Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-28 / 220. szám

1930. szeptember 28. A szovjet tehát ellensége az egész világnak. Tönkre teszi a kulturemberiség mezőgazdaságát, hogy azután a romokon a kommün tüzcsóvájával gyújtogathasson és forradalmasíthassa a lelkeket: ez a pokoli gondolat nem is titkolt célzata a szovjet gazdaságpolitikájának. A magyar gazdák ebből a kétségtelen tényből megtanulhatják. hogy mi várna reájuk, ha a szovjetőrület Európán valaha is úrrá lehetne. Az európai és amerikai termelő államoknak, bármily súlyos gondot okozzon is az orosz buzadömping, végre össze kell fogniok egyöntetű és egységes véekezésre. És ha máskép nem, az orosz gabona inváziójával szemben a legszigorúbb beviteli tilalmakat kell majd megállapítani. Egyébként egészen biztos, hogy az orosz döinJSftfKYIDéK. ping gyászosan össze fog omlani, mert a végén ki fog derülni, hogy az eladott búzamennyiségeket a szovjet képtelen Tesz leszállítani. Valójában ez a dömping egy olyan Damokiesz-kard, amelyet a szovjet csak megvillogtat a gabonapiacok feje fölött, de amely sohasem fogja a világtermelést megsebesíteni. Máris kiderült ugyanis, hogy ez az orosz dömping Chicagóban nem valóságos, hanem csak papirosbuzát adott el, amelyet soha leszállítani nem fog tudni, egyszerűen azért, mert ekkora búzamennyiségei nincsenek. Mihelyt pedig ez a felismerés a gabona világpiacon általánossá lesz az orosz dömping* üres fényegetessé zsugorodik öszsze, amelynek árrontó hatása meg fog szűnni. a „Magyar Eét" nyíregyházi szervezőbizottságát Megírta a Nyírvidék, hogy csütörtökön este 9 órakor a Kereskedők és Gazdák Körében lelkes hangulatban lefolyt értekezlet volt, amelyen dr. Bencs Kálmán kir. kor mányfőtanácsos polgármester elnökölt. Az értekezlet az október i8-átói 26-ig rendezendő Magyar Hét előkészítésével foglalkozott. — Az értekezleten megalakították a Magyar Hét szervezőbizottságát, amelynek vezetői és tagjai a következők : Elnökök: Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester, Rosenthai Gyula a Kereskedők és Gazdák Köre elnöke, ifj. Tóth Pál az Ipartestület elnöke. fe/iü&fó ^áSivtMzdL pénzemért nem rádiót hanem kristálytiszta zenét kapok. 6-12-18 havi részletre bárhol beszerezhető. Wlinőtíg,jM&b, tétek,mnu Társelnökök: Silberstein Ignác a Kereskedők és Gazdák Körének alelnöke, Ungár Béla a Kereske-< dők és Gazdák Körének alelnöke, Kiss Gyula, Hogyan Mihály az Ipartestület alelnökei, Hoffmann Mihály az OMKE elnöke, Blau Lipót az OMKE alelnöke,' Babicz József a Füszerkiskereskedők Egyesületének elnöke, Pápai Mihály a Gazdaszövetség elnöke, Hoffmann Ferenc a Kereskedő Ifjak Egyesületének elnöke. Tagok: Szohor Pál főjegyző, Tóth László aljegyző, Pisszer János kamarai tag, Zomborszky Dániel kamarai tag, Komáromy Károly a Villamossági Rt. igazgatója, Fried Sándor a Nyiregyházavidéki Kisvasutak igazgatója, dr. Füredi Sándor, Vertse K. Andor szerkesztő, Téger Béla tanár, a »Nyírvidék« munkatársa, Weisz Manó nyomdaigazgató. A Magyar Hét hatalmas összefogó erővei serkenti a haza szebb jövőjének alapozására, a munkahiány okozta bajok enyhítésére a vásárló közönséget is, a kereskedőket is. Nyíregyházán gyönyörig kirakatok, meghosszabbított záróra. zenés, lámpionos felvonulások ingyen mozielőadások, ipari kiállítás teszi elevenné, érdekessé, forgalmassá a Magyar Hetet. Színház ORSZÁGOS KAMARASZINHAZ Igazgató: Alapi Nándor. Hétfő: A Beleznay-asszonyok. Kedd: Ezüstpáncél. Szerda: Válás után. Csütörtök: Matyika színésznő szeretne lenni. 3 J Péntek: Fruska. Szombat: Róbert és Marianne. 31 sam a bárónő érthetetlen Izgalmát. — Fejlett... fejlett.., — mondta elháritón. — De nem is tartóztatom. A postára megy, ugy-e? — A postára — feleltem. Elköszöntünk. Egy pillanat s már ott villámlott a lila papucs a pallón s a bárónő két karja széttárva imbolygott a viz fölött meztelen szépségét villogtatva s egyensúlyozva a nádszál-testet. Rózsaszín ujjai szétterülve, mint két apró szárny, a viz fölött. A színek izgató hullámzása volt. A kastély előtt sokszor elmentem azután, de a bárónővel nemi találkoztam. A férjét, Vasadyföldbirtokost többször látta, amint lovagolt. vagy gyalog ment az erdők felé. Szigorú, gőgös arcú ur volt. Nagy, kerek szemüveget viselt. Ugy nézett ki, mintha érzések netrt laknának benne; sem gyöngédség, sem részvét. Semmi. Vájjon hogyan ért el az asszonyi szívig, milyen szókkal idézte rejtelmeit, milyen tekintettel gyújtotta föl puha, asszonyi lényét? Egyáltalán: hogy élt vele? Tudott-e jó és boldog! lenni? Mert igazán boldogok csakis a jók tudnak lenni. Az igazi boldogság áradó mosolyokban és felröppenő kacagásokban tör ki. S vájjon tudnak-e az ilyen emberek csillogó szemmel felolvadni és igazi örömet megélni? Sokan gyűlölték csupán azért, hpgy a szép bárónő férje. Erre gondoltam, amikor újra a park mellett vitt el utam. Hűvös szél fujt, mely elvitte a nyár utolsó sóhajtását is. A néma parkban hajladoztak a lombjuktépte fák s fekete rajzokat írtak az égre a vékony, meztelen gallyak. Messziről, a park kapujában feltűnt egy pillanatra Vasady alakja. Hajadonfővei volt, haját borzolta a szél. Szokatlannak éreztem. Rendkívülinek. Mintha egy halott után görnyed*ne alakja. Mintha valami szomorú ünnep lobogna benne. Honnan élte ki? Hogyan dobta el pierevsége maszkját ? { Mire a kapuhoz értem, bement, de helyette a dada állt ott. Didergett. Fogai összekocódtak. Már pár lépésről láttam, hogy szólni akar hozzám. 1 — Kérem... kérem-, nem tetszett látni a méltóságos bárónőt? — Láttam, de... — Látta...? Istenem, de jó., akkor tessék bejönni, csak egy pillanatra. Semmi gondolatom se volc, csak valami kusza együttérzés ezzel a szegény remegő szolgálóval. Zavaros képek tűntek elő képzeletemben. A lila papucs... a bárónő zavart szépsége. A Vasady kemény alakja... görnyedt vállai s most ez a leány... Mintha örvény sodort vol na az életük felé. Sietve mentünk át a parkon. Hervadt, szegény virágok... Fenyők... Csönd.., És mentem föl a lépcsőn. A hallban pálmák éltek. A lelkük betöltötte a levegőt. A hálószoba... A leány beengedett s ő maga künn maradt. Vasady ott állt az ágy előtt. — Kérem... nem látta a feleségemet? Nem találkozott vele? Még este elmehetett... A hang összetört cserepei megzörgették a lelkemet. Mérhetetlen szenvedés izzott ebben a hangban. — Kérem én csupán pár héttel ezelőtt találkoztam a bárónővel—. feleltem — s azután beszélteim még valamit. A szép nagy embec alig hallgatott tovább. Lezuhant a csipkés ágyra. Azt hiszem, sirt. Kinos érzések leptek meg. Mint apró vészharangok ütődései zengtek föl bennem a bárónő szavai. — A valóság^ az nem kell... Most ayiit a szomszéd szoba ajtaja. Lassan, döccenősen kordult meg a kilincs. J A gyerek lépett be. Tötyögve, fontoskodva. Kis arca csupa aggodalom volt, ahogy az apját meglátta. Most már titkolhatatlanut remegtek a férfi vállai. A gyermek kezében ölbefogva, mint két baba, ott volt a két lila papucs. i Odatipegett az apjához. Lelkendező, édes szóval szólt: — Apuka édes apuka, ne sírjál, odaadom neked az egyiket. Nesze... S letette apja karjára az egyik papucsot. A férfi görcsberándulC ujjai a hajába mélyedtek. Nem tudtam tovább nézni őket. Menekültem onnan. * Talán két év telt el s nem hallottam semmit a bárónőről. Elköltöztem onnan s az igazat megvallva el is felejtettem az egész históriát. Hiszen semmi különös nem történt, csak két ember nem értette meg egymást. Két év múlva aztán olvasom az újságban, hogy a bárónő egy varieteben lép föl, Bécsben. Bécsben. Már ezt is elfelejtettem, mikor egyszerre Bécs szédítő forgalmában előttem terem a bárónő. Talán szebb. Talán érdekesebb, mint volt. De szemében most is ott van a távolokat kutató álmodozás. — Gratulálok, bárónő — mondom — a sikereihez... 4 — Hagyja... — s leggyint _ —. Naponként idemenekülök a »sikereimből« a tömegbe. Itt sétáltatják Bécs legszebb gyermekeit... S annak, aki olyan egyedül van, mint én, jói esik a tömegben emlékeket hajszolni... emlékeket.., Aztán nevetett. Édesen, csönget tyüsen. Ugy nevetett, hogy belefájdult a szivem. S2Örmebundák Gyermekbundák nagy választékban olcsó árakon Nutriette bunda 120 pengőtől Fehér divatprémek 3 pengőtől 6032—3