Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-13 / 283. szám

6 JhíIfÍRYIDáiC 1939. december fi. Minden magyar gazda Signum Laudist érdemel ma a bajok pergőtüzében — mondotta a földmivelésügyi miniszter kiküldötte a bérlők nyíregyházi nagygyűlésén A bérlők tizenkét pontja — Olcsó kölcsönt, olcsó iparcikkeket, olcsó vasúti tarifát sürgetnek a bérlők, akik állást foglaltak a bérlötörvény megalkotása melleit Vasárnap délelőtt tiz órakor népes birtokos és bérlőgyülés volt a városházán, ahol á Magyar Földbérlők Országos Szövetségének nyíregyházi körzete szólította táborba a bérlőket. A rendkívüli közgyűlés országos jelentőségű volt. Eljöttek a legtávolabbi Dunántui bérlői éppen ugy, mint az alföldi bérlők, hogy egységes front ba tömörülve hirdessék a gazdasági 'válság napjaiban sem lankadó erőt, kitartást, hitet és bizodalmat, amely a magyar bérlőtársadallmat jellemzi. A nagygyűlésen megjelent dr. Erdőhegyi Lajos főispán is, aki iránt több izben adtak mélységes hálájuknak kifejezést az ország bér lői és birtokosai. Megjelent Mayer János földművelésügyi miniszter kiküldötte Merssner Emő dr országos gazdasági főfelügyelő is és ott voltak a Földbérlők Országos Szövetségének központi vezérei, élükön Eszenyi Jenő kir. gazdasági főtanácsossal, aki impulzív erővel "és friss lendületet adó agilitással száll sikra a bérlő és általában a gazdatársadalom érdekei mellett. Ott láttuk a különböző érdekképviseletek küldötteit, az OMGE, OKH, az Országos, a Tiszajobbparti, Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarák, az Export Intézet képviselőit, a Nyirbáío.l Földm. és Gazdakör nevében Góth László kir. kormányfőtanácsost, a Vármegyei Gazdasági Egyesület, a Kereskedők és Gazdák Köre, a Mezőgazdasági Termelők Szövetkezete és még számos egyesület és érdekképviselet küldötteit. Itt szólalt fel először Nyriegyházán vitéz Czeglédy Béla, kamaránk uj igazgatója, akit nagy rokonszenvvel fogadtak. A naggyülés erősen konstruktív szellemű volt és át volt hatva attól a tudattót, hogy a kormányban megvan a jóakarat a bajok elhárítására, de nem leplezték a szónokok azt sem, hogy kemény elhatározásokra, nagy lemondásra és erélyes intézkedésekre van szükség, mert a bérlők felett ég a ház. A naggyülésen a vármegye központi tisztikarát Mikecz László dr. árvaszéki elnök és Sarvay Elek dr főügyész képviselték. Vay László kamarai élnök meleghangú levélben mentette ki távolmaradását, Jármy Menyhért gazdasági főtanácsos pedig táviratot intézett a naggyüléshez. A gyűlést Szomjas Gusztáv, volt főispán, a nyíregyházi körzet elnöke nyitotta meg, aki szívélyesen üdvözölte a földművelésügyi miniszter képviselőjét és meleg szavakban köszöntötte a gazdaközönséggel mindenkor együttérző főispánt, dr Erdőhegyi Lajost. Ma minden magyar gazda mellére Signum Laudist kellene tűzni Meissner Ernő dr. gazdasági főfelügyelő, Mayer János miniszter üdvözletét tolmácsolta a gazdatársak előtt. A miniszter egyéb elfogiaítság miatt nem vehetett részt a gyűlésen, de súlyt helyezett arra, hogy kiküldötte élőszóval referáljon néki a bérlőgyülésen történtekről. Sokszor volt a magyar gazda nehéz helyzetben — mondotta ezután a miniszter kiküldött te, — de ugy, mint ma, még sohasem állt a bajok rettentő pergőtüzében. És ha azt látjuk, hogy ebben a pergőtüzben is kitart, sőt teljesíteni is tudja állampolgári kötelezettségeit is, azt kel/mondania, hogy minden magyar gazda mellére a Signum Laudist kellene ma tűzni. Hogy a gazda továbbra is helyt álljon, ahhoz az szükséges, hogy a küzdelem súlyát valamenynyi osztály egyformán viselje. A gazdákat vezéreik köré való tömörülésre lelkesíti, mert ha a magyar gazda összefog, övé a győzelem, az élet, a szebb, boldogabb jövő. A miniszter küldöttének optimista és lelkesedést keltő szavait nagy áljenzéssei'fogadták, majd Eszenyi Jenő gazdasági főtanácsos, a Béríőszövetség országos központjának elnöke mondott nagyszabású beszédet. A földbérlőtársadalom igen értékes réteg, amelynek közreműködésére a válságból" való kibontakozásnál nagy szükség van. A válságról azt mondják, hogy világjelenség. Ez igaz, de csak részben. Mert nekünk is megvannak az eszközeink a gyógyulás siettetésére. Nem szabad felednünk, hogy a krízis önmagában hordja a j

a_ vulás csiráit, mint a beteg organizmus, amely antitoxinokat termiéi. A gazdasági 'krízis olyan szükségszerűségeket vált ki, amelyek meghozzák a kibontakozást. Az értékesítési krizis csökkenti a termelést, de ez fogyasztási krízist hoz magával és előáll a tőke újból való elhelyezkedési lehetősége, amely újra munkaalkalmakat teremt, ami ismét a fogyasztás növekedésével és a termelés újból való fokozásával jár. Nincs ok a csüggedésre, igenis lesznek jó napjaink, csak arra kell törekednünk, hogy a válságot nagyobb megrázkódás nélkül eltudjuk viselni. Erre lehetőségeink vannak. Ilyen a takarékosság nagyobb mértéke, a hitelkamat csökkentése. A bankoknak rövidesen be keli Tátniok, hogy a magas kamatláb mellett a tőke is veszélyben van és néki is érdeke az adós erősítése. Az OKH politikáját meg keli változtatnia, mert egyes bérlőkkel szemben nehézkesen jár el. A Máv-nakfel kell hagynia azzal, hogy üzletnek tekinti a tarifakérdést. Olcsóbb tarifa okosabb politika volna. A kormány telve van jóindulattal "

a gazdákkal szemben, de be kell "látnia, hogy revízió alá keü venni az ipari vámpolitikát. Lehetetlen, hogy amikor a termés ára csökken, az iparcikkek ára emelkedést mutasson. Eszenyi Jenő azzal végezte be szédét, hogy tudomásul keli venni a gazda és a bérlőtábor hatalmas egységét és ezt az egységet befelé továbbra is erősíteni kell. Szomjas Gusztáv elnök oi'vás fel ezután nagy figyelmet keltő deklarációt, amely kifejezésre jutattja, hogy a bérlők naggyülését nem önzés, nem az annyiszor kifigurázott gazdajaj, nem politikai "hatalomvágy hozta össze. Intelem ez a hatalom felé és ígéret a nemzet felé. Tényezők akarnak lenni azok, akik ma két és félmillió holdon gazdálkodnak és százezreknek adnak; kenyeret. Az államtól az egyen lő elbánás elvének keresztülvitelét, a társadalomtól 'támogatást várnak. Figyelmeztet az elnöki szózat arra, hogy fogjon szorosan kezet minden gazda és bérlő, mert civódó vezérek csatát veszítenek. A bérlők tizenkél pontja Ezután Serényt Gusztáv, a Magyar Földbérlők Országos Szövetségének igazgatója felolvassa; & szö vétség határozati javaslatát, amely a következő tizenkét pontba fögr lalja a bérlők kívánságait: i. Kívánjuk, hogy a mezőgazdasági válság megoldását a kormányzat a közigazgatási politika tengelyévé tegye és ennek érdekében minden eszközt és intézkedést legelsősorban a mezőgazdasági érdekek szolgálatába ál itsanak. Ezen, a kereten belül kívánjuk a bérlőtársadalom fontos munkájának spe ciális támogatását minden felmerülő alkalommal. . 2. A britokosok ás bérlők között egyre sűrűbben felmerülő sajnálatos vitás pontok kiküszöbölésére megfelelő intézkedéseket kérünk. Közös óhaja ugy a birtokos, mint a bérlőtársadalomnak, hogy közöttük ellentétek ne merüljenek fel, pláne ne élesedjenek ki, ha pedig elkerülhetetlenek, akkor közmegelégedésre intéztessenek el. Ezzel kapcso'atban véleményező szerv volna alákitandó, amely a birtokosok és bérlők között felmerülő vitás ügyeket megvizsgálná és a közösen óhajtott harmónia érdekében elintézné. 3. A napirenden lévő mezőgazdasági segélyek ügyében a Magyar Földbérlők Szövetsége azt a kívánságot terjeszti a kormány elé, hogy mindennemű támogatás elsősorban a termelést illesse, a termelés za vartalan folytatását tegye lehetővé. 4. A magyar bérlőtársadalom sajnálattal állapítja meg, hogy a nyomasztó hitelválság orvoslása a mai napig nem történt meg és a speciális bérlőhitelek, továbbá a bérlői szezonhitelek elintézésénéi ma is fennáll a bérlőtársadalotv^ ra nézve az a hátrány, hogy hitelét olyan garanciákhoz kötik, amelyekkei'a bérlő nem rendelkezvéij azok megszerzése a hitelt megnehezíti, megdrágítja, sőt lehetetlenné teszi. Kívánjuk, hogy a bérlőket minden állami hitelakcióba a haszonbérelt földterület országos arányában vonják be. Kívánjuk, hogy a bérlőhitei intézményes meg oldását célzó javaslatainkat a kormány mielőbb tárgyalás alá vegye és kielégítően intézze el. 5. Az előbbi ponttal kapcsolatban a hitelügy országos rendezése érdekében kérjük kimondani? hogy a Pénzintézeti Központ csak olyan intézeteknek juttasson hitélt, amelyek garanciát nyújtanak a kamatuzsora megfékezésénél 'és arra kötelezik magukat, hogy a

z !

feljebb 2—3 százalékkal 'meghaladni a jegybank hivatalos kamatlábát. 6. A mezőgazdasági OHE, vagyis a hitelvédelmi 'intézkedésekkel' kapcsolatban kívánjuk, hogy a bérlői fizetésképtelenségeknél a bérlővagyon megmentését az erre hivatott szervek összeállításánál biztosítsák. Követeljük, hogy a bérlővagyon a fizetési nehézségek alkalmával ne válhasson a vagyonfelügyelő* prédájává és hogy minden olyan kérdést, amidőn a bérlővagyon fizetési nehézségéről van szó,, szakszerűen, hozzáértéssel intézzenek ei s minden meglévő, vagy ezután tervezett megoldásban a bérlők befolyását kellő mértékben biztosítsák. 7- A bérlők adója általában, de különösen az adott válságos helyzetben csökkentendő. A kereseti adó teljesen eltörlendő, mert ez a bérlők kétszeres megadóztatását jelenti. 8. Követeljük, hogy az agrárolló rendkívüli kilengését, amely mindennek letöri az árát, midőn a gazda elad és mindennek felsrófolja az árát, midőn vásárol, a kormány gazdasági politikája a vámok megfelelő alkalmazásával tegye lehetetlenné. Egész gazdasági politikánkban olyan irányzat érvényesüljön, amely a termelés olcsóbbá tételét segíti elő, a vámrendszer reformja és a közterhek csökkentése utján. 9. Kívánjuk a kartellek hathatós állami ellenőrzését célzó olyan törvények mielőbbi elkészítését és életbelépését, amelyek az ipari cikkek megokolat.'an drágítását lehetetlenné teszik. 10. Kívánja a magyar bérlőtársadalom, hogy a külföldi államokkai való vámpolitikai viszonyunkat megfélelően rendezzék a mezőgazdasági értékesítés útjában álló akadályok elhárításának szemelőtc tartásával. Ugyancsak hathatós intézkedéseket kérünk a külföldi mezőgazdasági termékek vám mentes beözönlése ellen. is. Kívánjuk a Jci^atel elősegítését, a mezőgazdasági termeles összes ágaiban minden áldozattal", főképen pedig közvetlenül premiális és tar* fálí.s könnyítések révén. Kívánjuk a külföldi piacok felkutatását és a magyar termelésnek ehez való irányítását. 11 Kívánjuk a Nyírség külön for galmi szükségleteinek kielégítését. A Tiszántúl íömegterményei, főként burgonyája a vasúti tarifák aránytalansága folytán ne legyenek hátrányosabb helyzetben, akár a belföldi, akár a külföldi piacoknál, mint azok a termények, amelyek a dunántu'i mezőgazdaság köréből keresnek elhelyezést. Ebből a célból* az államvasút tarifapolitikájának megfelelő átdolgozását kívánjuk, ugy, hogy az egész ország területén a távolsággal csök kenő tarifákat léptessenek életbe. 12. Ktvánjuk, hogy a mezőgazda sági területnek közel negyedrészére hasznos termelőmunkát folytató bérlőosztály ugy a törvényhozási, mint az állami, megyei és községi közigazgatás szerveinél a bérterületi általuk vidéki "felektői "beszedendő | országos arányának megfelelő képkamat nem fogja többel, mint íeg- viseletet nyerjen. á boletta azé legyen, aki termel A határozati javaslatot megétjenzi'á naggyülés, majd több értékes felszólalás hangzik el. Szávozd Richárd, az Országos Mezőgazdasági 'Kamaja alelnöke Hoyos gróf elnök üdvözletét tolmácsolja, majd arról "beszél, hogy a Kamara a bérlők termelőmunkáját nagyrabecsüli. A bérlők mutattak példát a többtermelsére, hiszen, a bérlő arr.e! lett, hogy megkeresi a földbirtokosnak is megélhetéstnyujtó bért, maga is haszonnal munkálkodik normális időben. Éppen ezért a bolettának és mindennemű segélynek a bérlő kezéhez kell jutnia. Azé legyen a boletta, aki'ténylegesen termel, aminthogy az ipari segély sem azé, akié a gyárépület, hanem aki termel benne. A bolettánái egyébként az a baj, hogy merev összeg, holott a buza árának -