Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-07 / 126. szám

1931. junius 7. jvuüuibl GAZDAMELLÉKLET áz idei májnsi hőség gazdasági következményei ! Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. Irta: Westsik A Dunántul és Mátra vidéke sok panaszt nem emel a májusi szárazság ellen, ellenben annál több kétségbesett hang üti meg az ember fülét az AlföMön., s itt is különösen a Tiszántúl vidékén. A mi Nyírvidékünkön sok gazdaságban már kisült az árpa, a zab meg sínylődik a csikoshátu buzalégy kártétele miatt, mert a szárazság nagyon kedvez a jelzett légy elszaporodásának. Nem is említve, hogy a répa rovarellenségei mily nagy mértékben elszaporodtak a tavaszi szárazságban s tönkretettek sok répavetést. A buza és rozs kalászainak nagy része fehéredik a szerecsenpoloska kártétele folytán. Ez a rovar másj évben is megvan, azonban nedve sebb tavasz esetén egyrészt a szerecsenpoloska nem képes nagy mértékben elszaporodni, s másrészt a buza és rozskalászon ejtett poloska szúrások és szívások hamar gyógyulnak. Száraz tavaszon ellenben a gabona nem képes hamar helyrepótolni az elvesztett ne'dveket, s igy a kalász elhalása, elfehéredése mutatkozik a megszúrt •és kiszivott helyen. A csillagfürt és a tavaszi takar mányok, mint borsó és bükköny a homokos szántóföldeken már csaknem kiszáradtak, kisültek. Egyedül az őSzi vetésű szántóföldi takarmányok tartják jól magukat ebben a hőségben. Lássuk már most mi a fizikai oka eme sók károsodásnak. Csonkamagyarország évi átlagos csapadéka 600 mm. A tiszántúli vidék évi átlagos csapadéka 530— 540 mm. szokott lenni. Nagy átlagban normális, vagyis rendes csapadékmennyiség az, ha december 1 -tői május 31-ig, vagyis az első '6 hónapban a csapadék 270 mm. Ezzel szemben a nyíregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság telepén mértünk december i-től május 31-ig bezárólag mindössze 177 mm. csapadékot, amiben bele van számit va hó, dara. eső, mind együttvéve. Ez okból nyilvánvaló, hogy nincsen elegendő téli csapadékunk s azért sínyli a növény a tavászi szárazságot. Április havi csapadékunk mindössze 23 mm. és májusi csapadékunk pedig 34 mm. Az ápr. és májusi csapadék kevés volta még nem volna egymagában véve vészt "hozó, azonban kétségbeejtő artia tény, hogy a téli csapadéknak több mint a fele hiányzik. Ha tehát junius havától kezdődő nyári hónapok' több csapadékot nem hoznak, ugy bármely növény termése csak rossz lehet. A nyiregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság telepén az 1930. évi legnagyobb melegségü junius bavában volt a levegő hőmérséklete a déli mérésben 36 fok Celsius és a földszinti talaj hőmérő mutatott délben 49 fok Celsiust. Ezt a legnagyobb hőmérsékletet mutatták az 1930. év legmelegebb napjai éspedig 1930. évi junius 23-tól julius 7-ig terjedő napok. Az 1931. év ellenben jóval felülmulta hőségben a mult évet, amennyiben a folyó évi május 29én volt a levegő hőfoka a déli méréskor 37 fok Celsius és a földszinti talajhőmérő pedig 56 fok Celsiust mu-ratott. Máj

us 23-tól május 31-ig a földszinti talajhőmérő egyik napon sem szállott alább 48 fok Celsius-nál, sőt 5 napon át a talaj hőmérő 50—56 fok Celsius között váltakozott. Afrikában a talaj hőmérséklete nyáron a földszinten 60 fok Celsius körül szokott lenni, tehát bátran mondhatjuk, hogy a nyiri homokon ez idén valóságos afrikai hőség uralkodott. Ily meleg májusban sokkal lesújtóbb mint junius vagy julius hóban, mert május hóban még minden növény zsenge, vagyis serdülő npvekedésben van. Az eddig leirt időjárási rendellenességek alapján megfogjuk érteni, miért oly rendkívülien alacsony a talaj nedvességtartalma folyó évi május havában. A nyíregyházi homokjavitó ki• I sérleti gazdaság minden hónapban végez talajnedvességi vizsgálatot. Az 1930. éwben valamennyi hónapot számításba véve, legszárazabb volt a talaj julius 31-én. A jelzett napon a talaj nedvességtartalma százalékos arányban a következő volt: földszint 3.080/0; 20 cm. mélyen 6.100/0; 40 cm. mélyen 5.59 százalék. A folyó, vagyis 1931. évi május 31-én ellenben a talaj százalékos nedvesség tartalma a következő: földszint 1.550/0; 20 cm, mélyen 2.980/0; 40 cm. mélyen 2.85%. í Valamennyi leirt adatból csakis ama következtetésre lehet jutni, hogyha a Mindenható Isten inem segit rajtunk a nyári hónapokban, fcgy a Nyírvidék a legnagyobb ínségnek néz elébe. A Mindenható azonban á gyors segítségét már elküldte junius 3-ám a'jó csendes eső alakjában, s reméljük, hogy a további időkben sem veszi le rólunk áldásos kezét. I A tiszántúli gazdák kamarájának közgyűlésén lelkesen méltatták Bethlen István gróf tiz éves munkásságát Junius 2-án délelőtt tartotta a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara báró Vay László elnöklete alatt igazgatóválas)ztmányi ülését, majd ezt követőleg délután folyt le a Kamara rendes tavaszi közgyűlése. A gyűlésen megjelent dr. Koós Mihály ny. államtitkár az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatójá is. ! ! ; ' Az igazolóválasztmány ülése. A Kamara igazgatóválasztmánya egyhangú helyesléssel vette tudomáfetil a kamarai hivatal azon "bejelentéseit, amelyeket vitéz Czeglédy Béla igazglató a legutóbbi igazgatóválasztmányi ülés óta élteit idő alatt végzett kamarai munkásságról ~ terjesztett elő, valamint az elnökségi előterjesztések csoportjába tartozó többi tárgyakban is magáévá tette a választmány a Kamara elnökségének javaslatait. Vita a termés értékesitlséröl. A közgazdasági ügyek csoportjában az uj termés értékesítésének Értesítés! kérdése körül indult meg széleskörű vita, melynek eredményeként a Kamara elhatározta, hogy a kir. kormánynál felterjdfztés utján fogja sürgetni az uj termés értékesítése terén szükségesnek tartott intézkedésekben mielőbbi döntést, nehogy az intézkedések késedelmeskedése miatt az azoktól remélt eredmények problematikusá váljanak. De szükségesnek tartja a Ka mara azt is, hogy a jelen termelési és értékesítési idényen tulmenőleg az egész mezőgazdasági termelés továbbvitele érdekében átfogó gazdaságpolitikai programm és tervezet dolgoztassák ki és ha ily terve a kir. kormánynak nem volna, annak kezdeményezésére a Kamara vállalkozzék. Vegyék revizió alá a vasúti tarifát. Ezután mint szorosan idekapcsolódó kérdést, a vasúti szállítási dijak ügyét tárgyalták le és az igazgatóváíasztmány ismételten a kir. kormány elé terjeszti azokat a kívánságokat, amelyeket a Kamara már megelőző gyűléséből is előter3450.3 A sertéspestis és duplaszérum árát f. évi március hó 1-től lényegesen Egyben tisztelettel értesítjük a m. t. gazdaközönséget, hogy intézetünkben termelt sertéspestis, duplapestis (sertéspestis és sertésorbánc ellen egyaránt hat.) Sertésorbánc, Lépfene, Septikaemia, Baromfikolera, Mirigykór és egyéb nagyértékü szérumok! Állatorvosi rendelésre állandóán beszerezhetők: Haissinger Károly úr „Bessenyei" gyógyszertárában, Nyiregyháza, Bethlen-utca 31. Hungária Szérummüvek r. t. Budapest, VI., Szondy-utca 76. sz. jesztett, hogy a vasúti tarifákat oly értelemben vegyék revizió alá, hogy a szállított termény értéke megfelelő arányba jöjjön a szállítási díjtételekkel. A vasúti tarifakérdés gazdaérdekből méltányos rendezése ügyében báró Vay László vezetésével küldöttségileg fogja a "Kamara memorandumát a kir. kormány elé juttatni. Akció a pénzügynökök • 1 ellen. A mezőgazda ági hitelügyek kapcsán azokat a reménységeket vitatják a Kamara igazgatóválasztmányi tagjai, amelyeket a töldteherrendezési törvény végrehajtásától vár a tiszántúli gazdatársadalom. Helyes léssel vette tudomásul az igazgatóválasztmány a Kamara azon akció ját, amely a pénzügynökök romboló munkájának megakadályozását, illetve a pénzügynöki közvetítések erőteljes megrendszabályozá sá és az e téren gyakorta "felmerülő visszaélések lehetetlenné tételét tűzte ki céljául. Elismeréssel adózott a kamarai igazgatóválasztjnány az Országos Központi Hitelszövetkezet illetve annak fennhatósága alatt álló Tiszántu'i Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet és a községi OKH szövetkezetek azon altruista sízellemben folytatott munkájáért, mellyel a gazdatársadalom sulyos anyagi helyzetéhez mérten kritikus, pénzügyi viszonyok között is törekednek a gazdahiteligénylések kielégítésére s úgyszólván önzetlen munkával sietnek a gazdaközönség segítségére az akciós hitelek, export és hizlalási kölcsönök folyósításával. Üzemstatisztikai központok szervezése. A Kamara igazgatóválasztmánya az üzemstatisztikai és számtartásj 'központok jnegszervezésénffc kérdésében oly értelmű elvi határozatot hozott, hogy a magángazdasági, közgazdasági és országos szempontból egyaránt ' kívánatos gazdasági számtartás vezetés a 300 kat. holdasnál nagyobb birtokokon törvényes szabályozást nyerjen, míg az ennél kisebb birtokokon gazdálkodók körében a ázámtartás bevezetése és népszerűsítése érdekében társadalmi uton és a Kamaránál megszervezendő kisgazda számtartási és üzemstatisztikai központ révén indít akciót a Kamara. A gazdák szövetkezése mérsékli az árakat. Egyhangú helyesléssel vette tudomásul' a Kamara igazgatóválasztmánya a Tiszántúli Gazdák Beszerző Csoportjának megalakulásáról és eddig kifejtett munkásságáról beszámolót, mely szerint ezen al kalmi egyesü'és számos árucikknél máris olyan kedvező árakat tudott biztosítani gazdatagjainak, amelyek jogossá teszik azt a reményt, hogy rövidesen minden fontos mezőgazdasági üzemanyag ármérséklése terén sikerülni fog a kívánatos eredményeket biztosítani. A bércséplés s:abá yozása. Foglalkozott a Kamara igazgatóválasztmánya a bércséplések szabályozásának kérdésével is, melynél a legfontosabb szempont az évente óriási magán és közgazdasági károkat okozó cséplési szem-