Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-12 / 131. szám

2 . JSftÍRYlCÉK. 1930. junius 12. Moratóriumot! Azt a fizetési halasztást, amelyet a törvényhozás ad egyes kivételes esetekben, avagy általánosan, — mindenkire kiterjesztetten, moratóriumnak nevezzük. Ez a moratórium vonatkozhatik háború esetére, )mint ezt a Balkán- és a világháború idején is láthattuk, de vonatkozhatik elemi csapások okozta károk idején . egyes, vidékekre, sőt egyes helyekre is, ha ennek gazdasági szüksége jelentkezik. Moratóriuim ideje alatt a határidőkhöz kötött fizetések nem

1 teljesítésének joghátránya az adósra nem származik. Mmdenki ugy fizet, almiként viszonyai megengedik. i í : A világháború kitörését követett első hetekben, a Tisza koitmány általános moratóriumot engedélyezett- Mindenki felszabadult a fizetési határidők betartása alól, jmiég a kormányzat és a különféle közületek is. Aki azonban visszaömllékszik ezekre az időkre, tudja, hogy éppen a kormányzat és a közületek voltak azok, amelyek a fizetéseket a legpontosabban tartották nyilván és a moratóriumot nem vették igénybe, de inkább ellenkezőleg, akkor láttuk az azelőtt neim tapasztaltat, hogy éppen a közületek voltak azok, amelyek nemhogy utó lag, hanem előre fizettek ott, ahol erre szükség volt. A moratórium ellenére is, igyekezett mindenki eleget tenni fizetési kötelezettségének és igazán csak a hadbavonultak kényszerültek a Imoratóriumot igénybe venni. Ha imost a csonkaország közgazdasági élete területén szemlét tartunk, /már hosszabb ideje, — furcsa jelenségeket kell tapasztalnunk. Moratóriumot ugyan senki nem adott, mégis, mindenki él ezzel. Tagadhatatlanul kényszerűségből. Ezt pedig azt a régen tapasztalt szomorú állapota idézi fel közgazdaságunknak, hogy nincsen pénzforgalofm abban a mértékben, aminőben szükség lenne, nincsen munkaalkalom és kereset ugy, amint az várható volna és (mindenki redukálja beszerzéseit a legalacsonyabb (mértékig, ekkor is hitel igénybevételével szerzi be, bizván a nem nagyon kecsegtető jobb jövő bekövetkeztében. Uj rendszere a vállalatba adások nak és szállításoknak kezd életbe lépni, ahol a közületek a vállalkozók hitelének igénybevételére tá(maszkodva építenek és szállíttatnak. Vállalati szerződések keretében biztosítanak Imaguknak fizetési haladékot a közületek, ahelyett ,hogy a vállalatba bocsátott igen csekély mennyiségű munka végzéséhez, előre biztosítanák a szükséges költségösszegeket. A közületek, talán kevés kivétellel, súlyos adósságokkal küzdenek, tartozásaikat nem' fizetik előre, sőt, alkalmazottaiknak fizetéseit, lakbérjárandóságait stb. hónapokig, sőt féléven tul is visszatartják, illetve nem fizetik ki, ezzel hallgatólagosan fizetési haladékot vesznek önkényesen igénybe. Ez a fizetésekben megnyilvánuló késedelem kihat azután a gazdasági élet minden ágára, mert az, aki járandóságát kellő időben meg nem kapja, szintén arra kényszerül, hogy esedékes fizetéseivel késlekedjék. Senki sem tagadhatja, hogy ez nyezheti. Mit kertelünk? Minek kerülgetjük a valóságot, mint macska a forró kását? Jobb ez igy? Szebb ez igy? Tessék nyíltan bevallani a most leplezetten folytatott gyakorlatot, melyben élünk, amelyet mindenki a lehetőségig igénybe vesz és amely abban nyilvánul meg, hogy csak ígérget az adós, felülrőt lefelé és alulról felfelé az egész vonalon, de fizetni nem tudván, önkényes moratóriumot vesz igénybe. Tessék bevallani, hogy amit azelőtt készpénzzel intéztek el az emberek egymás között, azt ma perek során intézgetik, hogy ezúton nyerjenek fizetési haladékot, moratóriumot. A felperes azért perel, mert nincs pénze. Az alperes azért vállalja a pert, ímert neki sincs pénze. Húzódik, halasztódik a fizetés határideje, mert az adós remél valami isteni csodát, hogy talán akkorára, amikorra a per befejeződik, neki is fizetnek és akkor majd ő is fizethet. Közben vagyonok úsznak el a perlekedések költségein. Jól szituált gazdasági egységek porba hullanak, mert a gazdasági nyomorúság lerontja a valódi értéket annak felére, sőt a hanm&dára, hogy birtokosát földön futóvá tegye. Jól van ez igy? Ha a gazdasági élet talpra állítását attói reméljük, hogy majd a nagy külföldi kölcsön segit rajtunk, — bohó ábránd ugyan, — akkor addig, amig ezt meg nem kapja az ország, nem szabad tönkre menni engedni az embereket, hogy azután már ne legyen kin segíteni. Könnyebb az élőt meggyógyítani, mint a holtat feltámasztani. A moratónum alkalmazásával addig kuruzsoljuk a még el nem pusztult gazdasági egységeket, amíg lehet, hogy el ne késsünk! Ez még talán segit, ha okosan csinálják meg. Újból betörtek Heiier Dávid szesznagykereskedő Irodájába Heller Dávid és társa nyíregyházi, Széchenyi-uti szesznagykereskedőket — ugy látszik — nemcsak a vásárlóközönség látogatja, de szívesen tesznek látogatást az irodahelyiségben a kasszafurók is, akik azt ramélik, hogy busás zsákmánnyal tudnak odább állni látogatásuk végeztével. Még élénk emlékezetünkben van a nemrég elkövetett kasszafurás, almikor pénzt, értékpapírokat, takarékpénztári be tétkönyvet vittek eí s az értékpapírokat az Ér folyóba dobták, — amelynek vize a papírok nagyrészét elvitte. Most ujabb kasszafúrás történt Helleréic szeszraktárában, ezúttal azonban csekélyebb anyagi kár okozásán kívül semmit sem sikerült elvinni. A betörésről tudósítónk a következőket jelenti: Szombatról vasárnapra virradóra éjfél után ismeretlen tettes behatolt a Heller-féle szesznagykereskedés irodahelyiségébe a szomszédos telekre néző magas ablakon át. Az irodahelyiség két részből 611 s a két helyiséget üvegfal választja el egymástól. A tettes az üvegfalat kibontotta s így hatolt be abba a helyiségbe, ahol a páncélszekrény áll. A páncélszekrény középső zárószerkezete rossz volt, a kulcslyuk helyén nyílás tátong mert az előző betöréskor itt fúrták meg a kasszát. A mostani betörő megpróbálkozott ezzel a nyílással, azonban nem ért célt, etje a felső és alsó zárószerkezetet akarta meg bontani. Munkája azonban nem járt sikerrel, mert nemcsak hogy nem sikerült kinyitni a kasszát, de egyenesen sikerült elrontani, — ugy hogy utána a kasszakulccsal sem sikerült a szekrényt kinyitni. Mikor látta, hogy kísérlete kudarccal jár s lassanként virradni is kezdett, eredmény nélkül hagyta ei kísérlete színhelyét. A betörést reggel vették észrf s jelentést tettek róla a rendőrségen. A rendőri bizottság nyomban megjelent a helyszínen s biztosítani igyekezett a található nyomokat. A vizsgálat sikerrel is járt, több ujjlenyomatot és lábnyomot sikerült levenni s igy a gyanúsítottnak feltalálása esetén az azonosság megállapítása könnyű lesz. A tettes kézrekeritésére folyik a nyomozás. REGINAHOTEL « Vámmentes zóna. A strandlürdők közelében. 1*0 szoba folyóvízzel, vagy fürdőszobával. Teljes pensió 45 lírától 55 líráig. Ugyanazon vezetés alatt, mint PALACEHOTEL E. 1ÍUNZ. Fiatalkorú elitéltek műsoros ünnepe az orosi bérgazdasagban A március 15-re rendezett szerény .házi ünnepség után a közelmúltban másodszor nyilt némi bepillantás a fiatalkorúak nyíregyházi országos fogházába, abba a szomorú, de mégis csak magyar életbe, amelyet hosszabb-rövidebb időre őrizetbe vett fiatalemberek élnek megjavulásuk eltökélése, szabadságuk visszanyerése és megbecsülése céljából »zárt« helyen. »Hősök emlékünnepéit rendezitek a fiatalkora elitéltek kint Oroson, a kismezőtanyai állami bérgazdaságban részükre kijelölt munkatelepen s ez az emlékünnep meg érdemli, hogy lapunkban szó essék róla. * Áldozőcsütörtök délutánján levente-ruhába öltözött ifjak sürög-jBj-eq S^sBpz-eSqBa B ^ejgo-ioj-jpi inas, gyepes udvarán. Egyszer csak harsány vezényszó hallatszott — sorakozás, levente- és tornagyakorlatok, majd tűzoltási mutatvány képzelt tűzzel, de valóságos tüzoltófecskendővel és vízzel. Ezután egy fák közötti kis tisztásra vonultak »leventék«, nézők; felzendült a Magyar Hiszekegy, prológot mondott O. J. fiatalkora s ünnepi beszédet Vojnár István családfő. A beszéd végeztével tábortűz lobbant fel a tisztáson s tábortűzi jelenet következett a legstilszerübb díszletekkel: köröskörül illatozó akác és fenyőfákkal, csillagos égboltozattal, fülemileszóval. Az egyfelvonásos jelenetet turáni és (tárogatón előadott) kurucnóták tették egészen hangulatossá. Énekes János felügyelőhatósági elnöknek a fiatalkoruakhoz intézett buzditóbeszéde s a Himnusz eléneklése fejezte be az érdekes családi ünnepeket. Bizony, h? az ünnepély végére elő nem 'kerülnek az eddig tapintatosan háttérben maradó börtönőrök s gondjaikba nem veszik a leventéskedq, tűzoltó, szereplő fiatalságot, a/ odavetődő avatatlan néző el sem hitte volna, hogy fiatalkora foglyok gyakorlatoztak, szerepeltek, ünnepeltek itt. A nézők között ott voltak Nyír

2egyházáról Dr. Illés Andor törvényszéki, Salzm&nn Ottó ügyészségi elnök, Dr. Konthy Gyula törvényszéki orvos, Antal Sándor testnevelési felügyelő, a fiatalkorúak fogházának vezetősége (igazgató, titkár, családfő), Marina Győző a fiatalkorúak birája, Vörösházy Lajos a félnőttek fogházának felügyelője; Orosról:' Terenyi László rk. lelkész, Kocsis József jegyző, a fiatalkorúak felügyelő hatóságát Énekes János elnök és Korányi Aladár tanácselnök képviselték. Valamennyien a legteljesebb elismeréssel adóztak Vajnár István családfőnek a nehéz körülmények ellenére is nagy sikerrel végzett rendezői munkájáért s Nagy Sándor bérgazdasági intézőnek a megjelentek szíves fogadtatásáért. Hogy beszámolónk teljes legyen, széplelkü hölgyek is voltak jelen, a hivatalos nézők hozzátartozói. Üdv nekik, hogy ilyesmire áldozták ünnepnapdélutánjukat ! LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UJSÁGBOLTB\N [ERÉK PÁROK L E G 0. L C S Ó B B A N14 HAVI RESZLETRE 3211 Solingeni aotómoló, Pueh versenygépek. Jékai-ütoa 4. szám. Dupla vastag küllős girapfikerékpárokból nagy vAlasiték a törhetetlen állapot, amely sok kárt jelent a gazdasági élet minden területén és mint a circulus vitiósus önmagába visszatér, nem természetes, nem helyes, káros és mielőbb megszüntetendő lenne. De mert a gazdasági élet pang, a közületek késedelmesen kapják meg az adózóktól a kiadásokhoz szükséges fedezeteket, a közületek ennek folytán szintén nem tudnak fizetni, mégis bekövetkezett már a nyilt színvallásnak az ideje. Be kell vallani, hogy törvényesen nemi engedélyezett, de a rossz gazdasági viszonyokból önként származott és letagadhatatlan moratóriumi van. Az árveréseknek nagy tömkelege bizonyítja, hogy nem tud fizetni az adós, m/ert hiszen csupán szórakozásból nem engedné elkótyavetyéltetni, — ha ugyan ez is megtörténnék a pénzhiány és vevőhiány miatt, — súlyos nehézségekkel megszerzett vagyonkáját. Az eredménytelen árverések bizonyítják, hogy önkéntelenül is ,moratóriumot nyer az árverést szenvedni kényszerülő adós, (miért még a potoimi árakon megszerezhető vagyonok megvételére is ritkán akad vevő. A pénztelenségnek, Trianonnak, fagykárnak, gazdasági nyomorúság nak, az elkeseredett és a nemzetek között duló, sokszor leplezett, de legtöbbször világosan látható gazdasági háborúnak, az ezekből folyó értéklcronilásoknak olyan elemi csapásai között vergődik az ország, amely teljesen kimeríti azt a törvényhozási jogot és illetve mindenképpen életre kelti azt, hogy nyíltan bevallja a kormányzatnak az 1912. évi LXIII. tc. alapján nyert jogát, amely a moratórium kihirdetését eredmé-