Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-06 / 79. szám

Nyíregyháza, 1930. április 6. * Vasárnap Hí évfolyam. 79. sz. SRHHMbra Ml te taMSj&nak '«Bh* w^miwtey. •nMBBMBM Alapította JéttA ELEK F»M6a MartMxte VERTSE K. ANDOR. kiMlóhivctal: Saéchonyl-trt 8 S—H wlfét i tvMon: 5—22. A kUMóíilvatal t*4«tonja; t-S8. P wt wKW M* 90£C6 Kéziratokat nooi adunk A választójog körül Irta: Csók Károly dr., m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képvise'ő Az a három hónapos, nem min­dig magasszinvonalu vita, amely a képviselőházban Budapest köz­igazgatási reformtervezetét bí­rálta, — néha csak ócsárolta — jelentékeny részben a választójog körül is forgott. Az aktiv választó jog korlátozására vonatkozólag voftak kifogások, amelyek a jhat évi domiciliumra vonatkozó ren­delkezés ellen nyilvánultak meg. 'A haladó konzervatív irány — a melyhez magam is bátor vagyok magamat számítani — soha sem volt a haladásnak ellensége, soha sem zárkózik el a választói jog kiterjesztésétől, elsősorban azon­ban meg akarjuk vizsgálni azt, hogy vájjon a társadalomnak azok a rétegei, vagy most már csak elemei, amelyek részére választó­jogot követelnek, eléggé érdekel­tek-e ahhoz, hogy a közügyekkel foglalkozzanak? Az elvi elhatárolás abban fek­szik, hogy az egyik oldalon az absztrakt emberi egyenlőségnek fikciója áll, a (másikon pedig a gya. korlati valóság. A leghivatottabb interpretátor maga az élet, mert az abszolút emberi egyenlőség, bármilyen gyönyörű, szép elv is, a gyakorlati életben fikció, s a hit az emberi egyenlőségnek, az abszolút egyenlőségnek megvaló­sulását a túlvilágra helyezi. Az élet, az evolúció, igenis, érleli a politikai jogok kiterjesztését, — mint ahogyan kiérlelte az embert jogok elismerését is. Ezt az érési folyamatot siettetni is lehet, de a beérés előtt vackor hullik csak a fáról. Ez olyan természeti törvény, amelyet sem a politikában, sem a társadalmi életben, sehol megcáfol ni nem lehet. A haladó konzervatív irány, te­hát, szükségesnek tart még ma is bizonyos korlátozásokat, bizonyos korrektivumokat. Ezek a korrek­tivumok éppen arra jók, hogy a valódi polgári akarat megnyilvá­nulását tegyék lehetővé. A valódi polgári akaratot, éppen azok az elemek hamisítják meg, amelyek minden mérlegelés, a közcélok és a közérdek átérzése nélkül, a ne­kik kedvező és tetsző jelszavak után rohannak, befolyásolhatók, in­gadozók és az államban, vagy az önkormányzati közületekben csak az adóztató, parancsoló, korláto­zó hatalmat látják. Én azt hiszem, hogy a valódi polgári akaratnak kialakulását éppen az a ballaszt akadályozná meg, amely egyálta­lán nem is akar közügyekkei fog­lalkozni. Aki jelentkezik s akinél a megfelélő érettség és képesség megvan, azt, haladó konzervatív emberek soha a politikai jogok gyakorlatából kizárni nem fog­ják, hanem a? előtt igenis, meg­fogják nyitni a haladásnak, az evo­lúciónak útját, de meg akarják bírálni, hogy az adott viszonyok és ez az idő, amelyben élünk, egyáltalán alkalmasak-e a politi­kai jogoknak a legszélső vonalig való kiterjesztésére. — És akár­hogy szeretem is a haladást és akárhogy hangsúlyozom is, hogy a megmerevített konzervatizmus még talán a radikálizmusnál is veszélyesebb, e pillanatban mégis azt tartom, hogy a politikai jogok kiterjesztése, ma, nálunk, Magyar­országon, nem indokolt, nem szük­séges, sőt esetleg veszélyes is lenne. Egyébként tagadom, hogy ne­künk nem volna általános válasz­tójogunk, mert hiszen olyan vá­lasztójogi rendszerünk van, ahoi a politikai jogok automatikusan is kiterjednek az irni-olvasmtudás fejlődésével, a kultura haladásá­val és nagyon korlátolt azoknak az elemeknek a száma, akik a vá­lasztói, vagy politikai jogokból, éppen ezen rendszerünknél fogva ki vannak zárva. A fővárosi válasz tójog még ezentúl titkos ís. A székesfővárosnál- tehát általános, titkos választójog van. Hat évi, vagy két évi helyben­lakás kell-e, az a kérdés. Vidéki, különösen vármegyei törvényható­ságokban igazán nem fontos. Egyes dunántuli törvényható­ságokban például, a mozgó elem olyan kevés, hogy jelentősége ott nincs sem a kétévesnek, sem a hatévesnek, egyáltalában a domi­ciliumnak, vagy a korlátozásnak. Világvárosban azonban a helyzet más. Budapesten, igenis, szük­ség van erre, mert itt nagyon nagy az olyan mozgó elemek szá­ma, amelyeknek sem idejük, sem módjuk nincs hozzátapadni az ön­kormányzat életéhez és ennek éle­tében egyáltalában nem vállalnak és nem is vállalhatnak érdekelt­séget. Nyíregyháza 171 ezer pengő kölcsönt vesz fel, hogy a hajdudorogi út építését lehetővé tegye Nyíregyháza város szakosztályai tegnap délután 3 órakor együttes ülést tartottak dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármes­ter elnökletével. A szakosztályi ülé­sen az első általános érdeklődés­re számottartó tárgy a nyíregyháza —orosi müut és az Erzsébet kórház bejáratának összeköttetésére! vonat! kozó törvényhatósági rendelet volt. A polgármester ennek az utössze­köttetésnek keresztülvitele ügyében javaslatot fog a képviselőtestület elé terjeszeteni. Tárgyalta a szakosztályi ülés Pantelli Mihály gazda kérelmét is, amelyben a Szarvassziget en 24 ma­gyar holdas föld bérletéért folya­Imodik a városhoz. A szakosztályok a kérelem teljesítését javasolják, ugy, hogy a bérlő az első három esztendőben évi 40, a következő években pedig évi 60 pen£ő bért fizessen a városnak a bérlet egy holdjáért. A Jármy-tanya bérletéért a város az eddiginél maga­sabb bért vár Jelentős tárgya volt a szakosz­tályi ülésnek a Jármy-tanya bérle­tének ügye. Lichtmann Miklós bér­lő holdanként 32 pengő bért ajánlott fel a városnak. A bérleti aján­lat kérdéséhez többen szóltak még hozzá. Bodor Zsigmond, dr. Murányi László, dr. Kovách Elek, 1 jánosbokori Kovács András felszó­f lalása után a szakosztályok elhatá­rozták, hogy javasolják a képvise­lőtestületnek, utasítsa a polgármes­tert, tárgyaljon közvetlenül az ér­dekelt bérlővel kedvezőbb bérleti szerződés megkötése érdekében. Megadóztatják a cégek függötábláit Előterjesztették a szakosztályi ülésen az uttestek felett függő cég­táblák megadóztatására vonatkozó szabályrendeletet is. Ebből tudo­másul vették a szakosztály tagjai, hogy uj adónemről van szó, a le­vegőben elfoglalt tér megadóztatá­sáról. A szakosztályok a szabály­rendeletet kisebb módosítással el­fogadták. Igy amennyiben a terve­zett adózáshoz a képviselőtestület is hozzájárul, a jövőben az üzletek és műhelyek tulajdonosai, akiknek az úttest felett függő cégtáblájuk Van, a kisebb táblák után oldalan­ként és évenként 12 pengőt, a na­gyobbakért oldalanként és évenként 24 pengő adót fizetnek. A szemét fuvarozásának di­ja egy szobás lakásban ha­vi 60 fillér ' Elfogadta a szakosztályok ülése a szemét kötelező fuvarozásáról szóló szabályrendeletet. Egy szo­bás lakások után havi 60 fillér fizetendő a szemét kifuvarozásá­ért. Kettőtői négy szobáig terjedő lakások szemétjének kifuvarozása havonként 1 pengőbe, négyszobás­nál is nagyobb lakás esetén pedig 1 pengő 20 fillérbe kerül havonként a szemét kifu­varoztatása. Üzletek 25 négyzet­méter területig 60, 25—60 négy­zetméter terület után 1 pengő, ennél is nagyobb üzlet után 1 P. 20 fillért fizetnek a szemét ki­hordásáért a városnak. A fuvaroz­tatás kötelező lesz. A város pert indit a kon­zervgyár visszaváltása ér­dekében. A konzervgyári terület visz­szaváltásának kérdése újra a képviselőtestület elé kerül. A szakosztályok, miután a konzerv­gyár-érdekeltséggel a terület visz­szaadása ügyében megindított tár­gyalások nem vezettek eredmény­re, most már azt javasolják a képviselőtestületnek, indítson az érdekeltség ellen pert. Hasonló esetre van már példa a város előtt. A kúria mondotta ki az ítéletet egy ilyen visszaváltási esetben és a döntés a városnak adott igazat. A konzervgyárat fel kellett volna építeni, üzembe kellett volna helyezni. Ha ezt az érdekeltség megtette volna, a gyár megszűnése esetén a város becsérték szerint átvette volna a gyár területét. Most azonban szó sem lehet erről, csupán az ere­deti áron való visszaváltás lehet­A „Hungária Cipőáruház" végleg megszűnik! Az összes raktércn lévő áruk mélyen, beszerzesi áron alul eladatnak! Női cipők IO F-tőI ,„ ieb b, férfi cipők 12 P-tőI fcljeb b,_s Egye* txáza ára 36 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents