Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-15 / 134. szám

N/iregyháza, 1930. junius 15. * Vasárnap T»T. évfolyam. 134. sz. POLITIKAI NAPILAP EUflzetési évmk helyben és vidéken : Egy hóra 2"50 P. Negyedévre 7 50 P. — Köz­tisztviselőknek és tanítóknak 20®/« engedmény Alapította: JÓBA ELEK Feleifia szerkesató: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-űt 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 39. PoíUcbeque 29580 A trianoni tíz év után mit követelhet a magyar nemzet?! Csak határkiigazitást, avagy teljes integritást ?! Irta : Pillér József. Trianon tíz évi évfordulójáa al­kalmával, hosszú tétlenség után megmozdult a magyar nemzet, nép­gyűléseken követelve a trianoni szer ződés revízióját. Szép, hatalmas és impozáns volt a hazafias érzelemnek és kötelessé­geknek ez a megnyilvánulása. Ha­tározati javaslatok keletkeztek. — Mindegyik hangoztatja az igazság­talanságot; kimondja, hogy a törté­nelem tanúsága szerint ilyen gaz­tett még riem -fordult elő a nemze­tek életében. Ez mind helyes, de még nem elég okfejtés és indoko­lás. Nem elég, mert egyik sem tar­talmazza azon konkrét adatokat, melyek mint döntő érvek alaptá­maszul szolgálnak a magyar köve­telések sikerének kivívásához. Nem tartalmazzák az elfogadott határozati javaslatok Amerikának a trianoni szerződéssel szemben tanú­sított dicséretes eljárását, amely sze rint a trianoni szerződést, mint becstelent, az első tekintetre el­dobta; törvénykönyvébe beiktatni nem engedte s népének becsületét ezzel megmentette. Elhallgatják továbbá a francia szenátorok kijelentéseit, valamint a magyar igazság koronatanujának hiteles, bizonyító erejű megállapí­tásait, melyek éppúgy, mint a sze­nátorok megállapitásai eldöntően igazolták, hogy nem a magyarok okozták a há­borút ; tehát ebben a magyarok nem bűnösök, ennélfogva nem is büntethetők, a trianoni szer­ződéssel nem sújthatok. És hogy ezeknek ellenére, mégis elfogadta a szenátus a szerződést, csak azért tette, hogy a nemettel kötött szerződést ne kelljen meg­bolygatnia. Mint végső konklúziót igy fejtette azt ki Briand. Világos tehát, hogy a trianoni pokolha nem azért taszították a magyar nemzetet, hogy talán meg­érdemelte volna, vagy hogy jogo­san, s méltányosan sújthatták vol­na, hanem tisztán és egyedül azért, hogy a többi — legfőképen pedig a német békét megváltoztatni ne kell­jen, mert féltek a hatvannyolcmil­liós ellenséges szomszéd erejének felszabadításától. Ezért bukott el a franciák által is megállapitott és el­ismert magyar igazság. Dehát vi­lágos, hogy a többi békeügye sem­miképp sem befolyásolhatja a magyar nemzet ügyét, igazát, szenvedését; nem indokolhatja ezeréves országának szétdara­bolását, elrablását. De hiányzik még a felterjeszté­sekből más kulturnemzetek legjobb­jainak, tudósainak, politikusainak a trianoni szerződést halálra itélő ki­jelentéseinek gyűjteménye is. Pedig ezen férfiak között több olyan is van, akinek része volt a szerződés kodifikálásában. És rá rövid idő multán mégis elitélték, mert belát­ták annak abszurditását. Ezeket a tényeket, mint doi<J) bi­zonyítékokat kellett volna leszógez­(ni a nemzetek szövetségéhez irányí­tott határozati javaslatokban. Ezek konkrétumok lettek volna, amelyek elől sem a franciák, sem mas kul­turnemzet nem térhettek volna ki. Minden fölterjesztés a revíziót követeli. De ha ez a követelés csak a részleges határkiigazitást célozná, Vagy ha ilyenbe a nemzet belemen­ne, ma már tíz év után nem oldaná meg a trianoni problémát. Mert mit hozhatna egy ilyen részleges reví­zió ? Legjobb esetben néhány kilo­méterrel odább tolnák a határt. És akkor mi lenne a helyzet ? Az, hogy ujabb szerződés aláírására kötelez­nék a nemzetet. És ezt már — nem mint a trianoni szerződést — kény­szerhatás alatt, hanem 1 kölcsönös megegyezés, önkéntes hozzájárulás sal imá alá s ezáltal beismerné hogy az uj határokon kivül eső országrészekről örökre lemond. De ezt a természet által terem­tett egységes ország szervezete nem engedheti meg. A magyar nemzet a multak iránti kötelessége, a jövő iránti feladata miatt ilyen szerző­dést nem írhat alá, mert ezzel csak egy második — talán enyhébb — trianoni állapotot teremtene, amely ellen aztán még tiltakozni sem le­hetne. Ez a legfőbb ok, amiért nem részleges revízióról kell beszélni, hanem egészen más célkitűzéssel, más •szempontokat kell tekintetbe venni a nemzetnek, mégpedig azon szempontokat, amelyek önként ál­lottak elő a túloldali szerződő felek eljárása folytán s amelyek százszá­zalékig céljához vezetik a nemzetet. Ezen uj szempontokkal, mint megmásíthatatlan tényekkel először a Nyírvidék foglalkozott f. évi má­jus hó negyediki számában. Ebben rtiagy okadatolással kifejtette, hogy mivel minden szerződés csak addig van érvényben, mig annak rendel­kezéseit a szerződő felek egyformán teljesítik, ennélfogva a trianoni szerződés elvesztette érvényességét, mert a kisántánt államai, mint szer­ződő felek, a reájuk terhet jelentő szerződési rendelkezéseket meg­szegték, nem teljesítették, aminek következtében önként beállott a szerződésen kívüli állapot. Ez az uj jogi megállapítás ama "támpont, mélyre a magyar nemzetnek helyez­kednie, és további eljárását irányí­tania kell. Ugyanezen megállapítás olvasha­tó ki, az Országos Magyar Nemzeti Szövetségnek a tízéves évfordulón a magyarsághoz intézett és a Nem­zeti Újság f. évi junius negyedikén leközölt nagyértékü »Szózat«-ából, ahol ez olvasható : »A trianoni békeparancs elvesz­tette érvényességét a nemzetkö zijog szempontjából is, mert az utódállamok nyíltan meg­szegték a békeszerződésekkel kapcsolatban ünnepélyesen vál­lalt kisebbségvédelmi köteles­ségeiket^ Ezt a tényt a »Szózat« további folyamán ismét megerősíti, amikor a következőket irja : »A tízéves évforduló alkatmá­val le kell szegezni azt a nagy­jelentőségű tényt is, hogy a trianoni békeszerződés az el­telt tiz év alatt elvesz­tette a nemzetközi jogban gyö­kerező érvényességét is«. Idézi továbbá a »Szózat« Charles Dupuisnak, a nemzetközi jog világ­hírű tudósának kijelentéseit, melyek szerint : »a kisebbségi szerződések meg­tagadásával az utódállamok ön­maguk semmisitik meg a "Ma­gyarországtól elszakitott terüle­tekre vonatkozó szuverénitásuk­nak nemzetközi jogi alapjait.« Tehát nemcsak mi, magyarok tudjuk ezt igy, hanem teljesen in­differens, de egyben világhírű szak­tudós kijelentései is ezt igazolják. Ebből pedik következik, hogy jog­alappal bíró trianoni szerződés rria már nincs. Következésképpen a kis­ántánt államai a megszállott ma- i gyar területekre jogaikat elvesztet­ték, a magyarok pedig ugyanazon területekre jogaikat visszanyerték. Ezzel megszakadt a politikum. Az egész trianoni ügy mint jogi probléma a jogászvilág rezortjába tolódott át. Tiz évig állott a magyar nemzet az fentántok elfogult Ítélő­széke előtt jogvédelem nélkül, ezért verhettek rajta végig minden tár­gyalás alkalmával. De hisszük, hogy a magyar jogtudósok kitűnő Kara nem hagyja tovább is védelem nél­kül a magyar nemzetet. Oda áll a fórumok elé s megvédi a nemzA igazát. Nem fog visszariadni a tiz év óta hangoztatott refréntől, hogy »fejjel nem lehet a falnak menrfi !« Mert igenis, fejjel kell annak neki menni, de nem a koponya külsejé­vel, amely könnyen betörhetik, ha­nem ami belül székel : ész, okosság széles látókör által irányított szel­lemi esprit-vel, amivel a magyar jog tudósok bőven rendelkeznek. Ezért hisszük is, hogy történelmi tudó­sainkkal vállvetve rövidesen per­nyertessé teszik a nemzetet és er­kölcsi szupremációjukkal rá 'fogják birni a nagyhatalmakat, kötelessé­geik teljesítésére. A nagyhatalmak feladata és er­kölcsi kötelessége ugyanis, hogy, mivel ők vezényelték be Magyaror­szág földjére a szomszédokat, ők is vezényeljék vissza saját orszá­gukba; ők szabadítsák fel hazánk megszentelt földjét a jogtalan bitor­lás alul. Erre azért is ők a hivatot­tak, mert a magyaroktól hamis ürüggyel a fegyvereket elszedték, ők pedig megtartották, igy" kellő erővel rendelkeznek arra, hogy az árculvert igazságnak elégtételt szol­gáltassanak, ha lehet békés ren­delkezésekkel, ha nem lehet igy, tüzzel-vassal, de a magyar nemf­zetet az ezeréves Nagymagyarország szuverénitásába vissza kell helyez­niök, mivel a magyarok — mint a bebizonyított tények igazolják — semmi okot nem adtak arra, hogy ezt a jogát tőle erőszakkal elkoboz­zák. Clió keze csak akkor fogja a nagyhatalmak homlokáról letörölni azt az erkölcsi sötét foltot, amit a trianoni szerződéssel önkezükkel vontak oda, ha az igazság paran­csoló szavának eleget téve, Magyar­ország integritását teljes "egészében visszaállítják. Ezzel az alapot is megadják Euró pa politikai, gazdasági és kulturá­lis konszolidálásához. Egyben eltű­nik a történelem könyviből azon gyászlap, amely miatt a nagyhatal­mak utódainak szégyenkezniük kel­lene. De visszaadják a kisántánt ál­lamainak nyugalmát is, amit az erőszakkal történt hozzácsatolások következtében elvesztettek s már tiz év óta nélkülöznek s emiatt kaosz­Í T" BUIIIIIIIIIIIIIIWIIMIM•• •^^sssammmwamimBawmsssimmmBmwammms^ m» ••I B—« I I I M III M— II MI UM WI I IIIII M H W Cégváltozás miatt leltári árakon alul árusítunk I A HUNGÁRIA CIPŐ ÁRUHÁZBAN. Férfi cipők 12 P-t5I , eljeb h, női cipők 1Q P-tőI Egyes szám ára IS fillér

Next

/
Thumbnails
Contents