Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-13 / 107. szám

1930. május 13. jníyíryidék:. egyénenként is belép az Eötvösi alap rendes tagjainak sorába. Ugy látszik, hogy a társadalmi egyesületekkel járó tagdijakat nem szereti senki sem megfizetni. Igy van ez a tanítóegyesületekben is. Anyagi nehézségekkel küzdő egyesületek pedig rendszerint elsorvadnak, mert az adminisztráció sem történhetik meg kiadás nélkül. Felkéri a választmány az egyesület tagjait, hogy tagdíjhátralékaikat egymásután következő annyi havirészletben fizessék be, ahány évi tagdíjjal tartoznak. Szabolcsvármegye tanítósága mélyen átérzi a megcsonkított haza nagy bánatát, azért együtt kíván működni azokkal az egyesületekkel, amelyek a letiport haza feltámasztásán fáradoznak, — ezért egyesületileg belépett a Társadalmi Egyesületek Országos Szövetségének tagjai sorába_ és a nevezett egyesület választmányába három tagot, névszerint: vitéz Somogyi Dezső, Szilvássy József és Tolnay Pál tanítókat küldi ki. A zászlókultusz elmélyítése céljából a tanítóegyesület pályatételt (tíiz ki s a beérkező legjobb pálya, müvet 50 (Ötven) pengővel jutalmazza.. Az Országos Magyar Dalosszövetség átiratában foglalt kiyánságot, hogy a népesebb községekben külön tanítói dalárdák alakuljanak, a választmány nem tartja teljesíthetőnek, mert a tanitók annyira lekötött állást töltenek be, hogy nincsen idejük egy ujabb dalárda énekpróbáira eljárni, —• sokkal jobban ápolják a magyar dalt azokban a régebben megalakult polgári és tisztviselődalkörökben, amelyeknek a tanítók szintén működő tagjai. Az Orsz. Tanitószövetség tanyai tanitók szakosztályának vármegyénkből eddig Mátis Béla és Neumann Sándor tanítók voltak a tagjai; minthogy ezek folyó tanévben már a városban működnek, bizottsági tagságukról lemondtak s helyükbe Koreny Gyula, meg ifj. Prékopa István tanyai tanitók mennek. Még több kérdés megvitatásával foglalkozott a választmány, köztük anyagi ügyekkel is.. Szőnyegre került a nyolcosztályu népiskola problémája is, mint olyan kérdés, ami a magyar népműveltség szintjének emelése végett szükséges. Mi még nagyon hátul kullogunk e téren, amidőn már Angliában a kilenc, Németországban pe. dig^ a tizosztályu népiskola kiépítéséről kezdenek komolyan gondolkodni.. A nyolcosztályu népiskola ügyét nemzeti szempontból a választmány annyira fontosnak tartja, hogy a legközelebbi ülésén újból felveszi e kérdést tárgysorozatába s mindaddig napirenden is tartja, míg az ügy kedvező elintézést nem nyer. M?gy. Kir. Állami Gépgyár vezérügynöksége Nemzetközi Gépkereskedelmi r. f, kerületi képviselete Nyiregyháza, Szechenyi-út 9, TRAKTOROK Mfiv. cséplószekrények, " Deéring aratógépek. CITROEN KARAVAN május 16-án, pénteken egész nap városunkban a Korona-szálló előtt időzik. Feltétlenül tekintse meg és próbálja ki. Miért kell a vásárcsarnok ? 3971-2 Szerda, a heti piac napja. A napok óta tartó esőzés vizpárával telitette a levegőt, mely 9 gyengébb tüdőt erősen megfeksziNagykendőbe bugyolált falusi aszonyok, mint az ázott verebek gubbasztanak, a földön heverő eladásra szánt különböző élelmiszerek előtt, melyet a szennyes esővíz elmosással fenyeget. Átázott ruházatuk orrfacsaró áporodott szaga terjeng a levegőben. Nagy türelemmel álldogálnak és várják a vevőt, ki megszabadítja őket a gondosan őrzött árutól. Némelyik előtt néhány fillér értékű gomba, retek, vagy pár liter bab, kanna tej, kt«ts turó, vaj. A jövő-menők egyre kóstolgatják a sokszor élvezhetetlen különböző tejtermékeket, — ugyan abból az edényből, vagy kanálból többen ízlelnek, mignem valamelyik vevő rászánja magát és megveszi az igy már többé-kevésbé fertőzött élelmiszert. Ez megengedhető lehetett a primitív régmúlt időben, mikor az izlés a bacilusok terjedésének sajátosságával nem számolt. Mindezeken kívül, sok lelketleD kistermelő meghamisított állapotban hozza forgalomba — különösen — a tejet és vajat a nagyobb haszon biztos tudatában. Felhivom az igen tisztelt városi tiszti főorvos ur figyelmét, ezen tényekre, melynek orvoslása a fogyasztó polgárok eminens érdeke. A fejlődésnek indult város, élelmiszer ellátása nem bizható az állandó jellegű poros időjárás szeszélyére. Mert szép, szép a Széchenyiutcai árvácskák, tulipánok színpompás paradicsoma, de az még nem oldja meg a vásárcsarnok sürgősen égető problémáját. Vásárcsarnokot a városnak, mely ezt a felelőtlen állapotot megváltoztatja. (P. J.) Bihari: „Bíré előtt" c. képe elevenedett meg Lakodalomból vitte hazafelé a pazonyi fuvaros a cigányokat Kó- j tajba. Útközben a fuvaros lovai vala- ' mitől megbokrosodtak, a szekér ' a rajtaülőkkel együtt felborult. J A cigányok majd mindnyájan meg_ j sérültek, egyik a fején, másik az j arcán, harmadik az orrán. — Ez j csak hagyján lett volna; de a legnagyoob baj az volt, hogy a régi elavult brugó csunyamódon összetört. Ezt a nagy kárt — nem tudván a fuvarossal egyességre lépni, — bevitték Kótajba törvénybe az elöljárósághoz.. A jegyző látva ezt a szép társaságot, mosolyogva kérdi a bandától: Mit akartok? — Nacscságos tekintetes jegyeső ur, kezsit csókojjuk, Pazsonyba vótunk lakadalomba, — oszt az András gazsda felfordított bennünket; teccik Iátnyi, hogy nézsünk ki! — De ezt mán nem bánnunk, de a brugó, kezsit csókojjuk, tessik niznyi, hogy nizs ki: Itt a Husvit, oszték mikor egy kis "keresetünk vóna

; az se lesz. Jajj, jajj, tessik igasságot csinányi, mer éhen veszünk. — Hát bizony ez nagy eset, — mondván a jegyző ur, — de hát egyezzetek kii Andris gazda a fuvaros is előadta a tényállást és nagy bölcsességgel azt mondja, hogy ő már igért nekik a brugóért 5 pengőt, de nem akarják elfogadni. Pedig tessen elhinni, hogy az a réfgi összetákolt brugó annyit sem ér. — Hát t imit kívántok András gazdától? — Kezsit csókoljuk, teccik tudnyi, hogy lebecsmérli azt a drága brugót, pedig az egy olyan szerszám vót, amilyen még egy nem • vót azs országba; most meg tessen megnéznyi, sem feneke, sem odala, csak a nyaka maradt meg. — De mégis, mit kértek kárpótlást? — Mi azst gondóruk, hogy vap egy brugó Kemecsén, meg lehet venni 150 pengőért, hát vegye meg András gazsda, legalább a húsvéti keresetünktől nem maradunk el. — Hogy adnék én annyit egy vacak jószágért!? De ha megelégednek 10 pengővel, arra hajlandó vagyok — mondja János gazda. — — Jájj, jájj, akkor mi lesz velünk meg a rajkókkal, ha nem lesz húsvétra brugó ? — Tudjátok mit ? — mondván a jegyző ur nagy bölcseséggel. — A hegedű, brugó sokkal jobb hangot ad, ha azt szakszerűen megcsinálják. Azért azt ajánlom, hogy van Nyíregyházán egy kiváló hangszer javitó, vigyétek be hozzá és húsvétra kész is lesz. Maga pedig András gazda amibe kerülni fog, kifizeti. A bölcs megoldást a felek elfogadták, nyomban beszállították a a brugót a »javitó intézetbe« s azért András gazda fizetett — 5 pengőt. A brugót húsvét első napi köszöntő alkalmával magam is láttam; olyan szép volt, hogy a tört fazekat a drótos nem tudja jobban összeeszkábálni, mint azt a javitó műhelyben össze ragaszgatták. A brugó nagy dicséretére — mondták is a cigányok, hogy — »olyan sip hangja le<t«, hogy ezer pengőért sem adnák oda. — "Csuda egy szerszám is lett belőle. E. F. A kisvárdal ev. egyházközség közgyűlése A kisvárdai ev. egyházközség április 27-én .tartotta évi közgyűlését Csákó Gyula lelkész és Werner Gyula egyházközségi felügyelő elnöklete mellett. A közgyűlést az egyházfelügyelő megnyitó beszéde vezette be, aki a tisztelet és hódolot szavaival emlékezett meg a kormányzó jubileumáról. Csákó Gyula lelkész első évi működésének eredményeiről s jövő évi terveiről számolt be, amelyet lelkesedéssel fogadott a közgyűlés. Különösen lélekemelő percei voltak azok a közgyűlésnek, amikor a közel jövő tervei között a templomépítés kérdése került szóba s a maroknyi anyagilag szegény gyülekezet evangéliumi buzgóságából a mai nehéz gazdasági viszonyok ellenére is rövidesen hozzákezdenek a templomépítés munkájához. A gyülekezet hálával és elismeréssel jutalmazta a közgyűlésen Werner Gyula páratlanul buzgó egyházépítő munkásságát és Csákó Gyula fiatalos lendületű tevékenységét. A közgyűlés a mult évi zárószámadások és a jövő évi költségvetés letárgyalása és elfogadása után megválasztotta az uj presbitériumot, amelynek tagjai a következők lettek : Dr. Glatz Árpád, Dr. Masznyik Zoltán, Balázs Jenő, Puchy József, Szamosy Józset és Sios Miklós kisvárdai, Frank Géza gyürei, Bogsch Béla vásárosnaményi, Illó Tibor dombrádi, Holecskó András gégényi, Barta János és Kovács Gusztáv kemecsei lakosok. A 88. Szabolcs cserkészek jubileuma A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium 88. sz. Szabolcs cserkészcsapata vasárnap ^ ünnepelte megalakulásának 15 éves évfordulóját. A jubileum alkalmával a csapat felújította fogadalmát s délután az iskola dísztermében műsoros előadást rendezett. A délelőtti fogadalomujitáson cserkésztestvéri együttérzés, sel vett részt Nyiregyháza valamennyi cserkészcsapata s báró Buttler Sándor vármegyei intézőbizottsági elnök mondott lelkes magyar szívből fakadó további jó munkára buzdító beszédet a fiuk előtt. A délutáni előadás műsorát a Baross cserkészek zenekarának játéka után Teltsch Kornél igazgató nyitotta meg. Az előadás programmszerüleg folyt le, amelynek során a cserkészek komoly és tréfás számokban tanúbizonyságot tettek arról a szellemről, amelyet Kozák István, parancsnok ápol körükben 5 év óta példás buzgalommal s nemcsak a cserkészszövetség teljes elismerésének jelei között, hanem cserkészeinek iránta mindenkor megnyilvánuló ragaszkodásától kisérve. Nagy figyelemmel hallgatta meg a dísztermet zsúfolásig megtöltő előkelő közönség a 15 éves múltról tartott beszámolót, azokat a küzdelmeket, amelyeken a csapatnak keresztül kellett menni s habár nincs terünk a beszámoló ismertetésére, annyit mégis meg kívánunk említeni, hogy dr.. Leffler Béla kezdeményezésére dr Schárbert Ármin parancsnoksága alatt indult el útjára a csapat s hogy a válságos idők után 1925.. óta Kozák István parancsnoJc nemcsak újjászervezte, hanem virágzásának tetőfokára emelte a csapatot. Nagy figyelemmel fogadta a kö>_ zöfiség báró Buttler Sándor üdvözlő szavait s Máczay Lajos tanárnak a csapat nevében a ma-