Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-05 / 176. szám

MimmÉK. 1930. AUGUSZTUS 5, Mezőgazdaság Néhány szó a sertéskeresztezésesröl Irta Klár Dezső. A földmivelésügyi minisztérium a napokban tette közzé az idei állatszámlálás eredményét, mely, sajnos , az összes fontos háziállatok létszámánál sajnálatos hanyatlást mutat. Ha a publicatióban a sertéslétszámot vizsgáljuk, igen érdekes eltolódásokat észlelünk. A hússertések létszáma 298 ezer darabra szaporodott, ami 12.65 százaléknak felel meg a 4 év előtti 6 százalékkal szemben. A zsirsertések száma 2.063.000 darab, ami viszont azt bizonyítja, hogy hazánkban még mindig a zsirsertés tenyésztése van tul'sulyban. A keresztezett állomány létszámáról, mely ujabban a hus'és zsirsertés között mintegy közép1 helyet foglal el, részletes statisztikai adatokkal nem rendetlkezem. Közismert azonban az a tény a gazdák előtt, hogy ma a sertések •keresztezésének kérdése hovatovcább mindjobban előtérbe lép, « az ezer gonddal s bajjal sínylődő állattenyésztésnek, közvetve tehát a gazdálkodásnak egyik fő problémájává növi ki magát. Jelen cikkemben foglalkozni ki Ivánok tehát röviden azzal, hogy: 1. érdcmes-e a keresztezéssel a mai viszonyok között foglalkozni? 2. minő körülmények teszik a keresztezést indokolttá? 3. milyen fajtájú sertésekkel keresztezzünk? 4. milyen körülményekre legyünk tekintettel a keresztezés áltat előállított uj fajtáknál? A kérdések elbírálása előtt szükséges azonban, hogy tisztában legyünk a keresztezés fogalmával. Keresztezés alatt értjük azt a szaporítási eljárást, mikor a párosított állatok nem egyazon rendszertani egységbe (faj, tájfajta, törzs, jeliegzett tenyészet tartoznak. A keresztezés célja tehát leginkább az értékesítésre szánt haszonállatoknak valamilyen irányban való tokéletesbitése: pl. hústermelés, takarmányértékesitési képesség, edzettség stb. növelése. Kétségtelen tehát, hogy bár a sertéskeresztezéssel sertésáüomá nyunkat kedvezően is alakithatjuk át, a keresztezés keresztülvitelétől a gázdák ma mégis fáznak. Ennek oka abban rejlik, hogy a gazdák számításukat vagy nem ta Iálják meg, vagy pedig ha meg is lelik számításukat, a keresztezéshez szükséges apaállatok (kanok) beszerzése olyan költséges, hogy a mai mostoha gazdasági viszonyok mellett ezek beszerzésére még gondolni sem mernek. Dacára mindezeknek, a keresztezéssel foglalkozni még a mai viszonyok mellett indokolt és kívánatos, — mert bár a mai sertéspiacon az irányzat lanyha, s a kereslet napról-napra hihetetlen mértékben csökken, a keresztezett sertésre mégis inkább akad vevő, mint a zsirsertésre, s a keresztezett sertés ára, még ha pár fillérrel is, de nagyobb, mint a zsirsertésé. Mindenesetre ne akarjon itt senki se tul sokat, mert aki sokat markol, keveset kap. Ha tehát valaki a keresztezéssel komolyan foglalkozni kíván, ne csinálja azt rendszertelenül kapkodva, mert ez a sertéstenyésztés deficitjét eredményezi; kérje ki előzőleg illetékes szakféríiak tanácsát (bizalommal fordulhat bárki a Hussertéstenyésztők Orszá" gos Egyesületéhez, Budapest, IX. A budapesti Tó-mozival egy időben mutatja be a Városi Mozgó A bajadér gyűrűje (Az indiai fakir) c. misztikus történetet. Mint már vasárnapi számunkban megírtuk, az indiai szerepeket hindu színészek személyesitik meg, ami elevenebbé, hihetőbbé teszi a mesét. Mannering orvost meglátogatja Indiában barátja Jim Henxdersen (Henry Stuart), aki fölényes gunynyal beszél India csodáiról és rejtelmeiről. Egy indiai fakirral kerül össze, aki csodálatos és meg

1dobbentő dolgokat mutat be, dé . Jim kineveti és inkább a fakir kíséretében levü bajadérral törődik, akinek megszerzi a bokagyürüjét. A bajadér parancsot kap, hogy szerezze vissza gyürüt, de a leány beleszeret az európai férfibe. A "fakir kényszeríti a fiatalembert, — hogy higyjen a tudományában és azt mondja neki, hogy akinek a homlokán jelet vesz észre, az meg fogi halni. Jim kétségbeesetten fedezi fel szerelmese homlokán is a halál jelét, most már hisz a fakir tudományában és könyörög, hogy mentse meg a leány életét. Hogy fakír teljesíti-e Jim kérését, az a Városi Mozgó előadásain derül ki. A bajadér gyűrűjével egy műsorban kerül szinre a legszebb római törtéltet, a Quo vadis ? Janníngssal a főszerepben. Köztelek-u. 8., Omge székház) s ezt közvetve tartsa szem előtt, azt is, hogy lehetséges tulajdonképpeni üzem-, illetve fajváltoztatás nélkül is, azaz a mangalica tenyésztés tiszta vérben való fenntartása mellett bacon-gyártásra alkalmas anyagot előállítani, s jigy a mangalica tenyésztés keretén belül is kihasználni a hussertéstenyésztésnek a bacon-gyártás áltat szerzett konjunkturális előnyeit. Arra a kérdésre, hogy minő körülmények teszik a keresztezést indokolttá, a fent említetteken, azaz a jobb értékesítési lehetőségekesn kívül, elég rámutatnom arra, hogy a keresztezett állatok jobb takarmányértékesitők, nagyobbra nőnek, ízletesebb húst szolgáltatnak, s ha a bacon-gyártás céljaira neveljük s ha a telet nem nyomorogja át, hanem a hízó sertésnek megfelelő viszonyok között töltik, a tél végére, tavasz elejére értékesítésre is kerülhet. Keresztezésre csakis nagyátüiő erejű hussertésfajta használható, amelynek ivadéka külsején magán viseli a hússertés jellegét, vagyis lehetőleg hosszú, nyúlt testű, a has hengeres,, a lábak a törzshöz viszonyítva elég vastagok, rövidek s a szia kesely. Legmegfelelőbb e célra a yorkshire kanok, s ezek közül is a minél hosszabb törzsű s minél nagyobb testű egyedek. A yorkhshire mangalica keresztezés nem ad ugyan szinre és testformára kiegyenlített falkát, a hússertés tipusu testalakulás és a jellegzetes szín azonban az utódok legtöbbjénél kifejezésre ju.t A berkshire és cormvalt rövid törzse miatt, a lincelnshire sertés pedig csekély átütő ereje miatt keresztezésre nem igen ajánlatos. Megjegyzendő azonban, hogy szikes víz mellé inkább ajánlják a. berkshire kanokat keresztezésre, mert a yorkshire kanok bőre igen érzékeny s ez az utódokban is kifejezésre jut. A német nemesitett sertések közül csak a teljesen homogén, azaz vérszilárd tipsut tudjuk a keresztezésnél felhasználni. A keresztezés kivitelét illetőleg, többféle eljárás van a tenyésztők között elterjedve. Sokan azt vélik a leghelyesebbnek, ha évenkénti kétszeri malacoztatással, a második, ivagyis a nyári szaporvulatot hússertés kanok igénybevételével állítjuk elő. Igy ugyanis a téli maaclokat tiszta vérben mangalica kanokkal fajtaváltoztatás nélkül állítjuk elő. Igy ugyanis a téli malaco" hússertés, mind a mangalica konjunktúra előnyeit. A keresztezés által előállított uj fajtánál az legyen a célunk, hogy az a 80—90 kg-os súlyt minél előbb elérje, vagyis hogy minél előbb elzsirodjon. Ezért már malackorától kezdve annyit kell vele etetni, amennyit elbir. A hizlalásnál a fehérjemennyiségre fektessük a fősúlyt, nehogy elzsirosodjon. A tej es tejtermékeket is előnyösen használhatjuk a keresztezett süldők hizlalásánál. A hizlalás tartama alatt a süldők mész és phosphor szükségletéről gondoskodni kell, továbbá arról is, hogy megfelelő mozgás biztosítva legyen számukra, mert ez az izomzat, illetve a hus növekedését mozdítja elő s a felesleges zsirleraokdást pedig ellensluyozza. Jelen cikkemmel kapcsolatban ezúton kérem a szabolcsi gazdatársadalmat arra, hogy a keresztezéssel kapcsolatos tapasztalataikat közöljék, hogy ezt a fontos kér dést több oldalról megvilágítva, ha egy lépcssei is, előbbre vigyük hazánk sertéstenyésztését. Zónahelyáras vigjáfékvarseny ma és holnap a Bladalban »A szerencsema!ac« ugy látszik valóban szerencsét hozott a Diadalnak. E heti műsor legalább is olyan szerencsés kezekkel van öszszeválogatva, amilyenre alig van példa. Ma hétfőn és holnap kedden a zónaelőadások keretében három izig-vérig francia bohózatot mutat be a Diadal, természetesen szigorúan csak felnőtteknek. Az első vígjáték címe: »Nászéjszaka akadályokkal^ Ehhez a cimhez igazén nem kell kommentár, legfeljebb még csak annyit árulhatunk el, h ogy a főszerepeit Bert Lytell és Dorothy Devore játsszák benne. A második film szintén Bert Lytellnek, továbbá Marceline Day• nak a vígjátéka; címe: »Tud franciául ?« vagy »Montparnasse gyöngye^ Nahát, aki agyon akarja nevetni magát, az okvetlenül nézze meg ezt a burleszket. A harmadik kép Francois Langer nagysikerű bohózatának filmváltozata: »Ön papa lesz«. E film kettős főszerepét Anny Ondra játssza. A Diadal e heti többi nagy filmjeire még rá fogunk térni. Olcsö nőikalap kiárusítás! Miután a nyári szezon befejeződött, a raktáron levő elsőrangú minőségű divatos bortni, lószőr és szalinakala pokat rendkívül olcsó fél árak mellett kíárusitja a WALTERNÉ KALAPSZALONJA Luther-utca 20. szám. Lovas Kovács ház. Az általános, nagy árleszállítás csak í 5 napig tart! Tanulólányok felvétetnek Gulyás lenyhért megkapta a koncessziót Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter szombaton délelőtt 17 vidéki színigazgatói engedélyt és két staggione társulatnak, Alapi Nándornak és Szentiványi Bélának engedélyt adott az egész ország területére, úgyhogy eg'y helyütt 18 napon át játszhatnak. A koncessziót nyert igazgatók között van Gulyás Menyhért is, aki Nyíregyháza, Kaposvár, Cegléd, Békéscsaba és Sátoraljaújhelyre kapott játszási engedélyt. Kisvárdára és Mátészalkára Radó Béla, Nyírbátor, Csenger, Fehérgyarmat, Nagykálló, Ujfehértő községekre Zilahi Lajos, Tiszalökre, Büdszentmihályra és Tiszapolgárra Solti Ernő igazgató kapott koncessziót. A kultuszminiszter a városokhoz intézett körlevelében felhívja a hatóságok figyelmét a vidéki színészet válságos helyzetére és a színtársulatok fokozottabb támogataásának szükségességére. ánna isy WeDg és lí! Bsgover az Apolló e heti műsorán Még Maedy Christians elbűvölő szépségének varázsa alatt állunk, még fülünkbe zsongnak »A mámorkeringő« fülbemászó melódiái, de Phi ip Zsigmond direktor zsongde Philip direktor zsonglőri ügyességgel mára már más csodázivásznára. Anna May Wongot, a legtüneményesebb kínai mozicsillagot fogjuk ma és holnap viszontlátni legszédiiletesebb darabjában, a »Song«-ban. A »Song«-ról nem kell kommünikét írni, a Song-ot mindenki ismeri és a »Songf'<-ot mindenki meg fogja nézni. Ugyancsak ma hétfőn és holnap kedden mutatja be az Apolló »A ivzervista éjszakája« c. pompás, mulattató katonatörténctet is. Szerdán és csütörtökön a sztárok sztárja: Lil Dagover fogja zsúfolásig megtölteni az Apollót »Az Orient expresszi c. grandiózus filmjével, — nem is szólva a másik főfilmről, a »'Simba«-róI, a legfélelmetesebb clzsungelfilmről. Pénteken csak egy napig a »Novicia« és a »Szerelmi leckék«, szombaton és vasárnap pedig Harry Piel hatalnjas kalandorfilmjére, a »Vasöklü«-re kerül a sor. Jói sikerült a nótaverseny a Lengyel kioszkban A Károlyi téri Lengyel kioszkban szombat este élénk érdeklődés mellett nótafelismerési versenyt rendezett Maniu Aladár kitűnő cigányprimás és zenekarának részvételével. Lengye! Nándor a kellemes nyári helyiség közkedvelt tulajdonosa Mantu Aladár a 100 szebbnél szebb, ős magyar nótát, megszakítás nélkül játszotta el. Sirt, zokogott a magyar nóta Mantu mesterhegedüjén s a közönség lázasan jegyezte a felismert dalokat. A verseny győztese Tóth Lili lett, aki 55 nótát ismert fel. — Második Pityuka 49 nótával, mig a harmadik Heller Olga 36 nótával. A győztesek között szép és értékes dijakat osztottak szét. — A Beyers divatlap augusztusi száma megjelent és kapható az Ujságboltban. — Courths-Mahler: Szegény Kis Éva, a Színes Regénytár legújabb kötete most jelent meg. Ára 30 fillér, kapható az Ujságboltban. Tudomány-e mgy padig bűvészkedés a Sáliról csodálatos muíalvsűfa ?