Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-02-20 / 41. szám
1931. február 18. mm JNFVFRYIDÉK. Ma, csütörtökön van a bemutatója Pola Negri egyetlen hangos filmjének, az zett leltek uccája cimű 9 felvonásos világsikert aratott hangos erkölcsdrámának a WÁvost Bt.la&géb&m Kisebb jelentőségű kérdésre ad imiég tanú feleletet, amikor az ügyész feláll s zárt tárgyalás megtartására tesz indítványt, amihez a védelem is csatlakozik. A tanács visszavonul határozathozatalra, — majd az elnök a tárgyalás újból való megnyitása után enunciálja, hogy az Ehrenfeld Magdára vonatkozó kérdésekre való tekintettel elrendeli a zárt tárgyalást. Elein Sándor egészen nyugodtan viselkedett a gyilkosság elkövetése utáni napokban Ehrenfeldékkel szemben A zárt tárgyalás után a nyilvánosság előtt a csavarkulcs szerepére, a padló olajozására vonatkozólag tesz fel tanúhoz kérdéseket az elnök, majd felteszi azt a kérdést, hogy milyen körülmények között jutott tanú tudomására Stark Andor eltűnése. — Tanú: Szeptember elsején Erdélyi Józseffel, a sógorommai kint voltam a telepen. Körülbelül g órakor jött ki Stark Andor is, aki most tért haza szabadságáról s nagyon megörültünk neki. Délben hazatértünk, délután azonban már nem mentem ki, mert nagyon fáradt voltam. Szeptember 2-án a sógorom volt kint a telepen, amikor Kiéin Sándor azt mondotta neki, hogy hétfőn este átadott Starknak iooo pengőt, hogy vigye be a bankba s nem tudja, hogy miért neiml jött még ki Stark Bandi a fatelepre. Szeptember 3-án mindketten kimentünk sógorommal a telepre s nagy meglepetésünkre senkit sem találtunk kint, az iroda zárva volt s még meg is jegyezte az egyik alkalmazottunk, hogy soha sem történt meg, hogy Klein ur elvitte volna az iroda kulcsát. Annyivai is inkább bosszantott a dolog, mert velünk volt a Magda kérőjének az apja is, aki szét akart nézni a fatelepen. Bent a telefon is csengett s azt sem tud:uk az ablakon át elérni. Nagyon izgatott voltam, amikor megérkezett Klein Sándor s mikor megkérdeztem tőle: Mi van magával? — azt a választ adta, hogy borbélynál volt. Én erre megjegyeztem: Hiszen maga nem szokott borbélyhoz járni. Mikor bementünk az irodába, felvettem a kagylót, Stark László érdeklődött, hogy mi van Bandival. Én magam is kérdeztem Kleintól, hogy hoi ván Bandi, erre őazt válaszolta, hogy 1000 P-t adott neki még hétfőn, hogy tegye a takarékba s azóta nom látta. Mi ezután elmentünk Goldmann Józsefhez s az ügyvéd ur azt mondotta, hogy m'egteszi a feljelentést Bandi ellen a rendőrségen. Ekkor jött oda Stark Béla és Stark Lajos, akik kijelentették, hogy hajlandók a cég 1000 pengős kárát megtéríteni s arra kérték az ügyvéd urat, hogy az ügyet nagyon diszkréten kezelje. Késő déli idő volt már, a tárgyalást abbahagytuk s abban egyeztünk meg. hogy délután folytatjuk. Mikor megebédeltem s vissza akartam menni az ügyvédemhez, a postásra lettem figyelmes, aki levetet hozott, amelyben géppel Stark Andor s. k. aláírás •volt. A leveiet megmutattam az ügyvédemnek, majd a tárgyalás során az ügyvédem megígérte Starkéknak, hogy a feljelentést visszavonja. — Elnök: Milyen volt «bben az időben Klein Sándor? — Tanú: Teljesen nyugodt volt. — Elnök: Valami' sérülést nem látott Klein Sándor szája szélén? — Tanú: Nem emlékszem reá. Nem figyeltem meg. — Elnök: Mikor vett észre ilyen sérülést Klein száján? — Tanú: Csak szeptember 16-án almikor azt mondotta nekem, hogy nagyon beteg, rosszui érzi magát, akkor vettem észre, mintha a szája szélén olyasva'ami volna, mintha a hideg rázta volna ki. — Elnök: Ha 16-án észrevette a sérülést, akkor 3-án is észre kellett volna vennie. — Tanú: Nem figyeltem meg. 6 óráig. [ 1 Az ügyész a fizetések előleges felvételére vonatkozólag, majd a kassza átadására tesz fel kérdéseket a tanúhoz, amelyre tanú kijelenti, hogy a vádlott a kasszát for máiisan nem adta át neki, rari szabadságot csak kért, de ugy távozott el, hogy erről ő sem tudott. Ehrenfeldné! szembesítik a vádlottal A tanú kihallgatása után az elnök felszólítja a vádlottat, hogy tegye meg észrevéte'eit a tanú va íomására. A vádlott kifogás tárgyává teszi tanúnak azt a kijelentését, hogy nem akart Stark Andornak felmondani s a fatelepre való kimenetelét, továbbá azt a megl>iza;áJ sát, hogy keresse fel Zoltán Tibort, ismételten ugy állítja l>e tainu vallomásával szemben, hogy Stark Andornak fel akartak mondani. Tanú ezzel szemben a leghatározottabban kijelenti és szemébe mondja vádlottnak, hogy Starkkat meg voltak elégedve, szerették s egyálta'ában nem is gondoltak arra, hogy Starkot elbocsássák a szolgálatból. Zoltán Tibort csak arra az időre akarták kisegítőnek alkalmozni ideiglenes minőségben, mig Stark Andor betegszabadságon van. Hogy mennyire nem áll meg vádlott védekezése, azt azzal igazolja tanú, hogy Stark Andorral, amikor a Tátrában volt, leveleztek s ma is megvannak Stark Andornak * levelei. | A sikkasztás vádját az ügyész elejti Elein Sándorral szemben A védő kérdésére tanú kijelenti, hogy 1000 pengős kárának megtérítésére vonatkozó igényétől eláll s nem kívánja ezért Klein Sándor megbüntetését, mire az ügyész e'ejti a vádat s a bíróság a sikkasztás címén megindított ügyben meg szüntető határozatot hoz. A bünügy első napjának tárgyalása ezzel egynegyed 8 órakor véget ért s az elnök a tárgyalist elnapolja. tárgyalás második napja Ehrenfeldné aJegnsgycbb elismeréssel nyilatkozik Stark Andorról — Elnök: Milyennek ismerte Stark Andort, mikor szo'gálatba állott? — Tanú: Csak jó oldaláról ismertem. — Elnök: Vádlott nem mondott olyasmit, mintha Stark Andor kártyás, megbízhatatlan ember volna? — Tanú: Mintha ilyesmit mondott volna. De nem emlékszem pontosan reá, hogy mit mondott. — Elnök: És ez nem ijesztette meg magát? — Tanú: Nem sokat adtam arra, amit Klein Sándor mondott Stark Andorról, mert viszont én más oldalról informáltattam magamat s mindenütt csak a legjobbat hallottam felőle s magam is ilyennek ismertem meg. — Elnök: Milyen körülmények között határoztak afelől, hogy ki fog kint aludni a telepen ? — Tanú: Én kértem, hogy valiaki aludjon kint s ugy egyeztünk meg, hogy Stark Andor fog kint aludni. De Bandi azt mondta, hogy inkább Kleinnak adta át az irodai helyiséget. — Horváth Dezső szavazó biró kérdésére elmondja tainu, hogy vád lott több izben felkereste a lakásán s elbocsáttatását kérte, de ez még a bűncselekmény előtti időben tör— Horváth: Szó volt-e arról, hogy felmondanak Starknak? — Tanú: Erről nem volt szó. — Horváth: A pénztárt azért adták át Kleinnak, mert Stark nem volt megbízható ? 1 — Tanú: Nem azért. Stark nem is kérte. Még Zoltán Tibor idejében is, Klein volt a pénztárkezelő. — Horváth: Ha nem tudott tanú a gyilkosságról előbb, miért mondta azt mégis, mikor az eset kitudódott: Az a hülye Bogár elárulta. — Tanú: Én ezt nem mondtam: — Horváth: Erre tanú lesz, majd szemébe fogja mondani ezt. — Rácz biró: Hányan dolgoztak a telepen? — Tanú: Négyen. — Rácz: Meddig tartott a munkaidő ? — Tanú: Nem volt órához kötve. Nyáron körülbelül 8-ig, télan Klein Sándor bűnügyének tárgyalása iránt csütörtök délelőtt sem csökkent az érdeklődés. Az esküdtszéki terem hosszú padsorait már fél 9 órakor elfogtad az érdeklődők nagy tömege. — Künn az utcán és a folyosókon azok, akik kiszorultak a teremből kitartóan ácsorognak és izgatottan várják a bíinper ujabb fejleményeiről kiszivárgó híreket. Kilenc óra után néhány perccel elfoglalják helyüket dr Elekes Aladár és dr Klein Aladár védők. Murányi László dr a Stark család jogi képviseletében jelent meg. Egynegyed 10 órakor lép be a terembe két szuronyőr között Klein Sándor. Frissen van borotválva, göndör haja nedves még a víztől. De látszik rajta, hogy a tegnapi hosszú kihallgatás teljesen összetörte. Meredten ül a vádlottak padján s kezét idegesen tördeli. Amikor belép dr Paksy István kir. ügyész, a vád képviselője, Klein felugrik helyérői és feszes vigyázzban áll . Ehrenfeld Magda, a bíinper legérdekesebb tanúja Fél tiz órakor bevonui a tanács és Illés Andor dr efn'Ök megkezdi a főtárgyalást. Elsősorban bejelenti, hogy a törvényszék a mai postával Budapestről kapott egy levelet, amelyet Bálint Ernő mérnök küldött. A titokzatos levelet elolvasás végett átadta a védeleaji képviselőinek. Ezután Ehrenfeld Magda kihallgatására került a sor. A teremőr az elnök utasítására harsány hangon kiáltotta Ehrenfeld Magda nevét. Nyomban utána kinyilik a terem 1 ajtaja és megjelenik a bűnper legérdekesebb tanuja. Magas elegáns alak. Arca piros a belső izgalomtól. ízléses kék ruhájában, szürke átmeneti kalapban valóban érdekes megjelenés. Emelt fővel, határozott léptekkel közeledett az elnöki emelvény felé. Külseje semmiféle izgalmat nem árult el. A feladott kérdésekre nyugodtan, higgadtan adta meg a feleletet és mindvégig határozottan tagadta azt, hogy pajtáskodási viszonyon kivüi fűzte volna valami bensőbb szorosabb kapcsolat a vádlotthoz. — Figyelmeztetem az igaz vallamástéteire — hangzottak az elnök szavai. — önt, mint tanút hallgatom ki. Teljesen érdektelen a vádlottal szemben — volt az első kérdés. — Teljesen. — hangzott a válasz határozottan. — Önnek jogában van zárt tárgyalást kémi. 1 — Nyilvános -tárgyaláson kívánok vallani. — Hogy ismerkedett meg Kleinnal? — 1927 augusztusában ismertem meg, mikor állását elfoglalta. — Milyen viszonyban élt Klein, nal? — Jópajtási viszonyban. — Hogy érti ezt? Naponként kijártam a telepre,' hogy az üzlet menetében segédkezzem és Klein Sándor volt aki az irodai teendőkbe bevezetett. — Valami bizalmasabb, bensőbb barátság nem fejlődőt'. -1 önök között — tér vissza iz el k az előbbi kérdésre. r Csak jó baritok voltunk, hangoztatja Ehrenfeld Magda — Nem kérem. Csak jó barátok voltunk — ismétli Ehrenfeld Magda. — Figyelmeztetem, hogy Klem vallomásai során állandóan ugy között adta elő, hogy maguk bensőbb viszony volt, ( — Ez nem igaz! — Hát az igaz-e, J-.fg m r,iagát feleségül akartíji ,«nni? Klein ?
