Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-16 / 133. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK. 1931. junius 1b. Iogh József rendőrfőfelügyelő, dr Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármester, dr Bernstein Béla főrabbi, Bodor Zsigmond, Bogdin Ferenc, Csengery Kálmán földbirtokosok, Erdőhegy

1 Lajos dr főispán, Ébner Jenő bankigazgató, Énekes János pápai prelátus, dr Flegmánn Sándor orvos, Fned Sándor a Kisvasutak igazgatója, Geiger Béla bankigazgató, Haas Ignác földbirtokos, Hoffer Bertalan burgonyakereskedő ,Huray János a Kiosz elnöke, Juhász Mihály városi tanácsnok, Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő, Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, dr Klár András, dr Klár Sándor, Klár Gusztáv földbirtokosok, Kohn I. Ignácz iparos, dr Kovách Elek kir. közjegyző, Ling Ernő m. kir. kormányfőtanácsos, bankvezérigazgató, dr Mikecz László vármegyei árvaszéki elnök, dr Mikecz ödön ügyvéd, a Gazdaszövetség ügyésze, Nagy Kálmán gyáriparos, Németi Sándor földbirtokos, Osgyáni József gyógyszerész, dr Polinszky Pál városi kulturtanácsnok, dr Propper Ernő ügyvéd, Puskás György a dodánybeváltó hív. főnöke, Recsky András ny. vm .testnevelési főfelügyelő, Seeberg Ármin pénzügyigazgatóhelyettes, dr Szentpétery Endre város? pé'izügyi tanácsnok, Szohor Pál városi főjegyző, dr Szopkó Dezső gyógyszerész, Tibay Gyula Máv. állomásfőnök, Thurzó György dr rendőrkapitány, Tóth Bálint ínin. tan. pénzügyigazgató, dr Tóth László vm. másodfőjegyző, ifj. Tóth Pái ipartestületi eíhök, Ungár Béta kereskedő, Uzom Jenő postafőnök, dr Vietórisz József ny. tankerületi főigazgató, Virányi Sándor vármegyei 'főjegyző. Harsány éljen hangzik fel, amikor Éber Antal komoly profeszszöros alakja feltűnik. A szónoki emelvényre Bartók Jenő dr ref. lelkész lép, aki "a meggyőződés erejével ithatottan mondja el megnyitó beszédét. Az Egységes Párt nagybizottsága «evében Köszönti az őszinte nagyrabecsülés hangján a választóközönséget. — Tudja, hogy ha itt eí fog hangzani a város képviselőjelöltjének, Éber Antar dr-nak programmbeszédét, a mai gnHasági válságban a tudás, a tájékozottság cly?.r kincsét kapja, amely eligazítja a gazdid-,, gt kérdíce

1- I?.b:-intu5*ban és gazdagon nvnjtj" orvoslás bíztrs szerét. Valóban ugy várja Nyíregyháza Éber Antal dr-t, mint a beteg orvosát. A gyógyuláshoz az szükséges, hogy a beteg feltétlenül bizzon orvosában, továbbá, hogy a gyógyításra kedvező körülmények legyenek. Éber An-' tai dr iránt feltétlen bizalommal viseltetnek a választói s a gyógyításra sohasemi volt megfelelőbb idő, mint a mai. Köszönti a választópolgárokat és felkéri Éber Antal dr-t programmbeszőgének megtartására. Viharos éljen hangzik fel, amikor Éber Antal dr megjelent a szónoki emelvényen, hogy nagyszabású programmbeszédét elmondja. Ehhez hasonló programmbeszéd még nem hangzott el "Nyíregyházán. — Nem volt abban politikáról szó, nem volt abban hangufatkeltési tendenciával kicirkalmazott mondat. Éles logika utján haladó gondolatok sora, suíyos igazságok egymásutánja, érvek meggyőző felsorakoztatása vo't a meggyőződéssel vallott igazság mellett, amely hirdeti, 'hogy ma a gazda-, sági helyzet problémáira kell koncentrálnia a nemzetnek minden erejét, minden tudását. Bátor kritika, férfias harckészség és izzó hazafiság jellemezte megállapításait és az a taps, am!ely a mezőgazdaság, az ip

ar, a kereskedelem' a kulturális és szociális élet kérdéseinek fejtegetése nyomán felhangzott, a lelkek felszabadulásának, őszinte örömének megnyilatkozása volt. Olyan volt ez a programmbeszéd, mint Széchenyi Hitele: a nemzet sorsdöntő óráiban minden melléktekíntet nélkül az igazságot mondó, bátor és erős, kaput döngető, és a kapukat nyitó apostolkodás. Nyiregyháza népe osztatlan bizalommai hallgatta és hálás volt azokért az eszmékért, amelyeknek világosságát árasztotta, azokért a megállapításokért amelyeknek kimondásával-* kifejezésre juttatta a lelkek mélyén szunnyadó vágyat és a százszor megfogalmazott, de nyíltan soha el nem hangzó gondolatot. Ezt a programmbeszédet megtapsolta minden pártállásu magyar, mert pártokon leiül, a nemzet nagy életigazságainak magasságán mozgott és világító fénycsóvát gyújtott a magyar éjszaká--* ban. Éber Antal dr a következőket mondotta: Tisztelt Polgártársaim ! Abból, hogy én itt, mint az Egységes Párt jelöltje léptem fel, önként következik, hogy azért tettem, ezt, mert én Bethlen István grófnak lelkesedéssel, teljes odaadással hódolója vagyok és tiszta meggyőződésből vagyok a hive. semmiféle érdek személyéhez nem füz, nem kértem és nem kaptam soha tőle semmit és nem is képzelem, hogy mit tudnék kapni tőle. Tiszta meggyőződésből és megfontolásból vagyok hive, melyeket a következőkben fogok elmondani : A tiz év előtti közállapotok. Ha összehasonlítjuk a mi sze-; rencsétlen országúink közállapotait a tiz év előtti állapotokkal, ez adja meg a felvilágosítást. Tiz év előtt az egyenlőtlenség, társadalmi teljes felborulás uralkodott, a külföld és a világ előtt minden suly és tekintély nélkül voltunk. Ma, tíz év után, a legnehezebb tiz év után meg gyengülve ugyan a gazdasági válság szörnyű hatása alatt, de itt Közép- és Keleteuróppban mintaképe vagyunk a. rendnek és fegyelemnek és mig, maroknyi nép itt állunk és mindenki te>dnt rárk, g mint c.ldk a saját ügyüket r:n6e hozták és világviszonylatban olyan helyet vivtunk ki nvagunk számára, rrvily vagyoni helyzetünkkel arányban nincsfcn,. Ha lehetne még olyan helyzet, melyben azt lehetne mondani, hogy nemcsak Bethlen István van a világon, van más is, miért nem próbálkozunk másvalakivel, akkor azt mondhatom, hogy egész Európa olyan nagy megrázó események előtt áll, mint pl. Németország és Ausztria, azt mondhatom tisztelt Választópolgárok, hogy ilyen időkben a magyarsors felett őrködő isteni gondviselés adta ezt a férfiút aki semmitől vissza nem rettenve v;szi a mi ügyünket s csak ^ ő i kezében kell a kormányrudat meghagyni. Felelős-e a kormány a mai gazdasági helyzetért P Tisztelt Választópolgárok 1 Tisztában vagyok azzal is, hogy az a szemrehányás, hogy a közgazdasági politikánk nem helyes, nem tudta a kormány a gazdasági jólétet biztositani. Én elsősorban közgazdasági politikával foglalkoztam egész életemben és aniniak dacára, hogy én is látom a gazdasági bajokat, de az igazság érdekében el keli mondanom, hogy önálló gazdasági politikát nem folytathatunk, mert túlságosan kicsinyek, gyengék és szegények vagyunk. És azt látjuk, hogy nagy és hatalmas országok is, mint Anglia és Németország a saját háztartásukat nem tudják rendben tartani, deficittel dolgoznák és a jövő jólétüket abban látják, hogy évről-évre emelik fel a vámfalakat, és mezőgazdasági terményeink bevitelét nehezítik s ahelyett, hogy arra törekedtek volna, hogy a gazdasági helyzetet biztosítsák, éppen ellenkezőleg történt, hogy ezzel szinte tönkreteszik egész Közép- és Keleteurópát, — akkor, ha nem ákarunk igazságtalan birák lenni, nem tehetjük felelőssé a kormányt azért, mert nem folytat önálló politikát és csak ideig-óráig igyekszik mai gazdasági érdekeit megóvni. Ez első sarkpontja politikai állásfoglalásomnak és fenntartás nélküli hívének vallom magamat Bethlen István politikájának. Az országgyűlés jövő feladata. Az országgyűlés jövő feladatát a gazdasági téren látom és a közgazdasági politika terén látom megtalálni, amennyiben -> nyiregyházi választók bizalma fe,ém fordui — az én müköúési teremet. Döntő jielentőíúgü a kulturális és szociális fejlődés is, de egészséges fejlődés e téren nem képzelhető el addig, Jamig a gazdasági élet beteg, mert. csak egészséges életre lehet építeni, ha újból annyi jövedelme lesz mindenkinek, hogy nemcsak magának és családjának fenntartását tudja biztosítani, hanem tőkegyűjtésre is gondolhat. Nem akarok sízószólója lenni annak, hogy a kulturális fejlődésre nincs a legnagyobb szükség. De azt tartom, hogy olyan időben, mint a mai, amikor a gazdasági válság következtében minden kulturális és szociális fejlődést csak az adózó polgárok megadóztatásából lehet megvalósítani, ott törekedni kell uj kulturális es szociális intézmények felállítása helyett a már meglévő intézményeink Hétfőn, kedden 5, 7 és 9 árakor 2 hangos film egy műsorban! Hoot Gibson: Nagyváros hiénái Grlen Tryon: Papucshős A két attraketó 15 felv. egyszerre &SÜT Állandóan mélyen leszállított helyárak! Szerdától, Péntekig LON CHANEY febjthetetlen filmje HANGOSAN PERAHAZ P TOffiJ R VI Si IrT 'k m belső erejének megszilárdítására és fejlesztésére, arra, hogy a már meg lévő intézményeink mindent megteprenek e téren, de ujabb kulturálté intézmények létesítését és a nemzeti tőkének e célra való lekötését olyan feladatnak tartom, amit jobb időkre kell elhalasztanunk. A közgazdasági hiánya. ismeretek Előtérbe állítom azt a gondolatot, amelyért küzdeni akarok és ez az, hogy lakósfeágunkf és ifjúságunk közgazdasági kiképzésére és kioktatására nagyobb súlyt kell helyezni, mint edddig, mert szép hogy a jogászoknak, technikusoknak, és bölcsészeknek ezreit világnak bocsátjuk tanulmányutakra, kik aztán hazakerülve, idehaza nem tudnak megélni, viszont a közgazdasági ismereteknek ilyen kiküldetésekhez csak ritkán jut osztályrész. A mi ifjúságunknak ma meg kell tanulni azt, hogy ezer évvel ezelőtt egy király miért volt jó, vagy rossz kiráiy, miért nyert meg egy háborút egy már azóta nem létező ország egy másik azóta szintén nem létező országgal szemben, de nem tanulja meg a közgazdaság alapfogalmait és ezeknek a tudományoknak hiányában szól hozzá a a közgazdasági kérdésekhez és a kormány hiába akar jó politikát folytatni, a társadalom gazdasági ismeretek hiányában nem támogatja. Minden iskolában, a középiskola alsó osztályaitól kezdve, kellene közgazdaságtant tanítani és miként a vegytan, fizika, ugy a közgazdasági tudomány ismereteit is le kell fektetni, hogy ne legyen többé ifjúság, amely közgazdasági ismeretek nélkül jut ki az életbe s akkor le lesz fektetve egy egészséges közgazdasági politikának az alapköve. A kereskedelmi és iparkamarában már tárgyaltuk, hogy az iparosokat meg kell tanítani ezen alapismeretekre és hogy egy kereskedőnek üzlelet nem szabadna megkezdeni anélkül, hogy legalább az egyszerű könyveléssel ne legyen tisztában, mert enélkül olyan, mintha egy orvos hőmérő nélküí akarna működni. Szociális téren ez a felfogásom. Szomorú, hogy az ország ma nem rakhatja le szociális intézményeknek alapjait. De amis: a gazdasági életünk nem egészséges, addig erre nem szabad gondolni. Szociális problémák Ha mégis szociális kérdésekről szólok, az a felfogásom, hogy a mai helyzetben bizonyos alapiintézményeket fen® kell tartanunk, sőt részben tovább kell fejlesztenünk. A mi országunk nincs abban a helyzetben, mint aminőben a gazdag külföldi országok képzelték ma gukat, hogy vannak és nem alkothat munkanélküliség ellen biztosító törvényt. De azt szeretném, ha az volna biztosítva, hogy minden szegényember egy közkonyhából ételt kapjon s ez olyan minimum, amit mindenkinek lehet és keli is biztosítani. A rokkantak. A másikkal a háború szerencsétlen áldozatainak tartozunk. Ezek a legmélyebb emberi érzéseket érintik és itt elemi kötelességünkről van szó. Értem ezalatt, hogy a mai súlyos helyzetben is meg kelf a • rokkant törvényt alkotni. Ha ők akkor mindent feláldoztak a hazáért, nekünk ma biztositanunk kell megélhetésüket és ha közhivatalokban akármiféle alkalmazási lehetőség megnyílik, egyenlő képzettség mellett azoknak kell eisosorban helyet biztosítani, akik a fronton voltak. (Zajos helyeslés és taps).