Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-20 / 41. szám

a JNíyíryidék. 1931. február 14. pedig privát levelet. Csodálkoztunk, hogy Bandi gépelt, de Klein azt állította, hogy rendszeresen kísérletezett gépírással. Beszéltünk Vancsisinnei. aki netm látta Bandit, mert biciklin körtét vitt a városba. Ez szerdán történt, szeptember 3-án. Másnap dr. Goldmann ügyvédhez mentünk, ahol az állítólag Bandi áltai elvitt ezer pengőt fizettük la. Ehrenfeldné ekkor !

'<i emiitette, hogy anyaghiány is van, ezen csodálkoztam, mert hiszen Bandi hat hétig szabadságon volt. Ehrenfeldné közben mutatott egy levelet, amelyet Banditól kapott, de nem adta ide, mert mint mondotta, abban privát természetű dolgok is vannak. De beleegyezett, hogy az ügyvéd felolvassa. Cseh megszállott területen keresik Stark Andort Közben Bandi nem került elő. 12-én átnéztem Szlovákiába, de az utasok jegyzékében nem találtam Bandi nevét. Izgalmam fokozódott és a rendőrségen közöltem gyanúmat, amely Klein Sándorra irányult. A rendőrségen azt mondották, tegyek konkrét feljelentést, mert csak igy lehet az eljárást megindítani. Mikor Ehrenfeldnével találkoztunk, sfet mondotta, Klein szökése után, hogy a debreceni klinikán van. Erre megkérdeztem, honnan tudja ezt? Azt felelte, hogy Klem nem jött be és édesanyjától tudja. Klein különben is régebben betegeskedett. Ennek a beszélgetésünknek Bokor rendőrkapitány ur is tanuja volt. Elnök ezután Klein Sándorra vonatkozólag ad fel kérdéseket. A tanú kijelenti, hogy nem igen ismeri Klemt, hiszen a negyedik gimnáziumból kicsapták. Jellemének sajátosságait nem ismerte, — nem vett rajta észre semmi különöset. Elmondja továbbá, hogy Starknak semmiféle szenvedélye, csúnya tulajdonsága nem volt. Hívta-e Ehrenfeld Magda Stark Andort Eisvárdára ? Az elnök befejezi a tanú kihallgatását és Horváth Dezső szavazóbíró intéz hozzá kérdéseket, melyeknek során elmondja, hogy hallott arról, hogy Ehrenfeld Magda Kisvárdára hívta Stark Andort. De Stark nem igen törődhetett vele, mert menyasszonya volt, akihez minden este elment. Stark Andor soha inkorrektséget el nem követett. Rácz István dr. előadóbiró kérdéseire elmondja, hogy Stark Andor két évet töltött Németországban és hazajövetele után először a Stark-féle fatelepen volt, azután került Ehrenfeldékhez. Az ügyész is kérdéseket intéz a tanúhoz, amire elmondja, hogy Stark Andor mindenben mértékletes volt. Csak kalábert játszott. Igaz, hogy a konjunkturális időkben részt vett ő is hazárd játékban, de ezt minden fiatalember megtette. Stark Andor 30 év alatt semmiféle inkorrektséget, visszaélést nem követett el. Ezután a védelem kérdései következnek, amelynek során polémia támad az elnök és a védő dr. Klein Aladár között. A védő Stark Andor természetét illetőleg tesz fel kérdéseket, ami ellen az elnök tiltakozik. A védő további kérdéseire a tanú emelt hangon válaszol. Az elnök ezután felszólítja a vádlottat, tegye meg megjegyzéseit. Klein Sándor akadozva, szinte hebegve adja elő kifogásait, tilcakozik az egyes kijelentések ellen, majd folyamatosan előadja, hogy Stark Andor ki nem állhatta Stark Bélát és többször panaszkodott, hogy az ki akarja túrni a Stark-féle fatelepről. Néhány megjegyzést tesz még a vádlott, majd ünnepélyes aktus következik. A tanács tagjai és az egész közönség felállanak és miután ugy az ügyész, mint a védők kívánják a tanú megesketését, az elnök elmondja az esküformulát, amelyet a tanú érces hangon mond utána. Stark Andor, az áldozat Stark Lajos tannvaiiomása A következő tanú Stark Lajos volt. Az áftalános kérdésekre elmondja, hogy 35 éves, nyíregyházi szütetésü, kisvárdai lakos, faraktári tisztviselő, az áldozatnak testvérbátyja. Stark Andornak az Ehrenfeldcégnéi való alkalmaztatására elmondja, hogy 1930-ban Kassán voltak együtt, ahova dr. Goldmann József ügyvéd telefonon azt az értesítést küldte, hogy az Ehrenfeld cég hajlandó volna Stark Andort alkalmazni cégvezetőül. — Erre mindketten visszatértek Nyiregy házára. Tanú nem ismerte Klein Sándort közelebbről. Hetenként hazajárt Kisvárdáról. Ilyenkor beszélgetett öccsével. A feltett kérdésekre elmondja, hogy egy ízben, a mult év ápriüs, vagy május havában Stark Andor panaszkodott előtte, hogy egy kis kellemetlensége volt s tanácsot kért tőle. Az történt ugyanis, hogy amint az öccse a faraktárbóf hazafelé tartott a Szarvas-utcán, a vele tartó jj Ehrenfeld Magda azt kérdez te tőI

le, mennyi idő alatt lehetne a legrövidebben megesküdni. Stark Andor erre azt felelte, hogy dispenzációvai 3 nap alatt. Magda egyben az öccsének akkor házassági ajánlatot is tett. Erre jegyezte meg tanú előtt, hogy hogyan imenjen be ő ilyen ajánlat után az üzletbe. Einök: Nem panaszkodott az öccse, hogy Magda miatt kelie- metlenségei vannak? | - Tanú: Egy ízben azt mondta, hogy amikor benyitott a szobába, azt látta, hogy Klein Sándor Magdával csókolózott. Einök: Nem mondta azt, hogy a pletykák miatt fefelősségre vonta Klein Sándor? Tanú: Nem mondott ilyesmit. Akkor tudta meg csak, hogy milyen kapcsolat van Magda és az öccse között, amikor egy ízben együtt voltak Kisvárdán egy I

' bálban. Ehrenfeld Magda egy rokonánál szállt meg, az öcsém pe| dig nálatm volt. Mikor az öcsém a bát után hazament a barátaival, Magda arra, kért, hogy telefonó^ hívjam Kisvárdára az öcsémet, mert szeretne vele találkozni. Erre én azt válaszoitaml neki, hogy miért kell az öcsémet elhívni, mikor Nyíregyházán gyakrabban találkozhatnak, több alkatom van ott arra. — Elnök: Tud-e arról, hogy Ehrenfeldné szerette volna a gyermekeket összeházasítani ? — Tanú: Szeptember 3-án, amikor Goldmann ügyvéd úrral tárgyaltunk, az ügyvéd ur sajnálkozott a történtek felett s megjegyez te, hogy pedig az volt a szándékuk, hogy a gyerekeket összeadjuk. — Elnök: Milyen volt Stark Andor? Kártyázott-e, milyen életmódot folytatott? — Tanú: Kártyázott, de csak kommerz játékokat játszott. — Elnök: Az eltűnés idején érintkezett-e az öccsével? — Tanú: Tudtam, hogy hazaérkezett a Tátrából Bandi s megérkezése napján vele is voltam, este 11 órakor azonban hazamentem Kisvárdára. Két nap múlva megdöbbenve értesültem arról, hogy Bandi eltűnt, hazajöttem Nyíregyházára s nyomban érdeklődtem telefon utján az Ehrenfeld fatelepen Bandi után, ahonnan Klein Sándor azt a választ adta, hogy Bandi elutazott s 1000 pengőt is magával vitt. Megkérdeztem, hogy nem volt-e valami baj, mire Klein Sándor nemmel felelt. Felimondottak-e neki? — kérdeztem

1 tovább, mire Klein ismét nemmel válaszolt. Szeptember 3-án felmentünk Goldmann József úrhoz, majd hazatérve ott találtam a levelet, amelyet én bontottam fel s meglepetéssel állapítottam meg, hogy az aláírása is géppel van írva. De megnyugtatott valamiképen az, hogy az ő szavajárása volt a levélben. Még azt is mondtam

1 dr. Stark Bélának, hogy mit szólna hozzá, ha ez Csikágóban történt volna és nem Nyíregyházán. Az 1000 pengőt kifizettük s arra kértük az ügyvéd urat, hogy az ügyet diszkréten kezeljék. Az ügyész kérdésére elmondja, hogy tudomása szerint egy ízben, • amikor mulattak, hirtelen haragba jött az öccse, egyébként azonban nem volt lobbanékony vérmérsékletű. Erős fiu volt. Jelentéktelen kérdésekben a szembesítésnél megcáfolja Klein Sándor állításait, mire kihallgatása befejezést is nyer s miután az ügyész kívánja, a védelem nem ellenzi a tanú megesketését, a bíróság a megesketést el is rendeli. Özv Ehrenfeld Márfonné nem Elein ""Sándor ajánlatára vette fel Stark Andort Nagy érdeklődés és figyelem között lép be a terembe a sorrendben következő tanú: özv. Ehrenfeld Mártonné. Az általános kérdések során elmondja, hogy leányneve Katz Sarolta, 45 éves nyíregyházi magánzó. Az ügyben érdektelen. Elmondja, hogy Klein Sándort még megboldogult ura alkalmazta 1927-ben. Férje halála után Zoltán Tibor volt a cég üzletvezetője. Kleint megfelelőnek találta s üzleti szempontból semmi kifogást sem mondhat ellene. Starkot már ő alkalmazta. Kiéin Sándor is ajánlotta, de maga is utána járt s mindenfelől csak a legjobbakat hallotta Stark Andorról s maga dr. Goldmann József ügyvéd is igen ajánlotta. Az elnök kérdésére ismételten is megállapítja, hogy semmi esetre sem Klein Sándor ajánlata volt a döntő, hanem a más helyekről szerzett jő információ. — Elnök: Milyen szolgálatot végzett Stark Andor a cégnél? — Tanú: Üzletvezető volt. — Elnök: Ebben a iminőségében milyen viszony volt Stark Andor és Klein Sándor között? — Tanú: Mint teljes hatalmú cégvezetőnek Klein Sándor alárendeltje volt Stark Andornak. — Elnök: A kasszát ki kezelte? — Tanú: Klein Sándor kezelte. — Elnök: A szabadság miatt volt-e valami kifogása Stark Andor ellen? — Tanú: Semmi kifogásom sem volt. — Elnök: Milyen üzletembernek tartotta Stark Andort? — Tanú: Teljesen kifogástalan, korrekt üzletember volt. — Elnök: Milyen érdekeltségben állott az üzlettel két sógora? — Tanú: Pénzt adtak vásárlásaimhoz, de az üzletben semmi részük sem volt sem Erdélyinek, sem Ehrenfeld Samunak. Ehrenfeld Samu körülbelül két évig feléje sem nézett az üzletnek, Erdélyi azonban egy-két havonként meg látogatott, mert hiszen én nem vagyok üzletember s ilyenkor mindig ő adott jó tanácsot, utasítást. — Elnök: Erdélyi tett valami észrevételt Stark ellen? — Tanú: Egy ízben talán, amikor Stark a Tátrából hazajött, valami olyasmit mondhatott, milyen kár volt a szezonban szabadságra mennie, no de majd pótolni fogja s arra kérte Starkot, hogy korábban járjon be. — Elnök: Erdélyinek Klein ellen volt kifogása? I ' — Tanú: Nem emlékszem, hogy panaszt tett volna. — Elnök: Kleinnak a fizetését miért emelték fel? — Tanú: Mert egyedül volt s ezzei akartuk a munkáját honorálni. — Elnök: Kijárt a fatelepre mm dennap ? — Tanú: Igen, mindennap kimentem. — Einök: Milyen volt Klein Sán dor? — Tanú: Zárkózott. Lobbanékony. • Klein Sándor dühbe gurult egy izbeo, mert mindeot Stark Andorra biztak — Einök: Nem volt mindig nyugodt önnel szemben? — Tanú: Nem volt. Sőt határozottan emlékszem egy esetre, amin miagam is nagyon meglepődtem. Üzleti ügyben egy levelet irtam. Az írógép előtt ültem

1. Klein Sándor a másik szobában volt s azt a kérdést intézte hozzám, hogy mit csináljon a fakartei ügyében. Én erre azt válaszoltam neki, hogy hagyja ezt az ügyet, megmondtam már, hogy Stark Bandi fogja elintézni. Amint ezt kimondtam, — olyasvalamit hallottam, mintha v

3ls*rn leesett volna s mikor hátra néztem, egészen meglepődtem, amint ott láttam a hátam mögött Klein Sándort, amint magából kikelve, egészen felindultan néz reám. Erre megkérdeztem tőle: Hát magát mi leli? Klein Sándor erre még mindig felindultan ezt válaszolta: Mindent Stark Andorra tetszik bízni l — Einök: Mikor Stark Andort felvette, nem gondolt arra, hogy Magdát vele fogja összeházasítani? — Tanú: Nem gondoltam reá.