Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-08 / 152. szám

4 JSftfRYIDáK. 1930. julius 8. egyéb párisi szerződések petrifi­kálását, mert erre magyar ember nem kapható. A magyar nemzet­tői ne kívánjanak szégyenteljes le­mondást olyan nemzeti célokról és ideálokról amelyek a Dunavölgy­ben betöltött évezredes szerepé­nek megfelel. A kooperációt és pedig elsősor-, ban gazdasági téren, kívánatos? nak tartjuk Európa népei között, de ez a kooperáció a szabadság, a népek és nemzetek szabadsági.-­nak % egyenlőségének és önként vállalt kötelezettségének alapján, épüljön fel. Ha tehát készségünket jelentjük' ki az ilyen kooperációra és együtt­működésre, ugy azt ilyen értelem­ben tesszük és bizunk abban, hogy politikai poziciónk olyan lesz a Duna medencéjében, amely ben­nünket méltán megillet. Hosszantartó és szűnni nem aka­ró taps követte a beszédet, a hall­gatóság percekig ünnepelte a mi­niszterelnököt. Az éljenzés csilla­pultával Rubinek István és Dési Géza képviselők szólaltak fel, — majd a terem hallgatóságának egy­öntetű kívánságára Vass József nép jóléti miniszter mondott nagyha­tású beszédet, amelyet percekig tar­tó lelkes éljenzés és taps követett. Ruffy-Varga Kálmájnj felsőházi tag záróbeszéde után a nagygyűlés véget ért. A nagygyűlést bankett követte a Bika szálló éttermében, amelyeh Hadházy Zsigmond főispán a kor­mányzót, Kölcsey Sándor ügyvédi kamarai elnök pedig a miniszter­elnököt köszöntötte, aki meleg sza­vakkal hosszasabban válaszolt az üdvözlésre. A „reltámadás" és a „ Cigány­báró" ma és holnap a Városi Mozgóban A Városi Mozgó Igazgatósága amsly mindenkor tanújelét adta nagy áldozatkészségének és a kö­zönség iránti utolé r\\etetlen elő­zékenységének, mos/ a kánikula kellős közepén is o! yan nagysza­bású monumentális filcnekkel ked­veskedik publikumának, amelyek a főszezonnak is díszére válná­nak. Ma és holnap például min­den idők egyik leghatalmasabb Tolsztoj-filmjét, a „FeltámadásM hozza, amelyben Dolores Del Rio és Rod la Roque játszák a fősze­repeke . Ez a hatalmas attrakció, amely a bemutatója alkalmával is valamennyi előadásra telt há­zat vonzott, most is feltétlenül meg fogja tölteni a színház, ille­tőleg a pompás kerthelyiség né­zőterét. Nem kevésbé nagyszabású darab a kisérő film, a „Cigány­báró" sem, amely annál is in­kább megérdemli az érdaklődést, mert magyar film, Jókai-film és a főszereplője Verebes Ernő is magyar] — Periészmentes Pergament Pa­pír megvédi befőttjeit. Kapható az Ujságboltban. A gabonajegy kiskátéja A gabonaforgalom rövid idő múlva már az uj törvény által elő­irt módon fog lebonyolódni. A gázdát tehát nagyon közelről ér­dekli, hogy mi is az a gabona­jegy, hogy ezzel kapcsolatban mik a jogai és kötelességei, hogy mi­ben lesz hasznára az uj rend, — hogy gabonájának eladása és meg őröltetése körül mit kell tennie. De általában mindenkit érdekel, ez a kérdés, hogy a gabonaforgalom most már miként fog végbemenni. Csak természetes tehát, hogy az egész nagyközönség részéről igen élénk érdeklődés nyilvánul meg a gabonajegyrendszer gyakorlati al­kalmazása iránt. Erre való tekin­tettel az alábbiakba^" részletesen tájékoztatjuk a közönséget a ga­bonaforgalom csakhamar életbelé­pő uj rendje felől. a gabonajegy? Aki gabonát akar vásárolni, an­faak a később közzéteendő helyeken kapható gabonajegyet kell előbb szereznie készpénzfizetés ellenében, amelynek ára minden métermázsa buza, rozs vagy kétszeres után 3 pengő. A termelő gazda a buza, rozs és kétszeres eladása alkalmá­val beköveteli a vevőtől minden mázsa után a gabonajegy 3 pen­gőről szóló szelvényét. Ilyen szelvény nélkül a termelőnek bú­zát eladni, vagy cserébe adni nem szabad. A szelvény 3 pengő árá­ból a vevő semmit sem számithat be az eladó termelőnek, hanem a szelvényt a kialkudott (vagy piaci áron) felül köteles a gazdának ki­szolgáltatni. A szelvény a gazdá­nál marad, mig a vevő kezében marad a gabonajegy másik részs, az úgynevezett gabonalevél. Ez a gabonalevél kiséri a gabonát egész utján a forgalomban. Mt hasznát veszi a gazda a szel­vénynek? A gazda, aki a buza és rozs (két­szeres) eladásából kifolyólag a vé­teláron felül gabonaszelvényekhez jutott, és pedig annyi szelvényhez, ahány mázsát eladott a vevőnek, szelvényeit összegyűjti és azokkal az adóhivatalban adóját fizetheti. Még pedig a szelvénnyel fizetnie kell a fennálló adóhátralékot, vala­mint a folyó évi adót az 1930. év végéig. Ha a gazdának az adóba beszolgáltatott szelvényeken • felül még megmarad szelvénye, ugy e szelvényeket az adók kifizetéséről szóló tanúsítvány bemutatása elle­nében készpénzre beválthatja a ké­sőbb megjelölendő helyen. Adóba történő beszolgáltatásnál minden szelvény 3 pengő értékben fogad­tatik el, az adófizetés után fenn­maradó szelvény pedig darabon­ként 3 pengő készpénzen beválta­tik'. Azoknak a kisgazdáknak, akik­nek egy község területén levő ösz­szes földbirtokuknak kataszteri tisz­ta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja, állami földadóját nem kell a magukéból fizetniök, mert azt helyettük a gabonaalap fizeti Julius 7-én és 8-án, hétfőn és kedden A „Magyar hét" első műsora I Csárdás királynő a bájos LIANE HAID-dal a főszepben. Kisérő műsor; Sportoló nők és Gólyák. Az esti előadásokon a cigányzenebetétet Pásku Tihamér és handája szolgáltatja. Váltson a Migyar hétre hármas jegyet. be. Tehát ezzel a kb. 5 holdnál nem nagyobb kisbirtok mentesül a fölaadó fizetése alól. Annak a gazdának, aki saját ter­mésű gabonáját közvetlenül kül­földre szállitja ki (exportálja), aki tehát nem adta el gabonáját vala­mely belföldi kereskedőnek, vagy egyéb személynek, szintén jár mé­termázsánként 3 pengős szelvény, illetve ilyen szelvénynek az érté­ke készpénzben. Ki tekintendő termelőnek? A törvény szerint nemcsak ma­ga a termelő gazda köteles és jo­gosított a gabona eladása alkal­mával gabonaszelvényt bekövetel­ni, hanem rajta kivül még termelő­nek "tekintetik mindaz a mezőgaz­dasági cseléd és munkás, akinek a mezőgazda munkája fejében ga­bonát szolgáltatott ki, — erre a gabonájára nézve. Ugyancsak ter­melőnek tekintetik az a lelkész, ta­nító, egyéb egyházi, vagy községi alkalmazott, aki javadalmazás cí­mén kapott a mezőgazdától ter­mészetben gabonát — erre a ga­bonájára nézve. Az ilyen munka­teljesítés fejében kiszolgáltatott ga­bona után a munkás, lelkész, ta­nító stb. természetesen nem ad ga­bonaszelvényt a gazdának, sem a gazda nem követelhet szelvényt a munkástól, tanítótól stb.-től. Ha azonban a munkás, tanító, lelkész stb. el akarja adni a munkabér fejében kapott gabonát, ugy a vevő már köteles neki az áron felüli mázsánként 3 pengős szelvényt ki­szolgáltatni és az eladó munkás, taíiitó stb. köteles ilyen szelvényt bekövetélni. Továbbá gabonajegy nélkül tör­ténik a gabona eladása, cseréje, vagy egyéb átruházása arra a bú­zára és rozsra nézve, amelyet a gazdák egymás között mezőgazda­sági vagy háztartási célra ruház­nak • át. Ha pl. egy gazda, akinek nincsen elég gabonája, a szomszéd­jától, vagy más községbeli gazdá­tól akár pénzért, akár mis ter­ményért cserébe, akár egyébként venne annyi búzát, amennyi a gaz­daságában és háztartásában szük­séges, ugy e buza átadása is ga­bonajegy nélkül történik. Végül nem kell gabonajegy ama buza és rozs után sem, amelyet a gazda, munkás, lelkész, tanító stb. a vámőrlés dija dija fejében a malomnak átad. Erre a gabonára nézve a vámőrlő malom is ter­melőnek tekintendő, ugy hogy a vámőrlő molnár ezt a vám fejében kapott gabonát bármilyen vevőnek szintén csak 3 pengős gabonaszel­vény ellenében szolgáltathatja ki s a vevő köteles viszont a molnár­nak ez után a gabona után a 3 pengős szelvényt a kialkudott áron felül átszolgáltatni. Ha a gazda a vámért megőrlött gabonájából nyert lisztet és kor­pát nem a saját háztartásában, me­zőgazdaságában, vagy állathizlalá­sára használja fel, hanem akár őr­lemény formájában, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más ipar­cikk formájában akarja eladni, — ugy ezt az eladást is csak a ga­bonajegy ellenében végezheti, te­hát az ilyen eladott liszt, korpa, tészta stb. után is jár neki a 3 pengős szelvény és ilyet viszont a vevőtől bekövetelui tartozik. APOXiLO « O <£ Ó Előadások : Ma, hétfőn 5, 7 és 9 órakor Gusztáv Fröhlich, Jack Trevor, Marcella Albsni és Mary Kyd Hallgatni kötelesség Ezt megelőzi: Dreyfus kapitány az ördögszigeten Mire való a gabonalevél? Amikor a buza, vagy rozs (két­szeres vásárlásnál a vevő átadta a termelő gazdának a gabonaszel­vényt, megmarad a kezében a ga­gabonalevél: Valahányszor a keres­kedő vagy egyéb vevő a vásárolt búzát vagy rozsot tovább eladja, ugy ezt csakis gabonalevél kísé­retében teheti: vagyis a további vevőnek átadja a gabonalevelet, a további vevő pedig köteles a gabo­nalevél átadása ellenében az el­adónak kifizetni vételáron felül a gabonajegy 3 pengSs árát s éz így megy tovább mindaddig, amig a gabona forgásában az utolsó kéz­hez kerül. Ez az utolsó kéz vagy a inalom (a vámőrlés a fentiek sze­rint nem tartozik ide), vagy pe­dig az exportőr, aki a külföldre szállitja a gabonát. A malom az utolsó eladótól szintén köteles át­venni a gabonalevelet s ennek a 3 pengő árat a gabona vételárán felül kifizetni. Ha pedig a gabona bármelyik vevője a gabonát kül­földre szállitja, ugy a gabonálevél ellenében a külföldre szállítás ta­núsítása mellett visszakapja a ga­bonajegy 3 pengős árát. Ha maga a termelő gazda az, aki a búzát és rozsot közvetlenül a külföldre akarja szállítani, ugy — mint már fentebb elmondottuk — ő a gazda kapja a gabonajegy 3 pengős árát. A termelő gazda tehát megkapja a 3 pengős felárat akár a belföldön, akár pedig a külföldön adja él a gabonáját. Haszonbérlet esetén a gaboná­ban kikötött haszonbérek megfe­lelő gabona átszolgáltatása gabo­najegy nélkül történik. A bérlő által eladott gabona után a gabo­naszelvény (a 3 pengős felár) a bérlőt illeti meg. A bérbeadó földtulajdonos a bérlet fejében ka­pott gabonát szintén gabonaszel­vény ellenében értékesíti. Mi a gabonajegy-rendszer haszna a gazdákra nézve? Minden gazda, akinek van el­adó búzája vagy rozsa, ennek minden métermázsája után a piaci, vagy kialkudott áron felül 3 pen­gőhöz jut, amellyel állami és egyéb adóját fizetheti és ha ezenfelül még marad szelvénye, ezt kész­pénzben beválthatja. Azokra az egészen kis gazdákra nézve (rendszerint 5 holdig), akik­nek nincs eladó gabonájuk, mert hiszen arra saját gazdaságukban és háztartásukban van szükség, az uj törvény azt az előnyt hozza, hogy mentesülnek a földadójuk fi­zetése alól. Ez az előny pótolja náluk azt, hogy nem jutnak a gabona 3 pengős felárához azért, mert hiszen nincsen eladó gaboná­juk. t De azokra a gazdákra sem je* lent semmi hátrányt a gabonajegy, akiknek nincsen saját-termésü ga­bonájuk^ hanem azt egy más gaz­dától kell beszerezniök, mert hi-

Next

/
Thumbnails
Contents