Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-20 / 41. szám

Ára IO filléx*. v Nyiregyháza 1931 február 20- * Péntek évfolyam. 41. s POLITIKAI NAPILAP Előíizetési Arak helyben és vidéken : ^ kéra 2 ? 50 f. - Negyedévre 7 P 30 I. sosftvioe'iőknefe és tanítóknak 20°/» engedmény Mám éra: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Fsielőa exerkeaxtő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 - 39. Postacheque 29558 Hirdetéseket az Ujságbolt is feh esz, Bethlen-u. 2. Klein Sándort és zárt tárgyaláson szembesítették egymássá A »Nyirvidék« tudósítója teg­nap délben fél egy órakor kijött a Kiein-iigy fótárgyalásáról, hogy lapzárta előtt leadja az utolsó kéz­iratot. Ekkor a főtárgyalási terem­ben változatlan érdeklődéssel tart ki a hallgatóság. Komor csendben hangzanak el dr Illés Andor kir. kú­riai biró, törvényszéki elnök kér­dései, amelyekkel a vádlottat pá­lyájának részleteire vonatkozólag igyekszik igaz és beható vallo­másra birni. Klein erős logikája, amellyel a védekezést felépítette, szinte megdönthetetlen szilárdság­gal áu még. A teremben nem kelt különösebb emóciót egy-egy inti­mebb mondása. Nem újság, amit szerelmének bensőségérőí, szen. vedélyes vonzalmáról mond, nem újság, amikor múltját idézi fel az elnök tapintatos kérdései nyomán. Békés szándékú, jámbor üzlet­embernek tűnik fel itt ez a kék za­kós, iakkcipős fiatalember, akinek a lelke rejtelem 1, akinek elhatáro­zásait piros lánggal égő szenvedel­mek fűtik, de aki most olyan ter­mészetesen adja elő a végzetes tett előzményeit, mintha annak más­ként nem lehetett volna történnie. Szeretett, féltett, nem- gyűlölt, de védte magát, védte boldogsá­gának álmait és maga Sem tudta, hogy egy végzetes percben ata­visztikus erővei éled fei benne az ős Káin, a testvérgyilkos lelke. Valóban rejtély ennek a fiatalem­bernek bűne, titok, mi vitte a vé­res tettre, mi vitte a szörnyű éj­szaka sirásó borzalmáig. A fővá­rosi sajtó munkásai, ügyvédek, orvosok fejcsóválva hallják, mi­lyen egyszerű mindaz, amit itt ez a fiatalember mond és mégis mi­lyen rendkívüli az, ahogyan azon a szeptemberi éjszakán a véres tort megülte, ahogyan a daliás, szép sudár ifjú barátot a föld hideg mé­lyébe sülyesztette. Misztériumok lángolnak fei lidérces fénnyel, ké­sek villanását látjuk az örök tra­gédiák holdfényes éjszakáin, a szerelem hatalmas szenvedélye ve­tődik fel megoldhatatlan problé­maként a rettentő éjszaka hátteré­ből. I Ahoi írunk, az asztal mellett or­vosok ülnek. Konthy Gyula dr., Demjén József dr. törvényszéki or­vosok, Ernyey János dr., a ki­váló pszichológus, a szuggesztív therápia tudós doktora. Gyors­írói jegyzeteket készít minden ­olyan mondat után, amelyben a gyilkos tudatalatti énjének rejtel­mei világosodnak meg. Valóban ís­meretlen atavisztikus erők mü­g ködhettek itt közre ebben a bor­zalmas bűntettben. A főtárgyalás menetérői a teg­nap délben történt és tegnap dél­után, valamint ma délelőtt lefolyt tárgyalásról 'a következőket jelenti a »Nyirviaék« tudósítója: Ehrenfeld Magda Dr. Klein Aladár a gyilkos védője j á halálfélelmében írta memoár-jait a fogházban | Tegnap délben fél i órakor a í fogházban irt levelekre, vagyamint $ Klein (nevezi, a részletes vallomáso­• kat tartalmazó, hat-nyolc oldalra 5 terjedő írásokra, a memoárokra tér | nek át. A főtárgyalás elnöke köz­i ben megkérdezi Kleint nem fáradt f el, mert hajlandó felfüggeszteni a | tárgyalást, hogy egy kissé kipihenje imagát. De Klejn kijelenti, hogy még í van elég ereje. 5 Az elnök most kérdései során azt ! igyekszik megvilágítani, hogy mi volt ezeknek a hosszú levélvallomá­soknak pszichológiai háttere. * Nagy félelemmel gondoltam a I büntetésre, mondotta Klein. Ha­lálfélelem fogott el. Nem tudtam «iudni. Néha a főorvos úrtól kapott altató hatása alatt egy-egy órát sikerült pihennem, de csakhamar felriadtam és a halálbüntetés le­hetősége rémitett. Minden nap arra gondoltam, mi lesz, ha halálra Ítél­nek... Még Nagykanizsán egy rendőr azt mondotta, hogy nem kapok töb bet négy-öt éviiéi, mert az én dol­gom a szerelem miatt van... De mások azt mondották, hogy halál­büntetést is kaphatok. Ezért irtam ezeket a leveleket. Dr. Rácz István, előadó biró 1 Horváth Dezső, szavazóbíró | Nem tudtam, hogy i s ke ültem én " ebbe a dologba belé, hát irtam min denről. Az elnök kérdésére Kein el­mondja, hogy a leve eket a felügye­lőség engedélyévefirta és azzai a célzattal, hogy majd felküldi az ügyész urnák. Mert olyan dologról akart irni, amirőf azt vélte, hogy nem hisznek néki. Az elnök felmu­tatja a leveleket, amelyeket októ­bertől kezdve irt. Egyet október 7-én, egyet 17-én és egyet már az idén, január 5-én. Klein előtt fel­mutatják a leveleket, de váltig erő­sítgeti, hogy ezen a három levelen kivül van még egy hosszú, hatolda­las levél is, amelyet ugy látszik fontosnak tart. Ezt a levelet később Paksy dr. ügyész be is csatolja az iratok közé.. Az elnök megkérdi, kérezkedett-e a levelek írása után kihallgatásra az ügyész úrhoz. Klein elmondja, hogy a levelek felküldése után az ügyész felhivatta és a lelkére beszélt... — Látom, —mondotta néki, — hogy maga nagyon szerencsétlen ember és nem tud megnyugodni. Ha töredelmes vallomást tesz, ez­zel könnyít a lelkén és enyhit a helyzetén is. Azt hitte, hogy ezekkel a leve­lekkel elkerülheti a halálbünte­tést... Most az elnök felhívja a vádlot­tat, adja elő, amit még mondani akar, könnyítsen a leikén. Majji még egy kérdést intéz hozzá. — Mondja el, haragudott-e ő tartósan Starkra? Haragúdott-e rá a róla teriesztett pletykákért ?. — Haragudtam Ehrenfeldmére, Starkra is, de az én haragom muló, én megbocsátok annak, aki ellenem vét. Haragudtam, azért amit mon­dott rólam, meg azért, hogy meg­csókolta Magdát és amit mást még csinált vele... — No meg azért ugye, hogy ma­gát lekicsinyelte és selyemfiunak nevezte?... — Igen azért is, de mondom, nem volt a haragom tartós. Elein beismeri, hegy sok ügye volt a nőkkel, akik miatt sokszor ivott is Tiz perc szünet következik. A folyosóra megyünk. Itt ül Ehren­feldné egyik leányával. Magda nincs itt, őt még ma délelőtt nem hallgatják ki. A szünet után Paksy dr. kir. ügyész terjeszti be a gyilkos egy levelét, majd az elnök

Next

/
Thumbnails
Contents