Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-24 / 191. szám

JSÍIRFRYIDÉK. 1930. augusztus 24. amit a nyirbátori főjegyző mond: »Aía minden intelligens embernek népművelőnek kell lenni, ha azt akarjak, hogy miénk maradjon ez az ország«. És igy igaz, mert ha valóban azt akarjuk, hogy a nemzetek nagy világversenyében megállhassuk he­lyünket, pótolni kell eddigi mu­lasztásainkat és oda kell fejlesz­teni népkulturánkat — beleértve a gazdasági Iculturát is —, áhoí versenytársaink vannak. Letöröttsé­günkben ez az egyetlen fegyver, melyet kezünkből ki nem csavar­hatnak és amely erkölcsi és gaz­dasági jólétünknek legbiztosabb alapja. Ne csak csodálkozzunk és bosszankodjunk a nyugati országok gazdasági előretörésén, hanem a nagy magyar népművelő: gróf Széchenyi szellemében lássunk munkához és legalább ott, hol nem Serül nagy anyagi' 'áldozatunkba, hanem csak jó lélekkel végzett munkánkba, váltsuk valóra az ed­dig csak hangoztatott jelszavakat: Mindent a hazáért I Pártoljuk a ho­ni ipart ! Szövetkezzünk I Több, jobb és olcsóbb termelés ! stb,, stb. Igen szép példáit látjuk várme­gyénk egyes községeiben is ennek a céltudatos nemzeti munkának. Pl. Balkány községben, mely még nem rég is iskola nélküli ta­nyáin, nemcsak a vármegyében de még országos viszonylatban is vezetett analfabétáinak nagy o/o -ával, ma már — az utóbbi években épült iskoláiban — szinte példátlanul ál\ a népmű­velési tevékenység. A község bel- és külterületein iooi népművelési előadást tartot­tad a múlt évben. Főjegyzője, lelkészei, tanitói kara, földbirtoko­sai, mindmegannyi hivatott apos­tolai és mecénásai a népművelés­nek. Egyik birtokosa : vitéz Reviczky László altábor­nagy, nemcsak a háborúban volt hős vezére a magyar ka­tonáknak, amikor vért és életet áldozni taní­totta őket a hazáért, hanem ma is kiváló vezetője magyar véreinek, kiket most élni és dolgozni tanít, a békének csúfolt nagy gazdasági háború küzdelmes frontján. Vagy ott látjuk Nagykállóban Görömbey Péter lelkészt, aki­nek népművelési előadásait mindenkor telt ház hallgatja, mert kiérzik minden szavából fa­ját rajongásig szerető lelke, amint tudásának gazdag tárházát meg­nyitja hallgatóinak tömege előtt. Polgáron dr. Kiss Péter espe­res bámulatos szervező képes­ségét látjuk a munkatársakul köréje sorakozó intelligenciával, amint a kaszinó­ban egymás között beosztják, hogy ki, miről, melyik egyesületben tart­ja vasárnapi- előadását. A városi fejlődésnek indult nagyközség né­pes egyesületei között a többnyire munkanélküli napszámosokból álló földmives kör több mint 700 ta­got számlál. De itt van, talán az országnak, is legnagyobb leányegyesülets 428 taggal, kik váltakozó csoportokban min­dennap 130 szegény iskolás gyer­meknek főznek és vittek ki ingyen meleg ebédet a külterületi iskolák­ba. Agilis vezetőjük Vincze Piros­ka tanítónő, akit második édes­anyjának ismer az egyesületnek minden tagja, a község minden leá­nya. Az elmúlt tanévben 852 nép­művelési előadás volt a községben és a legnagyobb könyvtári forga­HO RTOBÁGYI JUHTURÓ Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 4175­GOS APO mr UTOLSÓ 3 NAP NYÍREGYHÁZÁN ! AL JOLSON SINGING FOOL (AZ ÉNEKLŐ BOLOND) Az éneklő, beszélő, zenélő filmcsoda Előadások vasárnap 3At 3, 5, V 4 8 és i/ a 10 órakor. Hétfőn f/g 5, 7 és 1/2 10 órakor. lom a leányegyletben volt, hol 2812 könyvet olvastak a tagok. Tiszarádon, ebben az alig 800 lelket számláló községben Kiss Pál lelkész vezetése alatt mind­két nemű ifj. egyesület és nép­akadémia működik. Ez évben a lelkész és neje, vala­mint a körorvos és két tanitó, te­hát számszerint öten, összesen 305 népművelési előadást tartottak. Vasmegyer — Kápolnatanyán ifj. Lichtmann Ferenc földbir­tokos, a tanyai állami iskola tevékeny tanítójával összefog­va népművelési tanfolyamokat szervez, maga is előadásokat tart, földmü­veskört alakit, az egyesület részére helyiséget ad, melybe villanyvilá­gítást, rádiót és vetítőgépet szerel­tet. Cselédsége között kihirdette, hogy aki az ősszel ismételten meg­nyitandó analfabéta tanfolyam­ra sem iratkozik be, azt újév­kor elbocsájtja szolgálatából. Valószínűleg külföldi tanulmányai során tapasztalta, hogy az okszerű gazdálkodáshoz nemcsak képzeti: gazdára van szükség, hanem az ér­telmes cselédség is elengedhetet­len feltétel. Hány olyan gazda van, aki nincs ezen a véleményen és á csabai csizmadia Irta: Péterfy Tamás. Javában folyt a korteskedés a csabai biróválasztásra. Nemes beődi Bődi E. András csizmadiamester késő éjszaka tért haza a kortes­.utjáról. Dolgait jól végezte és ma­gában beszélt. — A dalárda minemű, csekély husz liter borok ellenében elhódit­tatott a paraszt bíró pártjától. Ön­dicséret nélkül bátran mc^szaval­lom személlem részére az elisme­rést. Nemes beődi Bődi E. András csizmadiamester ur, ezt jól meg­csinálta I •. • A kapujához ért a mester, mely kapu készült vala díszesen, ga­lambbugosan, vaspántokkal kive­retve és megerősítve, jó kemény tölgyfaoszlopokból. Az oszfopók • bármelyikét válogatás nélkül beál­lítaná az ácsmester a Tiszába hid­lábnak. Zárórésze is remekbe k£­szült a csabai csizmadiamester ka­pujának, mert a kulcsot nem zseb­ben, csak háton lehet hordani, oly nagy. Tehát zörgetni kell, nem lévén kapukulcs a nemes mesternél é jn ek-é j s zaká j án. Való igaz, hogy a keményalkotá­su kapu mellett nincs sehol kerítés a ház körül. Magányosan áll a ház és magányosan emelkedik előtte a galambbugos kapuépitmény. De Bődi mester nyomatékosan meg­parancsolta, hogy a ki-bejárás a kapun történjék. Szóit ez a rende­let, mint szigorú törvény, ugy a háziaknak, mint az idegeneknek egyaránt. — Kelj fel, asszony !... Nyiss kaput I... Hazajöttem !... És kiabálván kiabált s zörgetvén zörgetett a csizmadiamester. Ad­dig dörömbölt, amig élete párja felkelt és nem minden zsörtölődés nélkül nyitotta a kaput. — Talán bizony eltörne a lába, | ha megkerülné ezt a kapuzábét ?... i A nehéz zárban csikorog a ka­pukulcs. Nyilik a kapu. A mester belép. — Áldassák az Ur, ki megvé­delmezett hazáig ! Jó estét ! A ka­put jól csukd be, életpárom !... A veszélyt elkerültem mindhazáig kellő fifikával, mert a csabai biró vermet ásatoü az utamra.. . Át­ugrottam I... Itthon lévén, kaput jól zárj, mert az bajok minden időben csak bajt fiadzanák !... — Egyből mindig kettő lesz I — Kottyan bele a beszédbe a Bődi mester tízesztendős fia. — Felébredvén gyermek, szólván szólok hozzád. Mit tudsz te I ? Gyermek voltodban semmit sem ér­tesz, amit látsz !... — Azt az árkot szeretném látni, akit a csabai biró ásatott édes- í apám elé ... — A Hancsák mozdonyvezető há­za előtt... Keresztül az egész uton. De átugrottam ... Nem estem be­le ... Kajánsága megdőlt. Elvei szintazonképpen megdőlnek... Reggel elmehetsz szemlélni a csa­bai biró veremárkát... A gyermek alig birt aludni. Hi­szen akkor vége a focipályának Ott szoktak focizni a Hanc§ák-ház előtt, mert az nem épült az utcára s nem könnyen törhetik ki a lab­dával az ablakot. A mester tovább beszélt: . \ A — Árkot ásathatott a csabai pa­raszt biró, de azért mégsem lesz másodszor megválasztva I Minden­ki, csak ő nem... — Ha iskolába járt volna., most édes apám lehetne a biró, — be­szélt az ágyból a gyerek. — Iskola ? I.. . — kötött bele Bődi uram. — Iskola?!... Huzd le a csizmámat, drága életpárom... Iskola ? I... Ugyan mit tanulsz te sm isicolában ?... Budapestrejárez mindennap vonaton... Elvisznek az Állatkertbe ?... Mintha nem vol­na elég nagy állatkertje az Isten­nek minden faluban !.. . Belépő pénzek ellenében mutogatják a pulykákat, kacsákat ?... Azonk&J­pen a kacsát itthon ezen pénzekért nemcsak megmutatom néked, ha­nfcm meg is eszed I... Igy van ez drága magzatom és mondván mon­dom neked, hogy életfifika nélkül batkát sem ér az iskolai tudomány­tok !... Oltsd el a lámpát, életem párja !!... Hadd aludjam !... Hadd álmodjam meg holnaputánra a csa­bai biróválasztást !... A paraszt­biró bukását... Elcsendesedtek. Aludtak. Reg­gel korán kelt a csizmadiamester, de még korábban az Endre fia. Mire felöltözött a mester, Endre beszámolt a csabai "biró által ásott mély verem terepszemléjéről. — Édesapáin, baj van"! — No fikkom adta! Mondván mondom, hogy még valaki bele­p'ottyan abba a verembe !... Ki lett légyen az a boldogtalan, aki beleesett helyettem ?... — Senki I Nincs ott árok ! — 'Te mit beszélsz? A Han­csákék előtt nincs árok ? !... — Nincs ! — Akkor azt a csabai biró betö­mette !... Éjjel kiásatta. Nappal­ra behányatta !... Mert a csabai biró mindenre ké­pes a mester szerint. Még arra is, hogy másodszor is biróvá válasz­tassa magát !... Bődi mester sietős munkával va­la elfoglalva, egész nap szorgal­masan dolgozott. Majd este ismét elment korteskedni a parasztbiró ellen. Harcolni a kultúráért. Az­nap reggeltől késő délutánig bor­zalmas vihar dühöngött. Délben el­érte a tombolás a tetőpontját A fák zúgtak, jajongtak a szélvihar­ban. Délben orkánná erősbödött a vihar. Felszakította a tetőcserepe­ket. Megbontotta a kupcserepek so­rait, aztán csörömpölve a tetőkön, robajjal zuhantak a földre. Mintha i a pokol minden ördöge fényes nap­pal indult volna pusztítani, meg tűzfalakat is kidöntött. De estére elcsendesült. Bődi mester napi munkája be­végeztével elment újra a Mácsovics vendéglőbe, ahol már a dalárda próbát tartott, kivételesen ma is mert névnapot mentek köszönteni a dal nemes szárnyain. S a mester ugy tapasztalta, hogy a dalároknak ma sokkal jobb kedvük van, mint tegnap. Mindjárt élcelődtek is vele. — Nagyot ugrott tegnap ! — mondja az egyik vastaghangu da­lár. — Egy szuszra ugrottam át azt a rettentő árkot !... Általános kacagás követte a csiz­madiamester szavait. — Hiszen nem estem bele ! ! — dicsekedék Bődi uram. — Hogy esett volna, mikor árok se volt ? !... — dörgé egyik vas­taghangu dalár. — Nem árok, de verem ! ! Mély­séges verem ! ! — erősité a mes­ter. — Ámyék ! — kiabáltak a dalá­rok. — A Hold fényében a Han­csák ház magas kéményének az árnyéka ! És nevettek, de Bődi mester ko­molyan állta. — Tiz liter bor egy ellenében I Fogadjunk, hogy árok volt ! A bprok kifizettettek mindkét részről és a mester kiadta a jelszót: — Mehetünk szemleutra, bizony­ságot szerezni ! Megmagyarázták a csizmadia­mesternek, hogy csakis tiz óra után jön fel a hold annyira, hogy bizo­nyítgatni lehessen. Akkor vetődik az árnyék a Hancsák-hiz elé. A dalárok elébb elmentek névnapot köszönteni s csak aztán jöttek a fosradás eldöntésére.

Next

/
Thumbnails
Contents