Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-21 / 42. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1931. lebruár 324. Az érzéken? lelkek Különös panaszok hangzanak fel a cseh sajtó hasábjairól. Az tör­tént, hogy a lengyelországi Kryni­cában lefolytatott nemzetközi jég­hoki versenyeken olyan általános ellenszenv nyilvánult meg, nemcsak a vendégnemzetek, hanem a ven­déglátó lengyel nemzet részéről is, hogy a cseh lapok most per latum et longum fejtegetik és keresik en­nek a különös jelenségnek az okát. Természetesen bölcs módon abban találják meg, hogy az egész a ma­gyar propagandára vezethető vissza, mert a magyarok egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy a csehek iránt kimutassák a gyűlöletüket. Hát annyi bizonyos, hogy szerel­mesek épen nem vagyunk a cse­hekbe s azt hisszük, hogy ők ma­guk lennének a legjobban meg­lepve, ha az ő szivós gyűlölködé­süket és ártaniakarásukat mi vala­mi érzelgős gyöngédséggel viszo­noznánk. De a csehek nagyon té­. vednek, ha a most még csak a sporttéren megnyilvánuló és álta­luk is kétségtelenül megállapított ellenszenvet a mi propagandánkra akarnák csupán visszavezetni. Az ok sokkal mélyebben gyökerezik. Az ok a cseh naturában van, abbéin a »draaufgaenger« természetben, a mellyel az ifjú cseh állam és lakói minden téren érvényesülni akarnak. Szögezzük le, a cseh erőszakos és ratasz náció. A békekötések során elkövetett mérhetetlen rablásairól ugy akarja elterelni a figyelmet, hogy kíméletlenül rugdossa azokat, akiktől rabolt, elsősorban pedig Magyarországot. Persze a nemzet­közi érintkezésben, ahol óriási érde­kek fonódnak össze, az ellenszenv nem olyan könnyen jut kifejezésre, mint pl. a lengyelországi esettel kapcsolatban. De gondolkozzanak csak a csehek azon, hogy mi tör­ténik majd akkor, ha ez a még csak sportkeretek között megnyil­vánult utálat, majd azokon a fóru­mokon is érvényesül, ahol a nagy nemzetközi politika érdekeit be­szélik meg és döntik el. Nekik any­nyira fáj a lengyelországi eset, hogy összes nagyobb lapjaik kivé­tel nélkül cikkekben foglalkoznak vele, de ugyanekkor elfelejtik, hogy vájjon nekünk, magyaroknak mint eshete't az, amikor minden té­ren és kivétel nélkül a legnagyobb cseh gyűlölettel, a legsötétebb in­trikákkal és a legfelháboritóbb igazságtalanságokkal találkoztunk az ő részükről. Bevalljuk, hogy az a krynicai eset bizonyos elégtételül szolgál ne­künk. Nem a káröröm érzése az, hanem csak afelett való megelége­dés, hogy az igazság végre egyszer szót kért és jogait követelte, habár egyelőre csak ilyen csekélyebb je­lentőségű keretek között is. Mi már több mint tiz esztendeje harsogjuk Európa fülébe, hogy Magyaror­szággal a békeszerződések megkö­tésekor ugy bántak, hogy azt nem­csak, hogy meg nem érdemelte, de egyenesen az igazságot, emberi méltányosságot, a történelmi jogo­kat csapták arcul a ránkszabott fel­tételekkel. Legyenek meggyőződve a csehek, hogy mi tovább küzdünk jogaink érvényesítéséért és remél­jük, pót szent meggyőződésünk, hogy a krynicai eset meg fog is­métlődni, de sokkal komolyabb té­ren és sokkal komolyabb következ­ményekkel. Benes csak a legutóbb avatkozott bele egészen közönséges módon bel ügyeinkbe s ez nem az első eset. Azt hiszik a csehek, hogy a politika terén követett módszereik nem ér­lelik a maguk gyümölcseit és hogy előbb-utóbb az általuk felkeltett el­lenszenv nem fog megnyilvánulni valami nemzetközi tanácskozáson, Fehér fogak minden aroot vodkItí és széppé tesznek, gyakran már a pompásan üditö Chlorodont­fogpaRita egyszeri használata után. A fogak, rövid használat után gyönyörű elefántcsontfényben ragyognak. Kísérelje meg egy tubus fogkrémmel, melynek ára 60 fillér, egy nagy tubus ára P 1.—. Chlorodont szájviz üvegenként P 1.90 és 8.50. Csak kék-zöld színű csomagolásban „í'lilorodoni" felirattal valódi Mindenütt kapható. — Leo-Werke A.-G., Dresden. magyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa, Budapest. kongresszuson, vagy egyéb téren olyan módon, hogy rá kell eszmél­niök magaviseletük és módszereik durvaságára. A történelem kereke forog és a szerencse-szekér sokszor annak a nyakán szalad keresztül, aki egy ideig kormányozni látszott őt. Mi magyarok ma nehéz életet élünk megcsonkított hazánk területén, és a csehek bizonyára nem ismerik azoknak a szenvedéseknek még a tizedrészét sem, amelyeken nekünk St kell vergődni. Csüggedni azon­ban sohasem fogunk, mert nem aka runk, mert nem szabad csügged­nünk. Á magyar történelem elbo­rult horizontján néha már villan­nak fel kedvező jelek és ezek egyi­ke volt ez a krynicai eset is. Hogy valami ilyesmiről lehet szó, hogy a csehek maguk is homályosan — vagy talán nem is homályosan, ha­nem egész világosan, de be nem valiottan ebben a jelentéktelennek látszó incidensben komolyabb ve­szedelmek első csiráját látják, az kétségtelen. Reméljük, hogy nem­sokára egész más »krynicai esetrők is beszélhetünk. Az Iiraelita Tanítók Egyesületének Alföldi Fiókköre Nyíregyházán tartja közgyűlését Az Izraelita Tanitók Országos Egyesülete Nyíregyházán március hó io-én az izraelita hitközség székházának dísztermében közgyű­lést tart. Ezen a közgyűlésen Haj­dú, Szabolcs, Szatmár, Bihar, Bé­kés, Jász-Nagykun-Szolnok várme­gyék izraelita iskolaszékei, hitköz­ségei, tan ügy barátai részt vesznek. A közgyűlés tárgysorozata a kö­vetkező : 1. Hiszekegy. Énekli az énekkar. 2. Lippe József elnöki megnyi­tója. 3. Stern József titkári jelentése. 4. Schichtanz Ármin az O. I. T. E. elnökének előadása. 5. Kardosné Ballá Olga szolnoki tanítónő előadása: A testszervezet befolyása érzelem- és gondolatvi­lágunkra. 6. Gyakorlati tani'ások : a) Goldberger Mózes nyíregyházi ta­nító bemutatja a módszeres taní­tást. b) Friedmann Bertalan nyír­egyházi íg. tanító bemutatja a mód­szeres bibliatanitással a IV. osz­tályban elért eredményét. 7. Fábián Ferenc debreceni hitk. főtitkár előadása : a zsidó naptár a tani tó kezében. 8. Weinberger Mór debreceni tanító előadása: fonomimika a hé­ber ábécé tanításában. 9. Esetleges indítványok. (A gyűlés előtt 8 nappal Stern József titkárnak, Debrecen, Arany tíiki szálló, Írásban terjesztendők be.) Kereskedők harca a vevőért Margóesy Emil előadása Rendkívül érdekes előadást tar­tott szerdán este 9 órai kezdettel Margóesy Emil felsőkereskedelmi iskolai igazgató a Nyíregyházi Ke­reskedő Ifjak Egyletének Jókai­utcai helyiségében. Az előadás megkezdése előtt Hoffmann Ferenc, a kereskedő if­jak egyletének elnöke üdvözölte Margóesy Emilt, az egyesület diszelnökét és vázolta a kereske­dők mai válságos helyzetét, amely után Margóesy Emil tartotta meg »Kereskedő harca a vevőért« cimü mindvégig általános figyelmet és nagy tetszést keltő szabadelőadá­sát. ' , I Gondterhes arccal zárják estén­kint redőnyeiket kereskedőink, — kezdte meg előadását Margóesy igazgató, — és amíg hazabandu­kolnak, azon gyötrik magukat, mi­kép lehetne a forgalmat növelni, a vevőközönség nagyobb érdek­lődését biztosítani? A kereskedők mai súlyos helyzete nem lehet kö­zömbös előttünk, kereskedelmi'ta­nárok előtt sem, akik értelmet, mű­veltséget, szaktudást és bizonyít­ványt adunk ugyan az ifjúságnak, de alkalmaztatást, elhelyezkedést nem tudunk részükre biztosítani. A vevőközönség megszerzése és biztosítása az alapfeltétele a keres­kedő boldogulásának, azért kül­földi szaktanárok már tudományo­san foglalkoznak a vevőközönség biztosításának kérdésével és az el­árusitás művészetére tanítják a ke. reskedő ifjúságot, mmt a vevő megszerzésének legfőbb kellékére. A külföldön egész irodalma van ennek a kérdésnek, nálunk az utol­só két év óta foglalkoznak vele mind intenzivebben. A kereskedőnek a fogyasztóért felveendő küzdelmében két szem­pontot keli figyelembevennie: ho­gyan viselkedjék azzal a vevővei szemben, aki már bejött az üzle­tébe és mi á teendője azzal a fo­gyasztóval szemben, aki eddig még elkerülte üzletét? Az első esetben mindent ei kelt követnie, hogy a vevő jól érezze magát és kellemes emlékekkel "távozzék. Jó árut adni és a vevőt tisztseségesen kiszol­gálni könnyű feladat, a régi ve­vőkkei íHncs is baj, azok nem hagy ják cserben a jó kereskedőt, azon­ban a súlyos gazdasági viszonyok imiatt csak a felét vásárolják an­nak, amit jobb időkben vásárol­tak. Az igy beálló veszteséget a kereskedő csak uj vevők szerzésé­vei pótolhatja és ez a kérdés ne­hezebbik része. Kitűnő gyakorlati példákkal vi­lágítja meg előadó a vevő meg­szerzésének különböző módjait. Uj üzleteknél legfontosabb a hely megválasztása. Iskolák környékén Írószer- és papirüzletek, színházak, mozik környékén cukorkaüzletek létesüljenek. Régi üzletek, ha a forgalom eltolódik tőlük, ügyes rek­lámirozással vonhatják magukra a figyelmet. Egy ötletes reklám ara­nyat ér, nem hiába költenek rá egyes cégek horribilis összegeket. Nagy gond fordítandó az üzlet tisztaságára, csinosságára és na­gyon fontos az üzlet és kirakat megvilágítása. A vüágitási "színha­tások jó megválasztásának döntő szerepe van a kirakatrendezések­nél. Nagyon fontos a vevővei való bánni tudás kérdése is. Itt való­sággal lélektani ismeretekkei kell bírnia a kereskedőnek. Vannak ér­telmes, nehézkes és könnyű vevők,, akikkei más és más a bánási mód, mig a legtöbb vevési' készséget tanúsító nőkkel szemben egészen különleges kereskedői bánásmó­dot kell alkalmazni. Egyes szak­könyvek ismernek még határozott és natározatlan vevőt, ideges, bi­zalmatlan, hiu, elégedetlen, indula. tos és makacs vevőt, akikhez a j<$ kereskedőnek alkalmazkodnia kell. Viszont megkülönböztetnek har­cos kereskedőt, becsületes, lelkes és hajthatatlan akaratú kereske­dőt. Értelmes, intelligens vevő­vel "szemben elég a becsületes ki­szolgálás, kevésbé értelmes vevő­nek viszont harcias kiszolgálás imponál. Ismerteti az illusztris előadd az úgynevezett vevőfogás külön­böző trükkjeit, a hirdetés, plakát és kereskedelmi körlevelek szelle­mes és ízléses formáit és az életből vett gyakorlati példákkai körvo­nalozta a vevőfogás művészetét. A mindvégig nagy érdeklődéssel helyenkint viharos tetszéssel kisért előadás után a kitűnő előadót lel­kesen ünnepelték. Rövid hirek — A románok ezentúl elismerik a magyar orvosi diplomákat, ha azok még 1922 november i-ig adattak ki és tulajdonosuk román állampolgár lett. — A Newyork Times hosszabb cikkben lesújtó kritikát gyakorol a cseh és román népszámlálási ter­rorról. — Newyorkból jelentik, hogy Magyarország benevezett az 1932. évi téli olimpiászra, amelyre két mükorcsolyázópárt és egy műkorcsolyázót fog kiküldeni. — Zágrábban a nyílt utcán bot­tal leütöttek Sufláj Milán nyugal­mazott egyetemi tanárt. Az or­vosok kevés reményt fűznek fel­épüléséhez. — A Máv. igazgatóságától nyert értesülésünk szerint a forgalom az összes vonalakon helyre állott. — Azokkal a hírekkel szemben, hogy Bethlen András gróf házas­ságkötéséhez szülői is hozzájárul­tak, sőt a házassági aktuson is részt vettek volna, a család ré­széről annak megál'apitását kérik, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. — A nyugateurópai orthodox egyház végleg függetlenítette ma­gát a moszkvaitól és ezentúl közvetlenül á konstantinápolyi partriarkátus alá tartozik. — Désen egy magyar utas ma gyarui kért jegyet a pénztár­ban. A pénztárosnő, bár jól beszél magyarul, nem merte a kérést megérteni ,mert a vasutigazgató­ság szigorú rendeletet adott ki, hogy csak az kaphat jegyet, aki románui kér. Ha nem tud románul vigyen magával tolmácsot. Igy azután a magyar utas lemaradt a vonatról. — A nicaraguai tengerparton az amerikai'tengerészek megütköz­tek a felkelőkkel. A felkelők 25 halottat vesztettek, az amerikaiak vesztesége jelentéktelen. — Károlyi József gróf ország­gyűlési képviselő, aki hosszabb ideje súlyos beteg, hétfőn műté­ten esett át, amelyet Verebély professzor végzett. Károlyi gróf jól érzi magát és rövidesen felépül. *aS!NGER varrógépek s5Éan A LEÖJOBBAE t~>

Next

/
Thumbnails
Contents