Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-14 / 259. szám

>JlrÍRYIÍ>lK. 1930: november 14. Veszélyes-e a villamosság? _ E kérdés felvetése bizonyos te­kintetben feleslegesnek látszik, mert épen igy kérdezhetnénk, hogy veszélyes-e a fürdés vagy a sétá­lás, hiszen ínég a fürdőkádban is megfulladhatunk s a közmondás­beli tégla séta közben is a fejünkre eshet. Mégis foglalkoznunk kelt e kérdéssel, mert a villamosság ve­szélyességére vonatkozó téves fel­fogások és hamis tanitások általá­nosan el vannak terjedve. Mint minden energiát termelő vagy szál­szállitó műszaki berendezés ,ugy a villamosság is bizonyos formában károkat és szerencsétlenségeket okozhat, ha a megfelelő rendszabá­lyokat és utasításokat nem tartjuk be. Mig a legtöbb energia termelő és szállító berendezésnél annak ve­szélyessége közvetlenül a szemünk­be ötlik, addig a villamos berende­zéseknél a villamosság jelenléte sem mozgás, sem hang, sem. mis érzékeinkre ható jelenség által köz­vétlenüi nem érzékelhető. így pél­dául senki sem érinti meg egy köz­lőmű gyorsan haladó szijjhajtását, vagy egy gőzgép lenditőkerekét s ugyanígy senki sem fog vízesésben fürdeni, vagy a vasúti pályacesten sétálni, mig ezzel szemben nagyon sokszor előfordul, hogy — a figyel­meztető feliratok ellenére — a lát­szólag veszélytelen villamos veze­tékeket megérintik. Természetesen a vezetéket érintő személy az áramforrással köz veti ;n összeköttetésbe kerül s a testén át levezetődő áram súlyos balesetet, sőt kedvezőtlen körülmények kö­zött halált is okozhat. De amint a vasúti pályatesten a vonat által halálragázolt ember esetében senki­sem fogja a vonatot okozni a sze­rencsétlenségért, ugyanugy a villa­mos baleseteknél sohasem a villa­mosság okozza a veszélyt, hanem a gondatlanság és vigyázatlanság. Különösen vigyázni kell üt- és vezetékkereszteződéseknél, ahol pél­dául egy jől megrakott szénásszekér tetejéről az ostor vagy villa által a vezetéket könnyen elérhetjük. A rádió antenna szerelését csak szakemberrel végeztessük el, mert szakszerűtlen szerelésnél az a villa­mos vezetékkel könnyen érintkezési­be juthat. Az esetleg leszakadt ve­zetékeket pedig sohase érintsük meg, hanem jelentsük azt be a vil­lamosmünek. Ha házi vülamosberendezésünk karbantartásáról kellően gondosko­dunk, lámpáinkat pedig szakember­rel kijavíttatjuk, akkor a villamos­ság nemcsak teljesen veszélytelen, hanem a legmegbízhatóbb segítő­társunkká is válik az élet minden terültén. SPORT Szombaton délelőtt tiszti érte­kezlet tárgyalja a vármegye­házán a népszámlálás és az inségakció ügyét Az inségjárulékok kivetését meg­állapító rendelet alapján kiadott alispáni intézkedés jelezte, hogy az inségjárulékok várható bevétele a nyomor elleni küzdelem céljára nem lesz elég, hanem a társada­lom áldozatkészségét messzeme­nően igénybevevő országos gyűjtést kell megindítani. Ennek az orszá­gos inségenyhitő mozgalomnak a megindítását rendelte el a Kor­mányzó ur őfőméltósága is legfel­sőbb kéziratával. A mozgalom megindításának, irányításának, el­lenőrzésének működésének biztosí­tása céljából Mikecz István alispán szombat délelőtt fél 10 órára tiszti értekezletet hivott pssze, amelyen a népszámlálás előkészítése mellett foglalkoznak a nyomor elleni küz­delem társadalmi uton való meg­szervezésével is. Kir. Kath. Gimnázium—Kossuth Reálgimnázium 2:1. Nyíregyháza két fiú-középiskolá­ja szombaton délután a NyTVE bujtosi sporttelepén labdarugó mérkőzést tartott. A mérkőzés mind két részről erős iramban, de mind­végig szabályszerűen folyt le, ugy, hogy a bírónak nem volt sok dol­ga. A mérkőzést megérdemelten a kir. kath. gimnázium csapata nyer­te meg 2:i arányban. Burqonyát készpénzfizetés mellett bármily mennyiségben Átveszek. Ajánlatokat: Burgonya értékesítő Budapest, VI., Gömb-o. 28. alá kérünk. 7327—6 Mezőgazdasági Búzaminőség és buza ár A minőségi búzatermelés előse­gítése és a minőségi értéknek az árakban is kifejezésre juttatása ér­dekében a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez. Felterjesztésében reámutatott a Kamara arra, hogy a búzatermelés minőségi alapon átszervezése mind­addig nem válhat valóra, amig a minőség a búzaárban ténylegesen kifejezésre nem jut. — Ha a keres­kedelem és ma'omipar a búzaminő­ség kérdését annyira fontosnak és lényege_snek tekinti, hogy lépten­nyomon a magyar buza minőségi leromlásáról beszélj igen sok eset­ben indokolatlanul, — ugy teljesen érthetetlen, miért nem juttatja a jobb minőség értékét a termelők­nek fizetett árakban is kellőképen kifejezésre ? A hektolitersuly kétségtelenül igen bizonytalan fokmérője a buza minőségének s épen ezért érthető, hogy ez alapon a valódi minőség magasabb értéke az árban kifeje­zésre nem igen juthat. — Az a visz­szás állapot azonban, hogy a minő­ségi termelés érdekében a földmi­velésügyi kormány és a magyar mezőgazdaság nagy erőfeszítéseket tegyen, de ugyanakkor az egyre terjedő jobb minőségek a kereske­delem áltat ne értékeltessenek ma­gasabban, továbbra feon nem tart­ható, — mert minőségi termelés, minőségi áralakulás nélkül elkép­zelhetetlen. A Kamara ennélfogva arra tett javaslatot a földmivelésügyi minisz­ternek, hogy r 1. a m. kir. gabona- és lisztki­sérleti állomás és a m. kir. vegy­kisérleti állomások oly költségado­mányban részesüljenek, — utób­biak felszerelésben is, — hogy a gazdaközönségnek kedvező díjtéte­lek mellett györs, minta szerinti vizsgálatokat végezhessenek ; 2. a kereskedelem és malomipar a megvizsgált és hivatalosan zárolt minták alapján vásárolja a magyar minőségű búzákat s minőségi érté­kelést az árakban kellőképen jut­tassa kifejezésre. E megoldás a minőségi búzater­melés fejlesztésének biztos alapot nyújtana s megszüntetné azt a to­vábbra alig fenntartható helyzetet, hogy a minőségi termelésre törekvő gazdák. áldozatos munkájukért semmi ellenértéket nem kapnak. Könyvismertetés A megváltozott Afrika Kittenberger Kálmán, uj Afrika­kötete. A népszerű és neves magyar afri­kai vadász most megjelent uj köny­vében páratlanul érdekes és minden olvasót lenyűgöző, díszes kiállítású kötetet kap kezéhez a magyar kö­zönség. Ebben az új könyvében ar­ról a vadász- és kutató-utjárói szá­mol be, amelyet 1928—29-ben a másik neves magyar vadász, nagy­bányai Horthy Jenő és a kormány­zó fia, nagybányai vitéz Horthy István társaságában tette meg s amelyen Uganda és Kongó vadász­területeit, őserdeit, néger telepeit barangolta be. Ez a testes kötet a mai, a romantikus primitívség­ből, már kibontakozó, a civilizáció felé mindinkább közeledő, a »meg­változott« Afrikáról fest érdekes, egyéni szempontokkal teli, egyéni élményekben gazdag képet. A lég­éi vezetese bb utazási és vadászköny­vek egyike Kittenberger uti beszá­molója. Vakmerő vadászkalandok, amelyek méltán izgathatják annak képzeletét is, aki nem vadászember, a vadászemberben pedig lelkes ámu latot keltenek. Az Afrikai termé­szet exotikus színei, a bennszülöt­tek életének vonzó, sokszor szere­tetre méltó humoru jelenetei, a férfias bátorság és kitartás, minden veszedelemmel és nehézséggel va­ló dacolnitudás dokumentumai vál­takoznak ebben a szép könyvben, mely mindvégig a bravúros elvég­zett nehéz feladatra való vissza­emlékezés derült hangján yan irva. Kittenberger Kálmán neve, mint Afrika-utazóé, természetbúváré és vadászé, nemcsak nálunk ismere­tes. Első könyvét, az oly emléke­zetes sikert aratott »Vadász- és gyüjtőuton Kelet-Afrikába« c. uti emlékeit lefordították angoira s egyik legelőkelőbb londoni cég ki­adásában jelent meg, francia kia­dása most van sajtó alatt. Első kötetéhez hasonló sikert ígér »A megváltozott Afrika« is, amely a Franklin Társulat kiadásában, sok gyönyörű fényképfelvétellel illuszt­rálva, mindenkép díszes köntös ­ben, előreláthatóan az egész ma­gyar olvasóközönséget meg fogja hódítani. 200 erdélyi magyar kapára-kaszára kapott és kiszabadította a romár*, csendörök által jogtalanul letar­tóztatott öt magyar legényt > Budapestről jelentik: Szilágyme­gyében Karásztelek községben, a mely kétezer lakosú színtiszta ma­gyar falu, a csendőrök őrizetbe vet­tek minden ok nélkül öt legényt. Az egyik legény édesapja Lőrinc István gazdálkodó elment a csend­őrségre és követelte, hogy fiát en­gedjék szabadon. A csendőrök az idős gazdát véresre verték. Mikor a falubeliek ezt látták, mintegy 200-an kapát és kaszát ra­gadtak és megrohanták a csend­őrség épületét ahonnan a fogoly legényeket kiszabadították és a csendőröket lefegyverezték. A csendőrök segélykérésére a szomszédos községekből megerősí­tett csendőrosztagokat vezényeltek, amelyek megrohanták a falut és az­zal az ürüggyel, hogy résztvettek a csendőrlaktanya ostromában, le­fogták a falu 40 legmódosabb gaz­dáját, akiket átkísértek Szil^gysom­Iyóra, az ügyészség fogházába. Nyolc pengőért már nagyon szép és jóminőségA 1000 darab keres­kedelmi borítékot szállít a Jóba­nyomda címnyomással. NYILT-TÉR. 0 V A S ! Tisztelettel értesítem a nagyér­demű közönséget, hogy én Bá­nyai Sámuel sütőmester, Csernyi Ferenc úrral semmiféle társas vi­szonqfoan nem voltam és nem va­gyok. Csernyi Ferenc ur nálam sean miféle lunkciót nem tölt be. Maradtam kiváló tisztelettel: 7375-3 Bányai Sámuel, sütőmester. *) E rovat alatt közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal fele­lősséget nem vállal. Utazás — Turisztika Eatschberg Hőbe és a Tanern Hőhe Dr. Gaizlerné Dr.. Csegezy Noémi feljegyzései. Augusztus 7. Minden reggel — mint egy gondos gazda a házatá­ját — szemügyre vette pontos ve­zetőm az autóját. Ma azonban még fokozottabb figyelemmel vizsgált át mindent, mert Gmündben voltunk. Egy pompás fekvésű, régi osztrák városkában.. Karintiában egy lé­pésre az autósok előtt annyira res­pectált Katschbergtől. Végre eljött a nap, amikor meg­mászhatjuk 1 — Autósok annyira reklamirozzák és egyben felemlí­tik e helyet, hogy az embernek minden vágya erre a magaslatra feljutni és ezen túlesni. — Bizo­nyos tisztelettel emlegettük a "ha­tártól minden nap a Katschberget. Gmündtől egy szaladás a Katsch­berg alján épült Rennweg. Ide siet­tünk reggelizni. Leohenig még élveztük a Lieser­thal pompás panorámáját, azután a völgy erősen megszűkül s a hegyesf dombos vidék festői szépségekben egyre szegényebb lesz s igy ne­künk alkalmunk lesz figyelmünket Katschbjerg felé irányítani. Ezzel a nagy feszült várakozással kissé hosszab (bnak érezzük utunkat. — Délelőtt 9 óra és mi Rennweg előtt állunk. Az itt levő 150/0 emelke­dést fel sem vesszük, hiszen Renn­weg után a Katschberg Hőhe-re 320/0-os emelkedés csalogat. Pompás reggelit (a la Budapest) kapunk a menedékházszerü pen­sióbfin. Esőben, szvetterben érkez­tünk ide, bizony jól esett a fűtött ebédlő-terem, ajmellyel még augusz­tusban is kedveskednek az utasok­nak. — Reggeli alatt én egy itt nyaraló német társaságban gyönyörködtem. Tapasztalhattam, hogy milyen ke­vés kell ahhoz, hogy vigan legye­nek, hogy megelégedett emberként ragyogjanak, erősödjenek lélekben lés testben is. (t. i. mind erősen mo­íettek voltak.) — Játék egy kis ku­tyával fél óráig 1 Vájjon elfogadja--e a »cukkerlit«, vagy sem ? !1 Ne­vetés, négy kövér asszony derűs mosolya követte a kis kutya min­den mozgását. Közben az egyik má­sodszor rendelt kávét I — A kis fiam közéjük állt és erre megkezdő­dött a barátságos, hívogató pillan­tás felém. De én álltam ismerke­dési hajlam nélkül, mert engem eb­ben a pillanatban csak Katschberg érdekelt s nem tagadom kissé izga­tott is. — Nem csoda, hiszen ez­alatt, megfontoltságáról ismert ve­zetőmet rémisztgették egy sarok­kal beljebb, azok az úrvezetők, akik­éppen most jöttek a Katschberg­ről. — Nem nehéz az ut, mondták szelí­den, csak helyenként háztetőszerii

Next

/
Thumbnails
Contents