Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-14 / 284. szám

1930. december 14. J/Víryidík. 13 Grafológia Részletes, mindenre kiterjesz­kedő magánválaszt mindenki kap, aki írásonként 50—50 fillér értékű postabélyeget és megcímzett vá­laszlevelet (levélpapírt is!) mel­lékel a szerkesztőségbe küldött s »grafológus« jelzéssel ellátott levelében. Tekintettel, hogy a grafológus részére rengeteg levél érkezik ugyv hogy a válaszok közlésére csak hónapok múltán kerülhet sor, ezért mindazok, akik levelükre egy héten belül akarnak választ, 20 filléres bélyeget mellékeljenek. Öreg 43: A posta csak névre szóló poste-restante levelet ad ki. Kérem szíveskedjék a nevet be­küldeni, hogy a választ megadhas­sam. Jelige nem elegendő. Fehér selyem, csipkés szélű: Meglehetősen érzékeny, ideges egyéniség. Intelligens, de határo­zatlan, kapkodó és nagyon szeszé­lyes. Akaratereje alig van. Jó és érző lélék. Családias. Önfeláldo­zó. , Hit. remény, szeretet: Gondos, szorgalmas, figyelme mindenre ki­terjed. Megelégedett sorsával. Bő­beszédű. Jóindulatú. Vendégszere­tő. Gondolkozó, intelligens lélék. Non omnis jmoria: Kevés iskolai képzettsége ellenére sok mindent elsajátított. Friss szellem. Jó fel­fogás. Meglehetősen könnyelmű és rossz ízlésű. Munkájában nem a legpontosabb, inkább a léhaságo­kat kedveli. B. J. Budapest: Átlagos intellek­tus. Ismeretei'bizonytalanok. Gyors cselekvő egyéniség. Van akarata és határozottsága. Meglehetősen ér zékr és szenvedélyes. lttaka. Korához képest koncep­ciózus. A dolgokat mélyen fel­fogó elme. Sok határozottsággal és akarattal rendelkezik, de kissé hanyag. Boldog asszony. Egyszerű, szor­galmas, házias. Csendes megelé­gedéssel tölti napjait s igyekszik feltörő vágyait lelki elfoglaltsággal elcsititani. Hiszékeny és baboná­ra hajlamos. Buzakalász: Finom, szenzibihs lélek, tele kimondhatatlan sóvár­gással a szebb élet után. De aka­ratgyenge, félénk és megriad minden újszerűségtől. Inkább ál­maiban éli az életet, mint a való­ságban. Remény: Racioná’i-an gondolko­zó, intelligens, határozott jellem. Az életet re'àfisan fogja fel és aszerint igyekszik élni, bár körül­ményei 'sokban megakadályozzák. Drágakő. Intelligens, alapos, kö­rültekintő egyéniség, aki azonban a részletekben merül' éf, mert'Tűány zik belőle a nagyvonalúság. Túl­ságosan aprólékos és pedáns. Fejfájás, szivbántalom, idegesség, rekedtség, álmatlanság gyöfri a sok dohányzás miatt. — Szívjon NIKOTEXET és minden baja elmúlik. Valamennyi trafikban kapható már nikotinmentesitettj! dohányáru.. 8046—3 Miért győzték le a zsidók a fiiisztensokai A tej a legtökéletesebb táplálék és pedig azért, mert a szervezet működéséhez szükséges minden táp láló anyag megtalálható benne. A legnépszerűbb, a leghasználatosabb a tehéntej, éppen ezért ennek az alkatrészeit ismertetjük: van ben­ne 87.5 százalék viz, 12.5 százalék úgynevezett szárazanyag és pedig 4.6 százalék zsir, 3.5 százalék fe­hérje, 4.6 százalék tejcukor, 0.75 százalék ásványalkatrészek — és ■ azonkívül még számos olyan szer­ves vegyület, mi a szervezet fejlő­déséhez és növekedéséhez feltét­lenül szükséges. A különböző állati tejek nagy­részt megegyeznek egymással ösz- szetéielüket illetőleg, mivel azon­ban a gyermeki szervezel már a kis különbségeket is megérzi, lehetőleg olyan tej használandó mely az anyatejhez a legközelebb áll. Ez pedig a pasztőrözött tehéntej. Sokféle mesterséges táplálékkal igyekeztek pótolni az orvosok az anya, illetve tehéntejet, de a vége mindig az volt, hogy vissza kellett térni a tejhez. Magyarázatát talán egy híres franca orvosnak a megállapítása adja meg legjobban, hogy »a tej él, a tej élő táplálék.« Számos áldásos hatása közül, külön kiemelendő baktérium-ölő hatása: a tej számos olyan anyagot tartalmaz, mik a bacillusokat a bennük levő ellenanyagok által ha­tástalanná tudják tenni. Csak ak­kor tudjuk ennek a nagy hordere­jűt felbecsülni, ha végigtekintünk a fertőző betegségek nagyszámú és borzalmas hadseregén, mik évről- évre rengeteg áldozatot szednek. Ha a gyermektáplálásban a tej szerepének jelentőségét ki akar­juk jelölni, úgy meg keli emlékez­nünk arrót is, hogy nagymennyi­ségben tartalmaz u. n. vitamin­anyagokat, amelyek nélkül nincs tökéletes növekedés és fejlődés, ezek'hiánya bénulásos hüdéses tü­neteket okoz; vitaminhiány okozza például az angolkórt is. Természetkutatók mellett a tör­ténettudósok 'is igazolják, hogy a táplálkozás milyen nagy hatással van egyes népek jellemvonásainak a kialakulására. A pásztorkodóné­pek, amelyeknek életében a tej és tejnemüekkel való táplálkozás jelen tékeny szerepet visz, általában erős fizikumuak. Hogy közismert pél­dára hivatkozzam, a bibliát ve­szem elő és ennek az alapján mu­tatok rá arra, hogy a babliai zsi­dók például erős fizikumú emberek voltak, kik aránylag kicsiny szá­muk dacára sorba legyőzték a Pa­lesztinában élő népeket. Példám Dávid király is pásztorfiu volt, volt, az árják, a mongolok, a lap­pok, a bulgárok mind erős fiziku­mú népek. i. Azt tanácsoljuk'tehát, hogy ná­lunk is a borivás helyett a tejivás- ra szoktassuk a gyermekeket, de a felnőtteket is és ahelyett, hogy—- mint sokan teszik a szegényebb néposztálybeliek, — reggeri éhgyo­morra pálinkával meglocsolt ke­nyeret adnak a gyermeknek, vagy inkább szárazon adják a kenyeret, ha tejre nem futja, vagy pálinka helyett vajjal‘kenjék be. I el rossz he- és sárcipőjét mert a VULKÁN GUMMMAVITÚ ÖZEM Zrinyi Ilona utci 9. (bent az udvarban) 24 óra alatt olcsón, vulkanizálással újjá alakítja. Nézzen meg kész cipőket üze­münkben. — Nem ragaszt, hanem vulkanizál 7566—30 aun. (Regény.) Irta Péchy-Ho'rváth Rezső. 48 Hogyan ambicionál­hatnának ezek bennünket? Szégyenteljes egy százalékot tudunk csak keresni és igy törté­nik meg, hogy évről-évre alig futja valami szegényes osztalékra és még aligabban keres­sük meg évi rezsinket. Hála itteni munkálko- dásunnknak, másképp lesz ezentúl! Lesznek szédületes vállalkozásaink, amelyek ötven százaléktól ezer százalékig... Gróf Bimbala Edo mosolyogva kiáltott közbe : — Tévedés! Háromezer százalékig! A bankár széles mosollyal hajlongott a gróf felé, miközben jólápolt, párnás ujjai el­feledkezve babrálgattak-a mellényén meg­megcsillanó vékony platinalánccal. — Tehát háromezer százalékig jövedel­meznek — mondta. — Lesznek mindenféle üzleteink, a fogkefétől kezdve a hajóágyúig mindenféle eszköz, tárgy, élelmiszer, szükség­leti cikk szállításával foglalkozunk majd, — zsírárusitással éppenűgy, mint bakancsszál­lítással. Végre eljött az az idő, amikor meg­háromszorozhatjuk, megötezerszerezhetjük az alaptőkéinket és ezreseket tapaszthatunk osz­talékképpen örökkön-örökké morgó részvé­nyeseink homlokára!... Kaján mosolygás ült ki a zsírpárnás ar­cokra. Nem volt az a színész, aki jobban és beszédesebben alakíthatta volna az elvetemült ördög-cimborája szerepét, mint ezek az em­beri bőrökkel spekuláló finom urak összesen és külön-külön. Zsibongtak egy ideig, mint az elégedett, jóllakott állat a lusta heveré- szése közben. — A fegyvergyárak és a municiósok sem álltak eddig külömben — szólalt fel most egy pohos kis úr, akiben Győrffy Zsolt bizonyo­san azonnal felismerte volna Münzesheimer urat, a sziléziai municiógyárost. A legutóbbi esztendők felháborító szélcsendje egyenesen csapásként nehezedett reánk és kezdtünk már . nem hinni a diplomaták tehetségében. Teljes szélcsend ült a világon. Sem tíélamerikai forradalom nem volt, sem balkáni lázadás nem tört ki, mert az emberek, eléggé nem kárhoztatható módon, gyáván megbújtak a sutban és nem volt érzékük a magasabb célok irányában. A sok fegyver és muníció, amelyet évtizedek szakadatlan termelése soha nem ál­modott készletekbe halmozott össze, ott pi­hent és rozsdásodott a rengeteg raktárakban. Hogy ez milyen értékcsökkentő eredmény, a folytonos üzemredukálásokon felül, annak illusztrálására csak egy példát említek fel. A Draufustban levő municiógyárak már két év óta nem tudtak nagyobb osztalékot fizetni részvényeseiknek egynegyed százaléknál. En­nek az állapotnak a szakadatlan fennmara­dása idézte elő minden országban azt az is­meretes nagy desout-t, papírjaink aggodal­mas esését. A termelést sohasem tudta nyo­mon követni a fogyasztás. Vagy csak nem gondolja komolyan senki, hogy a munició­gyárak megelégedhetnek azzal a nevetsége­sen csekély fogyasztással, amelyet egy-egy békehadsereg apasztgatja raktáraink készle­tét?! Igen kevés az a tölténymennyiség, ami az ilyen békegyakorlatozásokon elfogy, meg amit a lövöldékben, ágyúlőtereken elfogyasz­tanak. Sajnos, sohasem voltunk abban a sze­rencsés helyzetben, hogy a fogyasztás gyor­saságát ne tudtuk volna követni az előállítás gyorsaságával... Derültség szakította félbe szavait, de Münzesheimer úr nem engedte sokáig zavar­tatni magát. r — Éppen ellenkezőleg! — mondta és ok nélkül a magas szopránba csapott át. — A fogyasztás soha sem volt képes elérni a mi termelésünket, még akkor sem, amikor már csak félüzemmel dolgoztunk. Ennek a med­dőségnek szerencsére vége lesz. Háború lesz, mert az kell, sőt muszáj, ha csak azt nem akarjuk, hogy egyik legjelentékenyebb ipa­runk, a haditechnika révén művészi vonatko­zású hadianyagggyártás, továbbra is tengőd­jék csak, vérszegény maradjon és eljusson lassan-lassan a teljes kiszáradáshoz. A mi ideálunk az a termelés, amely a legközelebbi napok folyamán megindúl, amikor a gyártás láza megzavarja gondolkozásunkat, munká­saink számát megszázszorozhatjuk, a kész gyártmányokat éjjel-nappal szakadatlanúl hordják el gyárainkból a szállitóvonatok, de sohasem tudnak elhordani annyit, amennyit mi pótolni ne tudnánk és sohasem ejthetnek bennünket abba a zavarba, hogy a vonatok megtöltése fennakadást szenvedjen, hacsak egyetlen percre is! Ezt áhitoztuk mi már rég­óta, ezt az ideális állapotot és világosan áll­hat midenki előtt az az igazságos konklúzió, hogy ezt a serényen óhajtott állapotot csakis háború, ez a háború, amely elég kövérnek Ígérkezik, hozhatja meg a számunkra!... Hogy izgett-mozgott a helyén most min­denki, hogy elemében volt az egész gyüleke­zet! Mint a kacsa, amely, ha a mocsárba jut­hat, kéjelgő élvezettel turkál a piszokban, mocsokban és a bűzlő masszában... Kissé szemtelen mosolygással folytatta a kis pohos embergömböc: — Uraim, rengeteg új találmányt vásá­roltunk, sokféle lövedékújdonság, számos zse­niális ágyútipus tervét vásároltuk meg az utóbbi évek folyamán. De nemcsak mi, ha­nem valamennyi nehézipari vállalkozás. A legfőbb hadvezetőség azonban hallani sem akar arról, hogy elfogadjon csak egyet is az újdonságokból. Nem meri. Mert a képvi­selőház mindig jajgat és handabandázik, — hogy így meg úgy, a hadsereg rengeteg mil­liót felfal, hogy az mind hiábavaló, elfecsé­relt, kidobott pénz, elég legyen már a sok fegyverkezésekből stb. Ebből is látható, hogy ez az állapot immár hosszú idő óta tart, hogy; változásra van szükség. (Folyt kőv.)

Next

/
Thumbnails
Contents