbe és mind a három ütés halálos volt. I — Nehezen képzelhető el, hogy a bűnjelek közt lévő csavarkuiccsai ilyen sérüléseket lehetne okozni. i A hulla hátán észlelt bőraláfutásos sávok és foltok abbói keletkezhettek, hogy az áldozat a gyilkosság pillanatában hason feküdt, mig gyilkosa a hátán térdelt. A sérüléseket a tettes könyöke vagy térde okolhatta. Az iroda méreteit megszemlélve, nem tudom elképzelni, hogy a gyilkosság lefolyása ugy történt, mint ahogyan a tettes állítja. Az ember nem zuhan el, mint egy merev fadarab egyenesen, teljem testmagasságában, hanem az esés pillanatában meggörnyed és az erős ütéstől egy-két lépést hátra tántorog, mielőtt elvágódna. Éppen ezért szinte lehetetlennek tartom, hogy az áldozat, aki 185 cm. magas, széles, vállas ember volt, a betonkőbe vágta volna a fejét. Az sem valószínű, hogy a vádlott az áldozat nyakát megragadva, odacsapta volna a fejét a cementlaphoz, mert akkor nem valószínű, hogy bekövetkezett volna a halál. { — Nincs is lehetőség erre? — kérdezte az elnök. — Lehetőség van, csak nem való színű. — Tojásaiaku sérülést okozhat a cementlap szeglete? — fordult Demjén dr.-hoz az ügyész. — Igen, ha olyan erővei ütik az áldozac fejét a cementlaphoz, hogy az behorpad. — Dulakodás közben nem történhetett a/ meg, hogy Stark az olajos padlón elcsúszott és ezáltal zuhant fejjei a mázsa szélének? — kérdezte most a védő. — Du'akodás közben lehetséges, megtörténhetett. Ezután az orvosszakértő a vádlott elmeállapotáról mond véleményt, amely mindenben egyezik Konthy Gyula dr. felfogásával. A vádlottnak az a mindenre kiterjedő figyelme, amellyel -a tárgyalást kísérte, ügyes védekezése, logikus gondolatmenete azt bizonyítja, hogy elmebeli állapotának semmi baja nincs. Az, hogy vádlott perpétuum mobilével foglalkozott, kényszerkóborlásí vágy gyötörte és abnormisan felfokozott szexuális életet élt, a jelen esetben nem valószínű és nem jelent semmit. Az irodalom olyan esetet nem ismer, hogy egy individiumnál háromféle elmebeteg fordulna elő. Éppen ezért valószínű, hogy vádlottnál egyik eset sem áh fenn. — Elképzelhető-e egy ilyen impulzív embernél, hogy ugy támad áldozatára, mint ahogyan vádlott előadta? — fordult az orvosszakértőhöz a védő — Kétségtelen, hogy az indulatkitörések erősen befolyásolják a szabad akarattal való rendelkezést, de ez a pillanatnyi önkívület, a legimpuizivebb embernél csak addig tart, amig a sérelmet meg nem torolta. Most Klein Sándort szólítja az elnök, hogy van-e valami észrevétele. A vádlott arra kén 'az orvosszakértőt, hogy vizsgálja meg a fején észlelhető horpadást. Demjén dr. megtapogatja Klein fejét, majd mosolyogva jelenti ki, hogy annak nincs semmi jelentősége. Ernyei János dr. orvos pszichiáter Elein Sándor titokzatos lelkének mélyére világit Ezután a védelem ellenőrző orvosszakértője, dr. Ernyey János lép a birói emelvény elé, hogy felolvassa a vádlott elmebeli 'állapotáról "alkotott véleményét. Illés Andor dr a tanács elnöke, azonban a perrendtartásra való hivakozássai feltszólitja az ellenőrző orvosszakértőt, hogy véleményét szabadon, közvetlenül adja ' elő. ( Emiatt az einök és a védő között éles elvi harc fejlődik ki. Dr. Klein Aladár semmiségi panaszt jelent be, mert szerinte az orvos szakértőnek joga van véleményét felolvasni, illetőleg a jegyzeteibe nézni. I — Kérem engem ne oktasson a védő url! Ezért rendre utasítom! Az ellen nincs kifogásom, hogy az orvos ur a jegyzeteibe tekintsen, de a véleményét fefofvasni nincs joga! — inti íe indulatosan az elnök. — A rendreutasitás miatt ismételten semmiségi panasszal élek! — felei felhevülten a védő.