Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-06 / 252. szám

>fVfRY!PÉK. t930. november 6. Utazás — Turisztika Kufstein ' Irta: Dr Gaizlerné dr Csegezy Noémi Mi volt nekünk Kufstein? Haj'dan a szibériai ólombányákat jelentette. Igaz magyarjaink rettegve gondoltak e helyre, mert hazaszeretetükből fakadó becsületes tetteikért fejük felett függött ál-< landóan a kufsteini várfogság. Milyen különös gondolat vezethette a nagy Miksa császárt hogy éppen e várra épitette azt a hatalmas császártornyot, amely később (néhány igazán gonosz mellett) annyi ártatlan politikai fogoly kínzókamrája lett. Miért éppen e vár lett kiszemelve erre a szomorú célra? Hiszen e vár környékeduskálkodik mind ama természeti szépségekben, melyek hivatottá tesznek egy helyet a nyugodt, békés. megértő életre. Ha ma kocsiúton Kufstein felé közeledünk, az az érzésünk van, hogy egy pompás üdülő felé visz utunk, hol a nyugtalan, meggyötört lelkek megnyugvást keresnek. i Elmau félőt 10—15 km. uton a legcsodásabb mély völgyben járunk. Sziklába vájt uton, helyenként szédítő magasságban kanyargunk. Alattunk zúgva rohan a vizeséssszerü Weissach patak, mely maga is számtalan vízesésből tevődik össze. A hegyoldalak a nyár buja növényzetében pompáznak. A zöld legkülönfélébb árnyalatai között itt-ott vörössárga, kék virágfoltocskák tarkáinak. A hegycsúcsokról számtalan kisebb-nagyobb vízesések vágtatnak a mélybe. Közben szeszélyesen kanyarogva át-átszövik a hegyoldal virágdus mezejét, ugy tűnve föl messziről, mint sok csillogó ezüst szál. amellyel utoljára bevonjuk és mezőkre osztjuk a szines cukorkákkal megrakott karácsonyfát. A felejthetetlen szép völgyi útról hirtelen kanyarral Kufstein felé fordultunk s ekkor csodás panoráma tárult elénk. (Első lev.-lap.) Mintha csak az égre festették volna. A vár s a begyek éles kontúrral rajzolódtak az égboltra. Az ég pompás színjátéka: a kék alapon fehéren csillogó bárányfelhők. hátrább a hegyek felé sötétebb. egymásra tömörült viharfelhők; az erdők fenyvestől és más pompás növényzettől viruló napsugaras képe az Inn folyóban — a tiszta délutáni napfényben viszszatürköződve, mindez olyan varázslatos hatással volt reánk. S mégis most már, hogy magunk előtt láttuk, a borzalom egy nemével közelitettünk a vár a. Geroldseck felé. Hiszen magyarok vagyunk. A vár: mintha középkorban lennénk. Gothikus sziklafalu folyosó vezec a várba. Az első fordulónál van n még épen levő felvonó, azután minden fordulónál mélyen a sziklába vájt kőpadok a várőrök részére. Szinte magunk előtt látjuk a tagbaszakadt, korhű katonákat, amint lépteink zajára abbahagyják a vidám beszélgetést, vagy vitázó kártyázást, hogy igazoltassák vagy mélyen bókoljanak a jövevénynek, miint' valaha régen. Nem zavar senki, csak békés kíváncsiakkal haladunk tovább a félhomályban. — Platóra érünk. Itt kissé megállítanak. mert a vezető óránként indul a várba. A várakozási idő alatt itt az udvaron kissé körülnézünk. Rádió hangjai két pici szobához csalnak, vendéglő van itt. hogy a turista éhségét és szomjúságát csillapichassa. Mellette egy óriási középkori konyhát látunk. Nagy mosó és főzőedények szürkén terpeszkednek a homályos helyiségben. Bútor már nincs benne, a szemközti falról egy kis vízvezetéki csap ragyog felénk, büszkén hirdetve, hogy az újkori élet már ide is belopakodott. 5 órakor előnkbe terem a vezetőnk. Egy hatalmas, mesebeli várkulcsot szorongatva bandukol a kapu felé. (A nagy kapu feketesárga csikókkal van alapozva, középen pedig az osztrák címerrel díszítve. Ritkaságszámba megy ez már Ausztriában, mert a legtöbb helyen felváltotta már a piros-fehér zászló.) Közben megtudjuk a következőket: A vár kaszárnyai részé — mely hajdan tiszti lakás volt >—, ma 20 család magánlakása. A régi konyha mellet t^ a legénység lakóhelyén ma 30 ágy áll, melyben bárki 30—50 gr. (24^—40 fillérért —- egy éjszakára szállást kaphat. Háború alatt 1000 fogoly volt a várba elhelyezve. 1205 óta van szerepe e várnak és azóta igen sokszor gazdát cserélt. néha erőszak, gyakrabban örö kösödés következtében. Tirol és Bajorország állandóan versenyeztek a birtoklásáért, mert harcászati szempontból fontos helyen fekvő erődítmény volt. Kufsteint Tirollal együtt Ausztriához csatolták, amibe a bajorok nem akar, tak belenyugodni s 1369-re vissza ' is szerezték Kufsteint. A középkor minden eszközét igénybe vették, hogy a vá"at fegyverrel bevegyék. Az egyik tornyát felrobbantani is sikerült, de a várba mégis csak 1 árulással tudtak bejutni, a felvonó' híd felől. 1504-ig maradt a ke ziikben. Ekkor a hatalmas Miksa császár végleg osztrák uralom alá juttatta. Hogy árulássai-e. vagy milyen eszközzel, azt nem tudjuk. Tény az. hogy ma a császártoronyban két zsinóros ágyút mutogatnak, (2-őt a sok közül), melyekkel 1500 ; m. távolságból lövette a nagy Ma1 ximilian a várost. De büszkén hangoztatják azt is. hogy bár 2—3000 fontos ágyúgolyót használt, a szikfalat áttörni nem tudta. Ezek a golyóóriások még teljesen befurakodni sem tudtak a várfalakba. Ott hagyták ezeket a golyókat 1 azon a helyen, ahol hajdan a sziklafalakat döngették. S ma büszkén mutogatják a falban, mint a vár bevehetetlenségének jelképeit. A bajor katonák is hősiesen állták a harcot és mégis az osztrákok kerültek ki győztesen. Talán egy kis ravasz csellel sikerült a vitézségen és a »bevehetetlen«« sziklafalon győzedelmeskedniük. A kaszárnya alján vannak a régi konyhák és egy 80 m. mély kut. Ez a kut is egy nevezetessége a várnak. 25 fogoly 15 évig készítette. A várban csak ugy tudtak vizhez jutni, hogy egészen az Inn folyóig leástak. A foglyoknak meg ígérték, hogy ha elkészültek a munkával. szabadon bocsátják őket. Csak egy ember érte meg a szabadulás óráját, mert a munka nagyon nehéz volt.hiszen a törmeléket is emberi erővei kellett felhordani az egyre fokozódó mélységből. A törmelékért egyet leengedtek s mikor megrakodott — felhúzták társai. A kut kerekes rendszerűnek készült. í A kut mellé van épitve egy kb3000 1. űrtartalmú víztartály. Ebből pumpálták fel a vizet a várba. A tartályt pedig ugy töltötték meg hogy a kut külső óriás kerekének belsejében 4 fogoly járkálva hajtotta az egész kerekes rendszert. A víztartály és a kut faráccsal van elválasztva. Reggel a négy fogolyt a kut mellé bezárták s amig a tartályt meg nettn töltötték innen nem engedték kt Bizony szánalommai hallgattuk e négy fogoly gályarab rendszerű munkáját, de nemsokára meggyőződtünk. hogy e várban nem nekik volt a legszomorúbb az életük. Ma e kutat nem használják, helyette a vízvezetékek ontják a bőséges vizet. 1 | A kaszárnya tetején (az ir. n. császártoronyban) vannak a börtönök. 1870-ig politikai és más foglyok számára. Legelői Rózsa Sándör cellája. Ezt mutatják először és sokat mesélnek a magyar rablóról, aki 8 évig volt ide bezárva. — Szép kis helyiségi: Jókora odúnak is beillik, összes bútora egy primitív, nagyobb fazéknyi kályha és a padlóhoz erősített fa pad (oly rövid, hogy még kinyújtózkodni sem lehet rajta.) A fapad felé szemben a bejárattal van élethűen kifestve a megláncolt Rózsa Sándor subájára heveredve, pipázgatva és oly kedélyes ábrázattal, mint aki fei sem veszi ezt a rettentő börtönt. — Már messziről szemünkbe ötRkez a kép, hiszen a cella ajtaja kitárva, ablakán a vaslap fel vari húzva s a misztikus félhomályból a rabló megvilágított alakja élethűen tekint felénk. — Lehet, hogy sok derűs pillanata volt e hírhedt rablónak, emellett szólnak a cellája falára készített rajzai. Ablakából széditő mélységben látjuk a várat körülfolyó Inn folyót. A rabok nem sokat gyönyörködhettek e rettentő helyzet magaslaton, mert ablakuk a sürü rácson kívül még egy vaslappai is el volt sötétítve, melyet csak időnként húztak fel szellőztetés miatt. A cellát hármas ajtó zárja. A legbelső ajtón van egy kívülről felnyitható ablakocska. Ezen resztül adták be a kenyeret és vizet. > ! Rózsa Sándor cellája olyan, mint egy reklám cella, hiszen itt igazságot osztogattak. Szinte meg^ nyugodva szemléljük mr is, hogy a gonoszt elérte bűnhődése. Sőt ha Rózsa Sándor itt látható derűs arcát nézzük, az az érzésünk van. hogy nem bűnhődése volt itt, hanem csak büntetése, hiszen nem látszik szenvedő embernek.. De elszorul a szivünk, ha a többi cellákra nézünk, melyek a kaszárnya köralaku tornyának tetején. körben, egymás mellett helyezkednek el. A többi; semkülömb Rózsa Sándorénál. Lehajtott fejjel nehézkesen lehet belépni a szűk és alacsony ajtón. Nem egyből'felénk tekint sok ártatlan magyar politikai fogoly sok szenvedése. szomorú és igazságtalan múltja . fi Az utolsó Zrínyi, Zrínyi Antal 20 éven át élt is és megőrült a sok szenvedéstől. Pedig az volt az összes büne. hogy Zrínyi Péternek volt egyetlen fia. — Az id. KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapesi, VII., Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye Elsőrangú modern csatád) ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágya9 szobák árai

: 5, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. Tulajdonos ; PALLAI MIKSA M25-13 Wesselényi Miklós II. József idejében 8 évig, Kazinczy Ferenc 13 társával (alakét a Martinovics-féle összeesküvéssel vádoltak) 8 évig sínylődtek itt. — A világosi fegyverletétel után sokan és sokan kerültek ide. Amig megteltek a cellák hordták a szegény magyarokat. Vay Miklós báró Erdély kormánybiztosa. Brenner László vára di püspök stb. stb. Ezeket azonban hiába kérdezzük, hol voltak, hol szenvedtek nagyjaink. A vezető nem tudja megmutatni, vagy nem akarja. Talán el akarják feledtetni a vár e szégyenteljes múltját. Tény az, hogy nem szívesen beszélnek róla. A kápolnában mutatják egy névtelen magyar grófnő (talán Teleky Blanka hímzését, aki 4 évig volt ide bezárva mint politikai fogoly. Ki tudja hány könnyei áztatta e szép rózsamintás keresztöltéses oltárteritőt. , A penészei börtönök sok gyászt hoztak Magyarországra. Az alkotmány visszaállítása után csakhamar kiürítették az összes cellákat. hogy ezzel még jobban megerősítsék a békés közeledés látszatát. A vár egy részét muzeummá alakították it. Itt is sok érdekes dolgot láthatunk. Tiroli népviselet a XVI. századból, tiroli fafaragások (vak embertől is) parafából készített tájképek írniolvasni sem tudó ember csodás szép Krisztus feszülete. Középkori hegedű, oldalt billentyűkkel. Kínzó eszközök (hüvelykszoritó; az asszonyok megszégyenítője, a kaloda, olyan mint egy óriási harapófogó. A széles részbe a nyakát. a keskenyebbe a két kézét . szorították és igy hagyták egész nap a piacon). — Öriási ágyúgolyók. Kufstein környékén ta. 1 álható állatok. Tavaly odatévedt 2 óriási vadliba Svédországból, Balkánból egy keselyű. De mindezeknél értékesebb és nekünk érdekesebb egy albínó szemű fehér zerge, melyről azt tartja a monda, hogy aki elejti még abban az évben meghal, vagy szerencsétlenség éri. Ezt a zergét Ferenc Ferdinánd volt trónörökösünk lőtte halála évében. Ehez a zergéhez fűződik akkor nekünk magyaroknak is sok szerencsétlen napunk. Ismét egy emlék, mely rossz perceket szerzett. Egy kis zergemondája, mely csonka Magyarországhoz vezetett- El innen e helyről. hogy ne kisértsen tovább a mult. Elhagyjuk Kufsteint.. Újra szép helyen járunk. A virágdíszben pompázó völgy békességében lassan megenyhül lelkünk. A mai nap lélekizgató szomorú emlékeit igyekszünk lelkünkben elhomát lyositani ugy mint a természet teszi e nekünk szomorú hellyel a Geroldseck-kel. a látókör távlatá^ ban egyre elmosódottabbá varázsolja. ködbe burkolja. r Értesítés. Tisztelettel értesítem n. b. üzletieleimet, hogy villamossági vállalatomat, rádió- és villamos anyagraktárral kibővítve Bethlen-utca 16. sz. alól Bethlen-n. 4. sz. alá helyeztem át. Kérem további szives pártfogásukat Horváth János víiia mos8ági vállalkozó. Telefon 5-8Í.