Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-28 / 220. szám

J^VÍRYIDÉK. mmmm^^smammm 1930. szeptember 20. 196 A közgyűlés megszavazta ezután a köztemető kapujának építésével felmerült többletköltséget, a temető bővítésére szükséges Királyféle terület megvételét, a Stefánia Szövetség évi 360 pengővei való további segélyezésére, illetve egy védőnő javadalmazásihoz való hozzájárulásra vonatkozó javaslatot, a Tüzoltó-utcai magánóvoda segélyezését. A "Burger alapítványi birtokon megállapított beruházási tervvel kapcsolatban a képviselőtestület elhatározta, hogy utasítja a polgármestert, kössön ujabb megegye-' zést a Burger-birtokot bérlő kir. ügyészséggel a bérlet emelése érdekében. 4 Több kisebb tárgy következett ezután igy a Burger-alapítvány 1929. evi zárószámadása, a hosszúháti pótfedeztetési "állomás létesítése, több bérleti ügy. A Női Ipariskola a Bethlen-utcai bérházban kirakatszekrényt, — a Nyíregyházi Poio Club holdanként 30 pengő bér fejében pofopálya területet kap. A polgármester bejelentette a képvisefőtestületndc, hogy a Felsőszaboicsi Tiszai Ármentesitő Társulat részére átengedett Vay Ádári) utcai ház átalakítása befejezésti nyert. A közgyűlés a felmerült) 3550 P átalakítási költséget és az átköltözés költségeit megszavazta. A képviselőtestület elfogadta a szakosztályoknak a Buza-téri lakosoknak a mutatványos bódék áthelyezésére vonatkozó kérelmét taljesitő határozatát. ; Nagy takarékossági vita Pákh Olga óvónő hátralékos illetményeinek kiutalására vonatkozó kérelmének tárgyalásánál Énekes János prelátus, iskolaszéki elnök szólal fel és rámutat a magánóvodák nagy nevelői jelentőségére itt Nyíregyházán. Ma már túlzsúfoltságot lát az óvodákban. A város-, nak át kellene vennie ezeket aq óvodákat és elismeréssel kelt méltányolni az olyan óvoda működését, mint a Tüzoltó-utcai, ahoi költséges óvodahelyiséget építettek. Nem lehet kívánni, hogy ingyen fejtse ki közhasznú munkásságát. amelyet a város is elismer. Indítványozza hogy a kérelmei; teljesítse a képviselőtestület és utalja ki a kért 800 pengőt. Ilyen értelemben szólal fel Ruttkay Gyula kanonok is, aki méltatja a Tüzoltó-utcai óvodában kifejtett mun. ka gyönyörű eeredményét. Takarékoskodnunk kell, de nem kis egzisztenciákon. Dr. Vietórisz József hangoztatta, hogy lényegtelen alaki hiba miatt azért, mert az óvónői 6 hónapi bért elfelejtett kérni, nem szabad a kifejtett eredményes( munka jól megérdemelt bérét megvonni. Bogdán Ferenc arra figyelmeztet, hogy ilyen engedékenységgel felborítjuk a költségvetést. Ha a költségvetés keretén belül maradunk, nem lesz baj. Most elmulasztott) fizetésről van szó, el kell halasztanunk 'edvezőbb időre az uj költség' síg. Az 1931-1 költségvetés is héz lesz, erre figyelmeztet. Jánosbokori Kjovács András is hangoztatja a takarékosságot és ellene van az óvónői bér kiutalásának. ) Énekes János leszögezi, hogy két javaslat van, egyik szerint el kel^ a kérelem teljesítését halasztani, az előadó pedig nem javasolja az öszszeg kifizetését. Nem méltó hozzánk, hogy a takarékosságot éppen egyj szegény óvónő rovására gyagoroljuk. Dr. Bencs Kálmán polgármester a kérdést szavazás alá bocsájtja és a többség a szakosztályok javaslata mellett foglal' állást. A képviselőtestület tudomásul veszi, hogy a kereskedelmi tanonciskola igazgatójául Tester Kálmán felsőkereskedelmi iskolai tanárt választották meg. Elfogadj?, orthodox és statusquo izr. hit-i községekkel kötött temetőszerződést, majd több telekvásárlás ési házhelyépitési ügy letárgyalása után fél 6 órakor véget ért a közgyűlés, miután Oberlánder Gusztáv* helyére Kindl Ferenc mérnököt helyettesitette be a műszaki tiszti állásba. A szovjet gabonadumpinggel akarja forradalmosftani a világ mezőgazdaságát A buza világkrizise nem eny- 9 hűi, sőt napról-napra elmélyül és kiszélesedik. A tengerentúli területek nagy túltermelése egyre mélyebbre nyomja a gabona árát és a gazdák világszerte már csak veszteséggel termelhetnek. Az agrártermelés e súlyos válságát törekszik most kihasználni az orosz szovjet akként, hogy hihetetlenül olcsó áru búzával árasztja el a világ nagy búzapiacait. Jól megszervezett, rendszeres hadjáratról van itt szó az egész világ mezőgazdasága ellen. Holott Oroszország a szovjet által okozott gazdasági kaoszában nem is termel exportfelesleget, és saját lakosságának ellátása teljesen felemésztené az orosz búzatermést. Ám a szovjet vezérei nem törődnek azzal, ha az orosz nép éhínséget* szenved. Vörös katonák rabló csapataival elrekviráltatják á termelőktől a búzát, azt drága vasúti költségekkel elszállítják egy-egy

1, tengeri kikötőbe és onnan kellő pillanatban a gabona-világpiacokra dobják a készleteket. Valahányszor a nagy gabonapiacokon a buza ára valamelyes javulást tudna elérni, nyomban meg jelenik az olcsó orosz buza. Líverpqolban, Chicagóban, Winnipeg pen, ezek az orosz buzakinálatokj nyomják le folyton az árakat. A szovjet búzával árban versenyezni lehetetlenség, mert nyilvánvaló, hogy a szovjet gazdaságpoütiká-> ja nem riad vissza még a nagyi veszteségektői sem, csakhogy elérje azt a célját, hogy az egész világ gabonatermelését derutálja és vesztességessé tegye. Az orosz buza, buzadömping nyilvánvalóan alkalmas eszköze a szovjet világforradalmasitó és imperiaüsztikus céljainak. A kommunista téboly beakarja bizonyítani a világ termelőinek, hogy a kapttaiisztikus gazdálkodás lejárta magát. Ezt szolgálja az esztelen buzadömping, amely mérhetetlen vesz teségeket okoz magának Oroszországnak. A szovjet urainakj azonban ez nem fáj. Nekik az a legfőbb vágyuk, hogy az egész világot forradaimositsák. És minthogy a világ lakosságának túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik: a me zőgazdasági termelés tönkretételévei iparkoik a szovjet a sok száz millió gazda elégedetlenségét, felkelteni és elkeseredését szítani csak azért, hogy a világforradalom mániákus célkitűzéseit elérje. m Ősz volt... — A Nyirvidék eredeti tárcája — Irta: Tartallyné Stima Ilona. Legelőször is szeretném megmagyarázni hogy a lila szín egészen más hatással van rám, mint a többi színek. Olyan elsuhanó, finom! s mintha a lelkembe lehelne valami tiszta érzést, valami álmot, vagy földöntúli fájdalmat, amilyet; csak az angyalok érezhetnek. A lila szín világit, mint a felhő a, napsütésben, belesimul az idegeimbe s ott remeg. Édes 'és egészen) langyos meleget terjeszt, olyat, amitői mosolyog az ember és elszendereg. Nem alszik, nem a fáradtak álmát álmodja hanem furcsa kis nevetős emberkék, virágok, mezők és csillagok úsznak át tőle a pillanatnyi szendergésben. Rájöttem, hogy a lila a jót jelenti nekem. Meglepett hát mikor átlépigéltem a széles folyó pallóján, közben kicsit csiklandozó érzéssel, hogy lám, hátha megcsúszna a lábam' s a szál deszkáról szépen belelépnék a kavicsok közé, az üvegtiszta vizbe, mely lassan ment a partok között s hogy a lakkcipőm hogy lesüppedne a tarka kavicsok közé. Mondom, meglepett, hogy amikor átértem, még mindig a föld re nézve két kis lila papucsot láttam magam előtt, azután vékony 1 lábakat fehér harisnyában. Csak! ' épen a boka látszott, meg pár, centi a fehér harisnyából. Finom' lábszárak voltak s a boka olyan, amilyet a mult század költői versbe foglaltak. A ruha, amely a lábszár fölé fodrosodott, szétterült, mint egy nagy csöngettyü-virág. Fehér batisztbói volt a ruha s a derékon ráfonódott valami tarka öv egymásra simuló redőkkel s oldalt egy nagy csokorral. Feljebb, az asszony keblén egy rózsa csüngött. szomorúan, hervadtan, mint aki belenyugodott sorsába. A rózsa egy pillanatra megfogta a tekintetemet és a szivemet*sde mégis feljebb néztem s megláttam a nyakon a vékony láncot s rajta a smaragddal ékes kis érmet. Ez a kis érem élesen a fehér bőrre rajzolódott s ugy világított. Ez mind csak pillanatokig tartott. Végül megláttam az asszony szemeit, melyek olyanok voltak, mint a kék porcellán s könnyesen csillogók. A fehér arc és a szőke haj szinte elvesztették mellette ragyogásukat. í i •— ő, bárónő...! — szóltam. Mosolygott. f — Látja, milyen gyáva vagyok, nem merek átmenni a folyón. Félek a pallóra lépni .pedig nem) mély a viz. Legfeljebb megmerülne a papucsom. Mondja, nincs benne béka? — s a vizre mutatott. — Itt nincs. — Feleltem. — Mégis hallom esténként őket énekelni. J — Amott vannak a folyó holt ágában. Ott laknak. — Hiszen ha béka nincs, akkor nem is félek! Semmitől sem félek csak a békától. A mondat vége megfakult s bizonytalan lett. Vájjon csak a békától? — gondoltam s a bárónő is elhallgatott, mintha a szavak nyugtalanították volna. — Igen — mondtam végre —< az ember néha azt hiszi, hogy csak a békától fél, meg az egértől s az estében röpdöső fekete bogaraktól... pedig.. De hol jár itt, ilyenkor és egyedül a bárónő? Nevetett. Izgalom reszketett a hangjában. 1 — Az uram mondja, hogy sápadt vagyok., meg magam is érzek valami késztető erőt s jönnöm kell. Hiszen, ha céltalanul és egye-' düi jár az ember, mindig tele van különös reménységgel, Jiogy valami érdekes vár rá útjában. — Ön is a véletlentől vár valamit. Pedig ezt csak azok teszik, akiknek kevés a valóság. Most már édes izü volt a nevetése. A fogai a piros ajkak ivében fehéren ragyogtak, hogy sablonos igazságot mondjak: ugy, mint a gyöngyök, azok a nagyszemü, fénylő üveggyöngyök, melyeket mostanában viselnek a nők. — A valóság, az nem kell, ked-f vvesem — mondta — Látja, a parkiban rózsák nyilnak, egészen különleges fajták s engem az izgat, hogy amott, tul a malmon, valami kék virág nyilik, amilyet nem láttam még. Tegnap két virág volt rajta, ma arra vagyok 'kíváncsi, hogy hány nyilt ki? Azután leülök amott a parton és várok. A napokban egy pagy szakállú ember jött arra szekéren s talán a fia, aki vele volt. Rám nézett a fiu és én' láttam a gondolatát. Szeretett volna leszállni a szekérről, odajönni hozzám s megkérdezni: ki vagyok és kire várok? Én tudom, hogyl azóta is mindig erre gondol, épen ugy, mint én reá. Csak néztem a bárónőre s égő arcában két kék szemébe. S a szemei egyszerre ijedtre tágultak. — Beszéljen már valamit, kérem l — mondta — ugye, most kinevet. Nem ért engem, nem ért meg, Iátom'J i Végignézett magán. Én is rápillantottam a lila papucsra. Szine szétáradt bennem^ mint különös jó iz. — Furcsa, hogy igy jöttem ki, papucsban — mondta vontatottan — de nem régen keltem föl és itt surrantam ki a park rétre nyílói ajtaján. A húgom még alszik, az uram már a tanyán van s a kisfiam... vele játszik a dada. — Nagyon szép gyerek, büszke lehet a bárónő... — csak mondtam, hogy beszéljek valamit s tompítBÚTOR Alspitv a: 1903. Csodaszép hálók, ebédlők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. «*. Mcrszható ba. 6-12-16-24 havi részletre. Velour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon : 234.