Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-29 / 195. szám

JSÍIRFRYIDÉK. 1930. augusztus 29. Osztrák és magyar gazdasági kapcsolatok Irta: Bud János, m- kir. kereskedelemügyi miniszter. Az alsóausztriai iparegyesület — Niederoesterreichische Gewerbeverein — Ausztria egyik nagyipari érdekképviselete, most ünnepelte fennállásának kilencven éves jubileumát és az országos ünnepség alkalmából az egyesületet a magyar ipar és kereskedelem reprezentánsai is meleg rokonérzéssel köszöntötték. Ismét felmerült az osztrák és magyar gazdasági együttműködés erőteljesebb kiépitésének gondolata. Ennek útját a Niederoesterreichische Gewerbeverein, az osztrák közgazdasági életnek e nagytekintélyű tényezője, azzal próbálja előkészíteni, hogy folyóiratában cikksorozatot indit, az osztrák és magyar közös gazdasági érde" keknek erőteljes szolgálatára. Melegen üdvözlöm ezt a lelkes akciót, mert nem kétséges, hogy a volt monarchia összeomlása után is baráti kapcsolatok fűzik össze a két nemzet fiait és hogy a két ország között a gazdasági érdekszálak sürün egybefonódnak. A gazdasági érdekközösség a két ország között ma is fönnáll, mert Magyarország főként nyerstermelő ország, Ausztria pedig túlnyomó részben iparállam. A volt monarchia két országának fővárosait egybeköti a nagy nemzetközi vizi-ut, a Duna ezüst szalagja és számos nagyforgalmu vasútvonal, amely a két ország egymásközötti árufor galmát bonyolítja le, de ezeken köz vetiti a Kelet és Nyugat tranzitó forgalmának jelentékeny részét is. A gazdasági egymásrautaltságnak és kiegészülésnek csalhatatlan jelei a külkereskedelmi adatok vizsgálatánál tűnnek leginkább szemünkbe. A volt monarchia csodálatosan kiképezett gazdasági egészének szétbomlása után, Magyarország külforgalmában, Ausztria ma is, szinte változatlan jelentőséggel áll azoknak az államoknak sorában, amelyeknek Magyarországgal a leg élénkebb árucseréjük van. A háború előtt 70—75 százalék volt a magyar behozatalban az osztrák eredetű ár és ugyanennyivel részesedett Ausztria a magyar kivitelben. A háború etán ez az arányszám alá száll ugyan, a változást azonban, főként az magyarázza, hogy Magyarország most már közvetlenül bonyolitja le a külfölddel azt a forgalmat, melynek jórészét a háború előtt, — Ausztria közvetitette. Ennek ellenére is, bátran mondhatjuk, hogy Ausztria gazdasági jelentősége, reánk nézve, ma is változatlanul nagy és tágkörü. A két ország gazdasági együtt" működésének erőteljesebb kiaknánázását annál inkább Tehetőnek tar. tom, mert Ausztria, különösen az utóbbi évek alatt, örvendetes fejlődést ért el a gazdasági konszolidáció terén. Mezőgazdasága erősödött, ipari termelése pedig, további nagy haladást tett a céltudatosan keresztülvitt racionálás segítségével a minőségi termelés magasabb szinvonala felé. Az osztrák termelésnek ez a megerősödése, végeredményben, a fogyasztás és a vásárlóképesség emelkedését jelenti, ami, előfeltétele a külkereskedelmi forgalom általános megélénkülésének, és ezzel együtt, természetesen a Magyarországgal fennálló árucsere további erőteljes fellendülésének is. A világháború legsúlyosabb gazdasági következménye Középeurópában, hogy a nagy gazdasági egységek kisebb gazdasági részekre szakadoztak, önálló vámterülettel és külön kereskedelmi politikával, önálló jegybankokkal és külön pénz egységgel. Mindeddig, ezek a gazdasági töredékek, az elzárkózás elvét vallották és mindenképpen az önellátásra törekedtek. Már pedig, Európa államai, csak akkor fognak felülemelkedhetni a jelen gazdasági válságain, ha a vámsorompók további emelése helyett a közös gazdasági érdekek kiegyenlítése valósággá válik. Óhajtom, hogy a kölcsönös megértés szelleme, elsősorban, a volt monarchiád nak, századok hosszú során, egymásra utalt államait hassa át. á Tiszavidéki Ág. H. Ev. Egyházmegye közgyűlése Dr. Haendeí Vilmos egyházmegyei felügyelő egyetemi tanár előadása az egyház és állam közötti vitás kérdésekről A tiszavidéki ág. h. ev. egyházmegye szerdán tartotta évi rendes közgyűlését Nyíregyházán, dr. Dómján Elek esperes és dr. Haendeí Vilmos egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. A népes közgyűlésen megjelent egyházi és világi előkelőségek sorában ott láttuk dr. Geduly Henrik püspököt, dr. Zelenka Lajos kúriai tanácselnök, egyházkerületi felügyelőt, dr. Streicher Andort, Szat már vármegye alispánját, az egyházmegye egyházközségeinek egyházi és világi vezetőit. A közgyűlést megelőző napon az egyházmegye bizottságai üléseztek, este 6 órakor gyámintézeti istentisztelet volt, amelyen Csákó Gyula kisvárdai lelkész hirdette a szeretet igéit. A közgyűlés reggelén 8 órakor istentisztelet volt, amelyet Máczay Lajos reálgimnázíumi tanár, egyházmegyei főjegyző végzett, majd ennek végeztével kezdetét vette a közgyűlés. Dr. Haendeí Vilmos megnyitó beszéde. Az egyházmegyei közgyűlés legkiemelkedőbb mozzanata volt dr. Haendeí Vilmos egyházmegyei felügyelő, egyetemi tanár megnyitó beszéde, amelynek keretében az egyház és állam hatáskörére vonatkozó vitás kérdések egész hosszú sorát világította meg a jogász és politikus éles meglátásával. Történelmi bevezetés után a Treutschke által felállított hat féle elmélet közül az úgynevezett amerikai, vagy voluntarisztikus elméletet vette élesebb boncolás alá, mert mint mondotta, a szabad egyház a szabad államban kérdése elég széles köröket foglalkoztat s látszólag ez az az arkánum, amely az állam és egyház közötti súrlódási felületek eliminálására képes. Megállapítja, hogy ha Ameriká" ban természetszerűen fejlődött is ki a voluntarizmus, Európában az államnak az egyházzal szemben való viszonyában az ősrégi fejlődési folyamat miatt legalább a jelen viszonyok között nem lehetne azt keresztül vinni. Rámutat ugyan ar ra, hogy ilyen kísérlet a mult század végén történt Franciaországban, azonban Magyarországra vonatkoztatva egészen más lenne a helyzet az egyház és állam ketté" válása esetén. Elismeri azonban azt, hogy protestáns szempontból, ha van benne annyi erő, mint amennyinek elvei alapján lenni kellene, nem féltené az egyházat, de mert az egyház és állam között sok tekintetben szoros kapcsolat áll fenn, az egyháznak az államtól való függése is természetszerűleg megvan. A voluntarisztikus elmélet sem tudja teljesen megszüntetni az állam és egyház között való kapcsolatot. Utal azokra az ütköző pontokra, amelyek szükségszerüieg fennállanak az evolúciónál fogva a két tényező között. Ilyen a házasság kérdése, amely ősrégi vallásos cselekményből fejlődött ki. Ugyanez áll az eskü kérdésére is. Örök vitapont marad az iskola kérdése, amelyet szintén az egy" ház alapított. A legszorosabban vett egyházi kérdésnél is, mint pl. a papság nevelésénél is megtalálja az ütköző pontot az egyház és az állam között. Az államnak kell is, hogy befolyása legyen ebben a kérdésben, mert a háború előtti Magyarország görögkeleti oláh papságánál szomorúan lehetett tapasztalni, hogy igen sok közülök azzaí a legcsekélyebb elemi ismeretekkel sem rendelkezett, — amelyet az állam minden polgárától nemzeti érdekből elvár. A tanszabadság kérdését sem tartja teljesnek. Véleménye szerint addig, mig valaki elemi és középiskoláit ki nem járta, nem volna szabad arra kötelezni, hogy olyam irányban köttessék meg lelki fejlődése, amely egész életére szóló stigma képen köti világnézetét. Erőszakot alkalmazni az emberi lelken nem volna szabad. Ez me" rőben szemben áll "az egyén lelkiismereti szabadságával. Mint a gyakorlatban sürün előforduló problémát (Döllinger és társai s Magyarországon is nem egy eset) fejtegeti az egyházi vagyon kérdését. Élesen szembefordul a halálos ágyon történő végrendelkezéseknél előforduló viszásságokkal, amefyeknél nem egyszer nyílik az állam és egyház között összeütközésre alkalom. E kérdéseket mind olyanoknak találja, amelyek felett kívánatos, volna gondolkozni s egyben az egyházi vezetőknek kötelességük is. A nagy tetszéssel fogadott s mintegy másfél óráig tartó megnyitó beszéd felett megnyilvánult elAMGQS APQIiLO Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 érakor COWBOY FILM: Vadnyugati szerelem. BÜNÜGYl FILM: Mindenki gyanús BURLESZK: Keleten a helyzet változatlan. A kisérő zenét a Vitaphcn 60 tagu szimphonikus zenekara szolgáltatja seját hangos zenegépünkön. Pénteken indul ATLANTIC a beszélő filmcaoda ill!IIIIilHl!I!IIIIUi!ll!lllllllllII!HlllllU!ilillllüIll!lll| | ÍSKOUTASKAK1 nagy valasztélc- ff ban olcsó áron §= kaphatók az §| i UJSA6BQLT8AN I ^iua«iiiafíí!i!iiinMf8iiiHars{íi^«!iíii!i!!íirfr i i • ' í t ismerésnek dr. Gedufy Henrik püspök adott kifejezést az egyházmegye közgyűlésének tagjai nevében. Komáöiban uj ev. egyházközség alakult. A közgyűlés ezután meghallgatta dr .Dómján Elek esperesnek az egyházmegye elmúlt közigazgatási évéről szóló jelentését, amelynek sok jelentős része közül is kiemelkedett annak a bejelentése, hogy Komádiban (Bihar vármegye) uj evangelikus egyházközség alakult, amelynek tagjai az egyházak történetében példátlanul álló cselekedettel egész vagyonukat betábláztatták, hogy templomot és paplakot szerezhessenek. Az áldozatkészségnek egy másik szintén kiemelkedő példája is őszinte lelkesedést és tiszteletet váltott ki a közgyűlés tagjai sorában, amikor az esperes bejelentette, hogy Elefánty Hona debreceni tanítónő az iij templom céljára egy évi fizeté" sét, 1100 pengőt ajánlott fel és fizette be az egyház pénztárábaNyíregyházán megszsrveztK a harmadik lelkészi állást. • A közgyűlés örömmel vette tudomásul azt, hogy Nyíregyházán megtörténtek a szükséges lépések a harmadik lelkészi állás megszervezésére s ezzel ennek a népes és főleg nagy területen élő egyházköz. ségnek lelki gondozása tekintetében jelentős fejlődést lehet biztosítani. A közgyűlés örömmel emlékezett meg dr. Gedufy Henrik püspöknek díszdoktorrá avatásáról, Paulik János lelkészi jubileumáról s kormány főtanácsossá történt kitüntetéséről s arról ,hogy Geduly. Henrik dr. a tiszai ev. egyházkerület püspöke Kemény Péter, Prékopa István és Tolnay Pál nyiregyházi tanítókat értékes pedagógiai munkásságuk jutalmazásaképen tiszteletbeli igazgatókká nevezte ki. ! '!•::: * i : I , ~ ; '•"< Társas ebéd a Koronában. A közgyűlés tárgysorozati pontjainak letárgyalása után 1 órakor a Korona éttermében társas ebéd volt, amelyen dr. Haendeí Vilmos a kormányzót éltette. Pohárköszöntőt mondtak még Máczay Lajos egyházm. főjegyző az egyház" megye elnökségére, Vietórisz László a hegyaljai egyházmegye nevében szintén az elnökségre, Dómján Elek dr. esperes a testvéregyházmegyére és képviselőjére s munkatársaira, dr. Vietórisz József c. főigazgató az egyházmegye elnökségére, Csákó Gyulára, a gyámintézeti istentisztelet szónokára s a komádii egyházközség e

1' nökségére és tagjaira, Pályi Dénes komádii h. lelkész pedig egyháza nevében mondott köszönetet az üdvözlésre. — Hirdetések feladása az aznap megjelenő lap részére délelőtt U óráig cszfcözlendők.