Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-07 / 203. szám

Nyíregyháza, 1930, szeptember 7. * Vasárnap Itl. évfolyam. 203. sz POLITIKAI NAPILAP l>*M»» é» kér« m r. f » P. te K&gPatelCc JÖ»A ELEK VHtlSE K. ANDOR Sz©rkcs«tóaég és kiadóhivatal cime : SaécIisKjrí-át 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 - 38. Postacbeque 28539 riHBHHBBHHHaHMHaBBann Budaházy százados és felesége halálra égett. (Tudósítása 7-ik oldalon) ££i Hajnali harangszó Irta: Pillér József A közelmúltban Budapesten len J folyt Szent István és Szent Imrq nemzeti emlékünnepélye, melynek fénye besugározta az egész vüá-j got, meiy dokumentálta a magyan nemzet ragaszkodását az ősi tradíciókhoz, amelyek átölelik az, egész Nagymagyarországot, annak Szent István által megalapozott s általa kiépített nagyságát, egy-, ségót, mintegy közeledő hajnak piti kadása rajzolódott fel a magyar nemzet egének horizontjára, — melyre felfigyelt a kulttumemzetek keretében élő minden lelkes emberi teremtmény. fis véletlen-e, vagy nem? de; nem soká kellett várakozni, hogyj a pirkadást követő hajnalt jelenj harang megszólaljon s az elnyomatás hosszú éjjele után hirdessq a hajnal közeledését, hogy az egy, szebb magyar jövő kecsegtető Ígéretével töltse el a magyar lelkeket. \ [ ! Ez a harangszó a Budapesten, megjelenő »Uj Lap« f. évi augusz-, tus hó 26-ik száma által azt je-; lenti és hirdeti a magyar nemzetnek és az egész világnak, — hogy: í l ; 1 : i »A békeszerződések revízióját kéri az angol lordokházának és alsóházának 68tagja.« i i További szövegében irja: »A Népszövetséghez nagyjelentőségű beadvány érkezett, ^ mely beadványban taglaltakkal fog foglalkozni a Népszövetség;. A beadványban amelyet az angol lordokházának és alsóházának 68: tagja irt alá, a békeszerződések sérelmes pontjait foglalja s odaklonkudál, hogy elkerülhetetlen a békeszerződések revíziója. A Népszövetség most foglalkozott az angol képviselők me-i morandumával, amelyet az ősz$ ülésszak alkalmával, október hóban vesz érdemleges tárgyaláá alá. Akkor fognak határozni arról, hogy kiadják-e a memoran-* dumot a különbizottságnak beható tanulmányozás és jelentéstétel céljából ?« Pletyka Irta: dalmt Erdélyi Farka% I Vasárnap este volt. A levél senjj moccan a fákon. A hold teljes fé-, nyéken most bukkant elő a bárányfelhők közül. A tücskök már csipegve dalolva hivják találkára szerelmes párjukat. Az utcaajtóban levő lócán már ott ül Juh néni s pislogó szemmel, várja az ő legjobb komaasszonyaitl. Szinte látszik rajta a nagy izga-j tottság, hogy elmondja nekik ml nyomja szivének nagy bánatát? A két szomszédasszony mintha, Összebeszéltek volna, egyszerre ér-* tek Juü nénihez s ők is leteleped-, tek mellé a kis lócára s hogy, egész legyen a társaság, az udvarról is kisomfordált a kuvas^ kutya s illedelmesen lefeküdt gazdasszonya lába elé. - Csodálatos — a három komaasszony mind olyan siket volt, jmind a föld s így beszélgetésöket' csak az nem hallotta meg, aki nenr akarta; dehát mindhárom jómódii gazdának volt a felesége s bizony a trécselést még a harmadik, negyedik kapuban ülők is szépen és lesve hallgatták. ; Összedugja három asszony a fejét és kezdődik a szapulás. —. Mondtam is már nektek —: kezdte nagyhangon Julinéne —\ hogy valaki nagyon dézsmálja a tyúkjaimat, de hiába megyünk ki a kutyaugatásra az udvarra, szétnézni az apjukommai együtt, sohse találunk senkit. Egyszer csak azt mondom, no már én csak utána járok a dolognak s mintha valaki azt súgta volna, menjek el aj »Rágyiós« asszonyhoz, annak a rágyiója úgyis megmond mindent, még az időjárást is és megkérdezem tüle, hogy ki lopkodja az érj tyúkjaimat. El is mentem, de azt mondi, hogy menjek el máskor, mert most szélcsend van, ilyenkor a Rágyi.ó nem beszéf. Biz én elmentem harmadszor is, akkor osz tán meg is mondi, hogy a Németi Sári lopja a tyúkokat. így a lelkeim, fel is jelentem holnap a bi-i rósághoz. j Arra nem volt Juli néni elkészülve, hogy ezt a beszélgetési meghallotta Sári a negyedik kapuból és ott termett a trécselő asz-; szonyok előtt. j — Kit jelent fel maga? — ripakodott pulykavörösen a megszeppent Juli néniie. — Én jelentemi Eddig szói a tudósítás hírharang szava. Ismerve az angolok fenkölt gondolkozását s velejáró eréIyét, nem lehet kétséges^ hog)í megmozdulásuk eredménytelen lenne. Hiszen régen kimondották, hogy, katonáik nem gazságokért, de az igazságért harcoltak és haltak meg. Nagy csalódás érte tehát Sket s jellemüket látták e'Ihomályositva, amikor a gonosz környezet által félrevezetve, a gonosz, kezek a trianoni szerződésben a legnagyobb gazságokat sűrítették egybe s azt velük elfogadtatták). Kapzsi szomszédaink azt hitték^ hogy ezzel nemcsak a magyal

1 nemzetet győzik ie, de a magyaj igazság géniuszát is megfojtják^ De csalódtak; mert sem az egyik, sem- a másik nem halt meg. A magyar nemzet haláltusáját vivjí\ ugyan, de honszeretete nem engedi meghalni; a magyar igazság géniusza pedig lángpallosával ostromolja a lelkeket s ig,azságtételr^ sarkalja a bűnösöket. A lelkiisme-t ret szólalt tehát meg a fenti híradásban, mely a magyar nemzet feltámadási útját rezgi át. \ A magyar igazság felismerésé-! ben az angolokat jóval előbb megelőzték a franciák. Hiszen, tudfei magát! így megpocsékolni egy ártatlan személyt, ez már mégis Isten ellen való vétek. Azonban a kuvasz a veszekedésre lábraállott s minden vakkantáá nélkül beleharapott a Sári lábikrájába s erre Sári nagy óbégatássai elinalt. í \ — Látja, Julis néni, mondtamj magának, hogy suttogva beszéljen — ordítja Zsuzsi —, mégse fogadott szót. , | — Hát mit is beszéltél te Julis, hogy olyan nagy méregbe jött ez a Németi Sári? — vette át a szót Leni néni —, mert én nem hallottam semmit, olyan csendesen beszéltél. . -ez*- :.• •TP'rKm&'r'zrsmr'rt-"i ' Csakugyan a bíróság elé került az ügy. Sári feljelentette Juli^ nénit becsületsértésért, az urát pedig a kutya miatt könnyű testisértés vétsége miatt. Julis nénit tagadásával szemben a szomszédok vallomása alapján a biró elitéitej azonban Pál gazda százegyig tagadta, nogy a kutya az övé lett volna. A biró uj tárgyalást tűzött ki, melyben kötelezte a gazdát^ — hogy a tárgyalásra hozza magával a kutyát is. I \ I juk, hogy már a ratifikálás alkal-. • mávai folytatott szenátusi viták során megállapították s elismerték a magyar igazságot, bár ennek ellenére, idegen, de a francia nemi zetet közelről érintő okok miatq a Szerződést mégis ratifikálták).; Most itt lesz az alkalom, hogy hibájukat jóvátegyék s a francia nemzet nimbuszát sértő eljárásukat megváltoztatva, az igazság köve-, telő szavának eleget tegyenek. "Éa feltehető, sőt bizonyosra vehető, hogy az európai kulturában vezér-? szereplő francia nemzet nem i^ fog késni ebbeli morális kötelessé^ gének eleget tenni, annyival is inkább, mert a magyar nemzet m^i dig tisztelője — s kultúrájában; nemcsak követője volt a magyal} nemzet, de védpaizsa is volt ezer éven át a kefeti barbárizmu^ ellen. Mindez nem légből kapott) frázis, de a történelem lapjai által igazolt tény. Különben a francia nemzetbe helyezett bizalomnak megerősítésére szolgál a vezetőségnek azon intézkedése is, hogy a genfi ősz^ ülésszakra, az eddigi destruktív érzelmű és irányú delegátusok helyett uj, korrektebb gondolkozású tagokat küldött ki. j A franciák magatartása tehát Pál gazda meg is jelent a kutyái vai a tárgyaláson s a biró előtt Sári rögtön ráismert a kutyára. — Ez vót a kérem Rálásson, ez harapott meg — mutogatott Sári a sunyító kutya felé. j — Ne beszéjj mán Sári — dör-j mögött mérgesen Pál gazda —„ hisz ez a kutya nem is az enyém^ hanem epsak a házho tartozik. < A kihallgatás után a kuvasz^ szépen lefeküdt a biró asztala alá. Mikor befejeződött a kihallgatás^ a jegyzőkönyv felvétele alkalmával, kérdi Pált a biró: , — Hogy hivják a kutyát? ' — Nincs annak neve tekintetes biró ur. f j — Mától kezdve Bodri lesz a. neve, megértette? ( — Igenis. '. — Most pedig megbüntetem io pengőre. Elmehetnek! — fejeztd |>e a tárgyalást a biró. * Pál gazda nagy lelkinyuga'ómmal nekiindul, de a Bodriról elfelejtkezett. Utánaszól a biró, hogy vigye magával a kutyát is. Pál fütytyent egyet: — Gyere Bodri! — kiált félvállról — de előbb búcsúzz el keresztapádtól! i ; rr zi divatcipö újdonságok 5526 Antilop, gyík, krokodil és sevró anyagból,nagy választékban beérkeztek. Gyermek iskolacipők és patent Unrtcn\Tá\f er5

s minőségben 9-—, 10'—. 11*—, 12-50 IlíiriBliyan pengős árban. Leányka intézeti cipők a legjobb kivitelben és legolcsóbb árban beszerezhetők Zcichtenberg Sándor cipőáraházában Zrinyi Ilona-utca 1.