Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-08 / 152. szám

1930. julius 8. jsrtrfRYmÍK. ma tisztviselők nyugdíj terheire, — ami egyedül 80—90 milliónyi összeggel terheli a magyar költségvetést. Vagy voltak a háború előtt hadirokkantak, özvegyek és árvák ? — Nem volt-e szükség arra, hogy a népjóléti miniszter a háború után fokozottabb mértékben gondoskodjék közegészségügyi viszonyainknak megjavításáról? Vagy nem volt-e szükség arra, hogy a kultuszminiszter támogassa és kiépítse a vidéki egyetemeket, amelyek decentralizálják a kulturát ? Egészséges állapot e az, hogy mindent a nagy vizfejü Budapestbe gyűjtsünk, s ha a Kossuth Lajos-utcán egy kézigránátot dobnak el, akkor felfordul az egész ország, mert nincsenek vidéki centrumaink 1 Azért is szemrehányást tettek, hogy .külföldön kultuszminiszterünk magyar kollégiumokat állitott fel. Hát maradjunk a kultorában az egyoldalú német orientációnál? Négyszáz éven keresztül éltünk német orientációban, de most, hogy visszanyertük függetlenségünket — nem vagyunk hozzáláncolva senkihez. Nemzeti érdekeink céljából érintkezést- kell keresnünk és fenntartanunk az összes nagy nyugati nemzetekkel. A jövendő magyar ifjúság nevelése szempontjából is szükség van ezekre az intézményekre. Azt is mondják, hogy nem vagyunk takarékosok, de amikor rámutalok arra, hogy épen az utolsó évben 30 millió pengővel csökkentettük a költségvetést, akkor kijelentették, hogy ez nem is takarékosság, hanem más körülményeknek a kifolyása. Hát én újból bejelentem, hogy a jövő évben is kötelességünk csökkenteni a magyar költségvetést, de nem azon a réven, hogy hasznos intézményeket szüntetünk be és mindenkinek találós játékképpen odadobjunk valamilyen intézményt, amelyet véletleniül ő nem tart megfelelőnek. Nekünk elsősorban a hivatalos apparátust, a bürokráciát kell csökkentenünk, az adminisztráció reformja, a törvénykezés reformja, az egyszerűsítés szempontjainak a figyelembevételével. „Hágából a magyar pénzügyi függetlenség aranygyagjával tértem vissza!" Ez év őszén terjesztjük be a képviselőház elé az iparpártolási törvényt, amely hivatva lesz a túltengett ipari vámvédelem folytán előállt krizisen segíteni. Azt mondják^ hogy azért van krízis^ mert nem tudtuk megszervezni a hitelt. Hágából a magyar pénzügyi függetlenség aranygyapjával tértem vissza. A hágai tárgyalások eredménye az volt, hogy pénzügyi téren a trianoni békeszerződésből folyó terhektől bizonyom fizetések ellenében véglegesei szabadultunk és visszanyertük pénzügyi függetlenségünket. És amikor erről folyt a tárgyalás a képviselőházban^ az ellenzék optáns panamát csinált ebből a kérdésből. hogy elhomályosítsa a sikert és népszerűtlenné tegye a kormányt. Az utolsó hónapokban több millió dollár rövid lejáratú hitelt bocsájtott a pénzügyminiszter a gazdaközönség rendelkezésére. Aztán itt van a hírhedt gyufapénz, miből két évig éltünk a krízis alatt. Ezt is ugy állították be, mint amely hozzájárul a gazdasági krizis növeléséhez. A mezőgazdasági krízisnek három oka van: Az első a 60—40 százalékos árcsökkenés^ a második a hitelkrizis, a harmadik a vámelzárkózás. Ennek a krízisnek az áthidalásához egyetlen mód az a törvény, amelyet most terjesztettünk a képviselőház elé, a mezőgazdaság megsegítésére. Nem akarok hosszasan időzni ennél a kérdésnél, csak azzal a váddal akarok szembenézni, hogy ez a törvény csak egy pár nagybirtokosnak használ. Nézzük meg a statisztikát. A piacra kerülő gabo'í nának az ezer holdon felüli birtokok csak 30 százalékát termelik 70 százalékát a kisgazda társadalom produkálja. A statisztika számaival nem szállhat szembe semmiféle demagógia. Vámunió és kozépeurópai egyesűit államok Az export megszervezése és az értékesítés nagyon fontos a krizis megszüntetése szempontjából. — Már ebbe a javaslatba is vettünk fel intézkedéseket ennek érdekében. Ilyen: A tárházak kiépítése, az ingójelzáloghitel bevezetése abból a célból, hogy a beraktározott gabona, még pedig minden egyes gazdának, akinek raktára van beraktározott gabonája, meghitelezhető legyen s ne legyen kénytelen gabonáját olyan időben piacra dobni, mikor annak nincs ára, vagy amikor egyes tényezők talán azon fáradoznak^ hogy annak árát leszorítsák. Azért van szó ebben a törvényben a tőzsdereform" ról és a fedezetlen határidőüzlet eltörléséről s ezért van megfelelő intézkedés a zöldhiteluzsora megszüntetéséről. És mégis, aki a parlamenti tárgyalásokat figyelemmel kisérte, minderről úgyszólván nem hallott semmit. Ellenben annál többet hallott a bolettáról. Olyan szó ez, amelyet a vidéki ember talán nem is ért s azt hiszi bizonyára, ,hogy ez is valami huncutság. Pedig nem egyéb, mint az a segítség, az a három pengős termelési prémium, melyet a gazdának admnk métermázsánként. "~*Idő előttinek hiszem azt a tervet. hogy az európai államokat vámunióba, vagy konföderációba egyesítsék. Különösen az utóbbi

; elsősorban politikai kérdés és nerr gazdasági kérdés. S ha gazdasági köpenyben nyújtják is nekünk, érezni lehet mögötte a farkasbőrt. ; Mi a magyar mezőgazdaság ér| dekében készek vagyunk megtenni mindent hogy tapraállitsuk s ez kötelessege is lenne minden magyar kormánynak. Azért szívesen veszünk minden propoziciót és javaslatot. Kérjük azonban, hogy szűnjön meg az a metódus amelyet egy év óta tapasztalunk s a" mely nem azt célozza, hogy gyógyítson, hanem, hogy a meglévő sebeket mélyebbé és gyógyíthatatlanabbá tegye. Kiért késik a választójog reformja? A gazdasági krízist más célokra is ki akarják használni. Vannak radikális körök, amelyek azt hiszik hogy már elég nagy az elégedetlenség az országban arra, hogy radikális reformok segítségével az ország vejetését ők vegyék a kezükbe. Ennek érdekében folyik a mai kormányzat és rezsim befeketitése sokszor a külföldön is azért mert azt remélik, hogy ennek r evén a külföld majd reánk diktál olyan belső reformokat, amelyek segítségével hatalomra juthatnak. Belpolitikai kérdéseket magunk között intézzünk ell Ha a mai nehéz viszonyok között ellenzem a radikális reformokat, ugy ennek az az oka, hogy a gazdasági krízist nem akarom még belpolitikai nehézségekkel is tetézni. Ha a gazdasági krizis szünőfélben lesz, eljön majd az ideje annak, hogy megtegyük a választójog terén is azokaL a lépéseket, amelyek benne vannak programmunkban. Egyelőre azonban nem akarjuk kiszolgáltatni az országot olyan elemek kezébe, amelyek megmutatták már egyszer, hogy a nagy nemzeti érdekekkel miként tudnak sáfárkodni . trónkérdés Hónapok óta olvassuk külföldi lapokban és halljuk suttogásokból, hogy bizonyos felelőtlen elemek puccsot készítenek elő. Nem a vezető legitimista köröket értem, hiszen maga gróf Apponyi Albert, akinek legnagyobb tisztelője vagyok, soproni beszédében szakított ezekkel a felelőtlenekkel, akik a tűzzel játszanak. Nem mondom, hogy túlságosan komoly elemek ezek, de gyakran egy szál gyufa is elég ahhoz, hogy a puskaporos hordó felrobbanjon. Arról is suttogást hallunk, hogy a miniszterelnök azért volt Angliában, hogy az angol kormánnyal a restauráció kérdésében megegyezízék s hogy a miniszterelnök megegyezett Mussolinivei abban, hogy Ottó főherceget a magyar trónra emelik^ hogy Franciaországban most már jobb szemmel néznéka restaurációt s hogy a kisantant államok közül egyik vagy másik nem is avatkoznék a dologba. S<* odáig mentek hogy a Kormányzó ur Őfőméltósága személyét is (e szavaknál a hallgatóság, mint egy ember állt fel s hosszasan ünnepelte és éltette a kormányzót) ugy állítják be, mint aki meglepetésszerűen, puccsszerű restauráció érdekében készült volna azt a hatalmat, amelyet a nemzet ráruházott, felhasználni. Ezzel szemben a helyzet az, hogy külpolitikailag ez a kérdés nem változott. A nagyhatalmak nem változtatták meg álláspontjukat s aki puccsal akarná a tró(n kérdését megoldani, a legnagyobb veszélynek tenné ki az országot. Állítom, ezt annak tudatában, hogy ebben az évben végigmentem az európai országokon, sok fővárosban megfordultam, tudom, hogy"az egyes kormányoknak mi a felfogása. De tovább megyek. Amig én élek, híven fogok ragaszkodni ahoz a meggyőződésemhez, hogy ezt a kérdést nemcsak a külföldtől függetlenül, hanem magunk is csak az arra ' hivatott szerv: a magyar országgyűlésen keresztül oldhatjuk meg. (Nagy taps és éljenzés.) A magyar kormány ismeri tehát kötelességét és hatalmának teljes súlyával ellene fog szegülni azoknak, akik ilyen kísérletet mernének megpróbálni. Azért figyelmeztetek mindenkit, hogy senki se védekezhessék jóhiszeműséggel, — mert nem jóhiszemű az, aki nemzetére veszélyt készül ho*ni. Most azonban erről a helyről jelentem ki, hogy minden kísérletet a törvény teljes szigorával büntetni fogunk. (Nagy taps és éljenzés.) VÁROSI MOZGÓ Hétfőn és kedden 7 és 9 órakor OOLOKES BEL R§O és ROD LA ROQUE Feltámadás I CIGÁNYBÁRÓ. Verebes Ernő és Lya Mara. Ktdvező időjárás esetén a 9 órai előadásokat a kertben tartjuk. A 9 órai előadásokat katonazen

ekar kiséri. á külpolitikai helyzet A hágai egyezmények elintézték a reparáció kérdését, ezen kivül egész sorozatát azoknak a kérdéseknek, amelyek közöttünk s Szomszédaink között függőben voltak, amellyek egy évtized óta nehezítették és mérgesítették a viszonyt közöttünk. Most, hogy ezek a kérdések elintéződtek, a külpolitikai atmoszféra normálisnak nevezhető s igy bizonyos gazdasági együttműködésre hajlandók vagyunk, egy jobb atmoszféra azonban csak akkor fog létesülni, ha a kisebbségi kérdés kezelésének az a formája, amelyben azt a szomszédos államokban jelenleg gyakorolják, meg változik, mert legjobb szándékunk mellett sem várhatja a világ tőlünk azt, hogy megfeledkezzünk magyar testvéreinkről, akik a trianoni szerződés következtében más államok fennhatósága alá kerültek. Ez pszihikai momentum, amely azonban néha erősebb faktor mint sok egyéb kézzel fogható., Ha odaát az előfeltételek teljesülnek ,hiszem és bízom abban, hogy jobb atmoszféra fejlődik közöttünk. De ez ma már a magyar politikának nem olyan feltétlen szükséglete, mint volt 10 évvel ezelőtt. Ma már Magyarország Európa népei között más szerepet játszik. A magyar külpolitika egyik főpillére: az olasz-magyar barátság (nagy taps) nemcsak papíron álló szerződés hanem a lelkekben élő igazság és a magyarságnak egyik erőssége. Anglia megbecsüli Magyarországot, erről bizonyságot tett az az ut, amelyet az angol kormány meghívására Londonba tettem. Franciaország megértő politikát folytat velünk szemben, amiről bizonyságot tett az a jóindulat, amellyel Hágában és azóta is a magyar ügyet kezelte. Németország? gal állandó jóviszonyban vagyunk s szorosabb baráti viszonyt sikerült létesíteni a szomszédos Ausztriával is. Lengyelországgal ba- • ráti szerződésünk van. Az utolsó évben Görögországgal és a fajrokon Törökországgal is barátsági szerződést kötöttünk, s meleg baráti érzések fűznek Bulgáriá-? hoz is. Hajlandók vagyunk együttműködni Európa nemzeteivel, de csak az esetben, ba méltó poziciót nyerünk a Dunamedencében. Uj Európára szükség van. De ennek előfeltétele a mi részünkről az is hogy politikailag lehetetlen dolgokat ne kívánjanak tőlünk. Ne kívánják a trianoni szerződés és