Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-10 / 181. szám

Nyíregyháza, 1930, augusztus 10. * Szerda Xsl évfolyam. 183. sz. POLITIKAI NAPILAP £ Ima 2*81 P. NeayeAfrvre 7-90 P. MMififaMfcfe KteJÓSA ELEK I: VÉRTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime: Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal teleionja : 1- 39. Postacheque 29598 Jöjjön a burgonya boletta! Mentsék meg a Nyírség kisgazdáit \ Irta: Góth László m. kir. gazdasági főtanácsos. Alig pár hónapja, hogy a Pesti Hirlap hasábjain elsírtam a gazdák burgonya keservét 1 Akkor 15.000 waggon burgonya tárolt a Nyírségben és nem volt piaca, nem volt elhelyezési lehetősége. Akkor ugy állott a helyzet, hogy étkezésre 1 —1.5 pengőt sem fizettek burgonyáért, — ipari célra 50—80 fillérért adták, sőt legjobbnak látszott az az üzlet, aki felébe harmadába kölcsön tudta adni, bár igy sem volt rá nagy vállalkozás! Azóta nagyot fordult a világ I A juníusí és júliusi rekkenő szárazság elpusztította, elsorvasztotta a burgonyaindákat — siralmas termésre van kilátás. Olyan idők járnak fejünk felett, hogy a legvérmesebb optimista sem mondhat semmi biztatót ! Mi reménye lehet a törpe kisgazdának, a zsellérnek, aki részes mivelésbői él, kinek termését részben a világgazdasági krízis, részben a mostani szárazság ugy megdézsmálta, hogy abbói nem marad elég a megélhetésre. Ma nem lehet senkit azzal a vigasztaló szóval illetni, majd megél két keze munkája után, mprt megszületett a régebben még nem ismert nagy hatalom: »Nincs munkaalkalom !« Nem szabad és lehet ölbetett kézzel nézni, várni az eseményeket. Mi, akik együtt élünk, dolgozunk a legszegényebb elemmel, a legjobb katonákkal, a legszebb erényekkel, mi látjuk, mi ismerjük az élet ezer bajait, gondjait, ezért hárul ránk a kötelesség, osztozni bajaikban, gondjaikban. Azok helyett, akik nem tudják elmondani, elsírni panaszaikat, nekünk kell megkeresni a leghelyesebb utat, amely a legszerényebb becsületes életet biztosító úthoz, boldogulásukhoz vezet. Idejében kell ezt megtenni, míg nem késő, hogy eleje vétessék a celjes gazdalági és szociális kataasztrófának I Tárgyra térve : Mivel elsült a burgonya, a tengeri, nincs sarjú ter més, napról-napra olcsóbb a termény és nagyobbak a terhek, gondolkodóba kell, hogy essünk, miből pótolja a kis ember a beállott hiányt. Itt már nem lehet igényeket redukálni — itt már a nélkülözés és lassú önemésztés igen lejtős árok partján csúszik lefelé a szegény ember. A rossz termés — az alacsony árak — a teljes elszegényedés — parancsoló kötelességgé teszi, hogy a Nyírség kisembereinek burgonyája ez évben jól, különösen jól, értékesíttessék ! Az ipari célra eladott, esetleg export célt szolgáló burgonya után valamelyes »boletta« érték volna kirovandó, ami a termelőnek kell, hogy jusson ! Kárpótolja őt már azért az előnyért is, ami jut a szeszgyáros gazdának, avagy a más ipari földolgozásnál, vagy az export haszonnál. Lehet, hogy az eredmények e katasztrofális gazdasági évben eltolódnak, talán a burgonya ára is magas lesz, de semmiesetre sem oly értékű, amely a gazdát a siralmas termés ellenében kárpótolni tudja. Lehet, hogy a burgonyaboletta most nem adja meg azt a reális kárpótlást, amit megadott volna a mult gazdasági évben, amikor a »száraz« mezőgazda 1—2 pengőért értékesítette burgonyáját, addig a »szeszgyáros« ipari célra cca. 5 pengőért tudta értékesíteni. Ez az aránytalan disparitás gondolkodóba ejt minden számító gazdát egyaránt — ezért is kell e kérdést napirendre tűzni ! A burgonya jobb értékesítési mozgalmának a Nyírségből kell kiindulnia. Nem lehet ölbetett kézzel nézni az eseményeket. A speciális nyírségi bajok : A rozs alacsony ára, a szőlő és bor krízis. hozzá az ez évi nagy szárazság és a burgonya krízis, a folyton emelkedő sorozatos kiadások, a kartellek hallatlan merész áremelései (benzin, vámőrlés, bércséplőgép, cserép) lassan-lassan kiszívja azt a kis vért, azt a tartalék anyagi erőt, ami egyik-másik gazdában tán még megvan ! Az agrár válság fokozódik és figyelmeztet, hogy ütött a cselekvés órája, átfogó erejű gazdasági programm kell, mely állítsa meg a lejtőn lefelé rohanó anyagi pusztulásunkat ! A jó kormányzás nem más, minc gondos előrelátás I A spanyol öntöző-szindikátus termővé teszi a Hortobágyot és a másfélmillió holdnyi szikes magyar vidéket Gróf Bethlen István miniszterelnök a barcelonai világkiállítás alkalmával tüzetesen áttanulmányozta Spanyolország hatalmas ön-, töző berendezéseit, hogy megállapítsa, vájjon milyen formában lehetne a spanyol öntözési munká. latokat átültetni a Nagy-Alföldre. — Spanyolországban az évi csapadék 100—150 milliméterrel kevesebb, mint Magyarországon és ennek ellenére a mesterséges öntözéssel olyan hatalmas kulturterületeket létesítettek, hogy azokon a spanyol családok ezrei találtak megélhetést. Gróf Bethlen István látta, hogy hasznavehetetlen területeket miként telkesítettek olyformán, hogy egy-egy hektárt öntözésre berendeztek és rajta gyönyörű mezőgazdasági kulturát indítottak meg. Narancsfákat telepítettek és minden hektárra egy-egy spanyol családot is letelepítettek, akik aztán szorgos munkájuk nyomán nyugodt, biztos megélhetést találtak. A minszterelnök tisztában van azzal is, hogy ennek a problémának megoldása elsősorban a saját kerületében Debrecenben bír különösebb fontossággal, mert hiszen a Hortobágy hasznosítása áltaí hatalmas mértékben megnövekednék a város vagyona. A Nagyalföldön körülbelül másfélmillió holdat kellene spanyol minta szerint öntözésre berendezni. , Ilyen elgondolás mellett a miniszterelnök Spanyolországban beható és alapos tárgyalásokat foly" tátott a legilletékesebb spanyol körökkel a magyar Alföld öntözéséről. Ennek eredményeként a A „Cuvantul" feltűnést keltő cikke a román kormány lemondásáról Bukarestből jelentik: Tegnap délután a kormány legtöbb tagja Sinajába utazott. A »Cuvantul« szerint a kormány jelenlévő tagjai rendkívüli miniszteri tanácsot tartottak, amelyen Maniu elnökölt, a ki részletesen ismertette a kabinet tagjaival a legutóbbi politikai eseményeket. Hír szerint a kormány lemondását javasolta, hogy megelőzzék Károly király lemondási felszólítását, aki a koronázás időtartamára koncentrációs kabinetet akar alakítani. Maniu felszólította az igazságügyi és földmivelésügyi minisztereket, akik a koncentráció hivei, hogy pártengedély nélkül ne vegyesnek részt a koncentrációs kabinetben. A »CuvantuI« híradása politikai körökben nagy feltűnést ketett. Titulescu tegnap Bukarestben kihallgatása során felvetette a királyi pár válási ügyét és az a véleménye, hogy Helena királynét előbb meg kell koronázni és azután érvényteleníteni a válást.. Titulescu tegnap Bratianu Györgyöt, a disszidens liberálisok vezérét fogadta lakásán, akivel hoszszasan tanácskozott. Később Lupu dr-ral, a parasztpárt vezérével tárgyalt hosszabb időn át. meg akarta ölni Snidarek tábornokot, mert anyját elgázolta Prágából jelentik: Snidarek tábornok Beregszászról! Munkácsra utazott autóján. Közvetlenül Beregszász mellett halálra gázolt egy 70 éves asszonyt, akinek a fia vasvillával támadt a tábornokra. A csend őrök fékezték meg a dühöngő embert és letartóztatták. A tábornok akadálytalanul folytatta ezután utját Munkács felé

. napokban a spanyolok legkiválóbb öntözési szakértői dr. Ruffy Varga Kálmán gazdasági akadémiai igazgató, felsőházi tag, valamint Don Hcreró Emánuel spanyol főkonzul és kísérete társaságában öntözési szempontból áttanulmányozták az egész Alföldet, különösen pedig a Hortobágyot. Arra a megállapításra jutottak, hogy a spanyolok által használt szisztéma szerint az úgynevezett csörgedeztetési rendszerrel a Hortobágy nagy részét öntözni lehet. Ennek óriási hordereje van, különösen azért, mert ezentúl a Hortobágy nem lesz egzotikum, hanem helyette dúsan termő területek, esetleg öntözésre berendezett legelők és rétek keletkezhetnek, ami által a város vagyona megsokszorozódnék s a gazdatársadalom állattenyésztése is felvirulna. Egy nagyobb és hatalmas tőkével rendelkező spa"' nyol pénzcsoport a legkomolyabban foglalkozni kíván a Hortobágy öntö| zésével és ha a megállapodások létrejönnek, ugy az előmunkálatok már az ősszel megkezdődhetnek. A legközelebb hatezer holdat lehetne a Tiszából a medencébe gyűjtött vizek szisztémájával öntözni. Az ügy érdekében a spanyolok terveiről és ajánlatáról egyelőre nem lehet többet nyilvánosságra hozni. A spanyolok szisztémájának egyik legnagyobb jelentősége ,hogy annak alkalmazásával a szikes területek is telkesithetők. A spanyol előkelőségek alapos tanulmányutjuk befejezése után ismét felkeresték a debreceni gazdasági akadémiát, ahol az Alföld öntözésének nagy horderejű problémájáról alapos tárgyalások folytak, amelyeknek eredményeképen a spanyolok meghív," ták dr. Ruffy Varga Kálmán gaz/ dasági akadémiai igazgatót és dr. Hauser János agrogeológust iakik a jövő hét folyamán Spanyolországba utaznak, hogy a spanyol öntözési rendszert necsak theoriában, hanem gyakorlatban is megismerhessék és áttanulmányozzák. Egyes szám ára 26 fillér