Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-10 / 181. szám

1930. augusztus 10. A magyar nemzet két ágbeli magyarságának egysége Irta: Cserép József dr. Médiának a magyák odatelepe­dése előtt Ária volt a neve, mint Heroüot és Pausanias irja. Azelőtt a nyugati félteke volt a magyák­nak, valamint általában az ibér népeknek lakóhelye, amit az ókori hagyomány Is-beria (»Nap háza«) vagyis Ibéria és Hesperia néven ismer. Magát azt a nagy nyugati szárazföldet az ibér népek nyelvén MaQya s Mii neveken találjuk leg­inkább emlitve, amelynek a gö­rög Gaia s részben a latin Gaea mása szerepel a class. ókori Írók­nál. Ott, a messzi Nyugaton, a Föld véghatárán, az Okeánosnál jelzi az ókori cl. hagyomány az istenek és minden létei eredetét; Mag'ya v. Gaea népe voltak a 11 és fél ezer évvei ez' Mintegy u és fél ezer évvel ez­előtt ama nyugati féltekének Ázsia és Amerika közé eső részét az Óceán nagyrészben elborította s Myrina és Persé amazon népeit vándorlásra kényszeritette. De a Magya megmaradt részén egy ha­talmas, nagy kulturáju birodalom alakult ki, mely Európa nyugati részére is kiterjedt. Ezt Atlantis ne­ve alatt találjuk Urait, Mennu v. Méné, Ma, Árgus, Aigis, Aetheria s más, a mi »meny« és »ég« sza­vunk jelentésbeli másai közt ezt is yiPosidonisx, mivel itt már a fénylő testbőrii (aethiop) lakosság közt Szét (a későbbi Poseidáón=Nep­tun) tisztelete divott, mig ellenben a homályos testszinü (szíkan) lakos ságnak a Nap, á-tin »lét atyja« volt az istene, amelyiknek jelképét,' su­gárkévés fénylő korongot, a dio nyza-t »ragyogóképü istent«, ma­gaslatokra tűzték, költözéskor pe­dig rúdra erősítve vitték maguk­kal — persze — lóbázva : ahon­nan Palías a mellékneve a ragyo­góképü Athénének. Ez az atlantiszi van a legszebb emberfajnak em­litve az ókori hagyományban; erre vonatkozik a titánok elnevezés; en­nek a »meny-kert«, gfS-aia, hóná­tól vette a görögség az ő Graikoi elnevezését. Idővel azonban ez az Amerikával együtt megmaradt szá­razföld az Atlaszi-oceán képződése folytán szigetté vált, sőt 7 darab­bá szakadt. Ezeket nevezi a görög theogonia Atlantisoknak »Atlas leá­nyai«-nak, mint részeit ama Ma­gyának, amelynek mintegy ge­rinchegysége volt az Atlas, vagyis az Antillák s ezek keleti folytatásai — ujabb geologusok szerint — a Pyrenaeusok, meg — legalább névleg — az afrikai Atlas-hegység. Az óceán által elborított két nagy földrész, Japetos és Krono§ azóta abban a nagy mélységben, a Tartarosban ül anélkül, hogy él­vezné a Nap sugarait és a szelek fuvalmait. Az ott — Sophokles sza­vai szerint — >vz Föld végtfiatára, az Éj forrása, Uranos nyugvó he­lye, a Nap-isten régi kertjei Elmerüléseig mintegy 4268 évig állt fenn Atlantis országa. Miként Myrina és Perse ibér vándornépe, akként az Atlantis aethiop és szí­kán pelaszg népei is részint His­pania — Északafrika — Egyipto­mon, részint Európa derekán át húzódtak keletnek, még pedig My­rina és Perse gigász népe telepi­tette Libyát, Egyiptomot, Persist, Mediát, Armeniát, ellenben Aloeus gigász aeol ivadékai Thrákiát, sőt a kisázsiai Prygiát is. Ezeket jelzi az ókori cl. hagyomány a kultura első terjesztőinek s városok alapitóinak. A phrygeknek némelyek szerint ősei, mások szerint gyarmatosai voltak a paionok — írja Strabo, s thessaliai országuk legrégibb neve Orestia vcfct, majd Pelagpnia és Paionia. Latin és olasz íróknál Pan nonia a neve, a lakóié pedig pan­nonok. A »teukrok ivadéka«-kénV 7 is találjuk őket emlitve s mint lapetida aeoloknak Aeolis néven is szerepel az ő thessaliai hazájuk ahonnan a trójai háború után 60 évvel szorították őket a thessalok Boiótiába, majd a moreai (peio­ponnesosi) Elisbe; innen azonban bizonyára a felülkerekedő hellén— dórság elől települtek föl az al­Duna déli oldalára, az Ax-os (Var­dar) folyó mellé, Emathia szom­szédságába, melynek rokon népes­sége már megtelepült ott Egyip­tomból; ugyaninnen települt Thrá­kiába még a trójai háború előtt a »nagy szőllész« Maron népe, a ci­konok, az »oláh cigányok«-nak és »Fáraó ivadéká«-nak nevezett ro­jt* illatosított APOLLO OZGÓ Szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 1 9 őrekor Harry Piel minden idők legvakmerőbb bravurfilmje A VASÖKLÜ (Nagyváros réme.) Egy szenzációs bünügyi nyomozás 10 felv.-ban Fényes kisérő műso r Hétfőtől: Asszonysikoly az éjszakában FLY-TQX legyet,szúnyogot, raolyt, poloskát, svábbogar?*'ti. Hatása garanSáit! Óv2kodjék uiindcn utánzattól: i növényét kártevőit, a háziállatok élösdieit, az istállók lenyelt és hangyáit sikerrel Oyáriii a «=LY-TOK tarsasag 1 y Az AGRI-TQX kipróbálásához egy peDgü bélyeg vugy késa­8 1 pénz beküldőbe ellenében egy próbaüveget bérmentve szállít u Itteni vezérképviselet: Révén Ern3 és Tárta, Budapest, V. ker., Nádor ncca 30. as. konfaju népe Persének, amely egykor vitézül küzdött függetlensé­geért; töredéke volt ez annak a nagy vándorsokaságnak, mely Elő­ázsiában ütött tanyát a Kr. e. VI. ; évezred folyamán s melyeknek ma­radékát, az indiai Malabáron, vélte P. Thewrewk Emil vándor cigá­nyaink őseinek. Miért nem létesít a város strandot a gőzfürdő mellett ? Békében a Júlia-malomnak volt nyári strandja. — Ha a -város nem létesit strandot, csinálja meg a magántőke Rekkenő nyári hőség uralko­dik. Még itt Nyíregyházán is, ahol az utcák szélesek, levegősek, szinte égeti az embert az utca kövezetéből, a házak falából ki­áramló hőség. Más városoknak ebben a po­koli melegben legalább van menedékük. Van vagy sza­badvizü fürdőjük, vagy bent a városban strand. Nekünk van ugyan egy vizle" vezető csatornánk, amelyben fei lehet lelni minden szemetet, ami a házakból kikerül, annál kevesebb lazonbania víz benne. Strandjaink is vannak. Három is van ,hála Isten­nek. Azonban egyik sem szolgálja a lakosság kényelmét száz százalé­kig. Meg van a jóakarat a stran" dok tulajdonosaiban, hogy olcsón juttassák a közönséget az üdítő vízhez, azonban a mellék körülmé­nyek súlyosbítják a lehetőségi annak, hogy mindenki részére hoz­záférhető legyen. A Tisza sincsen tőlünk messze. Itt van csak Tokajnál. De hát oda vonaton lehet csak eljutni. Az is pénzbe kerül. És sok időbe. Hiába kellemes, hiába egészséges a tiszai strand, ha nem lehet éppen akkor élvezni, amikor a íegna" gyobb szükség van reá — munka után. i A fülledt levegőjű irodák után mily jól esne az üdítő sza­bad fürdő!? De melyik tiszt­viselőnek a fizetése engedi azt meg, hogy délután átrán­duljon Tokajba? Igaz, vasárnap féljeggyei lehet menni. De hát egész héten majd megbolondul az ember a víz utá­ni vágyakozástól. — És ha számolni kezd — mint ahogy számol is — és sok fürödni szerető polgár arra a megállapo* dásra jut ,hogy kell — és még sem lehet strandolni. j Fillérekbe kerül csak a fürdő, fillérekbe az utazási alkalmatos­ság, fillérekbe a kabin, a borra­való és mégis pengők lesznek a filléresekből a 4—5 tagu család­nál naponta. Végeredmény = nem lehet. Nem birja a büdzséi!• A tavasszal már kezdtünk örül­ni, hogy végre megalakul a strand részvénytársaság és pom-< pás, olcsó és jó, pormentesen meg­közelíthető strandhoz jutunk. — Sajnos, reményünk — szárazon ma­radt. _ ; 1 Nem tudjuk azonban megér teni ,hogy j miért ne lehetne például a 1 gőzfürdővel kapcsolatban egy strandot Iétesiteni. Medencén és néhány kabinon kí­vül nem kellene nagyobb befek" tetés ,mert a jelenlegi gőzfürdőbeli kabinokat is igénybe lehetne ven­ni, mivel tudtunkkal még vasár" nap sem zsúfoltak azok nyáron. A vízszolgáltatás sem okozhatna na­üzlet megszűnése miatt árusítás most már csak egész rövid ideig! Áraimat ismételten mélyen leszállítottam, érdeke mindenkinek, hogy most vásároljon. ÍRAIM: Selyem nadrág atlasz csíkkal, melynek ára P 3-50 most P 1«98 Mosíi selyemharisnya minden árnya­latban volt ára P 3 20, most csak P 1-98 Selyemharisnya egész nehéz la. minőség amíg a készlet tart P 3-88 Férfi flórzokni csodaszép mintákban ajándék ára most P 108 Női flórharisnya la. minőség minden árnyalatban P 2'98 Férfi hosszuszárn sport harisnya la. flór minőíégben P 5'40 helyett . . P 3 20 Női selyemkombiné volt ára P 8'50, most p 4" 98 Ex ra Ií. mnllné férfi zokni volt ára P 3'60 most P 1-98 Férfi kemény gallér egész finom minő­ségben P 1-20 helyett .... P-»88 Gépselyem minden szinben 12 fillér helyett 0'08 fillér. — Kitűnő minőségű férfi zsabkendS P 130 helyett, most 0'69 fillér. Minden vevő, aki most nálam vásárol, vásárlásához ajándékba egy LUFTBALLONT kap. Gyerekek szóljatok szüleiteknek, hogy most csak Krecsák bácsinál vásáro janak. Ereosák József uri- és női divatkereskedő Kállói-utca 2 szám. 5022 -5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents