Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-14 / 284. szám
2 JiVíKYIBÉK. 1930. december 14. válság közepette is meghozza egyebek mellett azt az áldozatot, hogy mellőzi az aratógépek alkai- ínazását az arató munkásság téli kenyerének biztosítása érdekében, addig a gyáripar — 'érzéketlenül a rendkívüli 'időknek mindnyájunktól áldozatokat követelő szomorú tényei iránt — most is csak özzat'a rideg számítással foglalja e; magát, hogy mikben tudná kevesebb munkáskéz foglalkoztatásából is a konjunkturás idők hasznát előállítani. Történik mindez akkor, amikor a honi gyáripar még, mindig a vámviszonyok és kartel- egyesülések fedezékei mögül 'fü- työrész a külföldi versenyre, a világversenyben védte'enül Ieteritett ; magyar mezőgazdaság nyakára pe | dig még mindig szerb tengerit, román zabot ésv csehszlovákiai tej- ■ termékeket importál a kereskede- . lem. 3 M. Háziipar és iskolánkívüii népművelés Irta: Pisszsr János. Szabolcsvármegye Törvényhatósági Iskolánldvüh Népművelési Bizottsága, e hó n-én, Mikecz István alispán ur elnöklete mellett, a kitűzött cél magasztos voltától 'áthatott, lelkes gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen, többek között szóvá tette Énekes János prépost- prelátus kanonok ur azt a mélyen elszomorító valóságot, hogy a falukban, a tanyákon,, a télviz idején nem tudnak 'az emberek mivel foglalkozni, különösen a mai mun kaszük világban. Az elmúlt nyárnak amúgy ts szűkös kereseti viszonyai mellett, a tér" borzalmainak kitett lakosság csak gondolatainak élhet, amelyek azután oda terelődnek, hogy kivándorlásra késztetik a lakosságot abban a reményben, Iiogy másutt találhatnak munkát, keresetet. Kényszerű tétlenségükben, — amikot a kivándorlást egyrészt korlátozzák, sőt tiltják is a külállamok, itthon pedig a lehetőségig szükitik a lehetőséget, — szinte rabszolgáknak .érzik magukat. Szükséges tehát, — úgymond —• hogy a népművelés keretében ta7 láljon módot a bizottság arra, hogy a falusi és tanyasi nép, háziipart tanuljon, ezzel "önmagát ellássa munkával, 'kereseti lehetőséget, és igy jobb megélhetést találjon. A hazai 'ipari szükségletnek ellátásában is kedvezőbb feltételek volnának ezúton teremthetők, az ipari import szűkíthető lenne, ha vidékenként más és más tömegcikkek készitésévei foglalkoznék a lakosság, amint az más vidékeken is feltalálható. Ezt az elsőrangúan életrevaló gondolatot a bizottság magáévá tette és működése körébe felvette. A mezőgazdasági munkásság téli foglalkoztatása, még a jobb időknek is szükséglete volt volna.' A felvidéken még az ipari munkásságnak is, sok helyütt két kita- I nult mestersége volt és talán ma | is van. Ha az u. n. idénymunkások I munkaszüneteit és igy kényszerű 1 munkanélküliségét tekintjük és számba vesszük azt a veszteséget, amit e munkások a saját jövedel- j műk, de általában a nemzeti ter- j melés hiánya fofytán a nemzeti jövedelemben is vesztenek, akkor máris nagy kárral "kel .Vámolnunk. Ha azonban ezekhez meg hozá sá- mitjuk à nem termiért, de éppen , ezért idegenből hozni kényszerült , ipari cikkeknek értékét, akkor pan- j tos adatok és kalkulációk nélkül is olyan bűnös nemtörődömségből származott kárt kerl ‘látnunk, amelyet tovább száporitam nem szabad. A csonkaország területén is, soksok helyütt kell ézirányban pótolni a mulasztottakat. De talán SzabolcSvármegyében is nagyfon- tosságu, hogy megteremtessék az a háziipari foglalkozás, ameíy téli munkát és elfoglaltságot biztosit, mert itt, alig beszélhetünk még háziiparroí, amelyet a nép gyakorolna. folnanimedi községnek volt egy főjegyzője, aki meglátta ezt a téü tétlenséget, a maga földművelő községének lakosságánál. Mozgalmat indított, hogy téli háziipart teremtsen. Elbeszélte ezt a célkitűzését és ef azt, hogy miként sikerült terve. Egyszerű, könnyű és könyen elkészíthető házi cipőknek készítésére igyekezett megtanítani a fiatalságot. A község a szükséges készpénzsegélyt megadta, he- Iyiséget is bocsátott rendelkezésre. »1 utyi«-nak hívták a cipőket, ma »strandcipőknek« nevezhetnők. A főjegyző nőtlen ember lévén, maga tanulta meg először a »tutyi« készítését, valahol egyik nyaralása alkalmával. ‘A falu ifjúságát is maga tanította. Nehezen ment a háziipari munkás toborzás a faluban. Nagy fáradtságába került, amig a szokott téli tétlenség gondolatát is megtörte. Egyenként szállingóztak a tanulni vágyók. Szégyenkezve, félve a többiektől, akik ki is gúnyolták a tanulókat. Biztatással, kemény szóval, jövedelem és keresetnek reménye felkeltésével, lassan bár, mégis szaporodott a mun káslétszárn. Piaca is volt az árunak, mert azt is teremtett a főjegyző. Amikor már rendszeres munka folyt, megrendelésekkel is felkeresték a kis »tutyigyárat«. A kitanult és téli keresettel "bírt munkások büszkén lépkedtek a falu utcáin. Jobb ruhákban, jobb cipőkben, jobb táplálkozás mellett, mint az őket kigunyolók jártak. Megtört a jég. Mind több és többen jelentkeztek »tutyit csinálni«. A megrendelések nagysága és száma nőtt. A fiatalokat követték az öregek is és vigan készült a »tutyi«. Volt téli kém et, megelégedettség. Megszűnt a (munkahiány, a gond, az elé gedetlenség, a kivándorlásra vá- gyás. »Dologidőben«, tehát tavasztól őszig, a »tutyigyár« zárva volt. Akkor a mezőn volt mindenki, "hogy ősszel ismét bevonuljon. így beszélte ezt el ne'kem a falu akkori főjegyzője, akit azó » már Isten magához szólított, még az 1915-ös esztendőben. Elbeszélését azonban nem feledtem el. Megírtam ezt még akkoron a Nyirvidékben is, abban a remény ben, hogy talán meghallgatást találnak szavaim. Node, akkor más dolga volt a magyarnak. "Télen is, nyáron is. És akkor más volt a- »mentalitás«. Akkor az a titkos és sokszor kimondott gondolat járta, hogy bár eltartana még egy évig a háború!! »Hej, de rendbe kerülnék!« Sokaknái volt ez hall-*- ható! Konjunktúra volt! Jó ára volt búzának, bornak, marhának, csibének, tojásnak, malacnak, hízónak! Dűlt a pénz! Volt minden bőven, a téli munkahiánynak: oda se neki! . Az a talaj nem voit alkalmas a »mag« befogadására! Ma más világ járja! Most a »pénz« háborúja folyik. Megszületett a gond, a baj, a munka- és keresethiány. A »tél« rettenetessé vált. Ma mindenkinek szűkén áh y a szénája. I Talán ebben a talajban, ha ei- I vetjük, kikéi a »mag!« I Nem szabad késni vele! szetesen nem ok nélkül csinálta igy ezt. Tudta, hogy az igazgató, aki a magánéletben egy rideg üzletember, egy drágán megfizetett dolgot tökéletesen a sajátjának fog tekinteni és igyekezni fog azt kiélvezni is, hiszen, ha nem tenné ezt, akkor az érte adott összeg kidobott pénz lesz. S az »üzlet — üzlet« jól" ismert elvére alapított lélektant kísérlet fényesen sikerült ! Az igazgató minden este azzal a tudattal tért nyugalomra, hogy ő most egy háromezer pengős álmot fog jogosan kihasználni és azóta remekül is alszik. — Szinte hihetetlen — állapították meg egyhangúlag' a hallgatók, ami azonban nem azt jelentette, mintha egy pillanatig is kételkedtek volna a Karfiol szavaiban. A történet valódiságára garancia volt az előadó rovatlan múltja é s közismerten korrekt egyénisége. A házasságszédelgő Jegenye azért megkockáztatott egy kérdést : —■ Hol van itt a becsületesség ? Hiszen azzal kezdted, hogy az öntudatlan becsületességről fogsz beszélni ? — Most fogok rátérni — kiáltott élénken Karfiol, miközben a másik, kettő rosszaló pillantást vetett Jegenyére. — Ugyanis az orvos ezekutátí megmagyarázta az én álmatlanságom igazi okát is. Álmot eladni épugy, mint megvenni, a valóságban nem lehet. Este öntudatomul is jelentkezett egy homályos ráeszmélés, hogy Karfiol, te eladtad az álmodat, neked nincs jogod az alváshoz, kaptál érte 3000 pengőt és passz !... Ha figyeltetek eddig, könnyen megérthetitek, hogy ez a bensőmben keletkezett érzés parallel volt az igazgatóéval, illetve azzal ellentétes, mondhatnám úgy : az ő esténkinti érzésével szemben nekem megvolt a magam negativ érzése. Ismétlem és hangsúlyozom azonban, hogy nem képmutató módon, akarattal lett úrrá rajtam ez a lelkiismereti érzés, hanem reflexszerben és tudatalattisággal. Ez tehát a tudatalatti becsületesség, amely sajnos, rpitam kívül csak nagyon kevés embernek jutott osztályrészül -— fejezte be kétségtelenül érdekes elbeszélését Karfiol. — Bámulatos — jutott először szóhoz Regőcze. — És hogy szerezted vissza ismét az álmodat ? — Nagyon egyszerűen. Az idegorvos kifejtette előttem, hogy a Ligetben kötött szerződés nem lehet érvényes, hiszen sem tanuk, sem ügyvéd, de még csak közjegyző sem.volt jelen annak megszerkesztésénél. Tehát a 3000 pengő visz- szaadása nélkül is jogot formálhatok továbbra is az álmomra és tényleg, azóta Ugyanúgy tudok aludni, mint tudtam ama emlékezetes ligeti éjszaka előtt — hallgatott el végleg Karfiol a többiek leplezetlen csodálata közepette. — Hiába, ez a Karfiol tényleg egy ritka becsületességü ember — (ismerte el magában Irinyi, a zsebtolvaj és megelégedetten nyúlt bele egy szivarért a Regőcze-zsebébe .. . Nag 1 érdeklődés mellett tartotta meg az £v. Máegyíet első rendes közgyűléséi A nyíregyházi Ev. Nőegylet 1928 szeptember 4-én határozta el megalakulását s a végleges megalakulásig ideiglenes tisztikart választott, amelynek feladata volt egyben az alapszabályok elkészítése s a hiterősitő és karitativ munka programmjának általános, nagy vo násokban való megállapítása. Az alapszabályokat a belügyminiszter a napokban erősítette meg s küldötte meg dr. Geduly Henrik püspök utján a Nőegyletnek, ezzel megnyílt a lehetőség arra is, hogy összehívják az első közgyűlést s megválasszák véglegesen a tisztikart. A közgyűlésen, amely csütörtökön délután 5 órai kezdettel a központ; elemi iskola tanácstermében volt, az egyház nőtagjai nagyszámmal jelentek meg. A közgyűlést megelőzőleg egyházi ének után Geduly Henrik dr. püspök lélekemelő imádságban kért áldást Istentől a Nőegylet munkásságának további folytatására. A közgyűlést dr. Geduly Henrik- né elnök nyitotta meg, vázolva a Nőegyletnek eddigi tevékenységét. Majd felkérésére Weiszer Gyula leánygimnáziumi tanár a titkári jelentést, Krieger Mihályné a pénztári jelentést, Izsay Károlyné és Takács Karola a számvizsgáló bizottság jelentését olvasták fel. A jelentések adatszerű meghallgatása is élénk fényt vetett arra a csendben munkáló, de annál több melegséget árasztó tevékenységre, amely az ev. Nőegjiet tagjai em- berszeretetének, áldozatkészségének bizonysága. Jól eső érzéssel hallgathatták a megjelentek a jelentésnek azt a szakaszait, amely a karitativ tevékenység egyes fejezeteinek képét tárták fel. Ilyen kiemelkedő mozzanat volt az egyesület életében az, hogy az elmúlt karácsonyi ünnep alkalmával 30 fiút âP0lii>0 WOZG Szombaton 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A szezon legnagyobb artista és bűnügyi drámája : „TrapéíÜl vérző porond Paul Richter és a berlini Wintergarten artistáival a főszerepben Blister és Repülés burleszk attrakció. Hétfőn, kedden 5, 7, 9 órakor Greta Garbo egzotikus filmje Vad orchideák (Hangosan) Partnerek : Lewis Stone és Nils Asther Hangosan Kutya burleszk attrakció.
