Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-10 / 230. szám

JNCVfRYIDÉK. 1930. október 10. Uj magyar iparág Irta: Vértes Vilmos országgyűlési képviselő. A mai fejlett műszaki tudás korában a modern hadsereget megfelelő fejlettségű és racionalizált ipar nélkül elképzelni nem lehet. Körülzárva ellenséges indulatu népektől, amelyeknek fenyegető fegy verkezése szinte minden képzeletet felülmúl, az elszánt és katonai erényeiről az egész világ népe által elismert magyarnak az élete a Duna völgyének kis darabkájára öszszezsugoritott, ezeréves határától megfosztott csonka hazájában, nagyon megnehezült. A legjelentékte lenebb megmozdulásunkat katonai készülődésnek veszik, a legenyhébb tiltakozásunkat, amelyet éppen 3 világbéke érdekében jogosan teszünk, háborús uszításnak minősitik és a valótlanságoknak egész özönét kürtölik szét a világba éppen azok, akik hadi felkészültségüket és hadi iparukat az utolsó tiz esztendő alatt szinte szédületes módon kifejlesztették. Egyik nagy politikai napilapunk egy izben megdöbbentő adatokkal leplezte le a csehek harci készülődését. Leleplezte azokat, akik a Népszövetségben, nemzetközi konferenciákon állandóan a leszerelésről és békés szándékaikról szavalnak. Leleplezte azokat, akik a pilseni Skoda-gyárat és ennek vállalatait odáig fejlesztették, hogy ezek ma több munkást — közel negyvenezret — foglalkoztatnak, mint foglalkoztattak a világháború kellős közepén és akik ma 42 cm-es kaliberig mindenféle fajta löveget, gyalogsági ágyút, aknavetőt, ágyút, mozsarat, repülőgépeket, gépkocsikat, páncélgépkocsikat, tankokat és páncélvonatokat gyártanak. Nekünk vasércünk sincs annyi és olyan, hogy külföldi behozatal nélkül acélt és vasat gyárthatnánk. Van azonban egy nemzeti kincsünk egy bamás, sokszor rőt szinü anyagunk, aluminiumércünk, vagy amint nemzetközi nyelven mondják: bauxitünk, minőségben olyan jó, mennyiségben olyan nagy, hogy szinte a legjobb és legnagyobb az eddig ismert bauxit településeki között. Ez az egyetlen, kohászati eljárásra alkalmas ércünk, melyet elejétől végig magyar földön, magyar anyagból tudunk kidolgozni, anélkül, hogy a külföldre szorulnánk. Nemzeti iparunkká kell ezt tennünk és ki kell fejlesztenünk a magyar alumíniumgyártást. Magyarországon az aluminiumfogyasz. tás három esztendővel ezelőtt mind össze 28 vagon volt, 1929-ben pedig már 60 vagonnál is többre emelkedett. Egy száz vagon, azaz ezer tonna termelésű aluminiumgyár pedig mar lukrativ s ma már a hazai piac fel tudja venni az itt gyártott alumíniumot. És ahány tonna alumíniumot gyártunk, anynyi magyar munkást tudunk foglalkoztatni. Az alumíniumgyártáshoz szükség van bauxitra, szénre és villamosáramra. Magyarország olyan szerencsés helyzetben van, hogy a bauxit és a szén szinte egy és ugyanezen helyen fordul elő. A szénmedencékben épült villamoscéntrálék az alumíniumgyártásnál felhasznált áram árát mérsékelten számlázhatják és az q'csó villamosáram ma már tulajdonképpen nem ís probléma. Esztendők óta küzdök a magyar alumíniumgyártás létesítéséért. Az idő igazat adott nekem, mert a maj gyar alumíniumgyártás ma már nem utópia, hanem gyakorlati lehetőség. Nagyjelentőségű iparág ez, amelynek létesítésére^ megvalósítására a honvédelmi kormány» is kértem, annyival is inkább,, mert a hazai szénbányászat külföldi példák után a legrövidebb időn belül áttér a szénlepárolásokra és elgázositásokra, amivef együtt jár az olcsó villamosáram termelés. Remélem, hogy ennek az uj magyar iparágnak megvalósítása nem fog fájdalmat okozni a minket körülvevő államoknak, amelyeknek alumíniumgyártásuk nincsen. Október 14-én, kedden lesz a vármegye őszi közgyűlése Szombaton, október n-én választják meg Szabolcsvármegyében a törvényhatósági bizottság virilis tagjait. Háromszor nyolcvan rendes és háromszor harminc póttagot választanak a vármegye kerületi központjaiban. Október 14-én, kedden rendes közgyűlés lesz a vármegyeházán. Ez a közgyűlés a vármegye őszi közgyűlése, amelyen a vármegye alispánja jelentést tesz az elmúlt félesztendő eseményeiről. Ezen a közgyűlésen jelenti be Mikecz István alispán az október 11-iki virilisválas?tás eredményeit is és itt tesz előterjesztést a kisgyűlés virilisi tagjainak megválasztása érdekében is. A keddi közgyűlésen egyébként a következő fontosabb tárgyak szerepelnek: 1 A belügyminiszter leiratai a Madridban tartandó közigazgatási kongresszuson a vármegyék képviselete, továbbá a vármegyei és községi alkalmazottak nyugellátásáról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában; Kecskemét város törvényhatóságának átirata a mezőgazdaság és kisipar terheinek könnyítésére szánt kölcsön felosztása és felhasználása ügyében; Debrecen város közönségének átirata a válságba jutott vidéki színészet megsegítéséről; Abauj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának a magyar csehszlovák határvonal mentén érdekelt vármegyék, városok és községek kártalanításáról megküldött átirata, alispáni előterjesztés a tiszaluc—nyíregyháza— vásárosnaményi, a nyíregyháza—dombrád— kisvárdai és a nyirábrány—nagykáli ói törvényhatósági közutak államosítása, a vármegye közútjain közlekedő teherszállító gépkocsiknak az útfenntartási költségek viselésébe való bevonása tárgyában, a számonkérőszék jelentése, alispáni előterjesztés a járási főszolgabirák világítási átalánya, a szolgabirák és vármegyei aljegyzők segélye tárgyában, a m. kir. miniszterelnöknek, dr. Kriston Endre püspök, örökös törvényhatósági bizottsági tagnak, vitéz revisnyei Reviczky László altábornagy, vitézi székkapitánynak a törvényhatóság üdvözlésére adott köszönő levele. r 1 Ezeken a főbb tárgyalási pontokon kívül személyi ügyek szerepelnek az őszi közgyűlés tárgysorozatán. á Nyíregyházán rendezendő Magyar Hét szónokai Megírta a Nyirvidék, hogy a nyíregyházi Magyar Hét minden napján lesz valami érdekes esemény, amely leköti a közönség figyelmét és alkalmas arra, hogy a felár jn utazó vidéki közönséget a Magyar Hét nagy jelentőségének eleven hangsúlyozásával meghódítsa a mozgalom eszmei és gazdasági támogatására. A Magyar Hét jelentőségét a szónokok egész sora fogja méltatni a nagy jelentőségű Hét különböző napjain és ezeket a lelkesítő szónoklatokat megafonon közvetítik a városban. Október 18-án, a Magyar Hét megnyitása napján, Szohor Pál főjegyző mond beszédet, majd Kovács László tanitónövendék előadja ugyancsak megafonba Bajza József Ébresztő c. költeményét, amelyet Bajza Kossuth Lajos magyar ipart pártoló Védegylet-mozgalmának támogatására irt egy századdal ezelőtt. Hétfőn október 20-án Nagy Lajos református lelkész, 23-án, csütörtökön Vietónsz József dr. kir. főigazgató, 25-én^ szombaton Péter Károly főgimnáziumi tanár, lesznek a Magyar Hét szónokai. A Magyar Hét programmja ezeken a lelkesítő beszédeken kívül minden napra tartogat valami rendkívülit a közönség szórakoztatására. !

A Magyar Hét megnyitására fel fog vonulni Nyíregyháza egész g ifjúsága is. Magy sikerrel zajlott ie a Leányegyesüiet A Leányegyesület vezetői min- > jutott s felhasználtak minden aldig szivükön viselték azoknak a jj kaimat arra, hogy jó szívből fagyermekeknek a sorsát, akiknek 8 kadó áldozatkészségük körébe beaz életből csak a mostoha rész 5 yonják a társadalmait is s a s'zegéj r. Ság •jflgt mmmm üPOXaLO mO&^rÓ Csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor UFA nagy idei néma film újdonsága L $ L 1 A HARVEI a bájos szépséges filmprimedonnával ABORNEÓI SZÖKEVÉNY Wohl Lajos ,.Der vagabund von Acquator" c. bűbájos regénye filmen Rendez

te^Qutter Johan. Ufa hiradó. Burleszk. Magyar híradó Szombaton és vasárnap az első hangos detektív film Álarcosok harca (Beszéd nélkül magyar felirattal) nyek sorsán könnyítsenek. Ennek a nemes akciónak céljait szolgálta az a kedves, felejthetetlenül szép kis gyermekelőadás, amelyet tegnap délután rendeztek s amelyet ma délután megismételtek. Az Apolló Mozgóképszínház nézőterét zsúfolásig megtöltötte a közönség, hogy a kicsinyek szárnypróbálgatásaiban gyönyörködjenek. S ami báj, kedvesség, kellem csak feltalálható az apró emberkép lényében, az mind ott lüktetett a kis művészek előadásában, énekében, táncában. Az előadást Görömbey Évi prológja vezette be. És ha a kezdettől sok függ, akkor Görömbey Évi már maga megnyerte a csatát, kis társai részére is. Olyan bátran, kedvesen, értelmesen beszélt, hogy szinte hajlandók lettünk volna azt is elfeledni, hogy nem egy kis leány, hanem egy komoly néni szól a közönséghez s a nagyszámú gyermeksereghez. Utána Horthy Évi lépett a pódiumra, aki mesét mondott, majd a

z egyes műsorszámokat is ő konferálta be. Sok feladatot róttak reá, de megbirkózott vele emberséggel. Nagy derültség fogadta a Schwartz bácsi játékosboltjából hozott beszélőbabát, amelyet Érben Mária személyesített meg s pösze beszédével, énekével hódította meg a jelenlevőket. Sok tapsot kapott a Károlyi-kerti séta három kis szereplője is, a bájos kis Erőss Lila, akinek d fiúnak öltöztetett Juhász Klárika és Geruska Zoli udvaroltak nagy igyekezettel, a kis Lila pedig huncut szemeivel igen-igen megbabonázta nemcsak az udvarlóit, hanem a közönséget is. Molarovits Kató és Zsuska, sok kellemmel táncoltak. Érben Kató mint libapásztorleány énekelt igen kedvesen. A kis műkedvelő társaság nagy sikert aratott tagjai sorában most Jakó Bea következett, aki páratlan ritmikai érzékkel, sikkes mozdulatokkal táncolt egy angol táncot, amely annyira megtetszett a közönségnek, hogy meg kellett ismételnie. Ugyancsak ő volt a néger táncosnő is s ebben a szerepben is alig akarta leengedni a közönség a színpadról. Nagyon kedves kis jelenet volt az, amelyben Görömbey Évi, a tanulástól idegenkedő leány szerepét alakította s a tankönyvek megszemélyesítői, Juhász Mária, Orbán Valika, Oláh Mária, Légrády Baba és Suhanesz Marika egyegy versszakban tanították meg a könyv nagy hasznára. A kis jelenetet ismét egy bájos táncosnő váltotta fel. Eábry Erika táncolt könnyed finomsággal egy tündértáncot s annyira tetszett a tánca, hogy meg kellett ismételnie. Az előadás második felében Görömbey Éva énekelte a forgójáték szövegét, majd a színpadra libbentek forgóikkal Fried Márta, Vasváry Edit, Fábián Sáiika

r Szeghy Márta, Szitha Sárika, Baruch Éva, Antal Zsuzsa, Orbán Valika s ügyes táncszámot mutattak be. A nyolc gyönyörű kislány bájos szereplése sok tapsot váltott • ki a jelenlévőkből. — A forgótáncot két görlcsoport tánca váltotta fel. A matróztáncban Dittmer Csaba, Lakner Dasu, Kom játhy Csaba, Juhász Gyurika, Gonda Pista, Geruska Zoli, Gergelyffy Miki, Kerekes Pali, a japán táncban pedig Spányi Irmus, • Vén Jolán, Szentirmay Márta, Hazsina Ellet, Légrády Pötyi, Heringh Márta, Kelemen Böske ésTornay Gizi szerepeltek. Mindkét táncban sok ötletesség, a kis táncosok részéről pedig eleven vidámság, ügyesség nyilatkozott meg. A műsor utolsó száma Jak&