Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-24 / 117. szám

1930. május 24. JNftÍRYIDÉK. & Homokszemek Boldogságtól sugárzó arcok váltották fel a tél nyomasztó gondjai alatt szenvedővé vált arcokat. A tavasz lehellete különös varázsával letörli a szenvedés nyomait. Kisimulnak a gondterhes ráncos arcok. Boldog lett egy röpke pillanatra szegény és gazdag. Ám az idei tavasz beköszöntése elptt keiszeres örömöt rejtegetett a számunka. Nem mendenki, hanem kivételesen csak a mi számunkra. Szegény, finom illat nélkül maradt magyarok számára. A drága aranyos kis ibolyák édes illata meg hozta a nagy kibékülést, melyre sóváran, epedve vágytunk. — A hűtlen, csalfa, ledér illat megbánta bűneit. Nagy szánom-bánom közepette levetette kackiás viganóját, felvette a bűnbánók durva szövésű hazai zsákruháját és visz szatért bemocskolt, csuful hagyott fészkébe! Öh, Hozsánna, Hozsánna neked illatok illata, boldog ságunk elrablója! Légy üdvözölve kegyes gráciádért, hogy vissza varázsoltad arcunkra a megelége dés derűs mosolyát és orrainkba, szalonainkba a bűbájos, régen nélkülözött drága francia illatot! És ha már illatról beszélünk ne feledkezzünk meg a mi speciáilisan nyiregyházi illatterjesztő kocsijainkról sem. Néha napján az esti korzózó közönség mint viharverte csirkehad riad szét a Széche nyi útról. Nyomában átható illat terjeng a májusi légben. Az illat nyomában bus lovak által vont alkalmatosság döcög. Dübörög az utcaköve, miként ha ágyú szekere vonulna rajta végig. És a dübörgés zajába vidám csobogás merül. Nem valami üde patakocska csobog, nehogy azt tessenek gondolni. Öh nem! E csobogást diszkrét edénykék sülyesztőbe gyűjtött tartalmának verkliszerü alkalmatosságon való szállítása idézi elő. S végig a városon csobog a verkli, nyomában dus illat terjeng. Ez elől fut, menekszik a város szépséges lányserege s aranyifjusága és a parkok üditő légkörét kereső kehes mellű örege és véne... És az esti homály vándorai baktatnak busán, vagy egykedvűen. Nyomukat néha-néha elmossa langy májusi eső. Illatukat tova viszi a tavaszi szellő... És a játék megujui néha-néha... S a bus lovak baktatnak be a sejtelmes májusi éjszakába... PAPÍRT ÍRÓSZERT —FL— KONYVKT DIVATLAPOT UJSÁGBO LTBAN VÁSÁROLJON, 1 Életveszélyes ragások, csattanó pofonok egy hajnyirás miatt Mint ahogy rakamazi tudósítónk jelenti, különös jelenet jjátszódott le május elején Rakamazon, Majoros Béla borbélymester műhelyében. Tilki István helyi gazdaember lánya betért a borbélyműhelybe és megnyiratta <1 haját. A hajnyirás komplikált müveletét egy fiatalkorú segéd látta el annak rendje-módja szerint. De ugylátszik, mégis volt valami hiba a hajnyirás körül, mert Tilki gazda másnap bement a műhelybe és illendő köszöntéssel megkérdezte Majorostól, hogy ki nyirta meg a lányát. Majoros gyanutlaoul mutatott a ! nyíregyházi gyorsiróverseny többi feitüntettje A Nyíregyházán május 18. és 19-én rendezett kerületi gyorsíró versenyen dijakat nyert gyorsírók nevét közöltük már, most azok név sorát hozzuk, akik dijat nem nyertek ugyan, de kitűnő dolgozataikért elismerésben részesültek. A név mellett kitettük a város nevét is, ahonnan a gyorsíró pályázott. Ahol városnév kitüntetve nincs, az a gyorsíró nyiregyházi. A 200 fokon k'tüntek a következők: Hatvani Jenő, Wolf István, Szedleczky László, Goldstein Sándor, Friedmann László, Téglád Lajos és Koóspál Péter. A 150 fokon kitűntek: Nagy Matild (Debrecen), Hűnek József, Végh Piroska (Debrecen), Szedleczky László, Filipovits Lajos, Kovács Rózsi, Malmos Irén, VVinkler Gyula, Diczházy István, Hámornyik Béla, Trébits Ilona (Debrecen), Bárány Ede, Bárdossy Sarolta, Szűcs Mihály, Wolff István, Angyal Klára. Takács Júlia, Kacsik József. Srh-a cz Edit. Friedmann László, Csilui - Sári (Debrc. en), Szánthó Gizella. Goldstein Sándor, Reismann Sarolta, Süsskind Gizella (Debreceni, Rubin Tekla. Kultsár Katalin (Debrecen) és Vrabecz Erzsébet. A 120 fokon kitűnő dolgozatokat adtak be: Vrabecz Erzsébet, Grósz László, Selek József, Hirn Edit (Debrecen), HrabovSzky Matild, Rubin Tekla, Hámornyik Béla, Kovács Rózsi, Szűcs Mihály, Diczházy István, Margócsy Emil, Segesváry Sára, Molnár Sándor, Hűnek József, Heringh Andor, Papp Endre, Stark Árpád, Szedleczky László, Binéth Klára (Debrecen), Takács Júlia, Szathmáry Etelka, Hovrik Magda (Debrecen)j Téglás Lajos, Weisz József, Angyal Klára, Fisch Klára, Kovács János, Schvartz Ilona, Süsskind Gizella (Debrecen), Schvarcz Edit, Garay Gabriella, YVatterlauf Gyula, Csillag Sári (Debrecen), Katz József, Hrabóczy Emma (Debrecen), Bárdossy Sárolta, Frenkel Ferenc, Malmos Irén, Schveiger Pál, Straka Margit (Debrecen), — Blumenstein Edit (Debrecen), — Nagy Endre, Bárány Ede. Ertsey Irén, Gyula Imre János (Sárospatak), Trébits Ilona (Debrecen), Csillag Erzsébet, Cseh Ferenc, BaJkányi János, Rubin Klára, Kohn Sándor, Neubauer Elemérné (Debrecen), Korba Ilona Séra István, Jaksa István, Schvarcz Erné, Lipécz György, Klein Ernő Nagy Ilona, Szebenszky János, Zipszer Hugó, Deutsch Miklós, Katona Kálmán (Kisvárda), Szántó Gizella, Montág József, Steril Andor, Weisz Erzsébet (Debrecen) Hvadik Márta, Fekete Mária, Danfiatal segédre, aki mosolyogva, ártatlan ábrázattal ment a gazda felé. De váratlanul valami furcsa dolog történt. A gazda hirtelen bőszült ordítással vetette magát a rémült fiatalemberre és súlyos ökleivel agyba-főbe verte. Majd a Imikor a szerencsétlen segéd a földre zuhant, a megvadult gazda ugy összetaposta, hogy 20 napon tüi gyógyuló súlyos sérülésével a nyiregyházi Erzsébet kórházba kellett szállítani. A gazda, aki ellen az ügyészség eljárást indított, kihallgatása során azt vallotta, hogy nzért verte meg a segédet, mert elcsúfította leánya haját. cziger Miklós (Sátoraljaújhely), Szőke Vilma (Debrecen), Pokola Veronika, Kántor Margit, Bodnár József, Molnár Béla, Braun Endre, Derzsy Mária (Debrecen) és Schmotzer György (Kisvárda). A 100 szótagon sikerült stenogrammokkal dolgoztak: Bárdossy Sarolta, Balkányi János, Fisch Klára, Deutsch Miklós. Leichtmann Gábor, Bodnár József, Takács Júlia, Vrabecz Erzsébet, Rippel László. Horovitz- Magda (Debrecen), Koóspál Péter, Szántó Gizella. Cseh Ferenc. Hűnek Józset, Kifor Mihály, Hirsch Gábor, Izsáky Zoltán, Straszer Miklós, Lővvi Miklós, Szűcs Mihály, Stark Árpád, Bineth Klára (Debrecen), Hegedűs József, Filipovits Lajos, Malmos Irén, Kelemen László, Selek József, Némethy Sándor, Molnár Béla, Grósz Sándor, Schwartz Edit, Reiszmann Sarolta, Frenkel Ferenc, Berke Ilona, Grósz László, Nánássy Miklós, Heringh Andor, Stern Andor, Jaksa István, Fried Andor, Hámornyik Béla, Sinka Lajos, Weiszberg Izidor (Debrecen), — Kovács János, Margócsy Emil, — Rubin Klára, Schönvald Aladár, Németh László (Debrecen), — Nagy Ilona, Molnár László, Horváth Ferenc, Hozdik Márta. Goldstein Zoltán. Schvarcz László (Sátoraljaújhely), Schvarcz Ilona. Séra István, Klein Katalin. Schvarcz Ernő. Klein Ernő, Friedmann Dóra, Bagossy Magda (Debrecen), Kohn Sándor. Szőke Vilma (Debrecen), Huszti Mihály, Leichtmann Pál, Motoska László, Pataky Tivadar, Frenkel József, Ungár László, Volanek Tivadar (Sátoraljaújhely), Dancziger Miklós (Sátoraljaújhely) Aranyos Sándor, Horváth Mihály, Sztraka Márta (Debrecen), — Schveiger Pál, Fribeisz Margit, Bőhm Miklós, Takáts Etelka, Molnár Sándor, Papp Endre, Halmágyi László, Kántor Margit, Benedek Olga Kótán István, Pokola Veronika, Nígy István, Bárány Zsigmond, Kovács Imre, Frenkel Sándor, Ertsey Irén, Lipécz György, Lengyel Zoltán, Rozenzweig Erzsébet, Sztraka Margit • (Debrecen), Derzsy Mária (Debrecen), Kardos Ernő, Klein Béla, W'asserlauf Gyula, — Gellért Anna (Debrecen), Bieber Elza, Totka Dezső. Schweiger Sámuel és Perl Erzsébet. N Tavaszi éi kalapnjdonságok megérkeztek és a lpgolcsóbb árakon árosittatnak WALTERNÉ kalapszalonjában Lnther-otca 20. (Lovas Kovács János ház) Iskolaszentelési ünnepek Polgáron Folyó hó 18-án kedves külsőségek között szentelték fel Polgár nagyközségnek a dr Kiss Péter által még 1929 nyarán épített négy róm. kath. elemiiskoláját. A szentelési szertartás végzésére vitéz Subik Károly apátkanonok, pápai kamarás, érs. irodaigazgató, egyházm. főtanfelügyelő és Szentgyörgyi József egyházmegyei tanfelügyelő utaztak le még 17-én délben, hogy még aznap délután meg látogathassák a zárdai és a központi fiúiskolákat. Május 18-án reggel fél 9 órakor a plébánia parkjában az üdvözlésére megjelent küldöttségeket fogadta a főtanfelügyelő. A tantestület nevében Braunász Jenő igazgató, a hivatalos község nevében Bajna Bálint dr közs. főjegyző, a r. kath. iskolaszék nevében, valamint a főkáptalani uradalom tisztikarának nevében Lengyel Endre intéző köszöntötte, mire az ünnepelt mélyen megilletődve, szívből jövő szavakkal válaszolt. A 9 órai nagymisén mondott hatalmas beszédében az iskolázás, valamint az ebből fakadó kultura — nagy nemzeti jelentőségét fejtegette világos közvetlenséggel. A szentmise után impozáns körmenet indult a fölszentelendő iskolához, melyek mindegyikén ott leng a büszke, magyar zászló és pompázik a május ezernyi virágából font ünnepi koszorú. Az uj iskolák öt tantermét virágdíszbe öltöztette a buzgó gondoskodás. Mindegyik szentelési aktus egy-egy biztató Ígérete a jövőnek, mert hallottuk az apró magyarok szivből ömlő nagy fogadásait: »...mától jobbak leszünk ...a szentelt falak között imádkozni és dolgozni fogunk, hogy édes hazánk ismét a miénk legyen...« Az ünneplők között látcuk: dr Tesléry Károly kir. tanfelügyelőt, vitéz Lázár Ferenc dr járási főszolgabírót, Repptner Ernő és Pam lenyi Béla főkáptalani urad. tiszttaftókat, az uradalmi tisztikar számos tagját, Baj na Bálint dr főjegyzőt és a község más vezető tekintélyét. Görbeháztelepen és Tiszagyulaházán Szentgyörgyi József egyházmegyei tanfelügyelő szentelte fel az uj iskolákat. A tiszagyulaházi szentelésen megjelent Szentiványi Ferenc <a tiszacsegi járás tb. főszolgabírója és Csizy Zoltán körjegyzőDr Kiss Péter esperes-plébános nagy fáradság és áldozatok árán épittetei* 'iskolái lehetővé tették, hogy Polgár és a hozzátartozó vidék beiskolázása végre teljesen keresztülvihető legyen, ami pedig hazafias és kulturális szémpontból sok szép reményre jogosít. ftogy. Kir. Állami Gépgyár vezérügynöksége Nemzetközi Gépkereskedelmi r. t. kerületi képviselete Nyiregyháza, Széchenyi-út 9, TRAKTOROK Mk csóplöszekrények,