Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-05 / 226. szám
JSfVfRYIDÉK. 1930. október 5. A meginduló munka áldott zaja, friss kopácsolás vidám lármája, kalapácsok ütemes zengése fogja rövidesen felverni az ország őszi csendjét, a tétlenségre kárhoztatott munkáskezek újra marokra foghatják a szerszáCioft, s a napsütötte magyar arcokról a munka egészséges verejtéke szép sorjában lemossa a gondterhes redőket. Lesz munka, egyre fokozódó munkaalkalom, amely mindjobban megapasztja a munkanélküliek szomorú csapatát, kenyeret adva annak, aki önhibáján kivül lett kenyértelen. Országszerte megindulnak a közmunkák: megindulnak tüstén, halogatás nélkül. A kormány az állam minden anyagi és erkölcsi erejének latbavetésével szembeszáll a szörnyűséges világrémmel, amely egyformán pusztit Európa egész testén, nem kiméivé meg győzőt és legyőzöttek gazdagot és szegényt, adóst és hitelezőt, mesterségesen felduzzasztott és megcsonkitott országot. De rm megfosztottságunk ban. guzsbakötöttségünkben isbát ran szembeszállunk a nemzetek közötti esztelen gyűlölködés által előhívott rémmel és csökkent anyagi erőnkkel is. rendületlenül bizva & nemzetünkben rejlő véghetetlen erkölcsi erőkben megkezdjük a legnemesebb, de legnehezebb akciót: a munkanélküliség elleni harcot. E harc élére az állam áll a közmunkák országos megindításával, példát adva az autonóm megyei és községi testületeknek, de még a magánvállalatoknak is. Mert mindent egyedül az államhatalomtól, a kormány; tói várni nem lehet, s ha a vezérkedés, az áldozatkészségben való példaadás őt illeti is, erején felüli erőfeszitésre a köz érdekében sem vállalkozhatik, hiszen az állam pénzügyi szilárdsága mindnyájunk boldogulását, létét jelenti. Tudjuk ezt jól a mult szomorú tapasztalataiból. Munkát adni mindenki kezébe^ akinek csak munkát adni bír — ez az elhatározás vezeti a kor mányt, amikor országszerte megindítja a közmunkák hosszú sorát ám mindenki kezébe munkát adni, ez a mai viszonyok között, a vi-i lágspekuláció által mesterségesen lenyomott gabonaárak mellett bizony olyan gigantikus feladat, amelyet a kormány csak az egész nemzet, az egész nemzeti tőke ön-< feláldozó, vállvetett segítségéve* oldhat meg sikeresen, fokozatos előrehaladással. A kormány a közmunkák megindításánál elsősorban arra volt fi-* gyelemmel hogy a legkülönbözőbb szakmáknak, néprétegeknek a munkanélküliségén segítsen. A ház épitési akcióval az építőipari munkásokon segit, az útépítésekkel a földmunkásokat, a kubikosokat juttatja kenyérhez. A város, a falu, a tanya népe egyformán meg-, kapja a maga munkaalkalmát, a kormány gondoskodó szeretete mindnyájunkra egyformán kiterjed. Tehát munkára fel! Munkára azok, akik üjra megfoghatják az elengedett kalapács nyelét, — és további kemény munkára, küzdelemre a munkátlanság ellen. Fogjon össze kormány, megye, város és magántőke s magyaros hit-? tel % önzetlenséggel és lendülettel szorítsa ki fokozatosan hazánkból az idegenből becsempészett munkanélküliség nemzetközi rémét, j — Német nyelviskola. Született német úrinő német tanfolyama kezdők és haladók részére. Virag-u. 8. sz. Folytatólagos kurzusok egész éven 4t. < , >•. i ,j j i -V'; V ' í I * , r r " l "í A vértől ázott magyar Golgotáról Szellemhangokon üzentek nekünk, Aradról üzent a Nagy Tizenhárom, I Hogy jobban fájjék, vérez zék sebünk, Aradról hir jött, a Hős Tizenhárom Sóhaját hozta Kárpátok »zele, A bitók fája vérgyöngyöket könnyez, A vértanuknak buzog szent sebe. e OrszágtemetésiJ Arad. október 6... Kezünkön bilincs, könnyezünk, sírunk, Hát rajtunk mindig csak porkoláblakat, Oh meddig, meddig tart szörnyű kinunk? Mért van temetés az országon végig, Még meddig jár a halottas batár ? -1 Dermesztő csöndben, sin éjszakában Komoran virraszt a magyai határ. Testvér, jól figyelj, bár sötét az éjünk S halotti zsoltár lett már. a dalunk, Azért mi mégis száz istenverésben Magyarok voltunk, magyarok vagyunk. Süvítsen végig vad orkán dörgéssel ' A rab Kárpátok jajgató szele, Ha könnyel, gyásszal, magyar fájdalommal A szivünk, lelkünk, csordultig tele. Zokognak, sirnak a kárpáti erdők, !-: Magyar vért görget minden kis patak, Tenger sóhajtás, könny, zokszó, imádság, Száll a fekete magyar ég alatt. Felzokog fájón, bilincsben) a 'Tátra S reszket kínjában a Hármas-halom, Az egész ország csupa merő sirás, Egy testetöltött szörnyű fájdalom. Valahol m ess/e, ott a M»ros partján Most megremegnek ódon várfalak, Ahol magyarul álmodni is vétek, Ahol magyarul sirni semszabaa, De ahol virraszt a vértanuk lelke S dobognak forrón a magyar szivek, Vájjon meddig kell még gyötrőn szenvedni ? Vájjon szabad-e hinni és minek? Áll a vár s virraszt szomorú magányban, Borostyánfedte, csöndes méla rom, Tűnődik régen, számtalan sok éve, Ezeresztendős magyar bánaton. Itt ma is kisért a vértanuk lelke Ahol hős éltük fonala Szakadt, Itt ma is gyász van, megkönyezik őket Ezek a szürke, mohos vén falak. Most dobban a föld... Arad véres földje... — Hol bitók nyomán forró könny pereg — Egy földrengető dördülés zeng által S csatára készen áll a hős sereg, Valóra válnak álmodott legendák, Valóra válnak álmodott csodák, Csak Tizenhárom suhan szellemszárnyon És fújják, fújják a szent harsonát 1 A kürtszó riad... tárogató zendül... Villám cikázik... jászlót bontanak... Az Adriától Verecke ormáig Életre keltik mind a holtakat I És süppedt sirok, korhadt keresztek közt A Tizenhármak lánglelke ragyog S mind utrakelnek az ő szent nyomukban Halott katonák... hősök... magyarok... Árpád párducos, sok hős daliája, A Mohi-puszta véres árnyai, Hősvértől piros Mohács ifjúsága És Nagy Rákóczi vad kurucai, Vakít 48 legendás világa — Itt ezer éve könny és vér pereg — Vízaknán dörög újra a szent ágyú S dallal rohannak a hős székelyek! -j . Ha már az élők elvesztettek mindent S ha nincs már elszánt magyar akarat... Hát a hős holtak kelnek /el a sírból Hogy a Hazáért újra halja nakl Pirulj jelenkor hitvány, korcs magyarja, Mint ahogy arcom most érted pirul, Ök szerzik vissza ósl örökségünk S az ellent iizik szent határirul. Éjféli órán szellemek robognak, Csattogva, zúgva bömböl a vihar, Bilincsek földjén, gaz hitszegés ellen, Harcol elszántan százezer magyar. Csak Tizenhárom megy a sereg élén Csak Tizenhárom hős szellem vezet S a legutolsó "hazafoglaláson Győzelmet arat a hős szellemsereg!' . * mm Arany György. JEGY szárazelemek ás telepek zseblámpa és anódteiepek számára. 5714-30 TeljesitményUk felülmúlhatatlan! Minden szaküzletben kaphatók. Földi Mihály regényei Földi Mihály az irodalom fiatal nemzedékéhez tartozik, még adg haladta tul a harminchatodik évét, de már terjedelemre és értékre egyaránt nagy jelentőségű munka áll mögötte. Nagyon fiatalon kezdte, még érettségire készülő diák volt, amikor feltűnt egy-két meglepően érett formájú és éles megfigyelésü novellájával. Akik akkor nagy Ígéretnek vettük ezeket a fiatalkori dolgokat, ma ugy nézhetünk ' Földire^ mint aki beváltotta a mi igéretünket. Aki ma fel akarja sorolni legjobb regényíróinkat, azokat, akik a legmagasabbra jutottak ugy irodalmi értékben, mint az olvasóközönségre tett hatásban, — annak okvetlenül eszébe jut Földi Mihály neve. Egyes köteteinek nagy hatása ösztönözte kiadóját a Franklin Társulatot arra, hogy most regényeinek együttes és egységes gyűjteményét vigye a közönség elé egy szép 12 kötetes sorozatban. Egy ilyen gyűjtemény megjelenése szinte kényszerit arra, hogy állást foglaljunk vele szemben és számot adjunk magunk nak arról, hogy mit jelent Földi Mihály munkája a magyar irodalomban. Első írásaiban meglepett — sokakat meg is ijesztett — megfigyelésének pontossága és ábrázolásmódjának tárgyilagos realitása. Egy 18 éves ifjú, aki ilyen tisztán lát és ennyire el tudja különíteni saját szubjektivitásától amit látott, sokaknak szemében szinte aggasztó volt. Akik azonban hittek benne, azok megérezték a realisztikus forma alatt a még szóhoz nem jutott érzékenységet s az emberi érzést. Az élet kereke áltai elütött kicsiny szenvedő emberekről irt, 5 épen sorsuk megfigyelésének pontossága árulta el, milyen mély szolidaritást érez velük. Még a felszín alá rejtve, de már érthe tőén kisugárzott ezekből az írásokból egyike azoknak a tulajdonságoknak, melyek ma egyik főerejét teszik Írásának: az ember sorsa iránti szenvedélyes érdeklődés. A reális szemlélet alól kibukkant a rejtett idealista. Ez az idealizmus, sodorta bele a pesszimista áramlatba. A fiatal lélek szembekerült az élet valóságaival, a szeme kinyílt e valóságiok sötét és fájdalmaselemei számára, érzékenysége izgalomba jutott, szenvedéssé horzsolódott az élettel való súrlódásban. Nagyon érzékeny fiatal lelkek, ha ráébrednek az ifjúi illúziók megsemmisülésére, mindig inklinálnak a sötéten-látásra. Az az óriási hasadék, ami az ifjúi illuzionizmus ésa reális élet valósága között van, forrása az ifjúság betegségének, a pesszimizmusnak. Lelki erő dolga, hogy valaki hogyan és mikor tud belőle kigyógyulni. Földi ugy gyógyult ki, hogy leszámolt vele nagy, háromkötetes regényében, a Szaharában. Legyűrte azzal, hogy kifejezte. A Szahara sötét képei azonban nemcsak ezt a lélektani felszabadulást mutatták, nemcsak ar iró érzékenységének keserves küzaelmét önmaga ellen, hanem az: