Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-11 / 205. szám

1930. szeptember 13. JNíltfRYIDÉK. 65 wmmmtí Nyilatkozik Veress Gábor bődszenímihályi polgári iskolai igazgató A következő levelet kaptuk: Nagytekintetü Szerkesztő <JJr!í Teljes tisztelettel kérem, hogy a, mai napon Tiszapolgáron személyesen vett értesüléseim s tapasztat lataim álapján készült alábbi nyilatkozatomnak nagybecsű lapjában^ helyet adni fnéltóztassék: Nyilatkozat. ' ; ; í ( A Tiszapolgáron létesítendő polgári skoia ügyével kapcsolatban aNyirvidékben egy közlemény jelent meg, amely ezen szervezés alatt álló intézményt egyéni akciónak minősítette s a szülőket óvta attól, hogy kellő tájékozódás nélkül gyer mekeiket ezen tanfolyamra beadják. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a lap szerkesztőjét én kértem egy hiradás közzétételére^ megóvandó a szülőket az előbbi években az ilyen alakulatok áltat okozott csalódások és károsodá-í soktól; megkímélendő a vezetésem alatt álló iskolát attól, hogy több hónapi késéssel — miként tavaly is történt — kelljen oda felvennem a becsapódott s oktató nélkül maradt növendékeket; továbbá féltve őrizve a polgári iskolai intéz1 mény tekintélyét. Megjegyzem, hogy ezen lépé-? sem megtétele előtt Szabolcsvárj megye kir. tanfelügyelőségénél érdeklődtem, hogy van-e tudomásuk; a tanügyi hatóságoknak ezen alakulatról s ott azt az információ^ nyertem, hogy az ügyről semmi néven nevezendő értesülésük nincs s igy csak egyéni akcióról lehet szó. Kiindulásom azon téves információn alapult, hogy csupán egy-két vállalkozó szellemű s keresni akaró egyén — eredetileg nem is polgári lakosok — akciójáról van szó. Arról fogalmam sem volt, hogy a község vezető egyéniségei s a társadalom szine-java áll e mozgalom mögött, amely e színmagyar nagyközség kultura iránti vágyának: megnyilatkozása. Ennek tudatában a legmélyebben sajnálom, "hogy téves információm alapján nevezett tudósítás a Nyirvidékbe került, annyival is inkább, mert ugy e mozgalom vezetőinek személye, mint Polgár község egyetemessége s nemkülönben a polgári iskolai intézmény iránt a legteljesebb tisztelettel viseltettem s viseltetem változatlanul továbbra is. A létesülendő intézményt nemhogy elgáncsolni törekedném, de sőt őszintén örülnék virágzásának s készségesen feszek szolgálatára!. Büdszentmihály, 1930 szept. 4. Veress Gábor, a büdszentmihályi m. • kir. állami polgári iskola igazgatója. OZ.GO Szerdán, csütörtökön 5, 7 és 9 órakor efrepri Oszkár Igo Sym, Ossi Osvalda A Hálókocsi tolvaja (A szerelmes betörő.) Ei*y dollárkirálynő kalandjai 10 felv. Kiséró burleszkek : Az okos bolond 2 feiv. Deákszerelem 2 felv. A 7 és 9 órai előadásokat szalonzenekar kiséri. á 1 erdő és az jelentősége Franciaország és a Németbirodalom erdőgazdasága in. Az eddig mondottak megvilá-» gositására nézzünk még néhány konkrét példát. Mielőtt azonban a hazai viszonyokra térnék, tekintsünk külföldre s ránk nézve két legérdekesebb és legismertebb országra : | ^ < Francia és Németországba. ; ' ; í ' Franciaországban a XVIII. század forradalmai után pusztult e nemzetnek az erdőben birt vagyona. A forradalom alatt ugyanis a nemességtől és egyházaktól elkobzott erdővagyont az államháztartás terheinek fedezése érdekében a spekulánsok prédájára dobták. Ebben az időben 4 év alatt 3 és fél millió hektár ily erdő került pusztulásra. Annak dacára, hogy a forradalmak után uj rengeteg erdővagyon került prédára, mégis 1813 —1870-ig 352646 h. állami erdő került eladásra 306.5 millió frankért. Továbbá az a téves felfogás, hogy az erdőgazdálkodás nagyobb jövedelmet biztosit a magántulajdonban, mint közösségben odavezetett, hogy a közbirtokossági! erdőket feloszlatták, minek következménye az lett, hogy a keskeny erdősávokat kiirtották és a hegyoldalak elkopárosodtak. Ilyen formán a francia Alpok, Pyreneusok, Cevenek könnyelmif letarolása és a hegyoldalak korlátlan legeltetése ugyanis olyan pusztulással járt, hogy egy francia köz gazdasági iró (Suroll) már 1841ben egy meggyőző tanulmányban felhívta az állam figyelmét a veszélyre és szükséges preventív intézkedésre, mégis felhívása nerrf talált visszhangra, csak amidőn 1856-bs.n Dél-Franciaországban oly irtózatos vizáradás pusztított, mely számos ember életét követelte és 200 millió frankot meghaladó kárt okozott, látta be a francia kormány, hogy a könnyen jött bevételek borzalmas kiadásokat követelnek. Ennek hatása alatt azután 1861. évi juíius hó 28-iki törvény alapján nyert a francia államerdészet felhatalmazást, hogy kezdje meg a közismerten nagyszabású s a maguk nemében ofy páratlan sikerű vadpatakszabáfyozási és ujraerdősitési munkálatokat s 16 év alatt 94.532 h. terüle- ' tet erdősitettek, illetve gyepesítettek be 14 és fél millió frank értékkel, I a szép sikeren buzdulva az állán* egy ujabb tervet készíttetett s en-> nek alapján 60 év alatt 100.000 h.: került fásításra és gyepesítésre^! 150 millió frank költséggel. 1 Franciaországban a különben fejlett és eredményes erdőgazdaság] mellett a forradalom utáni s java-» részt egy századon át tartó erdőpusztitás káros nyomait még a világháborúban is látta a francia nemzet, amely tehát odaadó tevékenysége és áldozatkészsége dacára még 100 év alatt sem jutott el addig, hogy mind megkösse és befásitsa a sivár s annyira veszedelmes pusztaságot és ha az oszlós. hegyoldalakat meg is kötötték, befásitották, nem egyhefyütt év-, századodknak kell eltelniök, míg azok mindenütt végleg megnyugosznak, amíg azokon olyan humusz támad ,amely a rendszeres fatermést biztosítani képes és főleg amig azok a pusztulás előtti időkben volt mivoltukat elérik. Ezek után minthogy az 1856.Í évi árvízkatasztrófa 200 milliót] meghaladó kárból jelentékeny részt; az erdő pusztító terhére írhatunk' s hogy az elpusztított terület kisebb részének vadpatakszabályozási és fásítási költségei 165 millió frankot tettek ki, gondoljuk hozzá továbbá azt a pár ioo miUió értékű fatermésvesztességet, mely az egy évszázadot meghaladó idő óta kopár vagy legalább is fatermési szolgálatára nem képes több százezer hektár földön elmaradt, vé-; gül tekintve azt a vesztességet,

1 hogy az aránylag rövid idő alatt ily rettentő famennyiség került eladásra, ill. piacra s ugy a faárak; a nagy kínálat mellett normálisan alul maradtak. Mindezek számbavételével ( ezer mi.lió franknál jóval többre becsülhetjük azt a közvet- , len kárt, mely a francia > nemzet háztartását az erdőkkel való meggondolatlan bánásmód révén érte. \ Sok száz millióra rug ezenkívül a közbirtokossági, községi és magánerdők pusztításából származó károk jelentékeny értéke is és nagyarányú keresettől elvonva, amint} hogy nem értékelhető az a jelentékeny több kiadás sem, mely ezeken a kopár vidékeken a nagy; hordalékkal járó vizek eshetőségeire váló tekintettel jelek, hidak, és másnemű építményeknél ily cimen több kiadást jelent. Ezen; megállapított tények mindennél világosabban beszélnek. Az erdő vagyon nemzetgazdasági, jelentőségét legelőbb Németország ismerte fel" s amidőn a német nép országai az erdőben birt vagyonuk; nemzetháztartási nagy jelentőségét ieiismerték, egymással versenyez^ ve olyan irányt szabtak közgazdaságuk fejlődésének ,mely az erdők, fenntartását s az azokban űzött gazdaság fejlődését képes volt biz-, tositani. Erdőgazdaságuk oly "in-, tenziv fokra fejlődött, hogyfhol-j dankénti fatermésük kétszeresen) meghaladja hazánk holdankinti fatermését. A német erdőgazdaság, nekünk mindig mintaképül szolgál, szakirodalmuk is messze túlhaladja a mienket. -> Már jóval a világháború kitörés^ előtt az egyik német közgazdasági iró büszkén állapította meg, hogy 14.000,000 hektár német erdőben, mely az összterület 25 százalékát, meghaladja, tiz milliárd márka a, nemzet vagyona, mely 400 milliói nyers és 200 millió márka tiszta jövedelmet hajt évenkint a birodaIon fl ilald. mmÖSÉGE,GflZüfi5AGOSSAGfl FELÜLmCJLHATflTLRFl irgybAtoiiy-ujlri EGVESŰLT IPRRfTlŰVEK ^BUDRPE^YlUílÜKtóSAM Kép viselők: Kupferstein Izidor fakereskedő Nyíregyháza, Gottesraann Hermann fakereskedő Nyíregyháza Nagy Kálmán fakereskedő Nyíregyháza, Klein Béla fakereskedő Nyirmada, Frenkel és Reinitz fakereskedő Nagykálló, Lang Arnold fakereskedő Kemecse. 5603—? lomnak s hozzá tette, hogy olyan közkincs ez, mefynek a közvetlenül nyújtott nagy anyagi jövedelem mellett igen előnyös kihatása van a közélet számos más mozzanatára. , A német birodalom erdővagyona^ azóta is hatalmasan gyarapodott, ugy tömegben mint értékben. —( Kaán 1920-ban irt munkájában^ ezt irja: »Nem tévedhetek azért;, sokat, ha a német nép erdőben birt lés a világháború kitöréséig oly féltékenyen őrzött vagyonát ma 60— 80 milliárdra becsülöm, mely jelenlegi magasabb árakkal éven-i kint megfefelően magasabb jövedelmet is hoz a Német birodalom kötelékébe tartozó országoknak^; Rőczei Gézái ( (Folyt, köv.) [ Napi hírek •••••• KISNAPTÁR Szeptember 11. Csütörtök. Róm. kath. Protáz. Gör. kath. Teodóra. Prot. Teodóra. Izr. Elul 18. — APOLLÓ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: A házasság mostohái (fél 5, 7 és fél 10 óra) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Orlac (Conrad Veidt) (5, 7 és 9 órakor) VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: A hálókocsi tolvaja (5, 7 és 9 órakor) A Szabolcsvármegyei Gyümölcsterközgyülése a vármegyeházán (12 órakor. Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Sóstó gyógyfürdő: nyitva reggel t órától. A közös úszómedencében hétfőn és csütörtökön csak nők fürödhetnek. Bujtosi strandfürdői nyitva egész napon át. Kedden és pénteken 13—16 órák között csak nőknek. Oköritói strandfürdő egész napon át nyitva. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a dr Szopkó és Haissinger gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. VÁSÁRNAPTÁR: Szeptember 12. Veszprém; kirakóvásár: Orosháza. Szeptember 13. Apátfalva, Cibakháza, Kehida (sertésvásár nincs), Páli. Rádió-müsor. Budapest. Csütörtök. 9.15: Hangverseny. 9.30: Hirek. 9.45: A délelőtti hangverseny folytatása.