Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-24 / 191. szám

JSÍIRFRYIDÉK. 1930. augusztus 24. amit a nyirbátori főjegyző mond: »Aía minden intelligens embernek népművelőnek kell lenni, ha azt akarjak, hogy miénk maradjon ez az ország«. És igy igaz, mert ha valóban azt akarjuk, hogy a nemzetek nagy világversenyében megállhassuk helyünket, pótolni kell eddigi mulasztásainkat és oda kell fejleszteni népkulturánkat — beleértve a gazdasági Iculturát is —, áhoí versenytársaink vannak. Letöröttségünkben ez az egyetlen fegyver, melyet kezünkből ki nem csavarhatnak és amely erkölcsi és gazdasági jólétünknek legbiztosabb alapja. Ne csak csodálkozzunk és bosszankodjunk a nyugati országok gazdasági előretörésén, hanem a nagy magyar népművelő: gróf Széchenyi szellemében lássunk munkához és legalább ott, hol nem Serül nagy anyagi' 'áldozatunkba, hanem csak jó lélekkel végzett munkánkba, váltsuk valóra az eddig csak hangoztatott jelszavakat: Mindent a hazáért I Pártoljuk a honi ipart ! Szövetkezzünk I Több, jobb és olcsóbb termelés ! stb,, stb. Igen szép példáit látjuk vármegyénk egyes községeiben is ennek a céltudatos nemzeti munkának. Pl. Balkány községben, mely még nem rég is iskola nélküli tanyáin, nemcsak a vármegyében de még országos viszonylatban is vezetett analfabétáinak nagy o/o -ával, ma már — az utóbbi években épült iskoláiban — szinte példátlanul ál\ a népművelési tevékenység. A község bel- és külterületein iooi népművelési előadást tartottad a múlt évben. Főjegyzője, lelkészei, tanitói kara, földbirtokosai, mindmegannyi hivatott apostolai és mecénásai a népművelésnek. Egyik birtokosa : vitéz Reviczky László altábornagy, nemcsak a háborúban volt hős vezére a magyar katonáknak, amikor vért és életet áldozni tanította őket a hazáért, hanem ma is kiváló vezetője magyar véreinek, kiket most élni és dolgozni tanít, a békének csúfolt nagy gazdasági háború küzdelmes frontján. Vagy ott látjuk Nagykállóban Görömbey Péter lelkészt, akinek népművelési előadásait mindenkor telt ház hallgatja, mert kiérzik minden szavából faját rajongásig szerető lelke, amint tudásának gazdag tárházát megnyitja hallgatóinak tömege előtt. Polgáron dr. Kiss Péter esperes bámulatos szervező képességét látjuk a munkatársakul köréje sorakozó intelligenciával, amint a kaszinóban egymás között beosztják, hogy ki, miről, melyik egyesületben tartja vasárnapi- előadását. A városi fejlődésnek indult nagyközség népes egyesületei között a többnyire munkanélküli napszámosokból álló földmives kör több mint 700 tagot számlál. De itt van, talán az országnak, is legnagyobb leányegyesülets 428 taggal, kik váltakozó csoportokban mindennap 130 szegény iskolás gyermeknek főznek és vittek ki ingyen meleg ebédet a külterületi iskolákba. Agilis vezetőjük Vincze Piroska tanítónő, akit második édesanyjának ismer az egyesületnek minden tagja, a község minden leánya. Az elmúlt tanévben 852 népművelési előadás volt a községben és a legnagyobb könyvtári forgaHO

RTOBÁGYI JUHTURÓ Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 4175GOS APO mr UTOLSÓ 3 NAP NYÍREGYHÁZÁN ! AL JOLSON SINGING FOOL (AZ ÉNEKLŐ BOLOND) Az éneklő, beszélő, zenélő filmcsoda Előadások vasárnap 3At 3, 5, V

4 8 és i/

a 10 órakor. Hétfőn f/g 5, 7 és 1/2 10 órakor. lom a leányegyletben volt, hol 2812 könyvet olvastak a tagok. Tiszarádon, ebben az alig 800 lelket számláló községben Kiss Pál lelkész vezetése alatt mindkét nemű ifj. egyesület és népakadémia működik. Ez évben a lelkész és neje, valamint a körorvos és két tanitó, tehát számszerint öten, összesen 305 népművelési előadást tartottak. Vasmegyer — Kápolnatanyán ifj. Lichtmann Ferenc földbirtokos, a tanyai állami iskola tevékeny tanítójával összefogva népművelési tanfolyamokat szervez, maga is előadásokat tart, földmüveskört alakit, az egyesület részére helyiséget ad, melybe villanyvilágítást, rádiót és vetítőgépet szereltet. Cselédsége között kihirdette, hogy aki az ősszel ismételten megnyitandó analfabéta tanfolyamra sem iratkozik be, azt újévkor elbocsájtja szolgálatából. Valószínűleg külföldi tanulmányai során tapasztalta, hogy az okszerű gazdálkodáshoz nemcsak képzeti: gazdára van szükség, hanem az értelmes cselédség is elengedhetetlen feltétel. Hány olyan gazda van, aki nincs ezen a véleményen és á csabai csizmadia Irta: Péterfy Tamás. Javában folyt a korteskedés a csabai biróválasztásra. Nemes beődi Bődi E. András csizmadiamester késő éjszaka tért haza a kortes.utjáról. Dolgait jól végezte és magában beszélt. — A dalárda minemű, csekély husz liter borok ellenében elhódittatott a paraszt bíró pártjától. Öndicséret nélkül bátran mc^szavallom személlem részére az elismerést. Nemes beődi Bődi E. András csizmadiamester ur, ezt jól megcsinálta I •. • A kapujához ért a mester, mely kapu készült vala díszesen, galambbugosan, vaspántokkal kiveretve és megerősítve, jó kemény tölgyfaoszlopokból. Az oszfopók • bármelyikét válogatás nélkül beállítaná az ácsmester a Tiszába hidlábnak. Zárórésze is remekbe k£szült a csabai csizmadiamester kapujának, mert a kulcsot nem zsebben, csak háton lehet hordani, oly nagy. Tehát zörgetni kell, nem lévén kapukulcs a nemes mesternél é jn ek-é j s zaká j án. Való igaz, hogy a keményalkotásu kapu mellett nincs sehol kerítés a ház körül. Magányosan áll a ház és magányosan emelkedik előtte a galambbugos kapuépitmény. De Bődi mester nyomatékosan megparancsolta, hogy a ki-bejárás a kapun történjék. Szóit ez a rendelet, mint szigorú törvény, ugy a háziaknak, mint az idegeneknek egyaránt. — Kelj fel, asszony !... Nyiss kaput I... Hazajöttem !... És kiabálván kiabált s zörgetvén zörgetett a csizmadiamester. Addig dörömbölt, amig élete párja felkelt és nem minden zsörtölődés nélkül nyitotta a kaput. — Talán bizony eltörne a lába, | ha megkerülné ezt a kapuzábét ?... i A nehéz zárban csikorog a kapukulcs. Nyilik a kapu. A mester belép. — Áldassák az Ur, ki megvédelmezett hazáig ! Jó estét ! A kaput jól csukd be, életpárom !... A veszélyt elkerültem mindhazáig kellő fifikával, mert a csabai biró vermet ásatoü az utamra.. . Átugrottam I... Itthon lévén, kaput jól zárj, mert az bajok minden időben csak bajt fiadzanák !... — Egyből mindig kettő lesz I — Kottyan bele a beszédbe a Bődi mester tízesztendős fia. — Felébredvén gyermek, szólván szólok hozzád. Mit tudsz te I ? Gyermek voltodban semmit sem értesz, amit látsz !... — Azt az árkot szeretném látni, akit a csabai biró ásatott édes- í apám elé ... — A Hancsák mozdonyvezető háza előtt... Keresztül az egész uton. De átugrottam ... Nem estem bele ... Kajánsága megdőlt. Elvei szintazonképpen megdőlnek... Reggel elmehetsz szemlélni a csabai biró veremárkát... A gyermek alig birt aludni. Hiszen akkor vége a focipályának Ott szoktak focizni a Hanc§ák-ház előtt, mert az nem épült az utcára s nem könnyen törhetik ki a labdával az ablakot. A mester tovább beszélt: . \ A — Árkot ásathatott a csabai paraszt biró, de azért mégsem lesz másodszor megválasztva I Mindenki, csak ő nem... — Ha iskolába járt volna., most édes apám lehetne a biró, — beszélt az ágyból a gyerek. — Iskola ? I.. . — kötött bele Bődi uram. — Iskola?!... Huzd le a csizmámat, drága életpárom... Iskola ? I... Ugyan mit tanulsz te sm isicolában ?... Budapestrejárez mindennap vonaton... Elvisznek az Állatkertbe ?... Mintha nem volna elég nagy állatkertje az Istennek minden faluban !.. . Belépő pénzek ellenében mutogatják a pulykákat, kacsákat ?... Azonk&Jpen a kacsát itthon ezen pénzekért nemcsak megmutatom néked, hanfcm meg is eszed I... Igy van ez drága magzatom és mondván mondom neked, hogy életfifika nélkül batkát sem ér az iskolai tudománytok !... Oltsd el a lámpát, életem párja !!... Hadd aludjam !... Hadd álmodjam meg holnaputánra a csabai biróválasztást !... A parasztbiró bukását... Elcsendesedtek. Aludtak. Reggel korán kelt a csizmadiamester, de még korábban az Endre fia. Mire felöltözött a mester, Endre beszámolt a csabai "biró által ásott mély verem terepszemléjéről. — Édesapáin, baj van"! — No fikkom adta! Mondván mondom, hogy még valaki belep'ottyan abba a verembe !... Ki lett légyen az a boldogtalan, aki beleesett helyettem ?... — Senki I Nincs ott árok ! — 'Te mit beszélsz? A Hancsákék előtt nincs árok ? !... — Nincs ! — Akkor azt a csabai biró betömette !... Éjjel kiásatta. Nappalra behányatta !... Mert a csabai biró mindenre képes a mester szerint. Még arra is, hogy másodszor is biróvá választassa magát !... Bődi mester sietős munkával vala elfoglalva, egész nap szorgalmasan dolgozott. Majd este ismét elment korteskedni a parasztbiró ellen. Harcolni a kultúráért. Aznap reggeltől késő délutánig borzalmas vihar dühöngött. Délben elérte a tombolás a tetőpontját A fák zúgtak, jajongtak a szélviharban. Délben orkánná erősbödött a vihar. Felszakította a tetőcserepeket. Megbontotta a kupcserepek sorait, aztán csörömpölve a tetőkön, robajjal zuhantak a földre. Mintha i a pokol minden ördöge fényes nappal indult volna pusztítani, meg tűzfalakat is kidöntött. De estére elcsendesült. Bődi mester napi munkája bevégeztével elment újra a Mácsovics vendéglőbe, ahol már a dalárda próbát tartott, kivételesen ma is mert névnapot mentek köszönteni a dal nemes szárnyain. S a mester ugy tapasztalta, hogy a dalároknak ma sokkal jobb kedvük van, mint tegnap. Mindjárt élcelődtek is vele. — Nagyot ugrott tegnap ! — mondja az egyik vastaghangu dalár. — Egy szuszra ugrottam át azt a rettentő árkot !... Általános kacagás követte a csizmadiamester szavait. — Hiszen nem estem bele ! ! — dicsekedék Bődi uram. — Hogy esett volna, mikor árok se volt ? !... — dörgé egyik vastaghangu dalár. — Nem árok, de verem ! ! Mélységes verem ! ! — erősité a mester. — Ámyék ! — kiabáltak a dalárok. — A Hold fényében a Hancsák ház magas kéményének az árnyéka ! És nevettek, de Bődi mester komolyan állta. — Tiz liter bor egy ellenében I Fogadjunk, hogy árok volt ! A bprok kifizettettek mindkét részről és a mester kiadta a jelszót: — Mehetünk szemleutra, bizonyságot szerezni ! Megmagyarázták a csizmadiamesternek, hogy csakis tiz óra után jön fel a hold annyira, hogy bizonyítgatni lehessen. Akkor vetődik az árnyék a Hancsák-hiz elé. A dalárok elébb elmentek névnapot köszönteni s csak aztán jöttek a fosradás eldöntésére.