Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-13 / 107. szám

jrtÍRYIDÉK. 1930. május 13. Amikor a politikus elveti a sulykot Most végre bekövetkezett az, amire a mai súlyos körülmények között valóban legnagyobb szükségünk van. Nem akarunk túlozni, de végre történt valami, ami egy csapásra kisegit bennünket a válság mocsárból és a veszedelmek vöröstengerén keresztül száraz lábbal tesz le az igéret földjének tavaszi pompával viruló partjain. Mert miről is van szó ? Nem kevesebbről, mint arról, hogy a nem is annyira igazságügyminiszterségéről, hanem gyakran igazságtalan kirohanásokba kiélt temperamentumáról hires Nagy Emil, aki különben dacos peturkodásával a magyar karakter egyik személyileg igen rokonszenves képviselője, a külügyi bizottság ülésén, ahogy kár öröm nevezi: heves összecsapásban mérte össze kardját a miniszterelnökével. Az exminiszter idézte egy angol lapnak azt a jelentését, mely szerint Románia az optánsügy törléséért hajlandó lett volna minden egyéb kölcsönös elszámolás törlésére, és hozzátette azt, hogy amig ezt a kormány meg nem cáfolja, azt kell feltételeznie, hogy a 13.5 millió aranykoronát 1943 után jóvátétel cimén csak azért kell fizetni, hogy az optánsok és más igénylők kielégíthetők legyenek. A miniszterelnök megérte a kirohanásban azt is,, ami ki nem mondott gyanúsításnak csúszott a sorok közé, természetesen felindulástól remegő hangon tudott csak válaszolni és a iegerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy bárki kétségbe vonja azt, amit ő mint miniszterelnök hivatalosan mondott. A továbbiakban még hozzátette jogos felindultságában Bethlen miniszterelnök, hogy ha a felszólaló kiviszi ezt a kérdést az utcára, őt fogja törekvésével szemben találni... Akik terjesztik az összecsapás »szenzációs« részleteit, azok még azzal bővítik ki a politikai párbaj históriáját, hogy Nagy Emil erre a figyelmeztetésre sem nyerte vissza nyugalmát, hanem hevesen vágta oda: nem félek a miniszterelnök úrtól, sem pedig a csendőreitől ! Hogy fél-e valóban, vagy nem fél, az egyáltalán nem fontos nekünk s az ország egészen más problémákkal foglalkozó közvéleményének, mely inkább a:t veszt higgadtan tudomásul, hogy a miniszterelnök a számára bizonyára fájdalmas párbaj útin a leghatározottabban megcáfolta a könnyelmű állításokat, melyeknek credc'c valószínűleg az angol lapjele tisen keresztül a kisántánt boszorkánykonyhájának küszöbén túlra követhető volna, ha érdemes lenne ilyen felesleges nyomozásokkal a drága idet tölteni ... Elismerjük a volt igazságügyminiszter teljes jóhiszeműségét, de csak magába kell szálnia és mindjárt rájön arra, hogy csak a fülelő harmadika! örvendeztette meg, amikor kipattantotta elkeseredése kovájáról azt a szikrát, mely meg1 T1 (111 /, « .:: - - _ _ r . amiről a káröröm harsonásai most utólag is lankadatlanul fújják a harci riadót. Reméljük a párbaj a miniszterelnök kategórikus cáfolatával a parlamenti lovagiasság szabályai szerint végetért s a képviselő ur nem ugrik újra bajvívóként a veszedelmes porondra, csak azért, hogy az ugratók jóslatának legyen igaza Annyi csapás viharzott és viharzik végig ezen a trianoni országon, hogy bátran kikérhetjük magunknak az ilyen kicsinyes »nagy« összecsapásokat. Minden gazdasági baj oka: a Mielkrízxs Szombaton délután tartja előadását Éber ántal vezérigazgató a vármegyeháza dísztermében A gazdasági élet idegszálai a megpattanásig feszülnek. A pénztelenség soha nem volt olyan kiáltó, mint most. Mennyire igaza volt Széchenyi Istvánnak, amikor megírta Hitel c. könyvét, s menynyire igazak azok a közgazdasági elvek, amelyeket akkor alapelvekként lefektetett korszakot alkotó müvében! Ezeket a közgazdasági igazságokat idézi föl százesztendős multjukból szombaton délután 6 órakor a vármegyeháza dísztermében Éber Antal udvari tanácsos, a Magyar Olasz Bank budapesti vezérigazgatója, aki a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör meghívására jön Nyíregyházára, hogy rávilágítson gazdasági tengődésünk főokára, a hitelkrizisre és elmondja véleményét a legégetőbb problémák megoldásának módozatairól. Az előadáson belépődijat nem kell fizetni, azon minden érdeklődőt szívesen lát a kör elnöksége. NyíregyMzi Rácz Harci sikeres bemutatkozása a debreceni Arany Bika éitermében sággal elhalmozta, amiből teljes biztonsággal következtetünk arra, hogy Rácz Marci egycsapásra megnyerte a debreceni zenekedvelő közönség szeretetét. A »Debrecen« a következőkben emlékezik meg Rácz Marci bemutatkozásáról : — Nyíregyházi Rácz Marci és zenekarának bemutatkozása a 2 Arany Bikában. Csütörtök este mutatkozott be az Arany Bika éttermének közönsége előtt Rácz Marci, az országoshirü nyíregyházi cigányprímás és zenekara. A szabolcsi mulatságok kedvelt cigánya iga zo'ta hírnevét, gyönyörű műsora, amelyen klasszikusok, angolszámok és magyar nóták váltakoztak, sokszor késztette tapsra a megjelent előkelő közönséget. Rácz Marci zenekara kedvence lesz Debrecen uritársadalmának. A »Debreceni Független Ujság« a következőket irja: — Rácz Marci sikeres bemutatkozása. Rácz Marci, a nyíregyházi »Korona« volt cigánya, aki Budapestre, a »Bodo« kávéházba távozott Kiss Béla helyett jött Debrecenbe, az Arany Bikába, május hó elsején csütörtökön este mutatkozott be a debreceni közönségnek Rácz Marci kiváló cigányprímás, bemutatkozása osztatlan sikert aratott s a közönség egyszerre megszerette. Művészi játékával tapsra ragadtatta a közönséget s fokozta ezt szimpatikus megjelenésével. Szebbnél-szebb magyar nótákat játszott, sok szép, régi dalt, — vígat, szomorút s a modern tánczeneszámokban is otthon van. Bandája is iskolázott, fegyelmezett, együttes. A közönség igen szivesabb feladatokat adó zenemüveket és egész este melegen ünnepelte. Május elsején mutatkozott be Debrecenben az Arany Bika éttér mében a nyíregyháziak volt kedvenc cigányprímása, Rácz Marci Egészen bizonyos volt, hogy ami lyen nagy szeretettel hallgattg nyíregyházi közönsége a Korona kávéház, vagy étterem helyiségeiben Rácz Marci nótázását, épolyan nagy lesz a sikere Debrecenben is. S most, hogy a bemutatkozásáról szóló ujságközlemények előttünk feküsznek, bizonyos sajnálattal regisztráljuk távozását, de egyben örülünk is azon, hogy a debreceniek tetszését sikerült kivívnia s az első est sikere után egyre növekedni fog jó híre. A »Debreceni Ujság« az eltávozó prímásról emlékezik meg a bevezető sorokban, majd ezeket irja : Az Arany Bika-étterem tulajdonosa Rácz Marci országos nevű cigányprímást szerződtette le teljes .zenekarával. Rácz Marci éveken át játszóit Budapesten a Bodó-kávéházban, a Spolarits-vendég lőben és még néhány fényes fővárosi kávéházban s mindeénütt óriási sikereket aratott. Legutóbb mivel Nyíregyházára való, a nyíregyházi hatalmas »Korona« étteremben muzskált Rácz Marci teljes zenekarával csütörtökön mutatkozott be az Arany Bika étteremben a debreceni közönségnek a legfényesebb auspiciumok között. Előkelő közönség jelenlétében ragyogtatta kivételes zenetudását. Rácz Marci első bemutatkozása is elárulta, hogy nemcsak a könnyebb zenedarabokkal, tud sikert elérni hallgatósága előtt, hanem a legnehezebb és legsúlyosabb feladatokat adó zenemüvekt is bravúros művészettel játssza. A közönség melegen és szívesen fogadta s t etszésnyilvánitásaival való AP0LL0 Előadás : 5, 7 és 9 órakor Ma htfőn csak 1 napig! BÜM RABJKÍ kalandor történet 8 felvon isbrn Az orosz cár gyémántja PETROVICH SZVETISZLAV val Gazdaságok részére mindenféle nyomtatványt jutányos áron késsit a ' J Ó B A = nyomd a Nyíregyházán, Széchenvi út 9. Telefon 139. á szabolcsvármegyei tanítóegyesület választmányi ülése Vármegyénk tanítóságának képviselői május 6-án a oyiregyházi ref. népiskolában gyülekeztek össze, hogy a tanítóságot érdeklő ügyekről tanácskozzanak. Szabó Pál egyesületi elnök izzó hazaszeretettől sugallt beszédben buzdította kartársait a magyar tanítóra váró kötelességek hü teljesítésére s a választmány ülését ama gondolatnak kifejezésével nyitotta meg, hogy amidőn hivatá. sunk természeténél fogva a tanítás művészetének tökéletesítésén szorgalmasan fáradozunk, — azokkal a kérdésekkel is kell foglalkoznunk, amelyek a tanítóságot a társadalommal szorosabban összefűzik és szellemi, erkölcsi, anyagi előhaladásunkat is szolgálják. Szabolcs áldott földje kiapadhatatlan a szellemi értékek termelésében is. A választmány ülésén erről szintén meggyő»ző»dést szerezhettünk, mert két feltaláló is ismertette a pedagógia szolgálatába állitható egyszerű, de egyszerűségében annál figyelemreméltóbb találmányt.. Berényi Jenő, a helybeli polg. fiúiskola tanára a falitérképek gon. dozásáról értekezett s bemutatott egy szabályozható álltványt, — melyre a szemléltető képeket, térképeket igen alkalmas módon fel lehet függeszteni. Ez a készülék felhasználható husz egyén ruhája részére fogasnak, a vetítővászon kifeszitésére, szőnyegporolásra stb.. összegöngyölve kicsi helyen elfér és könnyen szállítható. Szabó Lajos vencsellői tanitó B

számolóeszközét mutatta be, — mely főleg a szorzótábla tanításának megkönnyítését szolgálja. Előadóknak a választmány elismerést szavazott. Az elnöki jelentés következett ezután. Elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Stoll Ernő egyházi és Vargha Sándor ujfehértói tanitó elhunytáról. A választmánya a bejelentést fájdalmas részvétének kifejezésével tudomásul veszi és elrendelte az elhunyt kartársak emlékének az ülés jegyzőkönyvében való megörökítését. A bejelentés részletesen foglalkozik a Budapesten tartott tanítói gyűlésekkel, valamint a jóléti intézmények ügyével. A borzalmas világháború sok értéket semmisített meg, igy elértéktelenedtek az Eötvös-alapnak, a magyar tanítóság legáldásosabb intézményé eV, a tagok filléreiből évii edeke.i át összegyűjtött alapítványi tőiéi is, vagy pedig hadikölcsökötvényekben fekszenek. Kezdhetjük a tőkegyűjtést ott, ahol lelkes elődeink kezdték; gondoskodnunk kell az Eötvös-alap részére éltető forrásoktól, hogy továbbra is teljesíthesse az ősök által megje'ölt humanisztikus feladatát. Az Eötvös-alap közgyűlése elsősorban tagok gyűjtésével óhajtja a tőkegyűjtést megkezdeni, azért a régi minta szerint megalakítja a vármegyei tanítóegyesületek kebelében a gyüjtőbizottságokat. Vármegyénk tanítóegyesülete járáskö. rönként egy-egy tagot delegál az Eötvös-alap gyüjtóbizottságába és pedig a nyíregyházi járáskörbe Tol nay Pál, a kisvárdaiba Németh Ber talan, a tiszalökibe Pethő János, a nyírbátoriba Papp Gedeon egyesületi tagokat. A vármegyei gyüjtőbizottság elnökévé Tolnay Pál nyíregyházi tanitó megválasztását javasolja az egyesület ,választmánya s egyben már most felkéri Szabolcs tanítóságát, hozzon meg legalább annyi áldozatot, hogy