Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-05 / 251. szám

6 1930. november 5. üöuisek az Igazság fájáról Az Iparosszékház felavatásának ünnepén, a gyönyörű észterem­ben ott láttuk Rakovszky Iván dr. képviselő, Bencs Kálmán dr. pol­gármester, ifj. Tóth Pál jelenlegi is iZomborszky Dániel volt ipar­testületi elnök portréját. Sokan akadtak a jelenvoltak közül, akik azt kérdezték, miért nincs ott a többi volt elnök arcképe is? A Plssier Jánosé? A Barth Antalé? Meg a többieké? Jó volna meg­nyugtató feleletet adni azoknak, akikben ez a kérdés nyugtalansá­got keli. Sokan nem voltak megelégedve a székházavató bankettel. Legyünk Igazságosak és ne feledjük, hogy 2 pengő 40 fillér volt az ára, s hogy az urak pont akkor •nyújtották hossszára dikciójukat, amikor a pincérek föl akartak Vonulni az étellel. így azután kihűlt a pecse­nye. meg a tészta. Azt se feledjük et, hogy az ebéd 1 órára Volt ki­tűzve s a vendéglősön kivül álló ok miatt negyed 3 órakor kezdték. A ruhatár kérdése már más do­log. Negyven fillért számítottal egy kabát, kalap, botért, bár csak egy számot adtak. Kissé soknak találjuk ezt az összeget a mai vi­lágban. Negyven fillért adni csak azért, mert őrzik a ruhámat. Nem lehetne egy demokratikus egység­árat számítani ? Mondjuk 10 fil­lért. Azért a rruinkáér'nt, aímtit a ru­határos végez, igazán nem volna szabad többet számítani. Mert az ilyen drágítás elriasztja a jövőben a látogatókat. Ott van például a cserkészzene­kar. Mennyivel szívesebben adtunk volna 20 fillér zenedíjat a nagy­szerű Baross-cserkészek fuvószenc­karának! ók azonban nem tányé­roztak, nem kértek. Megelégedtek az elismeréssel és tapssal. De nemcsak a volt ipartestületi elnökök egy részét érte sérelem az avatáson. Egy hangot sem hallot­tunk például ifj. Smiják Istvánról, aki tudvalevőleg kivitelezője volt a székház épületének. Sokszor elő­fordul, hogy az érdemesekről meg­feledkeznek, de olyan közel esik a Smiják dolga, hogy szinte csodá­val határos, miként lehetett ő' ki­hagyni az ünnepeltek sorából. Elmaradt a NyTVE közgyűlése és a strandügy tárgyalása. Ennek legjobban mi örülünk. Hogy miért, annak a kiialá'ását rábízzuk azok_ ra, akiknek szintén van kelleme­sebb témájuk is, mint a strandügy. Két arca ember, A frakkos kalandor Fritz Láng, a Spion rendezőjé­nek legújabb filmjét, »A kétarcú fcmber«-t holnap szerdán és csü­törtökön mutatja be az Apolló. Ez az izgalmas kalandorfilm ei­tér a sablonos bűnügyi filmektől, ínért az Ufa viLágihirü líendezője. csak nagykoncepcióju filmek ren­dezésével foglalkozik, így a leg­újabb f ilmjét is már a modern ka­lartdorszerüséggel készitette el. A mostani bünkrónikákhoz ha­sonló téma A kétarcú ember, telve izgalmas jelenetekkel, melyet még érdekesebbé tesz a füm szinkroni­zálása, melyben revolverlövéseket, zörejeket, majd az üldözők és ül­dözöttek zaját is hallani, gyönyö­rű zenekjsérettel, melyet az Ufa 6o tagu kitűnő zenekara szolgál­tat. Ezt a szenzációs kalandorfil­met Ufa és Magyar Hiradók elő­zik meg. A film iránt nagy érdek­lődés nyilvánul meg. Képviselőtestületi közgyűlés a városházán i Nyíregyháza város képviselő­testülete csütörtök délután a vá­rosháza nagytermében élénk ér­deklődés mellett tartotta meg rendes közgyűlését. Behcs Kálmán dr. m. kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester a „Hiszekegy* imával nyitotta meg a gyűlést, majd Szohor Pál fő­jegyző Kriston Endre püspök, nagyprépost köszönőlevelét ol­vasta fel, amelyben a püspök a képviselőtestület által kinevezése alkalmából Hozzáintézett üdvözlő táviratra válaszol meleg hangon. Ezután tárgyalta a képviselő­testület közgyűlése a belügy­miniszter leiratát, melyben közli, hogy a minisztertanács a köz­munkák soronkivüli megindítása céljából 90.000 P t engedélyezett a sóstói fürdő és strand létesi tése, továbbá a repülőtér vizte Ienitésc céljából. Elsőnek dr. Kerekes Pál képv. t. tag szólalt fel, aki elismerte a kormány jó szándékát a munkaalkalmak nyúj­tásában, de nem tartja szeren­csésnek a munka kiválasztását. Szerinte sürgősebb és haszno­sabb lenne akár egy vásárcsar­nok létesítése, akár a Bujtos és Ér környék feltöltése, különösen szégyene a városnak az állam­rendőrség melletti bűzös árok. Javasolta, hogy sürgősen vizs­gálja át egy kiküldendő bizottság az előbbrevaló munkák lehető­ségeit és kérje a város a kor­mány hozzájárulását a strand he yett egy más közmunka léte­sítéséhez. Dr. Bencs Kálmán polgár­mester reflektált az inditványra és kiemelte, hogy ő a minisz­tériumban egyéb közmunkát ja­vasolt elsősorban, így az iparos­tanonciskola létesítését, a iiajdu­dorogi út kiépítését, a kaszárnya építkezést, a kormány azonban az utolsó sorban emiitett strand fürdőt választotta, mely lénye­gileg a tó kimélyitését is fogja jelenteni, miután száraz időben az igen csekély és nem eléggé szagtalan ilyenkor. Míg vízve­zetéke nincs a városnak, addig nem lehet vásárcsarnokról be­szélni. Elismerem, hogy a Bujtos és Érmellék rendezésre szorul, de egyelőre ezekkel várni kell. Dr Kovách Elek arra inti a várost, hogy ezekhez a közmun­kákhoz akként fogjon hozzá, hogy az előirt állami összeget ne lépje tul, nehogy a saját ter­heinket növeljük vele és legyen már jóelőre megállapítva a vég­zendő munka minden egyes részlete. Énekes János pápai prelátus bizonyos erkö'csi te­kintetek miatt nem barátja ugyan a strandnak, de ha a 90.000 P egyenesen arra a célra utaltatott ki, akkor azt meg kell csinálni. Kausay Tibor sürgősnek látja a munkanélküliségen való segítést, nem javasolja a késlekedést, ha­nem azonnal csinálják meg a Strandot, amig a nagy hidegek le nem állítják a munkát. Tóth Pál törvényszéki tanácselnök azon aggályának adott kifejezést, hogy az eddig tapasztalt pangás a Sóstón, a városnak semmi hasznot nem fog hozni, mert az Ököritó és a bujtosi strand erős versenytársak. De oda kellene hatni, hogy a Kisvasutak olcsó menetjegyekkel mozdítsák elő a strandhoz való közlekedést és a bujtosi strandot tegye ingyen népfürdővé. A képviselőtestület ezután el­határozta a közmunkák azonnali megkezdését. A Sóstónegyelőre a tavat szélesitik és mélyitik ki és a fürdő tervét készitik el­Nagyobb vita indult meg a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara kérelmének tárgyalása során. A Kamara helyiséget kért a város­tól és a polgármester javaslatá­ban az ipartestület most meg üresedett helyiségét jelölte ki erre a célra. Kovách Elek dr. felszólalásában kifejtette, hogy a javaslatot elvileg elfogadja, azon­ban a helyiségek tatarozását a város mostani nehéz pénzügyi helyzetében nem tartja heiyesnek. Murányi László dr. ezzel szem­ben azt hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen nincs másról szó, mint a képviselőtestületnek még 1913-ban meghozott határoza­tának végrehajtásáról, mig Fráter Ernő dr. a Kamara elnöke rámu­tatott arra, hogy az Ügyvédi Kamara intenziv működése a vá­ros kulturális és gazdasági érdeke Végül is Bencs Kálmán pol­gármester felszólalása után a képviselőtestület a javaslatot el fogadta. Heves vita fejlődött ki a piaci helypénzek fizetésére vonat­kozó módosított szabályrendelet tárgyalásakor is. Pápai Mihály a gazdaszövetség elnöke a mó­dosítás ellen emelt szót és kérte annak napirendről való levételét. Kausay libor vármegyei gazda­sági főfelügyelő hasonló érte­lemben emelt vétót a javaslat ellen a nehéz időkre s a gazdák súlyos anyagi helyzetére való hivatkozással. Kovách Elek dr. kifejtette, hogy bár a javaslat fontos szociális intézkedés, mégsem tartja időszerűnek, mert bizo nyos, hogy a helypénz beveze­tése felfogja emelni az élelmi­szerek árát. Garay Gyula dr. a gazdák elkeseredett hangulatára figyel­meztetett, amely szerinte még jobban elmérgesedhetik, ha a javaslat érvényre jut. Bencs Kálmán dr. polgár­mester ezzel szemben kifejtette, hogy a város pénzügyi politi­káját nem a hangulatok irá­nyítják. Senki sem becsüli nálá­nál jobban a gazdatársadalmat, de a város érdeke minden ér­zelmi motívumnál előbbrevaló. A költségvetésbe olyan bevéte­leket kell felvenni, amelyek 100 százalékban pozitívak. A bevé­teleknél óriási pangás mutat kőzik, mig a kiadások emel­kednek a legnagyobb takaré­kosság mellett is. Gondoskodni kellett tehát egy olyan adónemről, amely elosztva terheli a lakosság legnagyobb részét, ha nem akar­juk a községi pótadó feleme­lését. Kovács András, Hoffmann Bertalan, Pisszer János és Bog­dán Ferenc felszólalása után a képviselőtestület végül is 38 szavazattal 19 el szemben a polgármester javaslatát fogadta el. Több jelentéktelenebb pont tárgyalása után a közgyűlés este 6 órakor ért véget. ' - : .... ! — J;jB.£illi Világot járó lovas járt Nyíregyházán A nyiregyházi utcákon érdekes Iovasatak tűnt fel. Világjáró ma­gyar lovas. Peik Imre a neve. Nen? valami magyar hangzású név, de a lova, a Reniény már magyarabb nevet visel. Peák Imre eddig csak előtanulmányokat végzett, — de eközben is megtett csekély ii ezer kilométert. Nyíregyházán végiglo­vagolta a főbb utcákat és tereket, és ahol csak lehetett, levelezőlapot árusított. A kíváncsiakat röplapon világosította fi>i. Ezen a röpcédu'án elmondja a lovas vándor, hogy olyan dologra vállalkozik, amit előtte nem végzett et még senki. Lóháton akarja bejárni a világot. Utazásom célja — írja _ nemcsak a lovaglás, hanem tanulmány és propaganda is. Mielőtt megkezd­tem volna földkörüli utazásomat, próbaútra indultam^ hogy tapasz­talatokat szerezzek és nyelveket tanuljak. Négy évig jártam a ke­leti országokat, ahol mindenféle munkát elvállaltam, csakhogy fenn tarthassam magamat és tanulhas­sak. Négy évi küzdés után vissza­tértem hazámba és 1928. november 18-án ismét útnak indultam, de most már lóháton Remény nevü lovamon bejártam Romániát, Bul­gáriát. Törökországot, Görögor­szágot és Szerbiát. Visszaérkezve befejeztem próbautamat^ amely 11 ezer kilométert tett ki. Még ebben az évben ismét útnak indulok, de most igazi földkörüli útra. amelyett lóháton akarok megtenni. Eddigi utazásom minden pénzemet fel­emésztette és így emléklapok jö­vedelméből fedezem költségeimet. Remény lovamat is ki 'kell cse­rélnem. mert a nagy ut alatt meg­rokkant szegény. \ Ezeket írja a világkörüli útra váí lalkozó lovas, akit nagy sokaság nézett érdeklődbe Nyíregyházán. ^ ebérnemű és har/ s varrás & cAH6EW VARROGfpff Nyíregyháza, Vay Ádám-u. ' m»« nm u»ttc«» M PICIT Knpiaató minrfaaBtM

Next

/
Thumbnails
Contents