Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-07 / 126. szám

MFEVIDÍK. 1931. junius 7. SCHMIDTHAUER lítMÁNfti természetes lUlUHIIUl máf félp&llár •ligendö. Használati utasítás alndin palackhoz mellékelveveszteségek elleni küzdelem, amely azonban, csak akkor lehet eredményes, ha a gazdatársadalom saját jól felfogott érdekében maga is törekszik a cséplési munkák fokozott jóságának biztosítására, de amellett a cséplőgéptulajdonosok is minden lehető módon arra kell törekedjenek, hogy cséplőgépjeik olyan karban és szakértelemmel vezetés mellett végezzék a cséplési munkát, hogy a ésíplési szemvesztes|égefc okozó tényezők csupán a legminimálisabb mértékben érvényesülhessenek. Nem állíthatják vissza a földbirtok szabadforgalmát. i Állást foglalt a Kamara igazgató választmánya a földbirtok szabad forgalmának visszaállítása kérdésében is és annak hangsúlyozása mellett, hogy 'lehetőleg minden téren egyszerüsittessék és gyorsittassék a földbirtok adásvételével kapcsolatos eljárások lebonyolítása, egyhangú helyesléssel tette magáév vá a Kamara elnökségének az Országos Mezőgazdasági Kamarával egyetértő azon javaslatát, hogy szükségesnek és indokoltnak tartja nemzeti, birtokpolitikai és szociális érdekből, hogy a kir. kormánynak a földbirtokforgalomszabályozása terén megfelelő hatalmi eszközök továbbra is biztosíttassanak. 1 : ! A községi: háztartási törvény gazdaérdekvonatkozásu részleteire tett észrevételeket beszélték meg ezután, majd az ármentesitési járulékok mérsékléséért indított kamarai ákciöt vette helyesléssel tudomásul a kamarai igazgatóválasztmány. Elfogadják a szabolcsiak álláspontját a munkáskérdésben. A közgazdasági ügyek csoportjában utolsó pontként a munkásügyek kerültek szóba és az igazgatóválaszt mány egyhangú helyesléssel fogadta a szabolcsvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőségtől eredő és. a Kamara által támogatott azon előterjesztést, hogy a némi házas eIekkel és csekély ingatlannal biró hivatásos mezőjgazdasági munkásnép kórházi betegápolási és gyógykezelési kérdése az érdekeltekre kedvezően országos intézkedésekkel szabályoztassék. Növénytermeié /, á la!tenyésztési ügyek. A növénytermelési ügyek csoportjában a buza minőségvizsgálatok, a lentermelés kérdése, a babterme'é-i akció és a cukorrépaterme lés ügye kerültek beható megvitatásra, majd a mütrágyakisérletek beállításáról, a tavaszi vetőmagakcióról és a Kamara nemes sárgadinnye termesztési akciójáról beszámolókat vette tudomásul az igazgatóválasztmány, végül elhatározta, hogy az 1929. év telén kifagyott szőlőterü'etek részben csemegeszőlővel, részben pedig gyümölcsfákkal pótlása érdekében újból megsürgeti a régóta húzódó intézkedések mielőbbi kiadását, hogy a szőlőfagykárosultak mielőbb hozzájuthassanak elpusztult területeik u^ból hasznosításához. Az állattenyésztési ügyek csoportjában a kamarakerület szarvasmarhatenyésztő egyesületeinek ügyei és tejértékesitési ügyek, tejtermelési verseny, a magyarfajta szarvasmárhák törzskönyvelése kerültek megbeszélésre és tudomásul vette az i gaz ga tó v ál a s zt m á 11 y az orosházi bikavásárról, a hortobágyi és hajdúböszörményi lókíállitás, illetve lódijazásról és a mándoki teíiyészállatkiállitásról szóló jelentéseket. A háztartási ügyek során a "Kamara 1930. évi zárszámadását fogadta el az igazgatóválasfctmány, meghallgatva a Kamara anyagi helyzetéről a jelentést, majd döntött a mezőgazdasági bizottságok támogatásának kérdésében. Vay László báró: Bethlen István gróf a mezőgazdaság leghűségesebb segítőtársa A délutáni közgyűlésen igen nagy számmal jelenték meg a kamarakerület minden vidékéről a Kamara tagjai. Báró Vay László megnyitó beszédében a következőket mondta: »Mindenekelőtt is megkívánok emlékezni gróf Bethlen István miniszterelnök úrról abból az ilka lomból, hogy legutóbbi közgyűlésünk óta töltötte be miniszterelnökségének 10 éves fordulóját. Emellett á dátum mellett nekünk a Tiszántúl agrártársadalmának szó nélkül elmennünk nem lehet, még pedig nemcsak azért, mert maga az a tény, hogy a háború után lezajlott, létfenntartási küzdelmekben gazdag évtizeden át ezt a csorikaországot a maga letiportságából ís izoláltságából kiemelni és a fejlődés útjára vezetni olyan teljesítmény volt, amely nemcsak az országnak, hanem a messze külföldnek az elismerését és ügyeimét magára vonta, hanem azért is. mert ezen évtized alatt, amelynek legsúlyosabb csapásai a magyar mezőgazdaságnak Bethlen Istvánnál hűségesebb segítőtársa nem volt. Bejelentem a t. közgyűlésnek, hogy a miniszterelnök urat a Kamara közönsége nevében meleghangú táviratban üdvözöltem évfordulója alkalmából, mostan pedig indítványozom, hogy mai közgyűlésünk jegyzőkönyvében elismerő szavakkal em Iékezzünk meg erről az évfordulóról. A világgazdasági válság sutya. Ami a mezőgazdaság mai helyzetét illeti, a világgazdasági válság súlyát még mindig a maga teljes ségében kell, hogy elviseljük, aminek legfőbb okát pedig az államok közötti kellő megértésnek a hiányában kell keresnünk, vagyis abban, hogy a mai nehéz helyzetünk ellenére is nemcsak a mezőgazdasági export- és importállamok között, hanem az agrárállamok körében is olyan érdekellentétek jelentkeznek, hogy ezek elliminálására irányuló kísérletek ezideig még mind eredménytelenek maradtak. Az utóbbi időben Európa különböző pontjain megtartott gabonakonferenciák — amelyektől azt kell remélnünk, hogy mostan már a különböző világgazdasági tényezők az eddigi ellenséges elzárkózó magatartásuk helyett, a kölcsönös gazdasági megértésnek az útjára térnek, — eredménytelenül oszlottak szét, noha konkrét formában foglalkoztak iázzál a problémával, hogy az agrárállamok feleslegeinek az elhelyezése nemcsak ezen agrárállamoknak, hanem az egész világgazdaságnak elsőrendű érdeke. Ilyen körülmények között tehát mi ezektől a konferenciáktól sokat nem várhatunk, a mii feladatunk csak az lehet, hogy komolyan foglalkozzunk azokkal a lehetősét gekkel, amelyek számunkra, akár a Német-Osztrák vámunió tervének 3 keretében, akár pedig más közeli — mezőgazdasági behozatalra szoruló államokkal — mint pl. 'Olaszország és Csehország — kötendő különleges megállapodásuk révén, feleslegeink elhelyezését bizonyos ipari térre nyújtandó rekompenzációk nyújtásával biztosítsuk. Nekünk minden rendelkezésre álló eszközzel arra kell törekednünk, hogy a mai ellenséges, elzárkózó vámpolitikai irányzat helyett, újból a háború előtti gazdasági kiegyensulyozódás elvére fektetett politika körében találjuk meg — létfenntartásunkat biztosító — helyünket. Résen kell lennünk a nagy gazdasági átalakulási folyamaiban. És ebben a nagy gazdasági átalakulási folyamatban, amely nemcsak Európának ezen a részén, hanem az egész világon megindult, résen kell fennünk, hogy ez a folyamat nálunk is egy életképes újjászületésnek a jegyébsíi menjen végbe, hogy olyan helyze'et biztosithassunk magunknak, amely bennünket mások egyoldalú érdekeinek semmijen irányban Tri nem szolgáltat, ellenben minden irányban Biztosítja számunkra azokat az előnyöket, amelyek bennünket, gazmegilletne. Az immár 10 esztendős magyar önálló külpolitikánk olyan irányban haladt eddig, hogy ma az előttünk álló és létünkért folyó harcra felvágyunk készülve és én bízom benne, hogy az eddigi fáradozások Temondí í ok és nélkülözések, amelyeiket a magyar agrártársadalom minden rétegét kemény próbára tették, nem voltak hiábavalók, mert megfogják a magyar mezőgazdaság javára teremteni azokat a gyümölcsöket, amelyek létfenntartásunkhoz, helyzetünk gyökeres megjavításához nélkülözhetetlenül szükségesek. És ebben a mai nehéz helyzetünkben, ebben a még előttiünk álló küzdelemben a magyar agrártársadalomra mindenekelőtt is az a fel, adat vár: kezet a kézbe téve öszszefogva dolgozni, bizni és kitartani, egy szebb és jobb jövő reményében.® Ezután a Kamara 1930. évj zárószámadásával foglalkozott a közgyűlés, majd vitéz Czeglédy Béla igazgató jelentését hallgatta meg a Kamara munkásságáról, teljes elismeréssel állapítva meg, hogy a mai rendkívül súlyos időben a Kamara minden rendelkezésére álló eszközt és módot megragadott arra, hogy ia Tiszántúl gazdatársadalma sorsának enyhülését munkálja. A kamarai szakosztályok újjászervezésére előterjesztett javaslatot eí fogadva a közgyűlés, megválasztotta a Kamara közgazdasági, növénytermesztési és állattenyésztési szakosztályainak tagjait. i Az elhalálozás folytán megüresedett igazgatóválasztmányi tagsági helyet Kölcsey Bé'a olcsvai földbirtokos kamarai taggal töltötte Ím a közgyűlés, majd letárgyalta a köz gyűlés napirendjére kitűzött többi dasági jelentőségünk, kulturánk, I tárgyakat: mezőgazdasági bizottsáföldrajzi helyzetünk alapján joggal 1 gok támogatását és nyugdíjügyeket. á sóstói hegyközség kimondotta feloszlását, mert a szőlőbirtokosok tovább nem birják a terheket á törvényt tiszteljük, de az anyagi kényszernek engednünk kellett — mondották a szőlősgazdák elkeseredetten Május 31-én vasárnap elkeseredett hangulatu közgyűlést tartottak a sóstói hegyközség tagjai. A szőlősgazdákat érő súlyos csapásokra nem jött meg a kívánt segítség és igy most már elérkezett a tizenkettedik óra, a hegyközség nem képes tovább reuzálni. A közgyűlésen dr Müller Ferenc e'nök tett jelentést az elmúlt esztendőről. Kitűnt, hogy a hegyközség a legnagyobb takarékossággal működött. Anyagi helyzete azonban igy is válságos, mert nagyon stokan vannak, akik régi tagdijaikat sem fizették még be. Az elnök részletes képet festett a szőlősgazdák válságos helyzetéről. A jelentések után, amelyet a közgyűlés elfogadott, megindult a vita. A felszólalók mindegyike amellett "fog lalt állást, hogy a hegyközséget fel kell oszlatni. Hangsúlyozták, hogy a szőlősgazdáknak tett ígéreteket nem teljesítették. A borfogyasztási adót nem törölték el, nem is mérsékelték, sőt a megszigorítását tervezik. Rámutattak arra, hogy a hegyközségi törvény életFfSfC-ÜUGe£B MINDEN KÖVETELMÉNYT KIELÉGÍTŐ PüEtlüMTIil Képviselet és lerakat: JÁRAT ERVIN, Nyiregyháza, Vay Ádám utca 7. szám. 2685-20 belépése óta irtó fagykár érte a slóstói szzőlőbirtokosokat. Most már nincsenek meg azok a feltételek, amelyeket a törvény előír a hegyközségek megalakulása érdekében. Egyébként a hegyközség tagjai hangsúlyozzák, hogy tisztelik a törvényt és belátják, hogy intenciói helyesek, de az anyagi helyzet nyomasztó súlya mégis arra kényszeríti őket, lemondjanak a. hegyközség további szervezetéről. A helyzet megjavulására semmi remény nincs. A borkivitelre nincsenek kilátások. A szőlősgazda tönkre megy. Nincs értelme tovább annak, hogy kerülőt^ csőszt tartson és . viselje a hegyközségi terheket. Többek felszólalása után a közgyűlés kimondotta hogy a sóstói hegyközség 1931 végén feloszlik és ezt bejelenti az illetékes hatóságoknak. Á likvidálás keresztülvitelével az elnökséget bizza meg és . sürgeti a hátralékos tagdijak haladéktalan befizetését, mert a hegyközségnek tartozásai vannak és ezeket ki kell fizetnie, ha fel akar oszlani. Jövő évtől kezdve az ügyek vitelét addig is, mig az illetékes hatóságok nem intézkednek, háromtagú biztosság intézi, amelynek tagjai az elnök, Pásztor Sándor és Telegdy Bertalan. A közgyü'és felkérte a jelenlevő szőlészeti és borászati felügyelőt, hogy a sóstói viszonyok súlyos voltáról" részletes jelentést terjesszen az illetékes he íyen elő.