Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-23 / 241. szám
1930. október 23. LNYÍRVIDÉK. 7 Észrevétel a nyíregyházi kirakatversenyrői A »Magyar Hét« nagy propagandisztikus megmozdulása talán egyik városban sem volt olyan intenzív, olyan lelkes és a társadalmi eró'k összefogásának olyan hatalmas dokumentuma, mint Nyíregyházán. A város vezetősége állott az élére a szervező bizottságnak és a közönség támogatásával hatalmas program keretében ismertette az elmúlt na,pokon a Magyar Hét nemzetmentő jelentőségét. És amig a látványosságok, a .művészi produkciók a Magyar Hét jelentőségét emelték ki; amig .a zene. a költészet és a színművészet szivárványos utján eszméltették a való igazságra a polgárságot, addig a nyíregyházi iparosok és kereskedők a nemes versengés lázától hevítve, serényen rendezték kirakataikat^ hogy .a magyar árut méltókópen mutassák be a közönségnek. t A kirakatversenjen úgyszólván .minden nyiregyházi iparos és kereskedő résztvett a szépségnek és Ízlésnek olyan dus tanújelét adva ; hogy a bírálóbizottság nagyon nehéz helyzet előtt állott. Az egyes kirakatok között csak árnyalati külömbségeket lehetett észrevenni, csak stílusbeli differenciák mutatkoztak és éppen ezért a döntés nehezen, csak hosszas mérlegelés után sikerült, mert tulajdonképen minden kirakatrendező dijat érdemelt vofna. A zsűri szemléje után mink is végignéztük az üzletek kirakatait és meglepődve állapítottuk meg v hogy valóban nehéz a választás. Különösen ifj. Hegedűs András hentesüzletének kirakata ejtette bámulatba a közönséget. Egy sajnálatos tévedés folytán a kirakat a zsüi szemléje alatt zárva volt, miután a tulajdonos jóhiszeműen azt hitte, hogy a szemle hétfőn az esteli órákban kezdődik, mint ahogy az hirdetve volt. Hogy B zsűri miért mdult eí már délután 4 órakor az esti kirakatok megszemlélésére, — nem tudjuk, de mindenesetre az bizonyos, hogy Hegedűs András kirakata, feltétlenül a díjazottak között lett volna, jba a sajnálatos tévedés nem játszik közre. Mert hentesáruból ilyen Ízléses, finom kirakatot kiállítani egyenesen a művészi rendezés határain mozog és szinte túlhaladja az emberi fantáziát. A füstölt kolbászfélék^ kitűnő sonkák koszorúja között ott fehérlik, mint valami cizellált dombormű a disznózsírból, paprikából és fűszerfélékből kidolgozott magyar címer. Lent a villany fényáradatában egy pompás, ízletes sültmalac ragyog, körülötte stilusos elrendezésben az izesebbnél ízesebb nentesáruk, amelyek mind Hegedűs András gyárából kerülnek ki, még a pompás »prágai« sonka is, amely felülmúlja a csehek világhíres készítményét. A kirakat annyira meglepte szép ségével e sorok íróját, hogy a Nyirvidék fotoriporterével, Csépány Jenővel lefényképeztette, hogy a fénykép a magyar iparos szorgalmának, tudásának és ízlésének örök tanuja legyen. Az ipari fogyasztás a mezőgazdaságot táplálja Ha a magyar gazda magyar iparcikket vá=árol. — eltekintve at-. tói, hogy a magyar iparcikk ma épp olyan olcsó és épp olyan jó, mint a külföldi — nemcsak a magyar ipari munkásnak ad kenyeret, hanem ezáltal önmagával is jót tesz. A magyar gazda ugyanis f jobb áron fogja tudni eladni a | búzáját^ a borát, az állatját, az ,1 Annyit már tudunk, hogy dr. Raffay Sándor bányakerületi év. püspck. báró Feilitsch Berthold gyámintézeti világi elnök, Ziermann Lajos soproni lelkész egyházi elnök, Kuthy Dezső az egyetemes egyház főtitkára, a miskolci 'és sátoraljaújhelyi ev. nőegyletek küldöttsége érkeznek részben szombaton délután^ részben az esti vonattal Nyíregyházára. Az ünnepélyek sorrendjét szombaton 3 órakor ifjúsági istentisztelet vezeti be. amelyen dr. Csengődy Lajos salgótarjáni lelkész mond beszédet. Este a Nőegylet teát ad a vendégeknek s utána 8 órakor a Városi Színházban ünnepi előadás lesz. Másnap, vasárnap délelőtt a szokásos két > tentiszteletet tartják meg, amelyeken Jakabfy György békéscsabai lelkész és dr. Raffay Sándor tartanak beszédet. A gyámintézeti közgyűlés fél 12 órakor kezdődik. aprójószágját akkor, ha a mezőgazdasági és élelmezési cikkek legnagyobb fogyasztóinak: a városbeli munkásoknak keresetük lesz és azok bérüknek egy nagy részét megfelelőbb táplálkozásra költhetik. Tehát a magyar ipar pártolása, magyar iparcikkek vásárlása: a mezőgazdasági válságnak is orvoslása. 1 _r Szombaton érkeznek városunkba a magyarországi evangélikusok vezérférfiai A Magyarhoni Ev. Egyetemes Egyházi Gyámintézet vasárnapi közgyűlésének ünnepi lefolyására a helybeli ev. egyházközség vezetősége megtette a szükséges intézkedéseket s minden jel arra mutat, hogy a közgyűlés és az azzal kapcso atos ünnepi mozzanatok méltóak lesznek az ev. egyház múltjához s ahhoz a nemes szociális munkássághoz, amelyet az ev. egyetemes gyámintézet teljesít. Az egyház vezetősége a városunkba érkező egyházi és világi előkelőségeket ünnepélyes keretek között kívánja fogadni az állomáson s tiszteletükre vasárnaptár sas ebédet rendez. Az ünnepi közgyűlésre érkező vendégek névsorát még nem zárták le. a jelenkezés még tart. — YILLANY világítást, csengőt, motort, dinamót, villámhárítót, házitelefont, rádiót szerel, javít hor\?Atn jAnos villamossági vállalata Bethlen-u. 16. Telefonszám: 5-62. Accumulátor töltés. m — A Divat Record október 15-iki száma megjelent és kapható az Ujságboitban. (Regény.) 9 Irta Péchy-Hörváth Rezső. De most, amig lassan az öltözködéshez látott, egyszerre fáklyásodva világosodott meg előtte az a régi igazság, amit eddig állhatatosan Iemosolygott a vasegészségü férfiak hitetlenségével. Eszébe ötlött, hogy az egészséggel sohasem lehet büntetlenül élni, azaz hogy visszaélni. Ö, aki az életrendje megállapításában mindig betartotta Virgilius módszerét, aki a saját bevallása szerint »nem maradt túlontúl a korcsmában és mértékletesen kereste fel idegen asszonyok ágyát«, — ő úgy érezte most, hogy tüzes nyilak záporoznak a melle csontpáncélja mögött. És minden egyes lélegzetvételre, amellyel mélyre szívta le a nyitott ablakon beáramló friss kerti levegőt, ádáz túzszúrások őrjöngenek a mellében. Abbahagyta az öltözködést és bizonytalan érzésekkel próbálta meg, hogy a szúró, hasító fájdalmakat megkeresse a saját testében és ha lehet, elemezze. Visszafojtotta a lélekzetét és nagyon vigyázatosan lélekzett, aprókat. Ekkor semmit sem érzett. De mihelyst mélyet szippantott, akár csak egyet is, azonnal ezernyi éles tű kíméletlen hegye vágta, szaggatta, szúrkálta, hasogatta a mellét. Cserepes ajkán láz lüktetett, a két hóna alól izzadsággyöngyök barázdáltak lefelé. Lázasságát csak most vette észre és ez már jobban megijesztette, mint az a milliom apró szúrkálódás. Elszomorodva, szontyolodóra vált kedvvel öltözködött föl és azonnal elindult, hogy fölhajtsa egy barátját, az ősmedikust. A jóbarát lakásán azzal a kellemetlen hírrel fogadták, hogy a medikus már korán reggel eltávozott hazúlról. Hóna alatt egy csomó könyvet szorongatott, tehát valószínű, hogy tanulni indult valahová, mert közeledtek a szigorlatok. Hogy hová ment, azt biztosan nem tudták megmondani, de Győrffy jól tudta, hogy barátjának kedvenc helye a Delder keleti felén elterülő fenyves, egész a vízesésig. Villamosra kapott és tíz perc múlva már fölfelé baktatott a Dolder oldalán. Forrón tűzött a nap a buja szőlőlugasokra és sugárzó színekben fürödtek a széles, tág rétek zöld selyempalástjai az előkelő nagyszálló előtt. Lent halkan zúgva zihált, morajlott a soktornyú város és kacéran megnézte magát a vidáman megcsillanó tó tükrében. A fenyvesben fölkanyarodó pompás erdei sétaúton, a legelső padon, ott üldögélt az ősmedikus. A súlyos anatómiai könyvek ott feküdtek mellette a fűben, ő maga pedig azzal töltötte az idejét, 'hogy egy cserebogarat idomított. Győrffy viharos jókedvvel üdvözölte a komoly bajuszra szert tett diákot, mert most hogy egy kissé hegynek ballagott, erősebben dolgozott mellében az ezer tű. Mindenekelőtt megtudta, hogy a kommers macskazenélői közül huszonhetet igazoltatott a rendőrség és ezek már mára idézést is kaptak. Fejenként tizenöt frank és 80 répa (Rappen) büntetést osztottak ki közöttük, kilátásba helyezvén, hogy ismétlődés esetében az Ítéletet az egyetem rektorátusával azonnal közlik, ami a fönnálló szabályok értelmében kiközösítéssel jár. — A sviccer nem tréfál, ha a rend megzavarásáról van szó! És nem is válogat. A megbüntetettek között van egy osztrák hercegfiú is... Végre sor került Győrffy panaszaira is. Az ősmedikus cinikusan vette az esetet: — Ahá, szerkesztőcském, — mondotta, — Kulmbach lelke bosszút állt a visszaélőkkel! Nem való cigánynak a buzavetés! Hanem azért jókedvűen igérte meg legott, hogy azonnal megvizsgálja... Az arca egyszerre fontoskodó lett, mintha legalább is ő lett volna a somogyvári körorvos.. • Győrffy kérdőjeleket suhogtatott feléje a szeméből: — Hol vizsgál meg ? Itt ? Tanácstalanl meredtek egymásra. A helyzet határozottan komikus volt és nem volt szinpadiasság hiján. Összenéztek, aztán összenevettek. A doktor-aspiráns nagyot ütött az újságíró vállára : — Hát persze, hogy itt vizsgálom meg! — kiabálta és még jobban nevetett. Kezdett tetszeni neki a hirtelen kipattant ötlet. — Miért ne ? Miért ne vizsgálhatnám meg itt ? Éppen itt? III !J Most már mindetten nevettek és az ősmedikus egyszerre széttárta a pad melletti bokrok zöld labirintjét és udvariasan tessékelte befelé az újságírót. A viselkedése most újra a somogyvári körorvosé volt, de kezdő korában, amint boldog mosollyal tessékeli be a rendelőjébe a legelső, a legeslegelső páciensét ... — Parancsoljon — mondta. — És a könyvei ? — kérdezte Győrffy. — Ó, nem kél lába egynek sem !• A kutyának se kellenek, nekem sem. A tréfa jó volt és Győrffy derűsen kacagva sétált be a rendelőjébe. Még a szúrásokat is elfelejtette. De a következő pillanatban egy vékony, csupasz ág homlokon csapta és a kalapot is leverte a fejéről... Mindjárt eszébe jutott most a baja. — Állj! — vezényelt a doktor. Sűrű magyal bokrok között álltak, szinte sötét is volt. — Vesse le a kabátját! Kérem, ne zsenirozza magát — kedélyeskedett a doktor — inkább majd elnézek másfelé. (Folyt «5*J [jy],H,JJ