Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-05 / 251. szám

1930. november S. jrtÍRYIDÉK. 5 Basaryk megismételte a békeszerződések revíziójára vonatkozó nyilatkozatát Megérti Magyarország nehéz helyzetét és kész elismerni, hogy jelenlegi határainkat ki kell épiteni Londonból jelentik: A cseh köz­társaság 1 elnöke, Masaryk Tamás cikket írt a Saturday Revuebe, a melyben kijelenti, hogy híve_ _ a békeszerződések részleges revízió­jának. Mindenekelőtt a csehfegy­•verkezéssel kapcsolatosan megálla­pítja, hogy oly mértékben építet­ték ki a cseh hadsereget, amennyi" re lehetséges volt. Ezután rátér a. revízió kérdésé­re s kijelenti, hogy az európai békének legfőbb akadályát a Ien­jgyel korridorban és a magyar kér­désben látja. Ami a magyar kér­dést illeti, az a véleménye, hogy a háború előtti Magyarország visz­szaállitásáról sző sem lehet, — de megérti Magyarország nehéz hely­tét s kész elismerni, hogy a je­lenlegi határokat ki kellene egészí­teni. Hozzáteszi azonban azt is, —• hogy Csehország határait is meg kellene nagyobbítani. A határki­igazitás azonban csak a nagy- és kisantant egységes hozzájárulása esetén valósitható meg. Masaryk ujabb nyilatkozatáról megállapítható, hogy korábbi nyi­latkozatának Bqnes helyreigazító nyilatkozatával való összekeveredé­séből tevődött össze. m. Mezőgazdaság Az őszi szántásról Irta: BALOGH GYULA kir. gazdasági taná csos. törvényszéki szekértő. A lapok hasábjain minden ősz­:szel emlékeztetőként meg szokott jelenni egy-egy cikk, mely felhív­ja a gazdák figyelmét erre a nem eléggé hangsúlyozható talajmüve­lési munkára. Ezek a cikkek Ieg­többnyire a növénytermelés, talaj­müveléstani részébői vannak kivé­ve. melyek csak általánosságban, •sokszor az igen fontos helyi vi­szonyok figyelembevétele nélkül -tárgyalják a kérdést. Az idei most közzétett orszá­gos terményeredményekről és át­lagokról kiadott jelentésből sajná­lattal állapíthatjuk meg hogy a kalászosok katasztrális holdankénti átlaga 6.40 métermázsa^ ami bi­zony jórészben. pint a jelentés i3 kifejezi, a kedvezőtlen csapadék­elosztásra. illetve az igy beállott szárazsága vezethető visszra. — Most tehát megint időszerű, hogy legalább az utolsó percben ismét elővegyük ezt a kérdést, — mert még a fagy beálltáig so­kat tehetünk. — amellett kiszá­míthatjuk, hogy megközelítőleg mi a veszteség 'azáltal, ha a té­li csapadékkai nagy területeken nem gazdálkodnak okszerűen és takarékosan. Az ország 9.5 millió kat. hold szántójából körülbelül" négy millió kat. hold az őszi vetés, igy öt és fél millió hold marad meg a különféle tavaszi alá. Hozzávető­leges becslés szerint az legalább .ennek az 50 százalék^ — mert azt lehet mondani, csak a nagygaz­daságok végzik el egészben a munkát —tehát 2 és 3/ 4 millió hold megy neki szántatlanui a télnek. Az ebből "beálló károsodást kat. holdanként egy mázsa buzaérték­nek, .tehát 15 pengőnek vesszük csak fel. amit azt hiszem min­den gazda a minimumnak értékeL vagyis összegszerűen 40 millió pengőre becsülhető ez a veszteség, de inkább még több- Ezt a bevételi többletet elérhetjük megfelelő munkabeosztással és oda kell hatni, hogy el is legyen végezve, mert van idő elegendő minden év­ben erre. — Vannak itt egyéb hátrányok is a trágyázásnál, hu­musznál. műtrágyánál, de ezeket fel sem hozom v mert hosszabb elméleti és gyakorlati meg­világításokra kel'ene kiterjeszkedni. Tapasztalataim szerint ez a munka ép oly fontos nálunk, mint a csapadékban még kedve­zőtlenebbül álló alföldi síkságon. A szabolcsi partos, dombos vidé­künkön. az ősszel meg nem szán­tott területeken a talaj tömő­döttsége, összekeményedése miatt a téli csapadék nem tud kellőké­pen beszivárogni. Ezeken a hul­lámos területeken az esők és hó­oiva'dások alkalmával a leszivárgó és lefolyó vízmennyiség kilúgozza a talaj értékes fosfor v nitrogén és káli oldott állapotban levő táp­anyagokat, kimossa a trágyát, hu­musztartalmat. baktériumflórákat és leviszi a hajtatokba^ igy a tul­nedvesség miatt azután tavasz­szal a munka sokszor nem kezdhe­tő meg mindenütt kellő időben, — de sokszor elviszi a tizedik szomszéd kákás, zsombékos terü­leteire ugy, hogy a fáradságos és költséges talajjavító munkánk eredményét alig élvezzük, vagy csak részben^ a földjemk pedig nem tudnak javulásnak indulni. —< Az erősen homokos szélhordta partokon ez a munka elmaradhat^ de ezeknek a területeknek úgyis egyéb célt keli szolgálni. Az ősszel mélyen vagy mélyít­ve megszántott terület levegőt, nedvességet kap a talajélethez, megindul a korhadás, evvel a táp­anyag gyarapodás; az esőt % hóle­vet itatósszerüen beveszi és raktá­rozza. — a fold előkészül "a jövő esztendei hivatására, hogy le­küzdje az iden gyakran* beálló hosszú szárazságot^ a bizonytalan DIADAIi 7305 Szerdán és csütörtökön BŰNNEL SZERZETT DICSŐSÉ8 Amerikai diáktörténet 8 felv. — Főszerepben James Hall és Luisi BrocA Kísérő műsor AZ ELLOPOTT FARM Izgalmas cowboy dráma. Este szalonzene kitéret. terméseredményt. Legtöbbször még a műtrágyák jövedelmezősége is ezért marad el, mert az ősszel meg nem szántott területek nyáron már nem ren­delkeznek annyi nedvességgel, mint araennyire a szükség lenne, igy a bevitt tápanyagok nincsenek oly fokú oldottságban v hogy az a növiti ye. gyökerei által felvehető legyen. Az okozott hiábavaló költ­ségeket azután a műtrágyázás ter­hére szokták imi. Az őszi szántást a mi vidékün­kön már augusztus vége felé rendszerint meg lehet kezdem, amikor a gazdának van ideje, minthogy a vetéshez és betekan­táshoz ugy sem foghat hozzá. — Ekkor már van mindég annyi ned­vesség a homokos talajokon, hogy az eke a kellő mélységig le­megy. Amennyiben az ilyen korai szántáson néhány szál gyom ki­zöldülne. az télen kifagy, de ha meg is maradna, a borona, tár­csa vagy vetőgép ugy is kivágja, az érdességét a téli hó feltartózta­tásához pedig megtartja. A be­takarítás után folytathatjuk ezt a munkát és legtöbbször be is tud­juk fejezni. Gondoljunk még ar­ra, hogy nyáron az összegyűlt trágyánkat készítsük arra A táb­lára ki. melyre szántuk, illetve amelyikre következik és az őszi szántás előtt elteregetve azon­nal forgassuk alá. mert külön­ben a nitrogénba legdrágább rész, az alászántásig ammóniák alakjá­ban el is párolog a levegőbe. — Ezt a kérdést kézbe kell venni és el is keli intézni^ mert enél­kül nem lehet se a minőségi, sem a többtermelés kérdését hatható­san megoldani, de minél sürgő­sebben, mert a talajok elszegénye­désével együtt a megélhetési le­hetőség nehézségei és csak foko­zódni fognak. ; .• 1 Jugoszlávia detektivekkel hordatta ki a határra a magyar optánsokat Szegedről jelentik: A jugoszláv hatóságok szombaton mintegy 160 optáns magyar családot utasítottak ki az ország területéről. A töme­ges kiutasítást a szerbek a béke­szerződés értelmében rendelték el. A trianoni békeszerződés 66-ik pontja értelmében ugyanis 1920* ban és 1921-ben számos magyar család optált az utódállamok te­rületéről Magyarország javára. E magyar családok ezideig Jugoszlá­viában tartózkodtak és nagyon so­kan katonai szolgálatot is telje­sítettek és a jugoszláv illetőséget is számosan megszerezték. Az optánsokra vonatkozó nem­zetközi egyezmény értelmében az optánsok kölcsönös költözködésé­nek végső határidejét ez év októ­ber 31-ében állapították meg, de sokan reménykedtek a terminus meghossszabbitásában. E családo­kat azután teljesen váratlanul érte a jugosszláv hatóságok kiutasító végzése. Szombaton délelőtt detektívek jelentek meg az optáns magyar családoknál, akik a felmutatott ki­utasító végzés értelmében elrendel­ték az azonnali költözködést. Mind­össze félóra időt adtak a szeren­csétlen családoknak a csomagolás­ra. A detektívek azután az állo­1 másra kisérték őket, ahol azonnal bevagonirozták az optánsokat. A kiutasítást több helyen igen kegyet lenül hajtották végne. Igy egy apát, akinek a felesége haldokolva feküdt betegágyán, a fia pedig tí­fuszban feküdt, megbilincselve vit­ték a vonathoz, mert nem akarta elhagyni szerencsétlen családját. Számos családot arra kénysze­ritettek, hogy bútoraik hátrahagyá­sával üljenek vonatra. A kiutasított optánsok nagyré­sze, mintegy 160 család, vasárnap reggel 7 órakor érkezett meg Hor­goson keresztül Röszke magyar ha­tárállomásra. A határrendőrség értesítésére dr Beócz Béla rendőrfőkapitány - he­lyettes ugy intézkedett, hogy a ki­utasitottakat. akik között 40—50 gyermek is van s állítsák be Sze­gedre és két iskola tornatermében helyezzék el őket s telefonon a kül­ügy-, a népjóléti és a belügymi­nisztériumtól intézkedést kért. A három minisztérium tanácsa kozásainak érteimében egy magas­rangu miniszteri tisztviselő érke­zik Szegedre, mert kilátás van ar­ra, hogy a jugoszlávok még 50— 400 családot tesznek át a hatá­ron. Egyre nagyobb méreteket ölt a formosai lázadás Tókióból jelentik: A Formosa szigetén kitört maláj lázadás még egyre tart. A csapatok a legna­gyobb áldozatok árán ssem tud­nak eredményt elérni a felkelők­kei szemben. Több hadosztályt ve­zényeltek a szigetre, amelyek azon ban óriási áldozatok árán tudnak csak eredményeket elérni a gue­rilla harcot folytató malájokkal szemben. A francia baloldalt sajtó az álta­lános leszerelés mellett Párisból jelentik: A baloldali la­pok egyre élesebben foglalnak ál­lást az általános leszerelés melett. A szocialista Populaire szerint a béke munkáját Franciaországban csak az általános leszerelés bizto-" sithatja. Gyors cselekvésre van szükség. A radikális Republique hasáb­jain Daladier hangsúlyozza, hogy a radikálispárt ragaszkodik az ál­talános leszereléshez, melyet meg­felelő ellenőrzés mellett kell végre­hajtani. , , , A román kémszervezet ügyében négy ujabb letartóztatás volt Bras­sóban Bukarestből jelentik: Az orosz kémszervezet ügyében még min­dig folynak a letartóztatások. — Brassóban letartóztatták Timót La­jost, Pichler Jánost, Szabó Gézát Ceisler Sándort. Nem azért, mint­ha részesek lettek volna az össze­esküvésben, hanem, mert röpcédu­lákat osztogattak a munkások kö­zött, hogy tiltakozzanak a buka­resti kémek letartóztatása ellen, mert azok szent ügyért harcoltak. A bukaresti munkásság körében nagy feltűnést keltett ez a felhí­vás. mert köztudomásu, hogy a kémszervezet tagjai százezreket költöttek éjjeli mulatókban és igen pazarló életmódot folytattak. megbízásból a Vay Ádám»u. 7. sz. alatti házban s a Bencs László-tér 3. sz. alatti házban levő egy-egy üzlethelyiséget azonnalra, vagy december 1-től kezdődően. Dr. Nyerges Miklós ügyvéd Bocskay-u. 9/b. Telefon: 4-91. 7190-3

Next

/
Thumbnails
Contents