Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-23 / 241. szám

JSftÍRYIDÉíC 1930. október 23. „Fogjátok meg egymás kezét és ne engedjétek el soha" A különböző felekezetek baráti kézszorítása és testvéri ölelkezése volt a vasárnapi uni­tárius istentisztelet, melyet Józan Miklós püspöki vikárius tartott az állami tanítóképző zsúfolásig megtelt nagytermében Józan Miklós budapesti unitári­us püspöki vikárius, felsőházi tag, a csonkamagyaro'szágt unitáriu­sok lelki főpásztora 9zombaton és vasárnap ismét Nyíregyházán volt. Eljött a Nyírségre szakadt unitá­riusok hivő szavára, hogy őszi há­laadó istentiszteletet társton és un szentvacsorában részesítse a Nyíregyházán és környékén lakó unitárius híveit. Józan Miklós májusi, legelső lá­togatása alkalmával is meleg, sze­retetteljes fogadtatásban része-, sült Nyíregyházán. Most ezt a bensőséges vonzalmát és őszinte tiszteletét ismételten s talán még fokozottabb mértékben kifejezésre juttatta városunk közönsége azza], hogy a vasárnap délelőtti unitá­rius istentiszteleten — annak elle­nére. hogy ugyanabban az időben még számos nagyfontosságú ün­nepség; volt Nyíregyházán — még­is felekezet' különbség nélkül zsúfolásig megtöltötte az ál­lam: tanítóképző nagytermét. Józan Miklós országszerte köz­ismert jóságos arany szivével, le­kötelező^ barátságos, közvetlen modorával' és őszinte, szeretéttel­jes egyéniségével egy csapásra meghódította Nyíregyháza közön­ségét is. . ; A különböző felekezetek ba­ráti kézszorítása, testvéri öiel­' fcezése volt a vasárnapi unitá­rius istentisztelet amelyen Józan Miklósnak, a ma­gyar igazság hivatott apostolá­nak, a hazaszeretet legszentebb érzetétől áthatott beszédére leom­lottak a felekezeti korlátok és mi nem éreztünk ott mást, csak azt. hogy magyarok vagyunk. — Lelkünk egy rövidke órára visz­sza szállt bérces hazánk könnyel áztatott szomorú földjére, ahon­nan az Olt, a Küküllők, a Maros minden csobbanása búsongó ma­gyar sóhajtást hoz Csonkama­gyarország felé. »Fogjátok meg egymás kezét — mondotta az unitáriusok főpásztora — és r.o engedjé­tek el soha!« 1 És mi ott fogadást tettünk ma­gunkban, hogy Józan Miklós sza­vait szivünkbe zárjuk és egymás kezét még szorosabbra fogva, nem engedjük el soha. Józan Miklós szombaton dél­ben a gyorsvonattal érkezett Nyíregyházára. Ünnepies fogadá­sára az unitárius hívekből külön bizottság alakult v amely egy óra­kor meg is jelent a pályaudvaron. Ott azonban a vonat érkezését jel­ző táblák azzal fogadták a bizott­ság tagjait, hogy az 1702-es gyorsvonatnak 70 perc késése van. Munkatársunk, aki szintén benne volt a fogadó bizottságban ér­deklődött a szolgálati teljesítő por tásnál is, aki maga is megerősí­tette a hírt, hogy a budapesti gyors valóban 1 óra 10 perc he­lyett 2 óra 20 perckor fog befut­ni. A bizottság tagjai erre, mi­vel a vonat érkezéséig még közel másfél óra idejük volt, nyugod­tan visszatértek a városba. —. Amikor azonban 2 óra után né­hány perccel újra megjelentek a pályaudvaron^ ott azzal fogadták, hogy a gyors már két órakor be­jött. Igy történt meg az a sajnála­tos körülmény, hogy Józan Mik­lóst a bizottságnak csak 1—2 tag­ja fogadhatta, akik egészen vélet­lenül 2 óra előtt érkeztek vissza az állomásra. Ilyen súlyos téve­désnek a vonatok érkezését illető­leg még sem volna szabad megtör­ténnie. ; ' \ Amint később Józan püspöki helynök elbeszélte a vonat késését az okozta, hogy Uj szász közelében a mozdonyt defektus érte. Kiesett a mozdony csapágyának egyik al­katrésze. A bajt a mozdonyvezető a gép zakatolásának rendelle- ,'• nes zenéjéből vette észre és csaK az ő lélek jelenlétének | köszönhető, hogy borzalmas katasztrófa nem történt. A hirtelen fékezés következté­ben ugyan a fekete kávé a vendé­gek ölébe loccsant az étkező ko­csiban, ezt azonban jelen esetben szívesen megbocsátották az uta­sok és örültek^ hogy ilyen kis .kel­lemetlenséggel meguszhatták a még néhány perccel előbb halállal fenyegető veszedelmet. Józan Miklós a pályaudvarról egyenesen az állami tanítóképzőbe ment. ahol Lukács Béla igazgató, mint első látogatása alkalmával, most is igaz erdélyi testvéri sze­retettel bocsátotta a püspöki helynök rendelkezésére az intézet vendégszobáját s az istentisztelet céljaira a képző dísztermét. Józan Miklóst szombaton ebédre Csipkés Ödön kir. törvényszéki biró, va­csorára pedig dr Vernes István kir. ügyész látta vendégül. Szom­bat délután autón kirándult a Sóstóra, majd unitárius híveinél tett látogatásokat Józan főpász­tor. "" ( Az unitárius istentisztelet, ame­lyen. amint. fentebb említettük, a közönség felekezeti külömbség-. nélkül zsúfol,ásig megtöltötte az állami tanitóképz'ő nagytermét, vasárnap délelőtt ro órakor kez­dődött. Az őszi hálaadó urvacso-* rával "összekötött egyházi szertartás valameny- ' nyi mozzanatát Józan Miklós püspöki vikárius végezte. — A kántori teendőket Szabó Géza áll. tanító^ okleveles református kántor látta el. Az urvacsoraosz­táshoz szükséges kegyszereket a debreceni leányegyházközség ad­ta kölcsön. A debreceni léányegy­házközség dr Imreh közjegyző he-< lyettes unitárius egyházi gondnok­kal az élén több tagjával képvisel­tette magát s a környéken lakó üniH tánus hivek közül is sokan be­jöttek az istentiszteletre. Az istentiszteleten a következő egyházi énekeket énekelte a gyü­lekezet. Fennálló ének: »Im Íjé­jöttünk templomodba...« Főénekr »Szálljon buzgó, szálljon forró ének Hozzád...« »Jer az Urnák asa tálához...« és »Szent vagy Isten, szent vagy...« Kimagasló mozza­nata volt az istentiszteletnek a »Szeretlek Isten, véghetetlent.. kezdetű közének, amelyet Szabó Géza kántor szólóban adott elő az ima és egyházi beszéd között kellemes, szép színezésű hangor­gánummal. : Józan Miklós költői szárnyalású imája, a legtökéletesebb szónoki készségekkel felépített gyönyörű ünnepi beszéde és a lelkek húrjain zengő ágendája egyaránt lenyűgözte és áhí- | , tatba ejtette a hallgatósá­got felekezeti különbség nél­kül. Az egyházi beszéd alapigéjét a 24-ik zsoltár 3-ik, 4-ik és 5. részé bői merítette a főpásztor. »Kicso­da megyén fel az Urnák hegyére — mondja a Szentírás — és kicsoda áll meg az ő szentségé­nek helyén? — Az ártatlan kezű és a tiszta szivü, aki fel nem emelte lelkét a hivalkodásra^ sem csalárdsággal meg nem esküdt. —• Ez vészen áldást az Úrtól és igazságot az ő idvezitő Istenétől«. A tudás tökéletességévei és a hit meggyőző erejével analizálja Józan Miklós a Szentírás szavait. Az Ur hegyét v a lelki magaslatot a kegyszereivél előtte álló Ur asz­talához hasonlítja^ ahol tisztább a levegő, könnyebb a lélegzetvétel és ahol közelebb érezzük magún­KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII., Baross-tér 23. A Keíeti pályaudvartól alig;2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye - Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 10 P. Fürdőszobás szobák. Rádió. Telefon a szobákban. 3425 Tulajdonos : PALLAI MIKSA _ C*ak gyágywertárban kaphatók. ( B A^ EF Aspirin (felülmúlhatatlan. VR. kat az Istenhez. »Az Istennek igaz tabernakuluma — mondja Józan Miklós — az egyes em­beri szivekben van. Ezeknek a tisztaságától, „ártatlanságától függ az egész Istenimádás^ a szeretet és a szertartás.« A hazaszeretet legszentebb lángja lobban ki sza­vaiból. amikor az Igazság fej­tegetéséhez ér. »Az Igazság pil­léreire van felépítve az örökrend; ne engedjük, hogy megúiogjanak. Álljunk az igazság pillérei mellé, mert. ezeken nyugszik a mi ezer éves magyar ha­zánk is.« Az egyházi beszéd, majd az: ágenda elhangzása után az ur­vacsoraosztás következett. Közel ötvenen járultak az Ur asztalá­hoz. Nagyon sokan vettek urva­csorát a gyülekezet nem unitárius hivei közül is. A bensőséges, lé­lekemelő ünnepség keretében le­folyt unitárius istentisztelet a Himnusz eléneklésével'ért véget. Az istentisztelet után Józan­Miklós dr Horváth Mihály buda­pesti egyetemi orvosprofesszor­nak gyógypedagógiai előadását hallgatta meg. Délben a püspöki vikárius tiszteletére közebéd volt a Koronában, amelyen vidéki ven­dégek is megjelentek. A közebéd­ről egyenesen a pályaudvarra ment Józan Miklós^ ahonnan a 4 óra 13 p>erckor induló gyorsvo­nattal utazott vissza Budapestre. Könnyen megközelíthető helyen, a Kaszinó épületében nyílt meg » Solymossy képszalon kiállítása A Solymossy képszafon kiállí­tása, amely olyan nagy sikert aratott a műértő és műpártoló közönség körében a városháza nagyterméből átköltözött a Ka­szinó épületében lévő nagy sarok­üzlet helyiségébe. Az intim kör­nyezetben még jobban érvényesül­nek a kiállított szebbnél-szebb képek. 1 1 Az érdeklődés a kiállított fest­mények iránt egyre növekedik,, ugy hogy a kiállítás rendezőjének már utánpótlásról "kellett gondos­kodnia. ; f A kiállítás továbbra is belépődíj. nélkül tekinthető meg. GIJÖZÖDJCK M€G arról, hogy a legdivatosabb, legszebb és legolcsóbb őszi NŐI KALAPOT WFLLÜCRNC kalapszalonj ábart vásárolhat. Alakítást, javítást, díszít tést és vasalást otcs n vállal. Luther­utca 20. szám. Lova s Kovács-ház (Tanulólány felvétetik,. tekintse meg a Magyar Héten a vidék legnagyobb kárpitos és bútor, áru csarnokát, ho! Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bátorárúi rendkívül olOSÓ árban kerülnek eladásra, m m. hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 6, 12 és 25 hónapig teijedő részletre Í81 VaS- és rézbutorok. 1 SUHANESZ kárpitos és bú torcsarnoka, Nyíre gyháza. Főüzlet: Kállai-u. 1. íSg F Eg N H 3 Af Vételkényszor nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents