Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-11 / 205. szám

1 MíE* jtáfÍRYIDÉK. Péntektől Városi Mozgó T BUSTEaKEATON a száraz Amerika legnedvesebb vígjátékában, a ¥IOEüBlIIRALIS-btn 1930. szeptember 11. Péntektői Városi MOZRÓ Néhány szó a statisztikáról Irta: Szabó Sándor dr. országgyűlési képviselő. 1 • A statisztikai felvétel, amióta társadalmat kormányoznak és rendeznek, mindig feladat volt az illantok kormányainak. A római lustrumok, amelyekben a személyi és vagyoni változások összegyűjtettek és megjelentek, ötévenként újra, meg újra felvették az ország állapotát, még pedig elsősorban a lakosság személyi vonatkozásainak kapcsolataiban. Ezek a lusztrumok, amelyek a mi törvényhozásunk rendelkezései szerint tiz évenként ismétlődnek, mintegyf ujabb, meg ujabb fotográfiái voltak és lesznek a társadalmi és gazdasági életnek, számadataikban megmutatkozik az elmúlt kormányzati rendelkezések hatása. | Ha visszatekintünk arra a íusztrumra, amely a mult esztendők; adatait, egy bajba jutott, alkotmányjogilag és gazdaságilag összeomlott állam uj életfeltételeit kereső kormányzat adatait fogja' elénk tárni, feltehetjük majd a kérdést, hogy vájjon ez a kormányzati rendszer, amely tiz esztendőn keresztül sáfárkodott az élet adta feltételekkel, sokszor az emberi és az állami erőt is meghaladó életsulyokkal viaskodva, milyen munkát végzett? Nekem az a meggyőződésem, hogy ez a kormányzat bizalommal kopogtathat az uj lusztrum kapuján, mert igenis, rendelkezésére bocsátott rendkívül csekély erővel, kihozta a társadalomból a felemelkedéshez szük séges azokat az energiákat, amelyek a rettenetes lelki leégés és j gazdasági leromlás ideje alatt már-: már veszendőbe mentek. I Nagy tanulságokkal szolgálnak nemcsak a háború utáni, hanem a háború előtti idők gazdasági és társadalmi viszonyai is. Vannak jelenségek, amelyeknek kihatásai országunk határain belül élik ki a maguk mozgását^ de vannak olyan jelenségek is, amelyek tul mennek az ország, sőt, talán Európa határain is. Vannak olyanok, amelyekeni az egész világ szellemi és gazdasági ereje sem bir változtatni, amelyek az egész korszakra rányomják a maguk felfelé lendítő vagy lefelé nyomasztó hatását. Nem tartanék tehát fölöslegesnek olyan kérdéseket, amelyek az idevonatkozó, különösen gazdasági szempontokat ölelnék fel, hiszen a ma problémái között a gazdasági problémák azok, amelyek mindenkinek a háztartásában mutatkoznak, abban a kevesebb és minőségileg csekélyebb fogyasztásban, a mely ma a polgár asztalán mutatkozik a szegényebb eledelben, a rongyosabb ruhában. Mindezeket! azonban nem lehet pusztán a kormány rovására irni, mert nagy átfogó hullámok mennek keresztül a világon és nekünk ezeket a hullámzásokat a magunk külön kicsiny mértékein és befsS gazdasági erőnkön keresztül kell vizsgálni). Nem tartom elengedhetőnek, hogy a gazdasági kérdésekben a statisztika tüzetes adatokat igyekezzék feltárni, mert ma igenis; a gazdasági bajok azok, amelyek mindenkit nyilt kérdések elé állitanak és a kormánynak a maga programmját, kormányzati tennivalóit éppen ezekhez kell irányítani, mint ahogyan látjuk is, hogy ilyen irányban megfelelő intézkedések történnek. Ezekkel a kérdésekkel a társadalomtudománynak azt a mesgyéjét akarom követni, amely megérthetővé teszi a legkisebb embernek problémáját, a legnagyobb emberek problémájával egye temben és mindegyikre szabhat megfelelő normativumokat s rendezni kivánja azoknak egymáshoz való viszonyát. A kormány cselekedeteiben általában olyan programm pontokat Iátok, amelyek igyekez- j nek a gazdasági erőket a szelle- i mi és erkölcsi erőkkel kapcsolatban ugy csoportositani, hogy azok ennek az országnak és polgárainak életfeltételeit a lehetőség határain belül biztositsák. ; | Tabéry Géza Nyíregyházán Tabéry Géza, Erdély magyar irodalmi éíetének egyik legszínesebb egyénisége Nyíregyházára jön, hogy a Bessenyei Kör irodaim^ szakosztályának előadása keretében megismertesse Erdély magyarságának izgalmasan érdekes lelkivilágát, ennek az uj magyarlelkiségnek csodálatos kibontakozási útját. ) | Tabéry Géza bizonyára széles j körben, nagy várakozást keítő elő- • adáü szeptembei 20-án, szómba- j ton délután 6 órakor lesz a vá- : rosháza nagytermében. műkedvelői színpad történetében páratlan sikerrel adták elő Nyíregyházán a Noszty-íiút A Városi Szinház nézőtere zsúfolásig megtelt a jótékonyság szent ügye és a karitatív cselekvésekben fáradók munkássága iránt érdeklődő közönséggel, a Leányegylet szeptember 8-i színpadi; estjén. A páhofyközönség diszes soraiban ott láttuk dr. Bencs Kálmánné polgármesternét, az Általános Jótékony Nőegylet elnökét, Szohor Pál főjegyzőt családjával, a régi nagyszerű műkedvelő gárda képviselőjét, Brenner Mihály dr. kir. törvényszéki tanácselnököt, dr. Konthy Gyula egészségügyi tanácsost feleségével, Lukács Béla kir. áll. tanitóképző-intézetí igazgatót, feleségével, ott láttuk egyházi, katonai, polgári társadalmunk reprezentánsait nagy számmal. Impozáns, szines kép volt a színházi tabló, méltó keret a szép színpadi, esthez, amelyen a szépség és a jóság kettős lángja lobogott. A Le. ányegyíet büszkén és boldogan láthatta nemes törekvéseinek teljes sikerét a nézőtér zárt soraiban, a Noszty-fiu bemutatójának ragyogó eredményében. Erős, tehetséges,] művészi ihíetettségü játékosoka* toborzott az egyesület szerencsés: választással és a kitűnő szereposztásban bemutatott tiszta magyar levegőjű, pompás vígjáték életté váltódott,. olyan forrón magyar, olyan értékelhetően igaz életté, amilyent csak a teremtő erejű szinpadi művészet képes. Eb-' bői a teljes sikerű szinpadi estből a szeretet virágai fakadnak, a társadalmi .jóság cselekvései izmosodnak belőle és sok szenvedő arcra simul rá könnyeket törlőn a részvét, a segités selyemkendője. — Ezért a gyöngéd lelkületű, nemes célkitűzésekért a fáradozó elnöknőt, Kálnay Lenkét illeti elsősorban elismerés és hála, de őszinte köszönettel adózhat a társadalom) a szereplők, közreműködők iránt; is, akik nemes ideálizmussal, fáradságot nem ismerő odaadással adták a legjobbat, a legszebbet^ a műkedvelő színpadok nívóján jóval felülemelkedő, az igazi művészet magasságára szárnyaló értékeket. Zavarban van a szinpadi beszámoló irója, amikor ezeket az értékeket sorra veszi, mérlegeli mert nem tudja, kit emeljen ki elsősorban, amikor minden szereplő olyan kiválóan megállotta a helyét. Mégis, ha az önzetlen fáradozás terén keressük az irányító erőt, elsősorban a vigjáték rendezőjének és egyik főszereplőjének, vitéz Dancs Pálnak hozzáértését és agilitását kell a legmelegebb elismerés hangján kiemelnünk. Vitéz Dancs Pál Noszty Pál képviselőt, a felvidék könnyelműségében is szeretetremél tó földesurát alakitotta kész szinpadi művészettel és az ő rendezői talentumának érdeme, hogy olyan simán, gördülékenyen, pergett le és esztétikusan épült fel a kitűnő vigjáték. Noszty fiút a minden mozdulatában, gesztusában szivet, lelket kifejezésre juttató Brenner Ferenq alakította finomult Ízléssel. Noszty Vilma a festői szépségű Sándorffy Ica volt, akinek szinpadi ábrázolása egyik legrokonszenvesebb, legmelegebb mozzanata volt a jól sikerült játéknak. Tóth Mihály amerikás markáns alakját öntudatos^ művészettel rajzolta fel Kreska, Gyula. Ha pedig Tóthnénak alakításánál Maurer Kati méltatására kerül a sor, őszinte hódolattal állunk meg, hogy a színpadon felhalmozott virágokhoz odatüzzük a kritikus mélységes csodálatát az ízig-vérig művésznői álakitásértli Maurer Kati, a bájos fiatal leány, aki csupa graciozi,t,á(s, ameilqtü elragadóan 'kedves 'őszinteség^ nyíltság és természetesség a művészet előtt való önfeledt hódolással maszkírozta giagát a koránál huszonöt évvel idősebb, pergő nyel vü amerikás asszony szerepének) megfelelően. Zajos tetszést arató üde lelkületre és kialakult müizlésre valló játéka a legnívósabb, nagy, színpadoknak is dicsőségére válna. Kiemelkedően értékes alakítást kaptunk Sándorffy Bélától is, aki a tótos kiejtésű, naiv, bohókás, de csupa szív Kopereczkyt ábrázolta igaz művészi vénáivá"? Hangja, mozdulatának akcentusa, mozdulatai, szemrebbenése, csizmája orrának topogása, gesztusai, mind-* mind nagyszerű invencióval vázolták az érdekes ember jellemének vonásait. Tóth Marit a zavartalan boldogság után sóvárgó, szép fiatal' leányt Palitz Cila festette meg rendkívül rokonszenvesen. Művészi tónusu kép volt az ő szinpadi ábrázolása és szépségének varázsai teljes mértékben érvényre jutott; az érzéssel áthatott szebbnél-szebb jelenetekben. Strom ezredes férfias erejű alakitója Meggyesi Ferenc volt. A darab egyik főerőssége Gaái Elek volt, aki nagyszerű átérzésselkiváló műgonddal fogja fel és formálta meg. Bubernyik komikus és bohóságában is komoly, lelket feltáró 'jellemét. - Megjfelefnésébeni mindenkor suly, erő, karakterizáló! biztosság volt. Jakab György választékos ízléssel játszotta meg a főispáni, titkár szerepét, Velko-vics felvidéki kisvárosi polgármestert Zeke László elevenítette meg kitűnő szinpadi érzékkel, Velkovicg né -Szerepében ízléssel alakított Kálnay 'Lenke, Velkovics Rozália alakját Gergelyffy Dini ábrázolta meleg érzéssel, hangulatosan, Kozsehuba bankigazgató rokonszenv vetlen szerepét Hajdú Zoltán töltötte be egészséges felfogással és szinpadi rutinnal, a Főkötő örök humoros figuráit Nagy Zsuzsa és Eördögh Klára hozták a színpadra, nagy derültséget keltően, jól jellemző 'játékmüvíészetteu, Kati fristeju tónusu, jóízű figuráját tempera-* mentumos, hatásos ábrázolásba^ mutatta be Nagy Dunka. A kisebb szerepekben Kántor József (fő-i pincér), Tiszovszky Zoltán (pincér), Doránt Albert (borfiú), a cigányprímás, Borbély János (me-, gyei hajdú) segitették elő a rend-, kivül ''hatásos szinpadi együttes, nagy.sikerét, amelynek kivívásában^ Nagy Béla sugó is jeleske-» dett, ámbár súgásra nem került; sor komolyabb formában, olyai^ kitűnően tudta ott a szerepet mindenki. A szinpadi együttes viharos tapsokat kapott, a szereplőket elhal* mozták virágokkal. Egész virágerdő pompázott a színpadon é^ virág a kedv, az öröm ma olyani ritka virága fakadt a szivekben is a Leányegyfet nagysikerű estjén, amelyet kedden este ugyancsaW ünneplő tapsok között, telt házi előtt ismételtek meg. A műkedvelői színpadon szokatlan kiállítás jó-, részt Suhanesz bútorkereskedő érdeme, aki a jótékonycéfra izlésesi szobaberendezést engedett át a kétj estére. — Német nyelviskola. Született német úrinő szeptember i-én meg. kezdte német tanfolyamát kezdők és haladók részére. Virág-u. 8. sz. alatt. Beiratkozás egész napon át. a Kossuth gimnáz'umba, katholikus gimnáziumba, leánygimnáziumba, a fiu felsőkereskedelmi iskolába, az Angol kisasszonyok intézeteibe, a polgári fiúiskolába, polgári leányiskolába, Kálvineumba, a tanító- és tanitónoképzőbe, valamint az összes elemi iskolákba kapható az Uisaiolta