Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-25 / 118. szám

jsí^ömoéK. m tudnánk varázsolni. De ezeket köl­csönökkel elémi nem lehet. És mégis, a gazdasági krizis mélysége a kölcsönre kényszerit, azért nagy érdem illeti azt, aki a kölcsönt megszerzi, hogy a nem­zet legalább ideig-óráig erőre kap­jon, de ezen erővel aztán a belső gazdasági konszolidálás mellett, az eddiginél intenzivebb törekvést kell kifejteni békés eszközökkel, a kí­nálkozó alkalmak felhasználásával, a jogok érvényesítésével, az or­szág elrabolt kincseinek vissza­szerzésére, az integritás visszaál­lítására, mert különben nem fel­támadáshoz, de a csőd katasztró­fájához jut el a magyar nemzet. KálSay Miklós dr. államtitkár felszólalása a költségvetési vitában A kereskedelemügyi tárca költ­ségvetési vitája során Kállay Mik­lós államtitkár nagy beszédben vá­laszolt azokra a felszólalásokra, amelyek a kereskedelem pan szait tárták fel. Nagyon helyesen 'álla­pította meg, hogy elsősorban fo­gyasztási krízissel állunk szemben s igy korántsem igazak azok a vá­dak, amelyek a magyar kereske­dők régi jó hírnevének megingá­sában keresik a bajok főokát. A Trianon által okozott gazdasági helyzetben az egész vonalon mérsé­kelni kellett az igényeket, ami a fo­gyasztás terén oda vezetett, hogy elsősorban a vásárló közönség kényszerült csökkenteni életigé­nyeit. Természetesen elsősorban az ipar és kereskedelem érezte meg ezt leginkább. A kormány helyzete a legnehezebb, amikor a külön­böző gazdasági ágak és a fogyasz­tóközönség érdekösszeütközéseiben rendet akar teremteni. It< van pl. a kartell-kérdés. Kormányintézke­déssel nehéz a mai gazdasági élet keretében ilyen problémákhoz nyúl­ni, mert nemcsak magyar, hanem viiágkartellekkel is fel kell venni a küzdelmet. Mégis, ami a kormá­nyon múlik, a kartelltörvény kere­tében mindent el fog követni a visszásságok megszüntetésére. Kü­lönösen a mezőgazdaság panaszai­nak kell helyet adni ezzel a problé­mával kapcsolatban, mert amikor a gazda világparitáson alul kényte­len terményeit piacra dobni, azalatt iparcikkek terén tetemes áremelke­déssel kell számolnia. A segítés módja a gabonaértékesítéssel kap­csolatban is fel kell hogy merüljön. E tekintetben azonban egy pilla­natig sem gondol a kormány arra, hogy a gabonaértékesítés körül fo­lyó tárgyalásokból a kereskedelmet kikapcsolják. Eddig a szakembere­ket hallgatták meg, de amint ki­alakul a gabonaértékesítés egysé­ges terve, sor kerül az érdekképvi­seletek meghallgatására is. Helye­sen mondotta Kállay Miklós ál­lamtitkár, hogy olyan tervre vo­natkozólag, amelyik a tárgyalások­ból a kereskedelmet kikapcsolná, olyan megállapodásra, amelyik nem a teljes kereskedelmi szabadság biztosítására vezetne, a kormány nem hajlandó lépni. A kereskede­lemügyi miniszter helyettesének be­szédéből a kereskedelem problémái nak oly nagyfokú megértése csen­dült ki, hogy az egész ipari és kereskedelmi társadalom nyugodt várakozással tekinthet az abból ki­sugárzó szellem valóraváltása felé. Osztozhat ebben a reményben az ipari munkásság is, mert a munka­közvetítő választmányt a legköze­lebbi napokban összehívják, me­lyen az ipari munkásság szociális problémáit megvitatva közeledést kívánnak létrehozni a munkaadók és a munkavállalók között. Nagy megnyugvást fog kelteni az állam­titkár felvilágosító beszéde a vasut­és póstaszemélyzet körében is, mert a fizetéseik tekintetében mutatkozó igazságtalanságok kiküszöbölésére a legrövidebb időn belül intézkedés fog történni. A nemzet legértéke­sebb rétegét alkotó kisipari társa­dalom megsegítése is megvalósulás stádiumában van. A közeli napok­ban a kisipari hitel megoldására 10 millió pengő fog rendelkezésre állni, melyet nem szövetkezetek tá­mogatására, nem ipari székházak költségeinek törlesztésére, hanem a kisipari termelés céljaira fognak juttatni. Hisszük, hogy nemcsak a parlament, hanem az érdekelt ipari kereskedelmi és munkástársadalom is a legnagyobb örömmel veszi hírül a kormány rájuk vonatkozó intézkedéseit, melyek egyben az összesség s az ország érdekeit is szolgálják. I 1930. május 25. A májuíi 45 |f asirtarttlmu HORTOBÁGYI JUHTURÓ viseonteladáí ára 20 Vtal olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 287S-T — Töltőtollak, a legjobb ameri­kai márkák, a legnagyobb vá­lasztékban kaphatók az Ujságbolt­ban. Megjegyzések Éber Antal május 17-iki előadására Irta: dr. sasi Szabó László m. kir. kormánytanácsos Ma egy hete tartotta meg Éber Antal ur, a kiváló közgazdász vár­va-várt előadását a Bessenyei Kör lyceális szakosztályának rendezésé­ben, Széchenyi közgazdasági elvei­nek ösmertetéséről és városunk in­telligenciájának nagy dicséretére kell feljegyezni, hogy az előadás meghallgatására városunk társa­dalmi életének minden számottevő tagja összesereglett. Az előadó ur fejtegetéseinek tar­talma, tárgya, - - formája minden­ben rá is szolgált erre a nagy ér­deklődésre és mindenben igazolta » hozzá fűzött várakozásokat, —­ifiégis ugy érzem, hogy megálla­pításait egy-két igen fontos tétel­nél nem lehet szó és megjegyzés nélkül hagyni. Ugy érzem, hogy Nyíregyházán, ahol a háborút meg­előzőleg évtizedeken át szinte meg­szakítás nélkül a kossuthi szellem uralkodott és ma is egységes-párt' képviselő képviseli a város közön­ségét a parlamentben, — észrevé­tel nélkül nem lehet hagyni egy pár olyan megállapítást, amelyek erősen belevágnak a város polgár­ságának évtizedeken át táplált és ma is táplált és szinte a polgárság vérévé vál politikai meggyőz őde­sébe. Igaz, hogy a Bessenyei Kör irodalmi és müvészpártoló társaság és annak működéséből elvileg k> van zárva a politika, — és igy kz a nézőpont, amelyből én az elő­adást bírálni kívánom, nem illik bele a Kör működésének keretébe. — tehát azt lehetne mondani, hogy nem kell a kérdést politikai néző­pontból bírálni : — ám ezzel szem­ben most mindjárt hangsúlyozni kívánom, hogy az az előadás lé­nyegileg mégis csak politikai tar­talmú volt, mert hiszen erős kriti­kát tartalmazott a jelenlegi aktuá­Rhytmika, Gymnastika, Akrobatika egy régi Habs­bnrg kastélyban — A »Nyirvidék« eredeti tárcája — Irta: Kovács Lászlő dr. Bécs, május hó. Az osztrák főváros körül helyez­kedtek el azok a várak, kastélyok, vadászlakok, ahol a Habsburgok pihenték ki uralkodói fáradalmu­kat. Ide vonultak vissza, ha meg­akartak szabadulni a főváros za­josságától, hogy talán eggyszerü polgári családi életet éljenek, vagy vadászszenvedélyüket elégítsék ki, esetleg csak kis szerelmi ka­land miatt tűntek el diszkréten. E helyek a maguk korában a ti­tokzatosság felliőjébe burkolózva izgatták a szegény földi halandók fantáziáját, ma azonban a prakti­kusság e kéjlakokat gyakorlatilag értékesiti. A pompásabb termeket belépődijak fejében mutogatják, a többi részeken nyaraló gyermekek részére rendeznek be üdülőket, vagy egyszerűen lakásoknak adják ki őket. # "£ kastélyok gyöngyének tartot­ták Laxenburgot, mely szüpségével, romantikus fekvésével, könnyű megközelíthetőségével valóban meg érdemli a nevét. Már 1381-ben használták nyaralóhelynek a Habs­burgok, de Mária Teréziának kö­szönheti népszerűségét, ki a régi részt renováltatta és kibővittette. Szívesen tartózkodtak itt ugy ő, mint utódai. Legutoljára a háború alatt Zita királyné lakott a kastély­ban, mely részt teljes egészében a mai napig fenntartották. A mult század elején a kor fel­fogásának megfelelően a nagy va­daskertet parkirozták és benne ro­mokat, kis templomokat, lovagosz­lopot, lovagsírokat helyeztek el, hogy fokozzák a romantikus ha­tást. A nagy tóhoz kis patakot ve­zettek, amelyet meg-megszakit messze hallható csobogással egy­egy vízesés. A patak néha kis ala­gútban tűnik el, hogy középkori gótikus híd szaladjon el felette. A híd közepén lovagi fegyverzet­ben őrködik egy kőlovag. A zöld sávos mezőn jól érvényesül a lo­vagi aréna. A sűrű fenyvesben pe­dig alig lehet észrevenni a »Haus der Laune«-t, ahol a népszerű II. József vonult félre a világ zajától. Mindezek fokozzák az érdeklő­dők kíváncsiságát, igy nem csoda, ha sürü rajokban lepik el egy-egy Szép napon a császári nyaralóhe­lyet. • A háború utáni megváltozott vi­lág itt is érezteti hatását. Ahol haj dan a megközelíthetetlen felségek szórakoztak, ma népies elemek el­mélkednek az idők forgásán. A pa­dokon ülő hangos kirándulókra ( megvetéssel néz le I. Ferencz szob­ra. Sokan keresik fel a régi ter­j meket, ahol pompás falburkolatok, i mennyezetek, hires festmények, mü t tárgyak, vázák, órák, szőnyegek emlékeztetnek a múltra. A Zita • királynő termeiben, a gyermekszo­bában ott áll az ajándék, melyet Magyarország küldött a králv gyér mekeinek. Rudolf kedvelt billiard­! asztala és dákói siratják a letűnt í szép időket. Az egyik szárnyban, ahol talán az udvarhölgyek szövögették áb­rándjaikat és cserélték ki egymás között a kis és nagy udvari plety­kákat, ma életerős, egészségtől duzzadó, pirosképü parasztifjak ta­nyáznak, hogy a modern fejés tu­dományát három havi kurzuson sa­játitsák el. Ennek megfelelőleg az udvari istállókban a büszke telivér arabs paripák helyett békés tehe­nek kérődznek. A 300 kitűnő tejet adó tehén nagyszerű alkalmat nyújt a fejés megtanulására, de a kurzuson még a tiszta tejkezelés ismereteivel is gyarapíthatják a gazdaifjak tudásukat. Tempóra mutantur! A kastélytól egyenes ut vezet a nagy tóhoz, amelyen eleven ^let fo­lyik. Kis és nagy csónakok, kaja­kok vígan siklanak el a kis szige­tek között, amelyek mindegyikén épült valami, hogy legyen célja a kikötésnek. A' legnagyobbikán kö­zépkori vár nyúlik a magasba büsz­ke tornyokkal, lőrésekkel, árkádos boltozatos udvarral, sötét termek­kel, Habsburg szobrokkal és fele­ségük festményeivel, amelyet nehe­zen lehetett elhelyezni, tekintve, — hogy némelyik felség háromszor­négyszer is nősült. A magyar ki­rályi teremben Mátyás és V- László királyunk képei díszelegnek. Az ab­lakain magyar várak üvegképei az elmaradhatatlan csikóssal az elő­térben. A földalatti sötét börtön­ben ülő vaslovag karja a nagy csendben félelmetes zörejjel ütő­dik a lovag combjához, mikor a ve­zető a hölgyek rémitésére egy drót segítségével már a folyosóról meg­rángatta. Rémes történetek feszi­tik meg az idegek húrjait. Kitö­mött farkas, — utolsó példánya e tájon garázdálkodó csordának, — most békésen fér meg a bibliára hajoló vasremetével a homályos Tárzugban. Már estefelé közeleg az idő mi­kor a sok látnivaló után a régi vár­hoz jutunk el, amelyet még a Habsburgok elődei, a Babenber­giek emeltek. A vár zölddel befut­va kellemes benyomást kelt. Már várom a szigorú alabárdos őrö­ket, keresem a földalatti folyosó­kat, a nehéz, fojtott levegőjű bör­tönöket, homályos termeket, ahol az ódon tölgyfabutorzat ijedten re­cseg minden megmozdulásra —és találok helyettük a legnagyobb meg lepetésre modem kényelemmel be­rendezett szobákat, ahol növendé­kek tanulják a modern tánctudo­mányt a világhírű Hellerau tánc­akadémia tanfolyamain. A titkár előzékenyen kalauzol vé­gig a termeken és ad felvilágosí­tást: »Most kezdjük meg a nyári tan­folyamokat — kezd a beszélgetésbe az udvarias titkár —, melyek há­rom turnusban folynak le. A fő­súlyt a rythmikára fektetjük. Jaques Dalerose tanár methodu­sai alapján haladunk, de a zajryth­mikát sem hanyagoljuk el, ahol a mozdulatok különböző csengő és zajt okozó instrumentek (gong, dob stb.) által szólóban és karban próbáltatnak ki. A gymnastika és a gyakorlati zene mellett természe­tesen a tánceszthetika szabályai-

Next

/
Thumbnails
Contents