Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-24 / 117. szám

6 JNflrfRYIDÉK. 1930, május 24. Nyíregyháziak Kazinczy Ferenc raboskedása helyén Nyíregyházi diákok jártak Brünnben, a magyar iróagitátornak, Kazinczy Ferencnek raboskodása helyén. Élményeikről a következő beszámolót küldi haza egyik társuk. Szomorú korok szomorú emlékei között járok: ártatlanul elitélt s megkínzott emberek hosszú sorát idézték fel szemem előtt a brünni kazamaták, ezek az emberi barbárság örök mementói. Szép, napsütéses időben indultunk el, — egy pár itt élő magyar diák, megtekintem a börtönt, mely nek rácsain belül sok más szerencsétlen között a nagy magyar iró, Kazinczy Ferenc négy évig raboskodott. A kazamaták felett még meglehetős épen ott meredeznek a régi brünni vár bástyafalai, sőt néhol miég a 'kőgolyóbisokat is látjuk ki állani, melveket azzal a becsületes szándékkal lövöldözték oda a jó öreg svédek annak idején, mikor Brünnt ostromolták, hogy a falakat lerontsák, de aminf látszik, a szándékuknak nem igen volt foganatja. A kazamatákat eleinte n«n találjuk, mig végre sok kérdezősködés, tanakodás után eljutunk oda. Itt emlitefn meg, hogy ezeket a börtönöket még a XII. században építették s csaik a mult szá zad hatvanas éveiben szüntették meg. Maguk a kazamaták két részből állanak, egy alsóból s egy felsőből. Az előbbi a politikai bűnösök, az utóbbi pedig a gonosztevők (ami különben abban az időben egyre ment) számára készült. Bejárata csak a felsőnek volt, mig az alsóba csapóajtón keresztül bocsájtották be a delikvenset. A börtön hosszú folyosóból állt, amelynek falaiba cellák voltak bevágva. Világítva persze nem volt, hanem szellőztetésre a falban négy nyílás szolgált. Az is olyan ügyesen, hogy ott csak levegő jöhetett be, fény nem. A ve/etőnk kijelentette, hogy itt mindig »Stockfinster« volt. Elhittem neki. Mindjárt az első cella, hová beléptünk, hazai emlékeket keltett bennem, mert itt raboskodott Trenk, a kalandos életű testőrtiszt. A cella egész bútorzata egy priccs, egy asztal s egy pár last but not least — súlyos bilincs volt, melynek egyike a kézre, má(feika a lábra szolgált, a vége pedig a falhoz volt erősitve. Hideg fut végig a hátunkon, ha elképzeljük, hogy itt emberek senyvedtek sötétben, megláncolva, akik nem beszélhettek senkivel éveken át. A következő két cella két mailandi olasz börtöne volt, akiknek egyike a hires olasz költő, Siloio Pellici. Mindkettőt felségsértés é s lázítás büntette miatt itélék rabláncra. A következő cella előtt valamennyien levesszük a kalapot. Itt vagyunk Kazinczy börtöne előtt. Az ajtón vasrács, az asztalon kor'só s a falon — az utókor tiszteleteként — nagyon sok koszorú s márványtábla a következő felirattal: »Vándor, szent hová lépsz, e hely Menj s mondjad hazámnak Hogy törvényeidért, kész vala veszni fia.« Piae memóriáé illustrissimi huni ^arorum scriptoris Francisci Kazinczy Qui ab anno 1795. usque ad annum 1799. hic erat catious. Posnit ad 1927. Brunniensis. Szinte magunk előtt látjuk a költőt, aki töpreng, aggódik társai sorsán s hazája jövendőjén. Egy percet csendes magurikbaszállássai áldozunk a költő emlékének s meghatva, hallgatagon megyünk tovább. Odébb a folyosóban mélyedéseket látunk. A vezető kérdezősködésünkre elmondja, hogy ide a bűnösöket falazták s fejükre addig csepegtettek vizet, mig vagy vallottak vagy megőrültek s nyomorultul elvesztek. Ezután a Ferencz József kapun át leszálltunk az alsó részbe. Itt az első terem a »Frauenkerker«, hova a bűnösök feleségeit s gyermekeit csukták. Majd eljutunk a csatornához. Itt a hagyomány szerint a befalazott bűnösöket addig harapdáltatták, etették a patkányokkal, mig a szerencsétlen vallott. Ezután elmentünk a tulajdonképpeni kinzókamrába, ahol aztán megtaláltunk minden eszközt, a miről eddig csak rémregényekben olvastunk. Van ott a törőkeréktől, az ujjcsavarón keresztül a spanyolcsizmáig minden, A kinzáeszközök szemlélése vérfagyasztó. — Használatuk részletezése borzadályt keltett bennünk. Legfőbb ideje volt kijönni, mert egyik-másik nagyon sápadt volt kö züíünk, s bizony magam is valahogy könnyebben lélegzettem fei a szabad ég alatt, hálát adva a felvilágosultság szellemének, amely ki szabadította az embert a korlátoltság s a gyűlölködés karjai közül s szabad, eszes, érző lénnyé, egyszóval emberré tette. Candi. s z 1 h á Szerdán este 8 érakor ünnep!: Nyíregyháza társadalma Nagy Sándor színművész harminc éves jubileumát Egy küzdelemben és dicsőségben gazdag életút nagy fordulójánál áll a színpad művésze: Nagy SándorÉvek óta itt jár közöttünk és mesél az elmúlt szép időkről: Szegedről, Nagyváradról, Kolozsvárról, Ungvárról, ifjú álmainak, nagyratörő müvészreménykedéseinek diadalmas városairól. Szent László városa, Nagyvárad, kincses Kolozsvár oláh kézre jutott és elhalkult az évezredes magyar városokban a hajdanta zengőn szárnyaló, büszke magyar szó és elveszett Ungvár..., elveszett Rákóczi földje... És a magyar dal, a magyar szó ihletett mesterei a száműzöttek, a vándorlásra vert bus madarak sorsára jutottak. Nagy Sándor sok szép, virágos és ünnep zajától hangos estén /obbantotta lángra a szivekben a nagy hazafiúi, tettre feszítő érzéseket, és most három évtized távlatából •— mint életet szépítő emlékeket idézi fel a szivárványos színpadi élet képeit. Harminc év nagy idő, megöli a művészet rögös, tövises útját járó embert és az elmúlt három évtizedből Nagy Sándor az utolsó néhány esztendőt kevés megszakítással a jól megérdemelt pihenésben töltötte. Most barátai szerettei idézik fel a dicsőségekben gazdag multat és szerdán, május 28-án a Városi Színházba? »Az aranykakas« énekes vígjáték előadása keretében ünneplik a jubiláló mestert. Az ünnepi est védnökségét dr Erdőhegyi Lajos főispán, Énekes János pápai prelátus, dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester és Bodor Zsigmond földbirtokos vállalták. A rendezőség elnökei Szohor Pál főjegyző, Nagy Lajos városi főlevéltáros, dr Polinszky Pál kulturtanácsnok, Gulyás Menyhért színigazgató, Vertse K. Andor szerkesztő, Téger Béla tanár. »Az aranykakas« valamikor a Ieg kedveltebb bohózat volt és a jubileumi ünnepen való felújítása szerencsés gondolat. Nyiregyháza társadalma és a színtársulat tagjai rendezik a szép színpadi ünnepet, amelyen — reméljük — találkozót ad egymásnak minden nyíregyházi színházbarát és színházlátogató. Heti műsor: Igazgató: Gulyás Menyhért. Péntek'. Te nem ismered Verát! (8' órakor). Csak feln iteknek! 1. és 2. béri. Szelv. érv. Közt, utalv. érv. Szombat: d. u. fél 5 órakor mozihelyárakkal: A kérők, a díszelőadás szereposztásban. Bérletszünet. Köztisztv. utalv nem érv. Este: Viktória (8 órakor). 2 Bérlet. Köztisztv. utalv. érv. Vasárnap: d. u. 4 órakor mérsékelt helyárakkal: Halvány sárga rózsa. Bérletszünet. Köztisztv, utalv. nem érv. Este: Viktória, Szelv. és köztisztv- utalv. érv. Hétfő: Viktória (este 8 órakor). Szelv. és köztisztv. utalv. érv. Kedd: Sasfiók (este 8 órakor). Szelv. érv. Köztisztv. utalv. érv. Szerda: Nagy Sándor 30 éves színészi jubileuma alkalmából: Az aranykakas. Általános bérletszünet. Köztisztv. utalv, rendes helyárakkal érv. Csütörtök: d. u. 4 órakor mérsékelt helyárakkal: A csúnya lány. Bérletszünet. Szelv. nem érv, Este: Dankó Pista nótafája. 1. Bérlet. Köztisztv. utalv. érv. . Péntek: Dankó Pista nótafája. 1. és 2. Bérlet. Köztisztv. ut. érv. A színházi iroda közleményei: Pénteken ismét újdonságot mutat be a szinház: Te nem ismered Verát!, a Fővárosi Művész Szinház idei újdonságát. Rendkívül szellemes bohózat. Csak felnőtteknek' Szombaton d. u. fél 5 órakor moziheiyárakkal általános közkívánatra Kisfaludy Károly pompás vígjátéka: A kérők kerül színre. Viktória, a Király Szinház ragyogó ezidei Földes-Szirmai operettujdonságát szombat, vasárnap és hétfőn este mutatja be a szinház. Az uj díszleteket ^zalay Pál tanár festőművész festi, Marossy rendezi az újdonságot, melynek főszerepeit Bitzó, Turcsy, Rózsa Bözsi, Horváth Nusi, Daniss, Pattantyús, Polgár, Várady és Bojár játsszák. Vasárnap délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal a nagy sikert aratott Halvány sárga rózsa kerül színre a szezonban utoljára. A köztisztviselői utalványokat a köztisztviselők és azok családtagjai használhatják, másra át nem ruházhatók. Használhatják az illető közhivatal nyugdíjasai és családtagjai. Érvényesek minden esti előadásra, vendégjáték kivételével. Be válthatók egész napon át a pénztári órákban. M o z 1 Zoro—Huro és „A fogház angyala" premierje ma a Diadalban Ma ismét nagy premierje van a Diadalnak. Az utószezon legújabb, legfrappánsabb, legvidámabb, legkacagtatóbb bohózata: »A fogház angyala« kerül bemutatásra Kari Dane és George K. Artúr főszereplőkkel. A filmmese középpont jában a világ legnevezetesebb fogháza áll, ahol a rabokat túlzott mértékben kényeztetik abban a reményben, hogy igy sikerül majd tisztességes útra terelni őket. ide kerül tévedésből lom, egy szépészeti intézet üzletvezetője, akit éppen Tim, a fogházőr kísér a börtönbe. Hogy aztán mit csinálnak Tom és Tim a fogházban, azt látni kell. Egy bizonyos, hogy aki látja őket, az feltétlenül halálra neveti magát. Vadnay direktor szinte merényletet követeit el az emberek kacagó izmai ellen, amikor ezután a film után még egy Zoro-Huru filmet állított be: A potyautasa Ezek a kacagó esték 3 napig fogják mulattatni a Diadal közönségét, mégpedig holnap és holnapután katonazenével. Flapper kisasszony Rin-TinTin az Apollóban Ma pénteken csak egy napig kerül bemutatásra Olga Csehova és Hans Stüve felejthetetlen filmje: ítél a Dnjeszter! Holnap, szombaton és vasárnap Alice White, a pikáns szőke primadonnával A flapper kisasszony t mutatja be. az Apolló. Flapper — a modern amerikai leánytipus. Fiatal, c sinos, öntudatos, pénzkereső nő — erről szól a film cselekménye, tele bájjal s kedves epizódokkal. Ugyané műsorban még RinTin-Tin a világhírű kutyasztár is bemutatkozik legújabb — kalandos filmjében: A rejtélyes collier-ben. Ez a ragyogó 16 felvonásos műsor az utóévad egyik legsikerültebb összeállítása s igy bizonyos, hogy az Apolló igazgatósága mindazoknak, kik e műsort megnézik, felejthetetlen két órát fog nyújtani. Hétfőn, kedden Lya Mara mint orosz táncosnő és egy óriási cirkusz film, a: Vérző cirkusz kerül bemutatásra kizárólag felnőtteknek. Félára utazás Budapestre Folyó hó 25-től vasárnap reggeltől augusztus hó 31-ig félárit vasúti kedvezménybe reszesül a Budapestre utazó közönség. A Szent Imre év alkalmából engedélyezett kedvezményes vasúti | Jegy váltására jogosító igazolványok kizárólag a Menetjegyirodában kaphatók, Zrinyi Ilona-u. 7. Telefon 112 — Egy-egy utazás 8 napig érvényes. 4x — A legolcsóbb olvasnivaló a Kék Regény Egy-.egy kötet ára 24 fillér. Kapható az Ujságboltban és minden árusítónál.