Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-12 / 282. szám

Jfrimi whe. 1930, december 12. á vidéki diákok felügyelete *) A szállásadó családok pedagógiai kötelességei Irta: Bácskai József tanár. r ír. Legyen mindegyik diáknak kü­lön mosdótálja, vagy ha ez kivi­hetetlen, történjék gondoskodás, hogy mindegyik külön tiszta friss vízben mosakodhass ék, hisz a tisz­ta friss yizet ingyen kapjuk. Kicsi­nyes dolgok ezek,, de felhozom, mert nem egyszer győződtünk meg az ellenkezőről. A mosako­dásnál minden diáknak tegyen kü­lön törülközője, külön fésűje, haj-, fog- és ruhakeféje. A szállásadó éles szeme könnyen meggyőződhe­tik 'arról, vájjon tiszta-e a diák nyaka, füle, gondozza-e rendszere­sen fogait. A táplálék legyen egy­szerű. Nem nyalánkság kell a diák­nak, hanem jó, egészséges tápláló házikoszt. Elegendő mennyiség­ben kapja az ételt, mert mozgé­kony szervezete erősebb táplálé­kot igényel. Természetesen azt' meg is kell fizetni. Nálunk nagyon sok a szegény tanuló. Igen sokan vonaton járnak be naponta, mert szüleik nem tudnak koszpénzt fi­zetni. Ezeknek a szegény fiuknak a helyzete sok tekintetben nagy ag­godalomra ad okot. Iskolánk igyek Szik helyzetükön segíteni, egész nap külön terem áll rendelkezésükre,', ahol tanulhatnak s így mégsincse­nek kiverve az utcára, vagy váró­termekbe. Erről a s-olyos terrnésze-, tü jelenségről talán máskor beszél­hetünk. Most csak azokról szólok, akik a szállásadók nevelése alatt állanak s akiknek szülei szállás­adóknál helyezik et gyermekeiket. Az iskola itt csak azt tanácsolja, hogy túlságosan olcsó helyre ne adják gyermekeiket, az a nagyon olcsó hely néha keményen meg­bosszulja magát. A testi nevelés kívánalmához tartozik, hogy a nö­vendékek a késő, éjszakában ne ta­nuljanak. A lelkiismeretes diáknak sok dolga van s néha még vacsora' után is kell tanulnia. De itt meg kell vizsgálni, vájjon intenzivebb nappali munkával nem volna-e el­kerülhető, hogy a növendék éjsza­kázzék. A késő esti tanulás nem' gazdaságos, a komoly munkában kifáradt testnek pihenni "kell. Kü­lönös gondja fegyen a szállásadó­nak beteg diákjára. Az erről érte­sítse azonnal az iskolát és szüleit. Ha betegsége súlyosabb természe­tű, azonnal orvoshoz kel* fordulni. 2. A testi nevelés hiányairól nem­igen panaszkodhatnak az iskolák, legalább a football szeretete erre enged következtetni. S ha már igjt tombol az ifjúság játékszenvedélyé­ben, felvetődik önként a kérdés, nem volna-e helyénvaló a túlzásba vitt testi nevelést valamikép ellen­súlyozni a nevelés más eszközei­vel? Nem kellene-e ugyanannyi jó­akaratot belevinni az erkölcsi neve­lésbe, a karakterképzésbe s igy harmonikusabbá tenni a test és lélek együttműködését ? A tanulók­kal való társalgásban mutassanak csak rá a szállásadók a lelki erő fejlesztésének szükségére aláhúzva azt, hogy bolsevízmust és ehhez hasonló rákfenét könnyebb leverni erkölcsi erővel, sziklaszilárd erős akarattal, mint pusztán testi erő­vel. Távol áll tőlem, hogy a sport áldásai ellen beszéljek, csak azt tartom kívánatosnak, vajha ifjúsá­gunk ugyanazzal a szeretettel és fanatikus buzgalommal sietne az isko'ába, vagy templomba é> ugyan azzal 'a jókedvvel teljesítené taná­rainak parancsait, mint engedel­meskedik vakon a foatball-birónak. *) A fJsö kareststMmi iafeota safi 5 értekezletén tarto't el&s á&s. Sohasem tévessze szem előtt a szállásadó, hogy figyelmeztesse di­ákjait vallási kötelmeire. A család­ban erre sokszor nyílik alkalom. Az iskolában, az életben gyűjtjük a tudományokat, de a lélek sebeit nem a tudomány gyógyűja, ha­nem erre vigaszt és orvosságot egyedül a vallásosság adhat. S itt elsősorban a szállásadók példája legyen a tanuló mintaképe. A szállásadók kötelessége az is­kola iránti tisztelet és szeretet a növendékek szivében ápolni. Hal­lottunk azonban olyan szállásadók­ról "is, akik az iskola munkáját rossziridűlatulag lekritizálják, s le­szólják a tanárok didaktikai és nevelő eljárását. Természetesen a fejletlen ífju lelkében az ilyen kri­tika alkalmas talajra talál. Csák-, hogy ezzel az eljárással a szállás­adó nem jó szolgálatot tesz sem az iskolának, sem a növendékeknek. A szállásadó tartózkodjék felületes kritikáktól, fegyen inkább azon, hogy az iskola iránt bizalmat tá­masszon. Magyarázza meg diákjai­nak, hogy a tanárok az illetékes szakférfiak, akik jól bevált peda­gógiai eljárásukat akkor is folytat­ják, ha az egyik-másik növendé­künknek nincs is ínyére. Igaz, hogy a tanár is tévedhet oktató és irá­nyító munkája közben. De há jogos panasz fordulna elő, nem okosabb dolog-e a panasszal egyenesen az iskolához fordulni s az esetleges­félreértéseket tisztázni, a hibákat korrigálni, mint éretlen gyerme­kekben az iskola iránti tiszteletet, lerontani. Az iskolának vannak ha­tóságái. Ezeknek hivatalos felelős­séggel tartozik, azok utasításai alapján dolgozik, azok bírálatát aláj zatos tisztelettel tudomásul ve^zi, de mi lenne az iskola komolyságá­ból, ha minden rossz diák elkese­redett szállásadójának, vagy más felelőtlen félnek tekintélyrontó kritikájával is kellene törődni? Az iskola köszönettel vesz minden erre irányuló bizalmat s ha tényleg hi­ba, tévedés, vagy hiányos nevelés mutatkoznék, azokat készséggel 'ja. vitja, de viszont az iskola is mindig éber figyelemmel "kíséri a szállás­adók munkáját a harmonikus neve­lés érdekében. Ha a növendék ta­nulásában hanyatlás áll be, bizony keresi ennek okát, nincs-e otthon a zavaró körülmény, meg van-e a szülő, vagy szállásadó munkára al­kalmas élete, kiegyensúlyozott lel­ki á'lapota. A mai nehéz viszonyok közt nem csoda, ha néha türelmet­lenek vagyunk. A szállásadó igye­kezzék azonban magát türtőztetni diákjaival szemben, mert önuralom nélkül nehéz a nevelő munka. (Folyt, köv.) VILLAMOS RÁDIÓ szerelések és javítások. Telepes készülékek há­lózatira átépítése olcsón S Z 1 K S Z RÁDIÓBÉRLET HORVÁTHNÁL Bethlen-utca 4. szám. Telefonszám: 5—62. Nagy reformátns szervezkedés szociális mtmlára Az Országos Református Tel­készegyesület az általános nyomor aktualitásától indíttatva, elhatároz­ta. hogy a szűkebb körben működő Kálvineumok működését kibővíti s annak áldásait a református egy­ház összes támogatásra szorult tag jaira kiterjeszti. E célból kimon-. dotta az Országos Református Vé­dőszövetség megalakítását, mely­nek működési köre a meglevő 9 csak vegetáló református intéz­mények megerősítése a a közszük­ség áltai igényelt uj intézmények felállítása: az állami ilynemű in­tézetekből kiszorult vak, siketné­ma, nyomorék gyermekek számára gyógypedagógiai' intézetek, züllött fiatalkorúak, bukott nők, iszáko­sok, tehetetlen aggoknak menhe­lyek, árvaházak, munkanélküliek­nek vándor műhelyek, munkás ko/ Ióniák, melegedők, otthonok, ol­csó konyhák, betegeknek kórházak, fürdőhelyeken gyógyházak, dispen­ziók, munkaközvetítő s jogvédő iro dák, tanonc-otthon, tüdőbeteggon­dozók, anya- és csecsem ővédelem s általában a testi és lelki nyomor enyhítését célzó minden mozgalom támogatása; szociális s népjóléti munkások képzése s a külmisszió­főként keleten. E nagy feladat megoldására a Szövetség tömöri-r tem kívánja az összes konfirmált református egyház tagokat, hogy nagy összefogással, mindenek több kevesebb hozzájárulásával küzd­jön meg a fokozódó nyomorrai s évek tervszerű munkájával létesít­se azokat az intézményeket, me­lyek az egyház ós társadalom szo­ciális bajain segíteni alkalmasak. A Szervezet ugy van elgondolva, hogy mindenki könnyen résztve­hessen a Szövetség munkájában. A rendes tagok évi 4, a pártoló ta­gok 1 peNgőt, a segitő tagok bár­mi csekély, de rendszeres tagdijat fizetnek. A nagy hivatásu Szövet­ség szervezési munkál már megin­dultait s a lelkészek minden gyü­lekezetben megalakítják a Szövet­ség fiókjait s igy remélhető, hogy a Szövetség egy év alatt megkezd­heti áldásos tevékenységét. A mozgalom élén dr. Kiss Ferenc deb­receni egyetemi tanár, a Kálvineu­mok létesitője áll, akinek neve s­energiája biztofiték a kezdeménye­zés komolysága s sikere felől. úri á várakozásnak megfelelően szerepeltek a iyTVE asztali temteezói Kecskeméten A Kecskeméti országos vidéki bajnokságon a Nytve versenyzői is részt vettek és több szép győ­zelmet is arattak. Bajnokságot azonban nem nyerhettek, mert az ország minden számottevő vidéki versenyzője elindult a versenyen, melyen a szegediek és kecskemé­tiek domináltak. Minden szám győztese közülök került ki. A csapatversenyben a Nytve csapata az I-ső (nehezebbik) cso­portba került. Ezek során érté­kes győzelmet aratott a Nytve csapata Abony válogatottja ellen, kiket 9:1 arányban, fölényesen és biztosan győztek'le. A csapatban Krémer 3, Gerő 3, Sólyom és Gá­bor 1 győzelmet aratott. A továb­biak során a Kaposváriaktól mini­mális 9:7 vereséget szenvedett a sok utazástól fáradt csapat, ugy, hogy csoportjában 3—4-ik, mig az összteljesítmények alapján 5-ik he­lyen végzett a csapat 12 csapat kö­zött. A bajnoki egyéni számokban a peches sorsolás folytán, a favoritok­kal "kerültek össze és igy hol a közép, hol az elődöntőig jutottak csak. A férfi párosban Sólyom—Gerő pár csak elkeseredett küzdelem után balszerencsével kapott, ki a Dénes—Sipos (KSC) pártól. Egy kis szerencsével könnyen a döntőbe juthattak volna. Végeredményben 6-ik helyen végeztek. Az országos vidéki hendikep ver­senyben kitűnően szerepelt Kré­mer, aki plusz 30-ról indulva, előbb az országos vidéki ifjúsági páros bajnokpár egyik tagját, Petőt, ki plusz 25-rői indult, 60— 5i-re győz­te le, majd a plusz 15-ről induló Sipost (Kecskeméti S. C.) 6o:4o-re győzte le, mig a plusz 26-ról indu­ló Gerőt 6o:58-ra megverve, be­került a 4 legjobb közé és csak balszerencsévei maradt le a 2-ik helyről-. Ugyanis a döntőben Ke­mény (KSC) ellen — plusz 15-ről indult — a legminimálisabb arány­ban, 6o:59-re veszt, mig dr. Kár­páthy (KEAC) ellen, — ki plusz: 24-ről 'indult — szintén minimáli­san 60—58-ra vesztett. Végered­ményben az országos hendikep versenyen Krémer 40—45 induló közül 4-ik helyen végzett. összegezve a teljesítményeket, határozottan meglehetünk elégedve a fiatal, de tehetséges Nytve játé­kosok teljesítményével, akik fá­rasztó és hosszú éjjeli ut után is tudtak sikeresen szerepelni. Kétségtelen azonban az is, hogy ha megvolna a rendes tréning és verseny lehetőségük a fiatal játé­kosoknak, akkor rövid időn beliit olyan szerepet játszanának a vidé­ken, mint pl. ma .a kecskeméti, vagy a szegedi gárda. Épp ezért az Egyesületnek és a sportközönségnek is támogatni kellene őket, hogy tudásuk és ver­senyrutinjuk fejlesztésére több versenyeken részt vennének. A helyi eseményekben gazdag téli asztali tennisz szezonra alka­lomkor visszatérünk majd. — Szabolcsvármegye és Nyír­egyháza Címtára 1930—31. évfo lyam. Szerkeszti Vertse K. Andor­Ára 5 pengő. Kapható a szerzőnél és a könyvkereskedésekben. Vi­dékre 5.60 P előzetes beküldése,, vagy utánvét mellett megrendel­hető. Ne dobja el • rossz hó- éa sárcipőjét mert a VULKÁN GUMMIJAVlTÖ ÜZEM Zrinyi ^ona utc 9. (bsnt az udvarban) 24 óra alatt olcsón, vulkanizáiással ujja alakítja. Nézzen meg kész cipőket üze­münkben. — Nem ragaszt, hanem vuikanizil 7666—30

Next

/
Thumbnails
Contents