Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-27 / 143. szám

€8 Bonyodalmak a cseh gabonabelia zatal köriir Prágából "jelentik: A cseh ga­bonabehozatai rendezése tárgyá­ban megindult tanácskozások ked­vezőtlen fordulatot vettek, niert a cseh agrárpárt megtagadta hoz zájárulását az uj javaslathoz. mm J^FRYIDÉK. Befejeződlek a szóbeli érettségi vizsgálatok az ev. Kossuth reál­gimnáziumban A nyiregyházi ág. h. ev. Kos­suth Lajos reálgimnáziumban dr Dómján Elek elnöklete aiatt, Mo­ravszky Ferenc kormányképviselő jelenlétében a mult petitektől tegnapig bezárólag tartották pi eg a szóDeu' érettségi' vizsgálatot. a vizsgálatra bocsátott 49 jtanuló kö­zül jelesen érett 6, úgymint Mik­ler "Sándor, Schoitz Zoltán, Sinka Lajos, Ungár János, Varga Jó­zset 'és Weinberger £>ándor. Jól. érett 11, úgymint .Balkányi János, Csendes jozsef, Csik Józset, Ha­vasi "Győző, Márkus. Mihály, Papp Sándor, Schön Arnold, Tamáska. Endre, Tass Elete, Vadász Gábor; Weinberger Miklós. Érett 28 ta­nuló. Két hó múlva teendő javi-> tóvizsgáiatra utasíttatott 3 tanuló, az érettségi vizsgálatnak egy ev muiva vaíó megismétlésére uta­síttatott 1 tanuló. Az eredményt csütörtökön délbén hirdette ki dr Dómján Elek el.iök a tanulók eíőtt buzditó szavak kiséretében. Két cseh kommunistát fogott ei a soproni rendőrség Sopronból jelentik'A rendőrség tegnap két cseh ál.ampolgárt fogott el, akik útlevél nélkül lépték át a határt. Megmotozásuk alkalmával a magukkal hozott bőröndben nagy mennyiségű kommunista röpiratot találtak. Mindkét embert Budapest­re szállították. 1 I 1 Lord Róbert Cecil Prágában a le­szerelés igazságos végrehajtásáról beszélt Prágából jelentik. Lord Róbert Cecil a képviselőház üléstermében nagy beszédet mondott a nemzetkö­zi leszerelésről. Kijelentette, hogy nincs a történelemben még egy példa arra, hogy valamely békét azzal a feltétellel kötöttek volna meg, hogy az európai hatalmak egyik csoportjával szemben már mértéket alkalmaztak volna a le­szerelésnek, mint a másik hatalmi csoporttal szemben. Az ilyen béke­szerződés nem lehet ádandó. Tegnap este na£y vihar volt az ország több helyén Tegnap a Rábaközben hatalmas vihar dühöngött. Dénesfán a vil­lám beleütött egy kápolnába s egy 17 éves fiút halálra sújtott. Egy szomszédos községben a vendéglőbe vágott bele a villám s a vendéglő leégett. Szegeden este dühöngött nagy vi­har. Á szélvesz a tetőket megron­gálta, fákat csavart ki tövestől. Kunhalmon a gazdasági vasút két szerelvényét fordította fel a szél­vész. Több ember megsérült, em­beréletet azonban inem követelt a vihar. A vihar este fél 10 és fél 11 órakor megismétlődött. Teieíontorgafonr nyílt Budapest­Bangkok közölt A magyar távbeszélő forgalom ismét kibővült. Bangkok (Sziám) és Budapest között megindult a for­galom. Egy 3 percig tartó beszél­getés dija 151 pengő 20 fillér. Közgazdaság ''ll!l!lll!!!illllll!llllíi!lllilllll!lllllll!llllll!!H á közgazdasági egyetem hivatása Irta: Kudász Ernő dr. ín. EHenséggyürü vesz bennünket körül, csak önmaguakban való hi­tünkre, önmagunk tudására és erejére támaszkodhatunk saját magunknak keh újjáépíteni cson­ka hazánkat, átszervezni gazdasági életünket az adott körülményeknek (megfelelően. S legyünk ma bármily kifosztottak ,megnyomod toltak is, ha ez a maroknyi nemzet öntuda­tosan összefog szent céljának, a létnek érdekében, akkor Trianon csak egy emlékkép lesz később történelmünkben, mint a múltban Mohács volt. Ide azonban közgazdasági kép­zettség kell, közgazdasági látókör, mely megláttatja a termelés mi­kénti átalakításának szükségessé­gét, a piac piegszervezését, az ál­lam és magánháztartás mikénti alakítását, a hitel mikénti megol­dását, a társadafqm általános jó­létéhez szükséges módokat stb. Ma már az államférfinak, a törvényhozónak, közigazgatási fűnk ciót végzőknek stb. ís feltétlenül szükségük van közgazdasági kép­zettségre akkor is, 'ha nem válsá­gos, hanem nyugodt tempójú és fejlődő a gazdasági keretünk. — Sőt szükséges, hogy a közgazda­sági "élet minden ágában, a mező­gazdaságban, iparban, kereskede­delem'ben ott lássuk a közgazdasá­gi "képzettséggel biró egyéneket. De még az is kívánatos, hogy a »küzgazdasági gondolkodás« szé­fes rétegekben verjen gyökeret közgazdáink előadásai, írásai, vi­tatkozásai révén s ezáíta. tudatos gazdasági politikát folytathassa­nak az egyesek a gazdasági élet minden terén. Mert a kikerülő if­jú gárda elmegy az élet minden te­rületére, szétszórtan munkálko­dik csendben, de hü marad Alma Materének szelleméhez, minden­felé fehintve a megismerések mag­vait ,melyek hosszú é v e^ multán bontakoztatják ki majd hatásukat abban, hogy a társadalom minden rétege megérti lassan a »közgaz­dasági "gondol kozás« fontosságát s annak megfelelően fejti' ki önma­ga produktivitását a saját maga és igy a nemzete javára. Mindezek e réggé bizonyítják, hogy a Közgazdasági Egyetemet hatalmas célok szolgááíába állí­totta a fejlődő élet s hogy mind­inkább még fontosabb szerephez fogja juttatni. Az éíet önmaga tette szükségessé ennek az egye­temnek a létét. Érezték nagy vezérférfiaink az idő követelményét, azonban a közbejött háború és zavarok miatt csak hosz­szas vajúdás és sok megfontolás után tudták megvalósítani. S azon okok, melyek az Egyetemet létre­hozták, nemhogy megsj.üntek vol­na, hanem inkább megsokasodtak. S igy egyenesen létérdeke a nem­zetnek, hogy a Közgazdasági Egye­temet felkarolja, támogassa, mükö désében tökéletesítse. S ha nem volna meg, ugy most kellene meg­valósítani, létrehozni minden áldo­zat árán, mert semmi sem lehet sok egy olyan intézményért ,me!y a nemzet és kultura megvédését, épí­tését célozza. Mivel azonban kiváló nagyjaink jóvoltából már megvan, most arra keli törekednünk, hogy tökéletesítsük, naggyá, önállóvá te­gyük ezt az Egyetemet, amelynek közvetve a legnagyobb szerep jut az emberiség haladásában. Nem meg­csonkítani, leépíteni, hanem kiegé­szíteni és felépíteni, minden lehető eszközt rendelkezésre kell bocsá­tani egy olyan intézménynek, amelynek nagy elhivatása vain a jö­vendő korszakok életében. Mi vagyunk felelősek a jövő nemzedék boldogulási lehetősé géért, mi alapozzuk a jövőt, mely a »közgazdaság« jegyében születik Ennek a nagy felelősségnek tuda­tában kell ítélkeznünk egy olyan egyetemnek a sorsa felett, melynek méhében uj, virágzó élet csirája fo­gant s amelyre történelmi távlat­ban, mint nemzeti büszkeségünk és gazdasági életünk mentsvárára te­kinthet majd a későbbi nemzedék. ! (Vége.) Előkészületek a kereskedelemügyi minisztériumban a közü:emek le­építésére Kormánykörökben — a legutóbbi napokban megjelent nyilatkozat sze­rint — elhatározott szándék, hogy most már az uj képviselőház ösz­szeülése után haladéktalant meg­kezdi a felesleges és a kereskede­lemnek és iparnak illegitim ver­senyt támasztó közüzemek leépíté­sét. Hir szerint a közüzemi leépítés­re vonatkozó programmot a keres­kedelmi minisztérium fogja a közel­jövőben megállapítani. A kormány iebben a vonatkozásban már teljesen kész anyag felett rendelkezik, miu­tán az ipari és kereskedelmi érdek­képviseletek az évek hosszú során át nagy anyagot gyűjtöttek össze, a­melyben adatokkal alátámasztva bi­zonyították be az egyes közüzemek feleslegességét és kártevését. A ke­reskedelmi minisztérium, hir sze­rint, azt az anyagot kívánja felhasz­nálni a közüzemek lebontási akció­jában, amelyet a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara dolgo­zott fel. Ez az anyag felterjesztés formájában is a kormány előtt fek­szik. Az ipari és kereskedelmi ér­dekeltségek ugyanakkor, amikór örömmel vették tudomásul a köz­üzemek leépítésére vonatkozó kor­mánynyilatkozatot, most már sür­gős tetteket is várnak. Azt szeret­nék, hogy a kormány akciójának megkezdése előtt még egyszer hall­gassa meg az összes érdekeltsége­ket. — A közszállltás: szabályzat reform­jának előkészítése Az iparfejlesztési törvény szüksé­gessé tette a két évvel ezelőtt élet­beléptetett Közszállitási Szabályzat megreformálását. A kereskedelmi miniszter felhívta a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy a reformmá^ kapcsolato.s kívánságokat gyűjtsék össze és tévesszék fel hozzá. A bu­dapesti Kamara közszállitási bi­zottsága kedden délelőtt foglalko­zott e kérdéssel és elhatározta, hogy kérdőiven kéri be a szükséges ada­tokat az ipari és kereskedelmi érde­keltségektől. BADACSONY Balaton l'gszebb helye Uj strand Gyönyörű modern fürdő. Cabinok. Buffet. Hableány szálloda. Teljes pen­zió. Előszezon P 6 50 Főszezon P 8 fürdő, cabinnal. — Sebesta, bérlő. ' 4205 1931. junius 27. Közgazdasági hirek (A Pesti Tőzsde cimü lap jelenti). — Minden állami támogatás nél­kül megalakult a z Angoi Magyar Hajózási Társaság. A Társaság el­ső hajója a 6500 tonnnás »Csárda«. — Dr Nyulászi János nyilatko­zataa szerint a Hoover javaslat leg­nagyobb értéke abban nyilvánul meg, hogy megszünteti a hitelélet dezorganizáltságát. — A budapesti H£V forgalma az utolsó hetekben rendkívül nagy mértékben megnövekedett. Vasár­nap a H l£V-nek 70.000 fizető uta­sa volt. — A nemzetközi cukoregyezmény végrehajtó bizottsága hétfőn kezdi meg tárgyalásait Londonban. A bi­zottság arról fog többek között tár­gyalni, hogy miként lehetne emelni a cukorfogyasztást. A tárgyaláson két magyar delegátus is részt vesz. — A Magyar Földhitelintézet még az őszig kétszázezer fontot kap Angliából. A Magya,- Földhitelinté­zet az Angliából kapott egymillió fontot már kihelyezte, működési kö­rének megfelelően kizárólag mező­gazdasági földbirtokra. — Az ipari Jelzálog Intézet 45 iparvállalat között 28 millió pen­gő kölcsönt helyezett ki. Hatósági ellenőrzést sürgetnek a nem higiénikusán dolgozó cu­korka és pincecsokoládé üzemek­kel szemben. — A bankok harminc millió pen­gős akciójából eddig 710 családi házat építettek. — A Magyar Stephantető Rész­vénytársaság a háború alatt Ara­don, Szegeden és Újvidékein vég­zett kincstári építkezéseik ellenérté keképen 1.800.000 pengő erejéig pert indított a kincstár ellen, mert az épületek ellenértékét még a mai napig sem kapta meg. A prágai őszi vásárt szeptem­ber 6—13 között tartják meg. — Öt fővárosi nagy bank 20 millió pengő kölcsönt ad a főváros­nak s ezzel a főváros függőköl­csöneinek összege 66 millió pengőre emelkedik. — A Budapesti Központi Általá­nos Tejcsarnok tavaly 64 millió liter tejet forgalmazott, 3 inilliő literrel többet, mint az előző évben. — A Szegedi Kenderfonó 85.000 fontos angol kölcsönt kapott. — Szurday Róbert nyilatkozata szerint nem kell tartani az orosz pamutexporttól. — A 98 éves múltra tekintő Munk Mór és Társa utódai fővárosi kötött, szövött és rövidáru cég fize­tési zavarokkal küzd. — A hágai döntőbíróság előtt megindított perek során a vörösök által a halicsi posztógyárban oko­zott károk miatt indított per egyez­séggel végződött .Ennek értelmében a posztógyár, amelynél a MOKTÁR is érdekelve van, körülbelül 10 és fél millió cseh koronáról szó'ó ma­gyar ál'ami kötvénnyel fog kártala­nittatni. — A fővárosi patkányirtásból óriási kártérítési és botrányperek keletkeztek. A Dittrichstein—Pax— Standard vállalatok 300.000 pen­gős kártérítésre és hitelrontásra perlik a Metdichema Tres Rt. Vaj­da és Róna csoportot. A Nyerspapírfedéllemezgyár Rt. 50 százalékkal emelte az ára­kat. - 10.000 vagon műtrágyát és 100 vagon megfelelő vetőmagot fog szétosztani a kormány kedvezmé­nyes áron. — Mázsánként 8 fillérben fog­ják megállapítani a készáru ügy­nökök jutalékát.

Next

/
Thumbnails
Contents