Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-12 / 131. szám

1930. junius 13. * Péntek Jk*I, évfolyam. 132. 87. Mit kívánnak a tiszántúli gazdák ? A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közgyűléséről szóló tudósításunkat azzal fejeztük be, hogy a közgyűlésen pontokba foglalt gazdakivánságokat részletesen ismertetjük. Ezek a kívánságok a Következők: 1. A mezőgazdaság válsága nemcsak a gazdákat, de az ország egész gazdasági helyzetét és az összes lakosság sorsát súlyosan érinti, ezért: a) a kormányzatban mindent megelőző programmá kell tenni a mezőgazdasági válság megoldását s ehhez képest az államnak és a kormányzatnak minden eszközét és intézkedését legelsősorban a mezőgazdasági érdekekre kell irányítania; b) az államháztartásban alkalmazott takarékosság ne érvényesüljön abban a tekintetben, hogy a kormányzat a mezőgazdasági válság megoldásától kénytelen legyen megtagadni a szükséges áldozatokat. 2. Mivel a válság egyik oka a mezőgazdasági termékek rossz értékesítésében gyökerezik, legelsősorban annak a megoldására kell irányítani a kormányzati teendőket és pedig ugy a kiviteli, mint a belső forgalomban, nevezetesen: a) kereskedelmi szerződéseinkkel még áldozatok árán is legelsősorban mezőgazdasági termékeinknek kell külföldi piacokat biztosítani; b) a kivitelt minden áldozattal, főként pedig közvetlenül prémizálással és tarifális eszközökkel elő kell segíteni; c) módokat és eszközöket kell keresni arra, hogy a gabonanemüek, elsősorban pedig a buza ára a termelési költségekkel arányba hozassék; d) meg kell szüntenni a mező'gazdasági termékek belföldi értékesítését nehezítő állami és helyhatósági illetékeket, nevezetesen forgalmi adókat, borfogyasztási adót, városi kövezetvám és piaci illetékek címén szedett terhes és túlzott illetékeket; e) ahol szükséges, a szövetkezeti értékesítés megszervezésével és annak erőteljes támogatásával lehetővé kell tenni, hogy a terményeket mindenkor és mindenütt tel jes mértékben lehessen értékesíteni; 3. A válságos helyzet egyik oka a hitei hiánya és a hitelkamat rendkívüli drágasága lévén, addig is, mig e tekintetben a rendes viszonyok helyre állanak, a) gondoskodjék a kormányzat olyan kölcsönök megszerzéséről, amikkel a gazdák hitelhiányán segíthet, terhes adósságaik előnyösebbé való átalakítását megkönynyitheti és amikkel főként a szövetkezeti hitelnyújtást erősítheti; b) törvényes intézkedésekkel, nevezetesen uzsoratörvény alkotásával, gátolja meg a hitelválság nyomán különböző formákban elterjedt uzsorát; ' c) az ingójelzálogi intézmény meghonosításáról terjesszen a kormány a törvényhozás elé törvényjavaslat ot. 4. A mezőgazdasági termelést, a mezőgazdaság ipari beszerzését, építkezését, a lakosság szükségleteinek beszerzését az drágítja^ mesterségesen, hogy a magas ipari vámok védelme alatt az ipan és kereskedelmi vállalatok kartellekben szervezkednek. Szükséges tehát, hogy a) az ipari véd vám ok, amennyiben a mezőgazdaság termelési eszközeire és a mezőgazdasági lakosság életszükségleteire vonatkoznak, revidiáltassanak és mérsékeltessenek; b) a vállalatok kartellszervezkedése külön törvényben szabályoztassék; c) az állam részéről hathatós támogatásán részesüljenek azok a szövetkezetek, amelyek a gazdák szükségleteinek legolcsóbb beszerzésére alakultak. 5. Mezőgazdasági termelési költségeink alakulásában igen fontos szerep jut a tagadhatatlanul még mindig súlyos közterheknek; a) elkerülhetetlenül szükséges,— hogy a pénzügyi kormányzat az adók mérséklése terén továbbmenő olyan intézkedéseket tegyen, amikkei a gazdák adóterhe arányba legyen hozható a mezőgazdaság mai teherbíró képességével; b) főleg a házadónál indokolt sürgősen a leépítés és arányosítás terére lépni, mely a községek házadó kulcsának magassága, de a házadóalapnak állandó növelése miatt is rendkívüli súllyal nehezedik ma a falusi lakosságra ; c) a gazdaságok rögzített jövedelemadója, a terményárak csökkenése arányában hivatalból mérséklendő akkor is, ha az adóköteles a megváltozott adóalap figyelembevételét kémi elmulasztja; d) általában pedig intézményesen kell megvédeni a gazdaosztályt az adózás terén még mindig tapasztalható aránytalanságok ellen; c) a koijmdnyzat sürgősen keressen módot arra, hogy a vagyonválság földek árának kérdése a méltányosság szellemében rendeztessék. 6. A járható közlekedési utak hiánya és az útfenntartási terhek aránytalansága súlyosan nehezedik a gazdákra; a) a tervbe vett uj közúti törvény keretében biztosítandó a községi közlekedési utak fenntartásának hatósági gondozásba vétele; b) sürgősen megoldandó főleg a legkisebb falusi rétegekre /ma rendkívüli súllyal nehezedő közmunkaváltság ekltörlésének, illetve imás igazságosabb és arányosabb adóval való helyettesítésének kérdése. 7. Termelésünknek a viszonyok kényszerítő hatása alatt fejlődnie kell és több irányban át kell alakulnia, amihez az állam támogatása szükséges. Ennélfogva a) fokozottabb gondot kell fordítani a kisgazdák széles rétegeinek gazdasági nevelésére, nevezetesen a felnőttek iskolánkivüü gazdasági oktatására, mintagazdaságok és telepek létesítésére; b) fenntartandók és kiterjesztendők a földmivelésügyi minisztériumnak azok az akciói és kezdeményezései, amik a kisgazdák körében a termelés megkönnyítését, javítását és célszerű átalakítását célozzák; c) uj termelési ágak meghonosítása állami támogatással mozdittassék elő; d) szükséges, hogy .az egyöntetű és eredményesebb termelést elősegítő egyesületek, társulatok és szövetkezetek szerveztessenek éstá mogatásban részesüljenek. 8. Mezőgazdasági termelés nem ad minden időben elegendő munkaalkalmakat a mezőgazdasági munkásságnak és mivel nincs kellő gondoskodás arról, hogy a munkásság az esetleg kínálkozó munkákról mindenkor tudomást szerezzen és azokra elszerződhessen. a) Közmunkák beállításával gondoskodni kell munkaalkalmakról és e munkáknak olyan időszakokban való keresztülviteléről, amikor a mezőgazdasági munkások a termelésben nem találnak elég foglalkozást; b) a munkásközvetités akként szerveztessék, hogy a munkásoknak iminden kínálkozó munkaalkalomról kellő időben tudomása legyen; c) a mezőgazdasági munkások vasúti utazási kedvezményrendszere a földmunkásokra is minden korlátozás nélkül kiterjesztessék. 9. A keleti részen gazdálkodó tiszántúli gazdák hátrányos helyzetben vannak az ország más részével szemben, vasúti szállítási költségekkel. Mert a ml terményeink és állataink nagyrésze is Budapesten át kerül értékesítésre és exportra és így innét sokkal magasabb szállítási költséggel terhelve jut termeivényünk értékesítésre. Kívánatos azért, hogy a Tiszántúl keleti részére kivételes vasúti kedvezmények adassanak. E javaslatokat a Tiszántúli Kamara közgyűlése egyhangúlag magáévá téve, azokat a kormány előtt érvényesítés céljából az Országos Mezőgazdasági Kamara elé terjeszti fel. Vásáry József felsőházi tag, mint a Kamara igazgató választmányának oly tagja, aki egyben a törvényhozásnak is tagja, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara határozati javaslatának a magyar országgyűlés felsőházában ismertetését és érvényesítését igcrte s ezen ígéretének teljesítését a Kamara igazgató választmánya bizalommal kérte is. A gyűlés további részét a tárgysorozaton szereplő ügyek: a Kamara növénytermesztési és állattenyésztési akciói, szakismeretterjesztő munkájáról beszámoló, hitel, étrékesítési, közlekedési ügyek, munkásügyek és adóügyek töltötték ki, végül az 1929. évi zárószámadást vizsgálta meg és fogadta el helyesléssel a közgyűlés. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közgyűlése legjobb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a törvényes mezőgazdasági érdekképviseleti intézmények hivatásuk magaslatán állva fáradságot és energiát nem kiméivé megfeszített munkával törekszenek évtizedes, sőt évszázados gazdasági hátrányokat behozni s a magyar mezőgazdaságnak és gazdatársadalomnak az államban azt a helyet kivívni és biztosítani, ami a nemzetfenntartó tényezőket joggal megilleti. Ezen érdekvédelmi munka eredménye: az uj termés értékesítésének kormányrendeleti uton megszervezése, a mezőgazdasági hitelkérdés megoldására irányuló kormánytörekvések, a felső Tisza hajózási forgalmának megindítása s számtalan termelési vonatkozásban előhaladás. Utóbbi téKOZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nylree^ ház lak kedvelt találkozó helye — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. 3425-13 Tulajdonos

; PALLAI MIKSA á jótékonycéln m. bír. állami iSORSJÁTÉKI Főnyeremények : 30 000 20.000 15000 10.000 peng(*> stb összesen 17.0Ü0 nyeremény 3582-4 Húzás junius 21-én A sorsjegyeit ára: 1 Egész 3 pengő jFél I és fél pengői Kapható minden bank- és sorsjátéküzletben, dohánytőzsdékben, postahivatalokban. ren a Kamara juniusi Nyíregyházán megtartandó homokjavitó gazdagyülése egy ujabb erőteljes lökés a haladás irányában. Tapasztalhattuk e gyűlésen, hogy a gazdatársadalom passzivitása ép ugy (megszűnt, mint a mezőgazdasági életben a stagnálás korszaka. Napi hírek KISNAPTAR, Junius 12. Csütörtök. Róm. kath. F. János. Gör. kath. Onufriusz. Prot. Klaudiusz. Izr. Sivan 16. VÁROSI SZÍNHÁZ: Lamberthier ur (8 órakor) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: Éva bukása (5, 7 és 9 órakor) Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel 6 órától. A közös aszómedencében kedden és pénteken csak nők fürödhetnek. ököritói strandfürdő egész napon át nyitva. Bujtosi strandfürdő', nyitva egész napon át. Kedden és pénteken 13— 16 órák között csak nőknek. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át • az Osgyáni és Töröík gyógyszertárak tartanak ügyeled szolgálatot. VÁSÁROK JEGYZÉKE. Junius 12. Bodrogkeresztur, Bodvaszilas, Hahór, Nyirábrány, Püspökladány, Ujfehértó; ló- és marhavásár: Devecser, Orosháza. Rádió-müsor. Budapest. Csütörtök. 9.15: A m. kir. Orsz. Tiszti Ka szinó szalonzenekarának hangv. 9.30: Hírek. 9.45: A délelőtti hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi vizjelző szolgálat. Vízállásjelentés magyarul, és németül. 12: Déli harangszó az egyetemi templomból, idő járásjelentés és hirek. 12.05: Hangverseny. Utána: Hirek. 12.25: A hangv. folytatása. 1: Időjelzés, időjárás- és ris' állásjelentés. 2.30: Hirek, élelmiszerárak. 3: Piaci árak és irfolyamhirek.