Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-21 / 42. szám

1931. február 21. JAÍISRAÁI^ "ímegesketését. Mielőtt tanút megesketné, Illés elnök intelmet intéz hozzá, hogy vallomásának súlyát fontolja meg és gondoljon vissza arra, hogy nem hallgatott-e ei valamit, ami az ügyre tartozik. A tanú erre mosolyogni' kezd és azt mondja, hogy ő még sok mindent tud, miután azonban nem kérdezték, hát nem Telelt. Elnök rendre utasitja, hogy visel­kedjék komolyan, mert ez nem mozi. A tanú erre kijelenti, hogy vallomását ki akarja egészíteni. A tanács erre a közönséggel együtt vjsszaül helyére és megkezdődik a tanú ujabb kihallgatása. EhreDíeld Magda és Klein Sándor gyakran aludtak kint a telepen Dinnyés Ilona feszült figyelem között kezdi meg ujabb vallomá­sát. Elmondja ,hogy egy idősebb hölgyrokon vendége volt a család­nak a nyáron, aki a Sóstón lakott, s akinek látogatására Ehrenfetdné éjszakára kiment. Ilyen alkalommal a Magduska kisasszony rendszerint kint alud: Klein Sándornél a telepen. A reg­geli felkelésnél az Ica kisasszony saját kezével gyűrte össze az ágy­neműt, hogy azt a látszatot keltse, mintha Magda kisasszony otthon •auldt volna. — Elnök : Hát honnan tudja maga, hogy a Magda kint aludt Klein Sándorral? — Tanú : A Zsuzska néni is mondta. (Zsuzska néni Vancsisin József telepőr felesége). Tanú ezután még kijelenti, hogy még igen sok dolgot tudna, el-, mondani, de a nagyközönség előtt erre nem hajlandó. Erre elrendelik a zárt tárgyalást, majd a tárgyalás újbóli megnyi­tása után tanút vallomására meg­esketik, majd az elnök szünetet ren­ddel. A tárgyalás további folytatásáról lapunk holnapi számában irunk. Hat évi fegyházra itélt a nyíregyházi törvényszék egy gyilkos paszabi legényt Bojtos József paszabi legény szándékos emberölés bűntettével vádoltan állott tegnap délelőtt a nyiregyházi kir. törvényszék Ko­sinszky tanácsa előtt. Bojtos József a nyár folyamán egy táncmulatsá­gon Nagy József házában vereke­dés közben revolvert rántott és hasbalőtte Márkus Mihály ibrányi llegényt, aki néhány napi szenvedés után belehalt sérülésébe. A tárgya­lás során a gyilkos legény azzal védekezett, hogy revolverével csak •.ijesztgetni akart s nem volt szán­dékában ellenfelére lőni. Azonban valaki a tumultusban meglök:e a karját és ez okozta a szerencsétlen­séget. A revolveres merénylőt a biróság hat évi fegyházra Ítélte. Jellemző, hogy Klein Sándor gyil­kossági perének tárgyalása miatt alig volt érdeklődés Bojos ügyében. — Elmarad a 32-es ház c. re" gény közlésének megkezdése. — Tartallyné Stima Ilona »A 32-es ház« c. regényének közlésének megkezdését technikai akadályok miatt a jövő hétre halasztottuk. — A varázshegy, Thomas Mann Nobeldijas regényének propa­ganda kiadása most jelent meg. Az ezer oldalas 4 kötetes hatal­mas mü ára 6 pengő 40 fillér. — kapható az Ujságboltban. — A Varázshegy, Thomas Mann Nobeldijas regénye most jelent meg olcsó propaganda kiadásban. Kapható az Ujságboltban. k kormány és az agrárhitel Gaái Gaszton a vigadóbeü gyű­lésen ismertette az uj »Független Kisgazdapárt« gazdasági pro­grammját és ennek során azt sé­relmezte, hogy a mezőgazdasági hitelválságot a kormánynak eny­hítenie nem sikerült. Szerinte nem elegendő az, hogy a gazdák a vi­déki pénzintézetektől" méregdrá­ga rövidlejáratú kölcsönt kapnak, hanem a kormánynak kötelessége a gazdák részére a bankoknál hosz szulejáratu kölcsönöket kieszkö­zölni, — mint ő mondotta — a bankokat iiyen hitelnyújtásra az államhatalom erejével reákény­szeriteni. Gaái Gasztonnak száz százalékig igaza van abban, hogy a mezőgazdaság hitelválságát — csakis hosszúlejáratú, törlesztéses kölcsön nyújtásával lehet megol­dani. Ez azonban nem az ő saját külön igazsága, hanem konyha­bölcsesség, amelyben minden ér­telmes ember megegyezik. A ma­gyar kormány valamennyi tagja ennek tudatában van és már évek óta hirdeti ezt az elemi igazsá­got- . Csakhogy az igazság hirdeté­sétői annak megvalósításáig na­gyon hosszú és göröngyös az ut és Gaát Gaszton abban a kényelmes helyzetben van, hogy a kritikus szemüvegén keresztül szemlélheti, hogyan járja végig a kormány ezt ezt az utat és mennyire nem képes a célt elémi. Nem pedig eddig azért, mert ennek leküzdhetetlen akadályai vannak. Hosszúlejáratú hitei számbavehető mennyiségben és összegben idehaza a belföldön nem teremthető. Egyszerűen, mert kevés a tőke, és a tőkeképződés igen csekély és lassú. Ha erre azt mondja Gaái Gaszton, hogy a kormány kényszerítse rá a banko­kat ilyen hosszúlejáratú hitelezés­ire, ugy ezzel a kényszerrel a kor­mány egy csapással agyonütné a takarékbetétek képződésének lehe­tőségét. Mert egyetlen egy betevő nem lesz, aki a bankra bizza meg­takarított pénzét, ha ki van téve annak a lehetőségnek, hogy a bank ezt a pénzt 25—30 esztendőre, vagyis hosszulejáratra hitelezni kényszerűi. Hogy mennyire keh vi­gyázni az ilyen kényszerintézkedé­sekre, azt világosan megmutatta a mult év októberében beáliott igen nagy betét elvonás, az a bizo­nyos »tőkemenekülés«, amely leg­alább száz millió pengőt vont la a bankoktói és takarékpénztárak­tól 'arra a kósza hirre, mintha a kormány épjtkezé ek céljából igény be akarná venni a Letétek bizonyos csekély százalékát. Megindult a tőkemenekülés és ha bankjaink nem lettek volna oly erősen felvértezve, ugy ez a nagy betételvonás komoly pénzügyi fennakadásokra, esetleg összeom­lásra is vezethetett volna. Arról tehát szó sem lehet, hogy a ban­kokat reá kényszeritsük rövidlejá­ratú betéteik és hiteleik évtizedes hosszúlejáratú kihelyezésére. — Egyéb tőkeforrás pedig Magyar­országon nincsen. Maradna tehát a külföldi köl­csönszerzés. Igen ám, csakhogy ma a világ valamennyi tőkepiaca elzárkózik a záloglevelek vásárlá­sától és igy magyar zálogleveleket sem lehet a külföldi piacokon el­adni, hiába bocsátanák ki azokat a magyar bankok. Hogy a hosz­szulejáratu agrárhitel e bedugulá­sa világszerte sulyos baj, amelyet még a leggazdagabb országokban sem tudták orvosolni, azt igazol­ja a nagy államok kormányainak az a törekvése, hogy az agrárhi­telt nemzetközi összefogás utján valamiképpen meg lehessen olda­ni és e végbői már tárgyalások is folynak egy nemzetközi agrárhi­telintézet alapítására. Ha tehát a hatalmas, nagy és gazdag államok sem tudták eddig leküzdeni a hosz szulejáratu agrárhitei problémájá­nak nehézségeit, ugy igazságtalan­ság, sőt talán könnyelmű szemre­hányás hibáztatni a magyar kor­mányt azért, hogy a mi kis sze­gény országunkban ezt a sulyos világproblémát a magunk csekély erejéből nem tudta dűlőre vinni. Persze a népgyűlések lobbanékony légkörében, amikor a panaszok-pa­naszra halmozódnak és az emberek higgadt tisztánlátását az elkesere­dés elhomályosítja, ilyen higgadt megfontolásra és mérlegelésre nem kerül a sor. Annái inkább lett volna köte­lessége a tanult vezérnek, Gaál Gasztonnak reámutatni arra, hogy a koimánynak esztendők óta leg­buzgóbb törekvése, az agrár­htiei körűi mutatkozó bajokat, — amennyire lehet, enyhíteni és min­den igénybevehető és elérhető esz­közökkei átmenetileg pótolni a hosszúlejáratú hitei világszerte je­lentkező hiányát. Hiszen azok a különféle "hitelakciók, amelyek mi­jatt a kormányt a városi polgárság, az ipar, kereskedelem és szabad foglalkozású lakosság oly éles tá­madásban részesített és részesít még ma is, valamennyien azt a célt szolgálták, hogy a mezőgazda­ság részére emberséges hitelt jut­tassanak. Ebben a szellemben szü­letett meg a több izben ismételt exporthitei, ezt a célt szolgálta a földreform finanszírozása végett lekötött svéd gyufakölcsön és a sok speciális mezőgazdasági hitei. Eltekintve az arányiag csekélyebb összegű kisipari hiteltől, vala­mennyi egyéb hitelművelet, ame­lyet a koimány, vagy az állam számlájára közvetlenül, vagy pedig közvetve a bankok és külföldi pénz "csoportok utján kezdeményezett és bonyolított íe, kizárólag ébben a mezőgazdaság céljait szolgálták, és a gazdaközönség javára váltak. A mezőgazdasági érdekeltségen kivüi álló valamennyi egyéb ter­melési éj foglalkozási ág, mily gyakran vádolja ezért egyoldalú, agrárizmussal a magyar kormányt, amelynek bünéüi rójják fel, hogy a közpénzekbői származott felesle­geket csaknem teljesen a mezőgaz­dasági hitel céljaira fordította és ezzei megszegte azt a szabályt, • hogy hosszúlejáratú beruházásokat és hiteieket csak külföldi kölcsön­pénzbői szabad végezni. De a kor­mány mégis vállalta ezt az ódiu­mot, mert tudatában volt annak, hogy a mezőgazdaságot sulyos helyzetében hitellel támogatni fon. tos nemzeti érdek. Ha tehát Gaál Gaszton igaz­ságos és tárgyilagos lett volna, ugy nem lett volna szabad az ag­rárhitei kérdésének taglalásánál ei hallgatni azokat a tényeket és ered ményeket, amelyeket a mezőgazdV sági hitelválsággal való folytonos és SZÍVÓS küzdelmében a magyar kormány felmutathat. Abban az­után nem a kormány a hibás, — hogy a magyar földbirtok kisebb felerészben erején felüi adóso­dott el. A magyar földbirtok 60 százaléka még mindig adósság­mentes, ugy hogy az eladósodás általános arányszáma talán egész Európában még mindig nálunk a legkedvezőbb. De azt is nagyon jól tudja Gaál Gaszton, hogy a kor­mány éppen most foglalkozik a legbehatóbban az eladósodó föld­birtokok tehermentesítésével és hogy erre a célra nemcsak a gy U­faköicsönbői megmaradt milliókat, hanem még egyéb időközben szer­zett összegeket is f 0g már a legkö­zelebbi jövőben felhasználni. Gaál Gaszton, ha a tárgyilagos igazságot hirdetné, ekként szólott volna: »A hosszúlejáratú agrár­hitei világszerte pusztító válsága nálunk is fennáll annak ellenére, — hogy a magyar kormány minden lehetőt elkövetett ennek a válság­nak az enyhítésére. Fogjunk hát össze mindannyian e bajok leküz­désérek De Gaál Gaszton nem ezt tette, hanem ugy állitotta be a dolgot, mintha egyfelől a me­zőgazdaság hitelválságának a ma­gyar kormány gazdaságpolitikája volna az oka és mintha másfelől a. kormány ölhetett kezekkei nézte volna ennek a krízisnek az elhara-' pózását. Ez lehet talán alkalmas taktika a pártprogramm népszerű-* sitésére, lehet talán a pártpoliti­kus tendenciózusan aláfestett, tet­szetős féligazsága, de felelős kor-­mányférfiu nem követheti őt ezen az uton, amely fejjei egyenesen a falnak visz. . .. ; — Nyugalombavonult a vár­megje; számvevőség főnöke. — Borsy János, Szabolcsvármegye vármegyei számvevőségi főnöke hosszú és Fáradságos munkában eltöltött negyven esztendő után, szolgálati éveinek leteltével, meg 1­érdemelt nyugalomba vonult. Eb­ből *az alkalomból a Kormányzó Ur Őfőméltósága az I. oszt. fő­tanácsosi cimet adományozta ré­szére. A nyugalomba vonulás al­kalmából a m. kir. belügyminisz­ter Borsy Jáno9nak 40 évi szol­gálata után, főnöki minőségben és hosszú időn át kifejtett szorgal­mas és eredményes munkásságáért elismerését fejezte ki. A kiváló főtisztviselőnek ez a kitüntetése az egész vármegyében osztatlan örö. möt keltett. Szenzációs dnpla mű­sorok az Apolloban Ma pénteken csak egy napig két és félórái előadásokban han­gos és néma filmeket mutat be az Apolló, Lii Dagover és Petrovich Szvetiszláv »Mária Terézia« cimü bűbájos hangos filmjét, melyben Petrovich magyar dalokat fog énekelni. A műsor másik fény­pontja Stephan Zveig hires regé­nye filmen, a » Félelem® lesz, melynek főszerepét a rég nem lá­tott Gustav Fröhlich játsza. — Szombaton és vasárnap szintén két szenzációs filmujdonság van műsoron. Az első egy Scherlok Holmes detektív film, a Zöldsze­mü detektív, mig a másik egy grandiózus attrakció, a Lángoló tenger. Nem találunk dicsőítő szavat erre a filmre, mert olyan grandiózus és meglepő a film témája a kiállítása, hogy minden felesle­ges dicséretet nélkülöz — ezt lát­ni kell 11 A pénteki, valamint a szombat­vasárnapi dupla műsor lejátszása előreláthatólag több időt fog igénybe venni, igy e három napon kivételesen az előadások pénteken fél 5, 7 és negyed 10 órakor, szombaton háromnegyed 5, 7 és negyed 10 órakor, vasárnap há­romnegyed 3, 5, negyed 8 és 9 és fél órakor kezdődnek. — Szabolcsvármegye és Nyir­egyháza Címtára 1930—31. évfo­lyam. Szerkeszti Vertse K. Andor. Ára 5 pengő. Kapható a Szerzőnél és a könyvkereskedésekben. Vi­dékre 5.60 P előzetes beküldése, vagy utánvét mellett megrendel­hető. 1 £

Next

/
Thumbnails
Contents