Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-10 / 181. szám

1930. augusztus 69. a régi Magyarország volt. Sirva ugyan, de mégis vigad benne a magyar. És hisz. És remél. Tudja, hogy ez nem maradhat igy, aho­gyan most van. Erős hittel vallja: — Él magyar, áll Buda még és a fentnevezett Budavárban lesz még kutyavásár, mint ahogyan lesz még szőlő és lágy kenyér is. Igy érez a szürke amerikai új­ságíró, mikor Papp Lajos tanyáján a szabolcsi magyar ész javával mu­lat. Megtalálta azt, amiért több, mint két évtized után Magyaror­szágra jött, hogy keresse. Hogy ott­hon legyen. Hogy újra éljen. És akkor azt kérdezi a kíváncsi újságíró, hogy mit gondolok a mai magyar helyzet felől ? — Azt gondolom, hogy azok az urak, akik elkocsonyásitották a ma­gyar férfi gerincét, akik a magyar nemzet fiainak lelkébe fcjeleoltotr ták ezt a reszkető félelmet, nagyon rossz diákok lehettek. Van a ma­JSftfRYIDÉK. ii gyarnak egy halhatatlanul szép verse, egy imája, amelyben ar egek urához könyörög és kéri, hogy »Nyujts feléje védő kart«. Erre a védő karra ütöttek rá, ezt törték ketté azok, akik magyar honban gyáva nyulat csináltak Nubia pár­ducából. Külső ellenségével nem mérkőzhetik az a nemzet, amelynek fiai a saját vérükből fejükre ra­kott kormányzattal szemben szóla­ni nem mernek. Ebben a legyen­gülésben rejlik a magyar nemzet legnagyobb veszedelme. És ha végül azt kérdezné a kí­váncsi újságíró, hogy ha az óra ütne és a megcsonkított haza Ame­rikába szakadt fiait hívogatná, hol lennénk mi ? Csak ennyit mondhatok : — Ha miajd újra halljuk azt a régi nótát, hogy »mindnyájunknak ott kell lenni«, akkor az amerikai magyarság bizonyára nem marad a tenger túlsó partján. Hajnal vm, Párizs még alszik, már alszik... Hajnal van. Párizs még alszik, már alszik, alig hallatszik egy-egy lépés az uccán. Dus fák hajolnak át a Cluny-kerten és szinte lágyan búgnak az autók. Egész éjszaka esett a csendes éső, annak a mámoros illatát érzem a légben, Most szeretnék elindulni innen s menni, menni, a falum erdejéig. És végre dőig, a falum erdeéig. És végre lefeküdni, jó, hófehér gombát szagolni a fűben, nézni, hogy tollászkodik egy fácán-család, mint hajdan, diákkoromban, amikor szalonkalesre jártam. De most már fegyvertelenül, örökre szelídé n, fülemben a nagyváros irtózatos zajával, lelkemben ősi vággyal, lefeküdni egy szilfa alá nézni a reszkető lombot, csak nézni a rózsás és kék eget. Páris, 1930. VII., hajnal. VÁROSI MOZGÓ GRETA GARBÓ JOHN GILBERT Szombato n főszereplőkkel a 7 és 9 órakor ^ * _ ^ VEOZET Kitűnő kisérő bohózatok. 9 órakór katonazene. — Kertmozi. Hétfőn és kedden: Az ifjúság kedvence Tim Mac Coy: Hazárdkapitány A vadnyugat hirhedt vadászának kalandjai. Nagy üzlet kis lány Máry Pickford. Nyíregyházáról indul külföldre a mindig kifogástalan magyar exportcikk MARCONNAY TIBOR Naponta egy hütőkocsi indul el Nyíregyházáról Debrecenbe. Ebben a hütőkocsiban a Központi Tejszö­vetkezet szállítja a Debrvecen vá­ros lakósságának szükségletére szol­gáló mintegy kétezer liter elsőran­gú paSztörizált tejet. És zsákba bur­kolt hordók indulnak városunkból messze útra, a messze nyugati or­szágokba, hogy elvigyék a Tejszö­vetkezet nyiregyházi telepén gyár­tott dán vaj jó nirét. És a nyíregy­házi piacon is ezer kilogramm számra fogy ez a kitűnő izü vaj, amelynek készítése ugyanugy tör­ténik Nyíregyházán, mint Dánia legelső tejfeldolgozó telepein. Öriási jelentőségű Nyíregyháza fejlődése szempontjából aa a kö­rülmény, hogy innen exportálják a kitűnő vajat, hogy innen szállítják a Tiszántúl nagy városába, Debre­cenbe a friss tejet. Soha nem tet­tek még legcsekélyebb kifogást sem a Nyíregyházáról szállított ex­portáru ellen, ami nagy elisme­rés, ha meggondoljuk, mennyi baj van nálunk az exportra kerülő ter­meivényekkel. A nyiregyházi vaj­küldemény a magyar export hitelét erősiti. Ezen nem csodálkozik az, aki megtekinti a tejüzemet. A Vasgyár­utcában 1928-ban Pisszer János építette a minden tekintetben alkal­mas épületet, amelynek termeiben ma fokozottabb munka folyik, mint alig néhány hónappal ezelőtt is. A tejüzem a virágzás utján van. Bi­har, Szabolcs, Hajdú vármegye községeiből és tanyáiról ide áram­lik a tej, amelyet mind hatalma­sabb mennyiségben szív fel ez a vállalat a gazdaközönségtől. Ma már tízezer liter tej érkezik ide és kerül a pasztörizálást, hűtést, pa­Két garnitúra fehérnemű, károm {sár harisnya és az jj 34 filléres Lux doboz teljesen elegendő a két heti nyaralásra. Este langyos Lux sza£>{3 a n£> ekely dús habjában kimosva. re§ge Ire ismét tisztán felveheti azokat. Ma már minden jobb szállodában csajból folyó meleg vizet kaphat. Egy doboz Lux, a kis villanyvasaló és mindenkor tisztaságban ragyogni fog. lackozást végző ragyogóan tiszta és higiénikus gépekbe. A paSztörizált tej előnyeit ma még csak a nagy városok lakóssága ismeri eléggé, de hódit a szövetkezeti tej Nyíregyhá­zán is. Már itt is tudják a háziasz­szonyok, hogy ha a piacon né­hány fillérrel olcsóbban vásárolt tejet összehasonlítják a szövetke­zeti palackokban zártan érkező friss tejjel, olyan óriási különbsé­get találnak a kettő közölt, hogy menten drágábbnak tűnik fel a piacon vett olcsóbb tej. A szövetkezeti tej zsírtartalma ugyanis felette áll a higabb piaci tejnek. A telepen tejes tejet vesznek csak át és vegyi uton pontosan lemérnek minden szállítmányt. De a szövetkezeti tejet is ellenőrzik ál­landóan és a vegykisérleti állo­más minduntalan kíváncsi arra, hogy a Nyíregyházán palackozott tejben mennyi a zsírtartalom. Nos erre a kérdésre mindeddig olyan választ kapott a kémlelő ellenőr­zés, hogy csak legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott minden alkalom­mal a nyiregyházi szövetkezeti tej tartalmasságáról. De igen nagyjelentőségű az is, amit ma sajnos még háziasszo­nyaink nem méltatnak eléggé, hogy a pasztörizált tejben nincs az egész­ségre ártalmas baktérium. A ma­gas fokra felhevített, majd automa­tikusan lehütött tejből kipusztul minden ártalmas elem. Erre a ház­hoz vitt tej, vagy a poros piacon árusított tej vásárlója nem gon­dol, pedig nagyon sok betegség csiráját viszi be háztartásába. A pasztörizált tejet nem kell felforralni, sőt nem is tanácsos, mert hiszen a forralásnál sokkal hathatósabb hevitési eljáráson megy át. A pasztörizálásra nem jutó tej­mennyiséget fölözik le a telep el­més konstrukciójú gépei és a tej­színből készül a Dániából érkező baktériumkul torával való beoltás után a nagyszerű szövetkezeti vaj,, amelyet ma már minden háztartás­ban kedvelnek és várnak. Az exportoló nyiregyházi tej­üzemnek városunk közgazdasági és kereskedelmi érdekei, valamint egészségügye szempontjából óriási jelentősége van. A tejüzem megérdemli, hogy a Vasgyár utcát legalább is az üzemi épületek előtt haladéktalanul kövez­zék ki. I 1 ; ' Ásatások Szent Imre egykori birtokán. Köskörötől nem messze fekvő Soltszentimre határában ősi om­ladozó torony áll. A Kiskunhalas felé közlekedő vonat ablakából jól látható ez az emlék. A Szent Imre évvel kapcsolatban a közfigyelem ráterelődött erre az ősi templom­maradványra. Egyes feltevések szerint, Szent Imre herceg volt birtokán a szentéletü királyfi va­lamelyik tisztelője állíttatta a templomot. Mozgalom indult meg abban az irányban, hogy az ősi Szent Imre templom helyébe Solt­szentimre szorgalmas, de szegény lakóinak, — akik az istentiszteletet jelenleg az iskolában tartják — uj templomot emeljenek. A templom keletkezésének megállapítása cél­jából "Lux Kálmán budapesti mű­építész vezetésével ásatás folyt, amely a napokban fejeződött be. Az ásatás költségeit Platthy György országgyűlési képviselő és Soltszentimre község viselte. A toronynál és a templom egész területén a padozatig leástak, sőt a falak külső oldalánál is foly­tattak feltárást, de különös fontos­sággal bíró leletre nem bukkantak. Az ásatás alkalmával nagy meny} nyiségü ember- és lócsont került felszínre és római eredetű urná­kat, pénzeket és házieszközöket ta­láltak.

Next

/
Thumbnails
Contents